Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

Ara: 80 fittéi Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvi.évfolyam, 108.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i?69.májusi4.,szerda A barátság formái kimeríthetetlenek A A kultúra a népek kö­zötti nemes közvetítés, a baráti kapcsolat, egymás bensőségesebb megismerésé­nek egyik fontos eszköze volt mindig a történelmi idők folyamán. A szovjet és a magyar nép kulturális, művészeti és tudományos kapcsolata is szerves és nél­külözhetetlen része annak a barátságnak, amely a két népet az élet minden terü­letén, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet minden szférájában oly szo­rosan összefűzi. Az orosz nép kultúrája, kiemelkedő írói, zeneszerzői, előadóművészei mindig nagy hatással voltak a magyar haladó szellemi élet köreire. Azonban ez a hatás lénye­gében csak leszűkített csa­tornákon — időszakonként a könyvkiadásban, a színpa­don, vagy a koncerttermek­ben — realizálódhatott. A Szovjetunió, az első szocia­lista állam létrejötte után az úri Magyarország szinte her­metikusan elzárta az ország haladó gondolkodói elől a forradalom kultúráját, leg­jobb esetben elvétve, ma­gánvállalkozásként Gorkij vagy Solohov egy-egy műve jelenhetett meg, vagy időn­ként egy-egy jelesebb ma­gyar író jutott ki, és szá­molt be a Szovjetunió né­peinek megváltozott életé­ről. két nép kulturális és tudományos kapcsola­ta, együttműködése csak a felszabadulás után teljesed­hetett ki. Ma már csak a mindenre kiterjedő statiszti­kák tartják számon, hogy milyen sokrétű és gyümöl­csöző ez a kapcsolat, és szá­mokban kifejezve is milyen jelentős. A különböző cse­regyezmények keretében művészeink állandó és rend­szeres vendégei a moszkvai, a leningrádi és a szovjet nagyvárosok pódiumainak. Alkotó művészeink a szemé­lyes barátságokon túl szoros és figyelmes kapcsolatban vannak a szovjet írókkal, képzőművészekkel, zeneszer­zőkkel, filmművészekkel. A tudományos kutatóintéze­teink legjobb munkatársai hónapokat töltenek el a Szovjetunió legjobb, világ­hírű intézményeiben. hogy elsajátítsák a legjobb, leg­korszerűbb tudományos mód­szereket, és a minden igényt kielégítő laboratóriumokban maguk is kísérletezzenek. — Legjobb diákjaink, mint ösz­töndíjasok tanulnak a Szov­jetunió egyetemein és főis­koláin. A kulturális és tu­dományos együttműködés te­rülete természetesen nem kor­látozódik sem a magasabb állami szintekre, sem a fő­városra. Baranyának, Pécs városának például kiterjedt, a kulturális és tudományos együttműködésre is kiterje­dő testvéri kapcsolata van Lvov városával, a Ívovi te­rülettel. A pécsi tudományos és kulturális intézmények vezetői, munkatársai meghí­vásra, ösztöndíjakkal hosz- szabb-rövidebb időt töltenek a különböző szovjet intéz­mények vendégeiként. kulturális és tudomá­nyos kapcsolatok for­mái kimeríthetetlenek. ha a két népet közös alapelvek és mély barátság fűzi össze. A magyar és a szovjet népre ezek a közös alapelvek, ez a mély barátság a jellemző, és legyen az a legszerényebb formája is e kapcsolatnak .— tükrözi magából annak lényegét: egymás megisme­résének az igényét, az együttműködés igényét, az egymás iránt érzett barát­ságot <T) A Fogadás a megyehatáron Pécsre érkezett J. A. Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere Beszélgetés kulturális életünk képviselőivel J. A. Furceva., a Szov­jetunió művelődésügyi mi­nisztere, N. M. Szofinszkij, a szovjet felsőoktatási minisz­ter helyettese, F. G. Panacsin, a szovjet közoktatási minisz­ter helyettese, akik a ma­gyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bi­zottság budapesti ülésén részt vettek — tegnap délután Po- nomarjovnak, a szovjet nagy- követség kultúrattaséjának és dr. Orbán Lászlónak, a mű­velődésügyi miniszter első helyettesének társaságában Baranyába érkeztek. A magasrangú vendégeket Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elnöke, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizott­ság első titkára és Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke fogadta, közel Tolna megye határához, a festői me- cseknádasdi hegyháton. A szovjet vendégeket me­gyénk és városunk dolgozói nevében Rapai Gyula szívé­lyes, baráti szavakkal kö­szöntötte. Üdvözletére J. A. Furceva válaszolt. Látogatás az új klinikán Pécsre érkezésük után a 400 ágyas klinika épületéhez haj­tattak. Az épület bejáratánál dr. Boros