Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

Dimantmt napto 1969. április L 10 A technika és az orvostudomány Lesz-e mesterséges szív? Műszíves műtét a Moszkvai Szívsebészeti Intézetben A természet, amikor az embert megalkotta. nem gondoskodott „pótalkatré­szekről”. Ez a gond bizony régóta foglalkoztatja az or­vostudományt, és arra kész­teti az embert, hogy a holt anyag világában kutasson ilyen pótlási lehetőség után. Szerte a világon or­vosok százai, ezrei vesznek már részt ebben a kuta­tásban. A Szovjetunió Egészség- ügyi Minisztériuma Kísérle­ti és Klinikai Sebészeti In­tézetének és a Szovjet Or­vostudományi Akadémia Szívsebészeti Intézetének egyesített laboratóriumában B. Petrovszkij akadémikus irányításával évek óta kí­sérleteket folytatnak mes­terséges szív alkalmazásával. A laboratórium vezetője és munkatársai — orvosok, mérnökök, fiziológusok, bio­kémikusok — sok olyan műtétet hajtottak végre ál­latokon, amelyek során mes­terséges szívkamrát alkal­maztak. A kitűnően felszerelt egyesített laboratóriumban láttunk egy érdekes műtétet, amelynek során a sebészek az állat (egy borjú) szív­kamráját mesterséges konst­rukcióval pótolták. Az orvo­sok fehér, hullámosra pré­selt csővel kapcsolták ösz- sze a műtétnek alávetett borjú főütőerét a mestersé­ges szívkamrával, majd működésbe hozták a veze­téket. S a szív, melynek egyik fontos alkatrészét szerszámgépen esztergálták, dobogni kezdett! Ráadásul a baloldali szívkamrát cse­rélték ki, amely tizenhat- szőr akora megterhelésnek van kitéve, mint a jobbol­dali, s ezért a szívbetegek­nél elsősorban ez a szív­kamra szorul segítségre. A tudósok, a szakembe­rek ma még nem azon munkálkodnak hogy a be­teg szívet teljes egészében és hosszú időre fel lehessen cserélni mesterséges szívvel. A mesterséges szív a szív­átültetési műtétek bevezeté­sével nem válik felesleges­sé, sőt még fontosabb sze­rephez jut. Mint ahogy a veseátültetéshez is szükség van a „művesének” neve­zett berendezésre, éopúgv a szív átültetésénél is kell olyan berendezés amely elő­segíti, hogy az átültetett szív erőre kapjon, ideigle­nesen megosztja vele a meg­terhelést. Ha pedig már teljesen tökéletes mestersé­ges szíveket sikerül előál­lítani, azok hosszabb időre is pótolhatják az igazi szí­vet az emberi szervezetben. Felhőlakó élőlények a Vénuszon ? Száguld célja felé a Vé­nusz 5 és 6, szovjet boly­góközi állomás: sima le­szállásuk május közepére várható. Bizonyos, hogy sok új információ birto­kába jut segítségükkel az ember, sok eddig ismeret­len jelenségre adnak vá­laszt. Az eddig, különféle mé­résekkel, csillagászati meg­figyelésekkel szerzett ada­tok alapján a kutatókat egyre jobban foglalkoztat­ja a kérdés: lehetnek-e élőlények a Vénuszon? A bolygók légköre fejlő­désük egy szakaszában ci­ánhidrogént, metánt, hid­rogént, ammóniát és szén­dioxidot tartalmaz. A földi légkörben ezek a vegyületek már nincsenek jelen. Kísérletek sokasága bizonyítja, hogy ezek, élő­lények közreműködése nél­kül, sugárzások, elektro­mos kisülések, hőmérsék­let vagy pusztán állás hatására olyan vegyületek- ké — aminósavakká, fe­hérjékké. cukrokká, nuk- leinsav-származékká ala­kulnak, amelyekből az élő­világ épül fel, s amelyek­ről korábban feltételezték, hogy csak életműködés eredményeként jöhetnek létre. Az elméleti számítások azt mutatták, hogy a Vé­nusz felszínén a hőmér­séklet mintegy 30Ó—4ÖÖ C°; a szovjet mesterséges bolygó talajközeiben 280 C°-ot mért. Ez eleve ki­zárja, hogy felszínén földi típusú élet legyen. A Vé­nuszt állandó felhőtakaró borítja. Ebben a felhőta­karóban azonban már ko­ránt sincs ilyen meleg: fel­ső része jégkristályokból, alsó része vízcseppekből áll. Az optikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a jégkristályok számottevő szennyeződést zárnak ma­gukba. A légkörnek ez a zónája, ahol a stabil fel­hőréteg van, kb 0,5 1 at­moszféra nyomású és —70—f-10 Co hőmérsékle­tű, tehát földi típusú élet kialakulására már alkal­mas lenne, lu az élőlé­nyek le nem esnének on­nan a Vénusz felszínére. Éppen erre állította fel nagyon érdekes hipotézi­sét két amerikai kutató. Szerintük a Vénusz fel­hőrétegében elképzelhető az ottani légkör fajsúlyá­val azonos fajsúlyú lé­nyek lebegése. Hiszen a vízi szervezetek legnagyobb része éppen az azonos fajsúly alapján lebeg a különböző vízmélységek­ben. A szerves anyagok fajsúlya természetesen lé­nyegesen nagyobb, mint a Vénusz légköréé. Ez azon­ban kiegyenlíthető egy ki­sebb fajsúlyú anyaggal töltött hólyag segítségével, mint azt a halak esetében az úszóhólyag teszi. A kutatók kiszámították, hogy ha a Vénusz felhőlakó élőlényeit olyan gömbnek képzeljük, amelyet egyet­len vékony hártya borít, és belsejében hidrogén van, akkor 4 cm átmérő szükséges ahhoz, hogy az ilyen lény a Vénusz-felhő „kellemes” szféráiban le­begjen. A hidrogént a lény fotószintézissel ter­melheti vízből, erre a föl­di élőlények esetében is *an példa (bíbor-baktéri­umok). A feltételezés elképzel­hetőnek látszik. A közvet­len mérések minden bi­zonnyal rövid időn belül választ adnak arra is, hogy valóban Séteznek-e ilyen felhőlakó lények? MINDENFÉLE AUTÓCSEMPÉSZ BAN­DÁK PERUBAN. A perui hatóságok azután nyomoznak, hogy milyen módon sikerült az országba csempészni 25 000 autót. Peruban az autócsempészet botrányos méreteket öltött, és egyesek szerint 1966 óta 1 milliárd sol kárt okozott az állam- kincstárnak. A nyomozás kezdetének híre valóságos pánikot keltett a vámtiszt- viselők között. Á folyékony arany országa A Szovjetunióban az utol- [ só tíz év alatt az olajterme­lés évenként átlagosan csak- \ nem 20 millió tonnával nőve-! kedett. Az USA-t is beleért­ve, a világ egyetlen más or­szágában sem emelkedett \ ilyen gyorsan és folyamato-1 san az olajtermelés ezekben \ az években. A még kiakná­zatlan gáz- és olajmezők nagyságát kb. 12 millió ] négyzetkilométerre becsülik, i az ország területének ez csak- \ nem fele. Különösen fontos az utóbbi években a Nyu- gat-Szibériában felfedezett hatalmas kiterjedésű gáz- és olajmedence, melynek terü­lete mintegy kétmillió négy­zetkilométer. Nehéz termé­szeti viszonyok között foly­nak itt azok a munkák, me­lyek célja, hogy fejlett olaj­kitermelő bázist hozzanak létre ezen a vidéken. Ké­pünkön az Azerbajdzsánban épült novo-bakinszki olajfi­nomító. Találékonyság Bombay forgalmas nem­zetközi repülőterének ki­futópályáján nemrég fel­tűnt egy tehéncsorda. A repülőtér személyzete nem volt hajlandó elterelni az Indiában szentnek tartott állatokat, amelyek miatt időközbén már három utasszállító repülőgép nem tudott leszállni. A ko­mollyá vált helyzetből egy alkalmazott szellemes trük- je segítette ki a repülő­tér forgalmi tisztjét, aki az állatkertben magneto­fonszalagra felvett tigris- üvöltést hangszóróba játsz­va elűzte a jámbor álla­tokat. Harminc nap fekvés egy különleges székben Ember kisméretű kabinban Kereken harminc napot töltött egy kisméretű kabin­ban, viszonylagos társadalmi elszigeteltség és jelentős mozgáskorlátozás mellett, egy 27 esztendős férfi. Ezt a kísérletet szovjet or­vosok végezték annak céljá­ból, hogy megállapítsák az ember munkaképességének dinamikáját és a szokatlan viszonyokhoz való alkalmaz­kodását. A kísérleti alany állandóan egy hájrom köbméteres, hő- és hangszigetelt kabinban tartózkodott, s a harminc nap nagy részét egy külön­leges székben fekve, vagy félig fekve töltötte. A kísérlet alapján megál­lapították, hogy a különleges körülmények között tartózko­dó ember figyelme és felfo­góképessége az idő múlásá­val nem romlik, s az ideg­tevékenység funkcionális le­hetőségeinek foka is mind­végig változatlan marad. A kísérlet alatt az illető­nek szigorúan be kellett tar­tania az előírt napi progra­mot: alvás — 8 óra 30 perc; táplálkozás — 1 óra 15 perc; a fiziológiai funkciók ada­tainak regisztrálása — 2 óra 45 perc; torna és különböző mozgásgyakorlatok — 45 perc. A fennmaradó időben pihent, olvasott, rádiózott és kabinablákon át televíziói, nézett. Napi táplálékának kalória­mennyisége 2512 kilókalória volt; vizet korlátlan mennyi­ségben kapott A kétoldalú kapcsolatot egy speciális beszélőkészülékkel biztosítot­ták. A kutatások lehetővé tet­ték, hogy fényt derítsenek a szervezetben lejátszódó pszichofiziológiai folyamatok jellemző tulajdonságaira. A pulzus és légzés szinte sem­miféle változást nem muta­tott. Az ember szellemi mun­kaképessége észrevehetően nem csökkent Kiderült, hogy a fizikai munkaképesség folytonos fekvés közben nemcsak nem romlik, de javuló tendenciát mutat SOKOLDALÚSÁG: A ku­tyák eddig már sokfajta fog­lalkozásban helytálltak, ősi idők óta hűséges segítőtársai a pásztoroknak és öröknek. Később rendőri, határőri és szanitéz-szolgálatba állították az értelmes állatokat. Újab­ban már „geológus”-nak ké­pezik ki őket. Tallinban ugyanis öt pásztorkutyát ta­nítottak be a földben futó gázvezetékek ellenőrzésére. Már a vezeték legcsekélyebb szivárgását is megérzik a szerelők kitűnő szimatú négy­lábú barátai. ÜZEM A TENGEREN Megkezdte munkáját a Berlng-tengeren s heringhalá- szatot a „Jeronim Uborevics” úszó halfeldolgozó üzem. A hajó a leningrádi Admiralitás hajógyárban készült. Az úszó kombinátot napi 370 ezer doboz konzerv termelésére méretez­ték. — mindenről RIÓI BANDITÁK Rio de Janeiro hatóságai el­határozták, hogy a rendőrséget páncélkocsival szerelik fel, mert a rendőröket fenyegető banditák egyre vakmerőbbek és egyre jobban fel vannak fegy­verkezve. Az első páncélos rendőrkocsit a gyilkossági osz­tálynak adták át. A golyóálló ablakú, páncélos autó tetején védett lőrés van arra az esetre, ha a rendőröknek tüzet kellene nyitniuk egy üldöző gengszter­autóra. BIRKANYÍRÁS VEGY­SZERREL: Amerikában a Beltvillében működő mező- gazdasági kutatóintézet zoo­lógusai kidolgoztak egy olyan eljárást a juhok gyapjának lefejtésére, amelyhez nem kell sem gépi, sem kézi olló. Egy olyan preparátumot kí­sérleteztek ki, amellyel be­dörzsölve az állat testét, a gyapjú elválik a bőrtől. E biokémiai eljárás egyáltalán nem veszélyes az állatra, nem kelt bőrrákot, sőt elő­segíti a gyapjúszál gyökér sejtjeinek fejlődését is. Az eljárás elterjedését olcsósága biztosítja. KÉT KILŐ CSEMPÉSZETT ÓPIUM. A 32 éves Mahmud Tülek török állampolgár tu­rista útlevéllel utazott Auszt­riába. Kofferében két kiló- nyi ópium volt. (Ez a meny- nyiség megfelel 17 000 kezdő morfinista egyszeri adagjá­nak). Mivel a turistaútlevél­lel érkezőknek Ausztriában nem adnak munkát, kényte­len volt lépéseket tenni az ópium eladására. Ezért meg­ismerkedett egy bécsi pin­cérrel, aki vállalta a kábító­szer elrejtését és vevők fel­hajtását. Az üzletbe bevont személyek egyike azonban feljelentést tett a rendőrsé­gen. Tüleket letartóztatták. A mohamedán csempész a bíróságon kijelentette: „so­hasem fogok itt vallomást tenni, ezt csak Allah előtt tehetem meg”. A bíróság azonban a bizonyítékok alapján mind Tüleket, mind a pincért több hónapi szigo­rított börtönre és pénzbün­tetésre ítélte. SZOMORÜ AMERIKAI RESOE9 Az Egyesült Államokban új rekordot értek el: egy orvos­csoport, amely a vietnami há­borúban elesett sok fiatalt vizs­gált meg, megállapította, hogy az amerikai fiatalok 30 száza­léka érelmeszesedésben szen­ved. Jelenleg az amerikaiaknak több mint a fele vérkeringést megbetegedésekben hal meg, ami világrekordnak számit, MÁLTAI REJTÉLY. Mind ez ideig nem tisztázott Mál­ta sziget lakosainak szárma­zása. Antropológiailag az észak-afrikaiakra hasonlíta­nak: barna a bőrük, a sze­mük, fekete a hajuk, Arb dialektust beszélnek, de mondattanukban és szókész­letükben erősen érezhető az olasz befolyás. Betűrendjük latin, vallásuk katolikus. Ré­gi máltai felfogás szerint a nő csak kétszer jelenhet meg az emberek előtt: saját la­kodalmán és saját temeté­sén \ A sarki delfin | titokzatos „páncélja’ í A szovjet sarkkutató > intézet szakemberei be- í hatóan tanulmányozzák ( a sarki delfin, vagy < ahogy északon nevezik, S beluha felhámját (epi- ( dermiszét). ) Ennek az egy centi­< méter vastagságú kocso- j nyás rétegnek gyógyító í tulajdonságai vannak, ? amiről már a pomorok 5 (a Fehér- és a Barents- \ tenger szigeteinek és < partjainak lakói) ősei is ( tudtak. A delfin felhám­> jából, és füvekből olyan > univerzális gyógyírt ké- S szítettek, amely megsza­< badította az embereket í mindenféle betegségtől. \ Az epidermisz csodála­I tos gyógyhatásáról Mi­hail Szkorohodov szovjet író is szólott egyik no­vellájában: „A sarki del­fin a sarkkörön túl a lehető legmostohább vi­szonyok között él, átvé­szeli a sarki éjszakákat és semmiféle betegség­ben nem szenved. Év­milliók során olyan meg­bízható „páncélt” fej­lesztett ki magának, amely megvédi minden bajtól. • • • Atom a snezőpzÉsápak A mezőgazdasági vál­lalatok megrendelésére a szovjet ipar legyártja a vetőmagok radioaktív besugárzására szolgáló í berendezések első szé- > riáját. s E berendezések proto­' típusait néhány évvel > ezelőtt próbálták ki a I Szovjet Tudományos Akadémia Biofizikai Intézetének és az egyik Moszkva környéki álla­mi gazdaság üvegházá­ban. Bebizonyosodott, hogy a vetőmag előze­tes besugárzása esetén a növények terméshoza­ma lényegesen emelke­dik. A berendezés veszély­telen, mivel körülötte > a rádioaktivitás szintje > csak tized akkora, mint I a természetes radiáció. < Sugárforrásként a cé- ( zium—137 rádioaktív S izotópot használják. Egy í masszív fémtartályba \ zárt kis acéledénybe 5 egy pohárnál valamivel l több vetőmagot helyez- > nek. Egy berendezésben S egy nap alatt egy hek- i támyi melegágynak ( szükséges vetőmagot le- i hét besugározni. A be- > rendezés 400 kg súlyú S és egyszerűen irányítha- í tó. A mezőn, vagy bár- ( mely helyiségekben fel- 1 állítható. í A tudósok szerint a i terméshozam növelését i célzó új módszerek szé- ( leskörű alkalmazása í nagy gazdasági effekti- > vitást nyújt. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom