Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
VTtáa proletárja!, egyesüljetek! Ära: t forint Dunántúlt xmévfolyam,83.szám Az MŐZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969-április 13-»“»«map Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 1.2. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. április 17. napján, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Befejeződött a szocialista brigádvezetők Hl. országos kongresszusa II szocialista brigádmozgalom fejlődésünk fontos tényezőjévé vált n NATQ-tanácskozás záréiilése Közlemény Az fipltök Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton reggel folytatta munkája* a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonc zi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, t Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A tanácskozáson megjelent a kormány több tagja is. A tanácskozás első napján felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. As alábbiakban közöljük Kádár elvtárs beszédét. Kádár János: Erős, milliós tömeget átfogó mozgalom Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A szocializmus magyarországi erői most tíz esztendeje, a szocialista brigádmozgalom megszületésével új erővel gyarapodtak. Azóta a szocialista brigádmozgalom szélesen kibontakozott, tömegmozgalommá vált, megerősödött, s a szocializmus további építésének nagyon fontos tényezője lett. Ami pedig a továbbiakat, a jövőt illeti, úgy vélem, hogy a mozgalom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése lehetséges és feltétlenül szükséges is. A szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozása tehát nagyon fontos eseménye szocialista életünknek és egész társadalmunknak. — Szeretnék egy szívesen vállalt, megtisztelő megbízatásomnak is eleget tenni: átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt Központi Bizottságának szívből jövő, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. A magam részéről is sikeres, eredményes munkát kívánok és szívből köszöntőm az értekezlet minden részvevőjét. — A szocialista brigádmozgalom 10 év alatt tapasztalatokban gazdag, nagy utat tett meg — mondotta — ez ösz- szefonódott azzal az úttal, amelyet az elmúlt évtizedben szocializmust építő népünk járt meg. A szocialista brigádmozgalom születésének időpontja egybeesett a szocializmus megújulásának és a magyarországi szocialista fejlődés fellendülése új szakaszának kezdetével. Az egybeesés nem véletlen — szükségszerű és törvényszerű volt. A munkásosztály e kezdeményezése akkor született, amikor társadalmunk jelentős megrázkódtatása után újra hangosan hirdethettük a szocializmus eszméit; amikor a szocializmus gyakorlata megtisztult mindattól, ami fényét elhomályosította, ami előrehaladását megbénította. Az elmúlt tíz esztendőben jók voltak a feltételek ahhoz, hogy a szocialista brigádmozgalom erős, valóban milliós tömeget átfogó mozgalommá váljék. Ugyanakkor a hatás, fordítva is érvényesült: a szocialista brigádmozgalom hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a szocializmus építése fellendülő, emelkedő szakaszba lépjen. Kádár János ezután emlékeztetett az 1968-as gazdasági év főbb eredményeire, arra, hogy az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékkal növekedett, és eredmények születtek a közlekedésben, a kereskedelemben, az export-importban, és a gazdaság más területein. Az életszínvonal is növekedett: a reálbérek két százalékkal, a reáljövedelmek pedig öt százalékkal. A teljes foglalkoztatottság, a lakosság megfelelő ellátása fogyasztási cikkekkel ugyancsak azt bi- zonyítia, hogy eredményes évet zártunk. A továbbiakban Kádár János hangsúlyozta: döntő az, hogy a szocialista célok, az elérésükhöz szükséges gazdasági tennivalók a tömegek programjává váltak. S ha erre építünk, épp úgy meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat, ahogy a mögöttünk lévőket is megoldottuk. — Mi nem volt kielégítő 1968-ban? Az ipari termelés 5 százalékos növekedése magasan fejlett ipari országban elfogadható, sőt nagyon jónak tekinthető. Országunk jelenlegi fejlettségi szintje azonban ennél valamivel nagyobb növekedési ütemet kíván meg. Az 5 százalékos növekedés 1968-ban eredménynek tekinthető, az említett szempontból nézve azonban kevés. Ennél is komolyabb, figyelmeztetőbb probléma számunkra, hogy az ipari termelés növekedésének országosan alig több mint 20 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a többit a létszám növelésével érték el. A termelékenység ilyen ütemű növekedése nem elegendő, tartósan nem fogadható el, s nem felel meg a korábbi fejlődési ütemnek Többre van szüksége az országnak — Értékes tervek és le nem becsülhető eredmények Születtek az önköltség csökkentésében és a termékek minőségének javításában is. Attól azonban még messze vagyunk, amire szüksége van az országnak, s amire adott gazdasági erőinkkel képesek is lennénk. Fontos, de egészében véve csekély előrehaladást értünk el 1968-ban az export-import tevékenységben, fizetési mérlegünk javításában. Itt is többre van Hüksége az országnak. — Szeretjük a kifejezést: „szocialista”. Szocialista meggyőződésű emberek vagyunk, szocialista iparról, szocialista mezőgazdaságról, szocialista kereskedelemről beszélünk. A szó elemi értelmében mindez igaz; hazánkban az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság is lényegénél fogva szocialista. Ha azonban a részleteket, a lehetséges és előforduló hibákat nézem, egyelőre legszívesebben azt mondanám, hogy „ipar”, „mezőgazdaság”, „kereskedelem” — mindaddig, amíg milliók kezdik mondogatni, hogy „ez szocialista ipar, szocialista mezőgazdaság, szocialista kereskedelem, ez kell népünknek!” Dolgozzunk tehát úgy, hogy a munka részleteiben is mindinkább szocialista legyen! Kádár János ezután utalt arra, hogy a kommunizmus, amiért mi harcolunk, a bőség társadalma, ahol az emberek szükségleteik szerint részesülnek az összes javakból. Mi azonban még a kommunista társadalom első fázisánál, a szocializmusnál tartunk, sőt ezt sem építettük még fel teljesen. A szocializmusban pedig a termelt javakból mindenki annak arányában részesedik, mint amennyit a társadalomnak nyújt. — Jelenleg egyidejűleg két ösztönző hat: az erkölcsi és az anyagi. Az erkölcsi ösztönzés nagy erejére ragyogó példa maga a szocialista brigádmozgalom. Mert igaz ugyan, hogy itt a munkát anyagilag is dotálják, de mindaz, amit a szocialista brigádok végeznek —, azt nem lehet megfizetni. A brigádok ugyanis olyasmit is adijak a társadalomnak, aminek nincs is ára, ami tehát megfizethetetlen. Kategóriák és nyereségrészesedés — Széles körben vitáztak és vitáznak még mindig a tavalyi nyereségrészesedés elosztása kapcsán az I., II. és III. kategóriáról, illetve az ezekhez kapcsolódó 15, 50 és 80 százalékos nyereségrészesedési kulcsok körül. Ezeket a kulcsokat, ezt a részesedési rendszert jóváhagytuk, megszavaztuk, s így bevezetésre került. De erre is, mint minden alapvető döntésre, érvényes, hogy az elvi állásfoglalások, elhatározások helyességének a gyakorlat a próbája. Ezzel összefüggésben mondom: lehetséges ugyan, hogy az általános nyereségelosztási rendszerben egyes emberek el nem végzett munkáért kapnak több-kevesebb, vagy sok nyereségrészesedést, aszerint, hogy melyik kategóriába sorolták .őket, de emiatt a szocialista bérezés elvét nem adjuk fel. Nem tágítunk attól, hogy a bérezés valóban élifferenciált legyen, mert ha lemondanánk róla, azzal magunk fékeznénk a szocialista fejlődést. Nem mondhatunk le arról, hogy a kvalifikációt honoráljuk, mert akkor a szocialista építés egy hatékony eszközéről mondanánk le. — A nyereségrészesedés elosztásának alapjául szolgáló I., II. és III. kategóriába nem társadalmi ' osztályok, hanem a munka mechanizmusa szerinti csoportok vannak beso(Folytatás a 3. oldalon) Washington: A NATO miniszteri tanácsa nem volt hajlandó közvetlen választ adni a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének budapesti felhívására. A miniszterek ehelyett csupán abban állapodtak meg, hogy közös irányelvek alapján „felderítik a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országokkal, hogy melyek azok a konkrét kérdések, amelyek a legjobb lehetőséget nyújtják a gyümölcsöző tárgyalásokra és a mielőbbi megoldásra”. A miniszteri tanács péntek éjjel végétért kétnapos ülésszakáról kiadott közlemény szerint a szervezet állandó tanácsa listát állít össze ezekről a kérdésekről és egyben kidolgozza ^azokat az irányelveket is, amelyek lehetőséget nyújtanak „a tárgyalások hasznos folyamatának legjobb megkezdésére”. Ezt a listát a miniszteri tanács legközelebbi ülése vitatja meg. A tanácsülés a szocialista országok kezdeményezését nem utasította el nyíltan, de el akarja odázni az európai biztonsági értekezlet öss: hívására vonatkozó konkrét javaslat megvalósítását. - „Mindenfajta tárgyalást ala posan elő kell készíteni és minden olyan kormánynak részt kell vennie egy ilye: tanácskozáson, amelynek rész vétele szükséges az európai politikai rendezéshez” mondja erről a NATO közlemény, arra utalva, hogy a szervezet ragaszkodik USA és Kanada jelenlétéhez egy esetleges konferencián. A 17 pontból álló közlemény csupán egyetlen pontban foglalkozik a tanácsko(Folytatás a 2. oldalon) • • Ünnepség Komlón Márványtábla Ga&arin tiszteletére Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa emlékére, tegnap az űrhajózás napja jegyében ünnepséget rendeztek Komló városban. Délelőtt a Gaga- rinról elnevezett általános iskolában az úttörők tartottak emlékülést, majd kiállítást nyitottak, ahol az űrhajósok életét mutatták be nagyszámú érdeklődőknek. Délután a bányaváros központjában, a zászlódíszbe öltözött Lenin téren központi ünnepséget rendeztek, melyen részt vett dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Neubauer József, a Komlói városi Pártbizottság titkára, az MSZBT, a Mecseki Szénbányák képviselői, Komló város társadalmi életének számos vezetője, a város lakói, közöttük veteránok és fiatalok. A Himnusz és a leánykar énekének elhangzása után szavalat következett, majd Gallusz József, a Komlói városi Tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a történelmi nap jelentőségét Gagarin, a bátor úttörő nevét, munkásságát, mely népe nagy sikereinek szimbóluma lett, majd így folytatta: — Mi büszkék vagyunk arra. hogy ahhoz a zedékAx emléktábla avató ünnepség résztvevői Foto: Szokolai hez tartozunk, amelynek életében megkezdődött az űrhajózás. S ezen a napon, amely az egész emberiség nagyszerű ünnepnapja is, szívű minden szeretetével köszöntjük mindazokat, akik megajándékozzák az emberiséget a világtörténelmi jelentőségű tudományos győzelemmel. Bennünket komlóiakat — folytatta — nyolc évvel ezelőtt az a nagyrabecsült megtiszteltetés ért, hogy a világraszóló esemény után hős űrhajós feleségével együtt részt vett az Alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségünkön. Városunk 10. éves fennállásának jubileumán. Komló dolgozói forró, feledhetetlen fogadtatásban részesítette a kedves vendégeket. Jurij Alekszejevics Gagarin megnyerő mosolya, szerénysége, meleg szavai igazi baráti légkört teremtett azon az emlékezetes találkozón. Egyéniségét örökre a szívünk be véstük. S most a Komló városi Tanács képviseletében leplezzük le azt a márványtáblát, amelyet az első űrhajós tiszteletére készítettünk. Adózzunk a kegyelet, a hála érzéseivel Jurij Gagarin emlékének. Gallusz .elvtárs ezután leemelte a márványtáblát takaró leplet. Rajta aranybetűkkel ez a szöveg olvasható: „E- helyen találkozó városunk ünneplő lakosság Jurij Gagarinnal, a világ első űrhajósával, 1961. augusztus 20-án”. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt koszorúját dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára és Neubauer József, a Komlói városi Pártbizottság titkára helyezte az emléktáblához. , Komlói városi Tanács és Hazafias Népfront koszorúié Gallusz József vb-elnök é Kiss István, a HNF váró: elnöke tette a tanács épüle tének homlokzatára helye zett márványtábla alá. Meg koszorúzta az emléktáblát Gagarin nevét viselő úttör csoport, a Kossuth-, a Zobák bányák és a Villamos üzen Gagarin nevét viselő szocia lista munkacsapatok küldött sége is. Az ünnepség a szovje Himnusz hangjaival fejező dött be. t k