Béla, egyetemi ta­nár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Tényi Jenő kandidátus, az Orvostu­dományi Egyetem pártbizott­ságának titkára és dr. Keszt­helyi Béla adjunktus fogadta a szovjet delegációt és a tár­saságában lévő párt- és álla­mi vezetőket. A klinika hetedik emeleti teraszán találkozott Furceva asszony és kísérete a pécsi ér­telmiség meghívott képviselői­vel, kulturális életünk veze­tőivel. A vendégek néhány percig gyönyörködtek a nagy­szerű panorámában, majd he­lyet foglaltak a teraszon, s megkezdődött a baráti be­szélgetés. Először dr. Boros Béla rektor üdvözölte a ven­dégeket, s néhány szóban is­mertette az egyetem fejlődé­sét, jelenlegi működését, majd Horváth Lajos, a Váro­si Tanács vb-elnöke tájékoz­tatta a szovjet vendégeket Pécs város gazdasági és tár­sadalmi, de mindenekelőtt kulturális életéről. Furceva asszony több kérdést intézett a jelenlévőkhöz, érdeklődött néhány problémáról az egye­temekkel, a színházzal és más intézményekkel kapcsolatban. A baráti találkozó további folyamán Furceva miniszter­asszony emelkedett szólásra, és nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott. — Hadd mondjak köszöne­tét mindenekelőtt — mondta bevezető szavaiban — mind­nyájunk nevében ezért a szo­katlanul kedves fogadtatásért, ezért a kellemes, meglepően szép környezetért. Elmondotta, hogy a ma­gyar—szovjet karaiányközi V-' ­¥^Wl0% ä A 400 ágyas klinika teraszáról Pécs panorámájában gyönyörködik J. A. Furceva. Előtér­ben mögötte Rapai Gyula áll. Erb János felvétele a nyugati világ propaganda­hadjárata a szocialista orszá­gok és elsősorban a Szovjet­unió ellen nem csökkent az utóbbi időben sem. Éppen ezért is van olyan nagy szük­ség a szocialista országok ba­ráti kapcsolatainak még szo­rosabbra fűzésére. S ebben igen nagy a szerepe az értel­miségnek, amely a kultúra va­lamennyi területén rengeteget tehet a barátságért, egymás megértéséért. kulturális együttműködési bi­zottság soronkövetkező ülésé­re érkezett kíséretével együtt Magyarországra. E bizottság, amelyhez hasonló még nincs más ország viszonylatában, két éve kezdte meg működé­sét, és valamennyi tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy a két nép kulturális kapcsolatai ápolásának nagyon fontos esz­köze lett. Mindkét fél részé­ről részt vesznek a bizottság­ban a kulturális élet állami irányító szerveinek, a minisz­tériumoknak, a sajtónak, a filmnek, a televíziónak, vala­mint a különféle művészeti szövetségeknek képviselői. E most folyó ülésszakon első­sorban a felső-, a közép- és a szakoktatás, valamint a kép- zőművészet területén lehetsé­ges kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalnak. Gazdag csereprogram — Megvitattuk többek kö­zött — folytatta Furceva asz- szony — az 1970—71. évre szóló, kölcsönös látogatások és kulturális műsorcserék kér­dését. Jövőre, Magyarország felszabadulásának 25. évfor­dulójára több neves együtte­sünket küldjük Magyaror­szágra. Vagy a novoszibirszki, vagy a leningrádi balett jön el Önökhöz műsorával, ven­dégszerepei Magyarországon az Állami Hangversenyzene­kar, több neves szólistával együtt, és megrendezzük a Bjelorusz Kulturális Napo­kat is. Megragadom az al­kalmat, hogy bejelentsem: ha az Önök városa ezt igényli, szívesen elmondom a bjelo­rusz művészeknek, hogy ami szép és jó műsorukban van, hozzák el Önökhöz is. Két év múlva a Moszkvai Nagy­színház hozza el Borisz Go­dunov, Hovanscsina és Igor herceg előadásait Magyaror­szágra, a magyqr Operaház együttese pedig a Moszkvai Nagyszínházban vendégszere­pei. ősszel lesz Magyarorszá­gon az orosz kultúra hete, s reméljük, hogy akkor elküld- hetjük Önökhöz olyan neves művészeinket, mint Rihter, Ojsztrah és Gilelsz. Jó len­építenék itt Pécsett a hang­versenytermet, hogy legyen yiajd hol játszaniuk a művé­szeknek ... Furceva asszony ezután ar­ról beszélt, hogy 1970-ben nagy ünnepe lesz a nemzet­közi proletáriátusnak: Lenin születésének 100. évfordulója. Elmondta, hogy 102 országban több mint 100 nyelven kiadják erre az alkalomra Lenin ösz- szes műveit. Majd elmondotta azt is, hogy az ideológiai harc, A kultúra, a művészet nagy ereje — A kultúra, s mindenek­előtt a művészet hatalmas erő — folytatta a miniszterasz- szony. — Hogy mennyire az, erre számos példát tudnék fel­hozni. A Zsok nevű moldvai együttesünk például Brazíliá­ban vendégszerepeit nemrégi­ben. Már a harmadik hang­versenyt tartották, s olyan ha­talmas sikerük volt, hogy ezen a harmadik hangversenyen az egész közönség, egy zsúfolásig megtelt tízezres terem egy emberként énekelni kezdte a Moszkvai estéket. Erre a töb­bi előadást betiltották... Bi­zony, a művészet nagy erő, és mi nem is mondunk le ennek az erőnek a felhasználásáról. Amikor a Nagyszínház ang­liai vendégszereplésekor mű­sorra tűzte a Kreml torony­óráját, aggodalmas hangok hallatszottak odakint: szá­míthatunk valamilyen provo­kációra a darabban szereplő Lenin-alak miatt. Mégis meg­tartottuk a bemutatót, provo­kációra nem került sor és az angol közönség lélegzetvissza­fojtva nézte végig az előadást. De Tokióban például egy ti- zenkétezres terem előtt szere­pelt az Akadémiai Kórusunk, s olyasmi történt, amire alig számíthatott volna előre az ember: a közönség, ünneplés gyanánt, egyszer csak elkezdte énekelni az Internacionálét... A művészet legfőbb ereje ép­pen abban van, hogy szinte észrevétlenül, de nagyon mé­lyen formálja az emberek gondolkodását. Természetesen mi azon vagyunk, hogy amikor együtteseinket, művé­szeinket külföldi szereplésre küldjük, igyekszünk elsősor- ___ . ban olyan művészi műsorral ne, ha addigra Önök is fel- állni a világ elé, ami a mi népünket és annak mai életét fejezi ki. Végezetül hadd je­lentsem ki még egyszer: mi mindent megteszünk a népeink közti barátság és együttmű­ködés fejlesztéséért a kultúra területén, és azt reméljük, hogy hamarosan elérjük a fej­lődésnek azt a fokát, amikor már sem szélesíteni, sem mé­lyíteni nem lehet ezeket a kapcsolatokat — fejezte be mosolyogva Furceva asszony majd sok sikert és alkotómun­kát kívánt Pécs lakóinak s az értelmiség megjelent kép­viselőinek. Furceva asszony és a dele­gáció tagjai az őket kísérő magyar párt- és állami veze­tők társaságában ma délelőtt ellátogatnak a Zsolnay mú­zeumba, megtekintik a Szé­kesegyházat, a minaretet és a Művészeti Gimnáziumot majd visszautaznak a fővárosba. H. E. — N. L A tartalombál Brezsnyev és Lenárt találkozása (2. oldal) ▼ Sok az önkényes beköltöző (3. oldal) V Katonák az építkezésen (3. oldal) ▼ Mi van a Megyeri úti (3. oldal) V Kérdések — válaszok (4. oldal) ▼ Elítélték a szakcsi tsz-elnököi (4. oldal) V ílj vasúti menetrend (5. oldal) ▼ Közgazdasági élet (6. oldal) Rakétákkal Saigon ellen Kedden reggel a DNFF egységei ismét rakétákkal tá­madták Saigon egyes cél­pontjait, míg hétfőn este a főváros különböző pontjain gránátok robbantak. Kedden reggel egy 122 mil­liméteres rakéta csapódott le az egyik saigoni kormányhi­vatal épületére. Sebesülés nem történt, de az épület megrongálódott. Ugyancsak a reggeli órákban négy ra­kéta robbant a Tan Son Nhut-i repülőtér térségében. Egyébként ez az első eset, hogy az 1968-as tavaszi of- fenzíva óta a DNFF Saigon repülőterét támadta. Keddre virradó éjjel har­cok folytak az ország más területein is. Pleiku közelé­ben a DNFF alakulatai akna­vetőkkel lőtték a 3. amerikai gyalogos hadosztály állásait. A támadás a védőknek sú­lyos veszteségeket okozott. Saigon környékén tíz darab 107 milliméteres rakéta pusz­tított az egyik amerikai tá­maszponton. Jelentések sze­rint az anyagi károk súlyo­sak. Hétfőn este és kedden reggel kemény harcok voltak Da Nang-tól délre is. Egy amerikai katonai közlemény szerint a partizánok a har­cokban 36 személyt vesztet­tek, míg az amerikaiak vesz­tesége 29 fő. Készülődés a könyvhétre Május 31-én kezdődik és június 8-ig tart az idei ün­nepi könyvhét, a kulturális élet hagyományos tavaszi eseménye. Hagyományos he­lyen tartják az országos meg' nyitó ünnepséget is: a buda­pesti Liszt Ferenc téren, Ady Endre szobránál. A könyv­hét új kiadványainak most közzétett jegyzéke 73 művet tartalmaz, az újdonságok együttesen 914 ezer példány­ban jelennek meg. Túlnyomórészt a mai ma­gyar irodalmat képviselik a könyvheti kötetek, amelyek­nek többsége már kikerült a nyomdákból. Friss címlapo­kon olvasható többek között Berkesi András. Bertha Bul­csú, Déry Tibor, Fejes End­re, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Németh László. Szabó Magda, Vas István neve. Űj válogatással bővül az a sorozat, amely az Eu­rópa Kiadó jóvoltából a szovjet prózairodalom új írá­sait juttatja el a magyar olvasóhoz. Mindig a könyv­héten megjelenő válogatás­sal: „Szülj nekem három fiút” címmel jelenik meg az idei antológia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom