Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-29 / 96. szám

1969. április 29. DiiwiOntmi napio Ellenségünk: az ipari zaj Az egyre több zaj az ur­banizáció velejárója. Ma már majdnem minden üzem­ben találkozunk vele, de a zaj végigkísér az utcán is, behatol a lakásokba. Ártal­mai viszont, sajnos, nem­eléggé közismertek. Pedig már a kis intenzitású zaj is megzavarja a pihenést, a kö­zepes intenzitású zaj hatá­sára az erek szűkülnek, fá­radság, idegesség vesz erőt az emberen, emésztése rend- szertelen lesz stb. A megen­gedett szint felett (ez 80— 80 decibel) pedig a zaj ma­radandó halláscsökkenést, nagyothallást okoz, sőt egyéb, pszichés hatása is van. Az elmúlt két évben a megyei KÖJÁL zajszintmé- rési csoportja több baranyai és pécsi üzemben végzett méréseket. Az adatokat ka­tegóriákba sorolták be, asze­rint, hogy hány éven belül várható károsodás. A „0” ka­tegóriában nincs, az X-es ka­tegóriában 5 éven túl, a II- esben 5 éven belül, a III- asban néhány éven, a IV- es kategóriában pedig igen rövid időn belül vár­ható a halláskárosodás. A jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint több mint 10 ezer mun­kás körében végeztek méré­seket Közülük 40 százalék az I—Il-es és a III-as kate­góriákba sorolható, tehát akik ki vannak téve a zaj káros ártalmainak. Ez meg­döbbentő szám! Mindezeken felül a zajnak gazdasági kihatásai is van­nak. A zaj fokozza a kifára­dást, például külföldi ada­tokból kiderüli 15 százalékos zaj növekedés 5 százalékos teljesítmény-csökkenést von maga után. De más szem­pontból is költséges: az USA-ban például kártérítés címén csillagászati összege­ket fizetnek ki a zajos mun­kahelyen dolgozóknak. Le­het-e védekezni az urbani­záció ezen ártalma ellen? Igen. A mérnökökre vár, hogy zajmentes gépeket konstruáljanak. A gazdasági vezetőket meg kell győzni, a zajtompító-védő eszközök be­állítása nem kidobott pénz. Legyen kötelező munkába állítás előtt majd azt köve­tően a rendszeres hallás­vizsgálat A fentiek tegnap a Tech­nika Házában, a műszaki hőnap keretében hangzottak el. A konferenciát: Az ipari zaj egészségügyi vonatkozá­sai címmel a Pécs városi KÖJÁL rendezte. A témával kapcsolatosan három előadás­ra került sor. Előadók: dr. Bátai István, ezt követően egy szerzői hármas: dr. Kő­hegyi Imre, dr. Meláth Fe­renc állami közegészségügyi felügyelők és Újlaki Gyula gépészmérnök, végezetül pe­dig dr. Kovács Sándor, hi­giénikus orvos. Megnyílt a magyarországi németek kongresszusa Baranyát negyvenhetén képviselik — Pécsi egyetemi tanár a kongresszus elnöke Hétfőn közel kétszáz részt­vevővel megkezdte munkáját a Néphadsereg Központi Klubjában a Magyarországi Német Dolgozók Demokrati­kus Szövetségének harmadik kongresszusa. A kongresszus elnöke dr. Krauth János, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Orbán László, a párt Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Wild Frigyes, a Német Szövetség főtitkára, dr. Kővá­gó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osz­tályának osztályvezetője, dr. Vargha Károly, a Tanárképző Főiskola német tanszékének vezetője. A meghívottak kö­zött foglalt helyet Krasznai Antal, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa, Sztergár János, a Haza­fias Népfront Baranya me­gyei titkára. Baranya megye németségét 47-en képviselték. Dr. Wild Frigyes, a Szövet­ség főtitkára helyett a beszá­molót Holzmann Miklós, az elnökség tagja ismertette né­met nyelven. A beszámoló nagy részét kulturális kérdések és az ok­tatásügy helyzetének ismerte­tése képezte. A második kong­resszus óta. az elmúlt négy év alatt huszonöt kulturális kör­utat szervezett a szövetség, 147 községet látogattak meg, a kultúrműsort minden eset­ben politikai gyűléssel kötöt­ték össze. Ezeken 50 000 fős hallgatóság vett részt Egyéb béke- és barátsági esteken, nemzetiségi napokon, feszti­válokon, seregszemléken az elmúlt négy év alatt mintegy háromszázezren vettek részt Jelenleg 20 német nemzetisé­gi kultúrcsoport működik Ma­gyarországon, a kultúrkörutak műsorairól elsősorban ők gon­doskodnak. A legtöbbet a me- cseknádasdiak szerepelnek, ez égj ben azt is tanúsítja, hogy az ilyen jellegű rendezvé­nyekben Baranya megye ha­lad az élen. A kultúrkincsek megőrzésé­re több örvendetes kezdemé­nyezést emelt ki a beszámoló. Pécsett a Leöwey Klára Gim­náziumban például az 1968— 69-es tanév végén kerül be­mutatásra egy Baranya me­gyei német szoba. A berende­zési tárgyakat a német tago­zat növendékei gyűjtik közsé­geikben. Figyelemre méltó a gyűjtési, archiválási munká­ban az általános iskolák hon­ismereti szakköreinek tevé­kenysége. Baranya megyében számos jól működő szakkör van. A szóbeli hagyományok, népdalok legtermékenyebb gyűjtője dr. Vargha Károly, bányászmeséinek kiadásával a Szövetség most foglalkozik. Nagy a jelentősége a Pécsi Rádió német nyelvű adásai­nak, bár a napi félórás műsor összeállításában a két fiatal munkatárs erőn felüli mun­kát végez. Feltétlenül szüksé­ges volna még egy munka­társ alkalmazása. Jelenleg hat német nemze­tiségi óvoda működik Ma­gyarországon. Egy vegyes­nyelvű iskola van Garán, 125 nyelvoktató általános iskolá­ban 168 tanár 9460 tanulót ta­nít a német nyelvre. Német óvónőket Sopronban, tanító­kat Baján, tanárokat Pécsett képeznek. — Feltétlenül felülvizsgá­landó a nemzetiségi német ál­talános iskolai tankönyvek, a gimnáziumi tankönyvek és a főiskolai jegyzetek ügye — szögezte le a beszámoló. Érté­kelésre került a Neue Zeitung, és a Német kalendárium is. Mindkettő a németség ked­venc olvasmányai. A beszámolót vita követte, melyben ebédszünetig hárman szólaltak fel, köztük Mandu­lás János véméndi küldött. Felajánlotta a kongresszus­nak, hogy elkészítik a község monográfiáját, az igényeknek megfelelően anyagokkal segí­tik a naptár és a Neue Zei­tung munkáját. Az ebédet a Kárpátja Étte­remben szolgálták fel, majd fél háromkor a kongresszus folytatta a vitát. A délután folyamán tíz küldött mondta el szűkebb hazájának gond­jait A baranyai hozzászólók közül Vottava Adám (Szeder­kény) az óvónőképzés megol­dását sürgette. Javasolta ne- csak kultúrkörutak legyenek évente egyszer, hanem legye­nek megbízottak is, akik rend­szeres tájékoztatást adnak a tanácsnak, pártszervezetnek, a dolgozóknak. Kerner Lőrinc (Pécsi Tanárképző Főiskola) a nyelvoktatás tantervének kidolgozását, egységes tan­könyv megírását sürgette, me­lyet szakavatott kollektívának kéne elkészíteni, belevéve a német nemzetiség kultúrkin- cseit, dalait, mondáit, verseit. Pelz Katalin (Pécs) a sváb bálok jelentőségéről szólt. Felszólalt a kongresszuson dr. Orbán László, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Tolmácsolta a párt és a minisztérium üdvözletét. Sok sikert és jó egészséget kívánt a kongresszus, vala­mint a magyarországi német dolgozók további munkájához. A kongresszus ma folytatja munkáját. Wér Vilmos Nagy tavaszi divatparádé cím­mel rendezett teg­nap délután és es­te műsoros divat- bemutatót a Ba­ranya magyei Ru­házati Kereske­delmi Vállalat a Pécsi Nemzeti Színházban. A be­mutatón. amelyen neves fővárosi mű vészek és a Sy- rius zenekar is fellépett, olyan tavaszi férfi- és női ruhákat mu­tattak be, ame­lyek már a bol­tokban is vásá­rolhatók. Nyár a tél végén Háromezer vendég Istenkúton, hétezer pécsi a Mecseken Nagyüzem a vendéglátó helyeken Végeredményben ez is jó: a tavaszt vártuk, helyette el­jött a nyár. Erre gondoltak szombaton a Mohácsi Evezős­klub tagjai is. Előkerültek a csónakházakból a kajakok és ki-ki elindult meglovagolni a vén Duna pajkos hullámait. A vízi rendőröknek is akadt dolguk. Még ki sincsenek rak­va a szabad fürdést jelzőtáb­lák, egynéhányan mégis úgy gondolták mindegy, hogy hol próbálják a Duna vizét, és ilyenkor aztán hamar ott a baj. Az abaligetl tóban viszont szabad a fürdés. Vasárnap déltájban tízen éltek is lehe­tőséggel. Abaligeten a cam­ping és a Barlang Turista- szálló 164 férőhelye szombat éjszakára foglalt volt Vasár­nap az idegenforgalmi hiva­tal mjnd a 12 csónakját kibé­relték. A barlangot 16 turista­csoport tekintette meg. Baranya messze földön hí­res fürdőhelyén igazi nyári volt a forgalom. Szombaton 2500, vasárnap pedig 4500 fürdőző lubickolt a harkányi gyógyvízben. A fürdőzőknek mintegy húsz százaléka ju­goszláv és osztrák turista. A harkányi turistaszálló és a Konzervk óstoló a Nádorban Elsősorban azok a kereske­delmi szakemberek kaptak meghívót a Nádor Szálló va­dásztermében hétfőn délután rendezett konzervkóstolóra, akik a konzervek értékesíté­sével közvetlenül foglalkoz­nak. A nagyatádi, a paksi, a sze­gedi és a szigetvári konzerv­gyárak készítményeiből 16 fé­lét kóstoltak meg. Ezek kö­zött több olyan újdonság volt, melynek tömeges gyártását ez év nyarától kezdi meg az ipar. Ilyen például a gomba­pörkölt, a rizi-bizi gombával, a vadasmártás és a borral dú­sított vegyesbefőtt. Tj'mlékszem egy versr*. szép részlete vala­hogy Így hangzott: Két láng ment át az Erzsébet hídon, s mire átértek, kitavaszo­dott ... Nem költői túlzás ez, hanem az időjárás el­képesztően váratlan meta­morfózisai. Az egyik évszak, a naptárt megcsúfolva,. hir­telen átcsap a másik évszak­ba. Ezen senki sem csodál­kozzék. A nyár nyitányának voltunk szemtanúi Harkány­ban a tegnapelőtti április vé­gi vasárnapon. Hányán voltak a fürdő­ben? Nem érdeklődtem, fe­lesleges is, hogy pontosan mennyien. Rengetegen. — Akárcsak egy nyári napon. Reggeltől estig perzselt a nap, a medencék kínálták gyönyörűségeiket: a fehér­testű nagyapáknak azt, hogy kiűzhessék magukból öreg­ségüket, a gyerekeknek rög­tönzött úszóversenyeket, a szerelmeseknek: hogy a lány a mélyvízben belekapasz­kodhat a fiú nyakába ... Labdák szálltak. Kispályás foci a füvön. Mindenütt ra­gyogó tisztaság, tömött, zöld Nyitány Harkányban pázsit. Tódult a nép, egész nap, szüntelenül. A szomo­rúfűz alatt parasztbácsik, parasztnénik. Alkalmi társa­ság, vagy ismerősök? Idilli­kus kép, az asztalon rántott hús és néhány hosszúnyakú. A második pohár után a hatvanéves összetegezödik a negyvenévessel. — Később mindnyájan elmennek fü­rödni ... Miért is szeretem Har­kányt? Mert nincs benne az az arisztokratikusság, mint ami például balatoni fürdő­helyeinkben. A fürdőjegyért 5 forintot, a kabinért egy tízest, a gyékényért három forintot fizettem. Nem mond­hatnám, hogy drága. Ezért minden itt van egy helyen. A kereskedelem és a ven­déglátás mintaszerűen fel­készült, a sör akkor fogyott el, amikor már éppen zár­tak. De hát még nagyon az elején vagyunk. Az üdí­tőitalokat még nem kellett hűteni (nem is hűtötték). Félek, közel sem lesz ilyen zökkenőmentes ellátás a nyáron. Majd meglátjuk ... A vendéglátó vállalat lán- gossütő pavilonja előtt szin­te egész nap hosszú sor állt. Technikai okokból kellett várakozni, hiszen a helyszí­nen szaggatták ki és frissen sütötték a lángost. Vitték ötösével-tizesével. Hány da­rab kelt el? Csak azt hallot­tam, amint a kiszolgáló kis­lány odaszólt anyjának: Csoda jó forgalmunk lesz ma, anyu! Ez volt tehát a nyár nyi­tánya, a jóidő és a vasár­nap minden örömével. Min­denütt szóltak a táskarádi­ók, s az étteremben gólokat kiabáltak, szélsőket buktat­tak fel ... A büfénél izga­tott férfi tapogatja a vállam és a fülembe rikoltja: — Uram! A Tatabánya viszi a két pontot a Fraditól!... Maga kinek drukkol? — Egyiknek sem — mondom — de a Pécsi Dózsára fo­gadtam egy üveg pezsgőbe. Lelkesen rázogatja a kezem. Jócskán délután van, de a strand nyugodt, mintha most nyitották volna. A harkányi főutcán, haza­felé menet, az idősebbek ki­könyökölnek az ablakokban, őket mintha hidegen hagy­ná a nyár, a harkányi víz. Csak leskelődnek, mennyi az idegen. A pécsi vonat zsúfolt. A rövidke szerel­vény első kocsijának első szakaszába sűrűn benyitnak, akiknek nem jutott hely. De kinn a szigorú tábla: Vas­úti szolgálati szakasz. A szakaszban egy szál vasutas és 15 üres hely. Az embe­rek méltatlankodnak, egy részeg nő szitkozódik. Gör- csöny után két férfi beme­részkedik, vagy bekéreszke- dik. A kánikula Pécs előtt aztán teljesen megolvasztja a jeget, a vasutas beengedi az utasokat. Fáradtan szál- lunk le a vonatról. Bent a városban pokoli hőség, pe­dig már esteledik. Mi is történt ? ... Két lány átment a Széchenyi téren és mire átértek, nyár lett. Miklósvári Zoltán camping megtelt szombat es­te, csak a motelben volt 16 szabad hely. Ha már a víznél tartunk: szombaton többször csengett a telefon a Pécsi Víz- és Csa­tornaműveknél. Kérdés: mi­kor nyitnak a pécsi strandok. Sajnos, még nincs befejezve a Balokány és a Hullám fürdők parkosítása, így a nyitásra még várni kell. Előrelátható­lag a „Hullám” május 20-a körül nyílik, a „Balokány” nyitása még egyelőre bizony­talan. 4 Üzemelhettek a turistaházak kerthelyiségei is. A dömörka- pui turistaház vezetőjének rögtönzött forgalmi mérlege a hét végéről: hetven szálló- vendég, hatszáz liter sörfo­gyasztás, 13 ezer forint for­galom. Istenkúton az új kerthelyi­ség avatását tartották a hét végén. Háromezer vendég volt kíváncsi, milyen is a fedett terasz, s ha már addig kibu- szoztak. „muszáj” volt kellő mennyiségű sörrel köszönteni az új létesítményt. 1660 üveg sör erejéig jól is érezte ma­gát a vendégsereg. Május el­sején az alsó kerthelyiséget is megnyitják a vendégek előtt, a műsor reggelig tartó tánc- mulatság. A Fenyves Szállóban is csúcsforgalom volt a hét vé­gén. Szombaton este két ren­dezvény, vasárnap déltől pe­dig az étterem pincérei meg­állás nélkül talpaltak: a te­rem egész délután zsúfolt. — Többek között 60 üveg sör fo­gyott el, és egy hektoliter szóda a málnákhoz és a jak­fákhoz. A Mecsekre menő buszok szuszogva kapaszkodtak fel a vidámparkig, nem volt köny- nyű dolguk, közel hétezren szórakoztak vasárnap az ál­latkertben és a vidámpark­ban. Benn a városban délelőtt 9—10 óratájban a Rákóczi úton autó-autó hátán, renge­teg szurkoló jött Budapestről buzdítani kedvenceit. 11 óra tájban kiürült a város, nem csoda, húszezer ember volt kí­váncsi a futballcsatára. Az Olimpia étteremben majdnem pánik volt, hiszen felkészül­tek és egy óráig egy fia ven­dég sem tért be hozzájuk, ké­sőbb alig bírták erővel, özön­lött a vendég. A sláger ter­mészetesen a sör volt. Három­ezer üveg fogyott. — A háziasszonyok sem strapálták magukat ebben a váratlanul jött kánikulában — mondta Cseh Gyuláné, az Olimpia étterem üzletigazga­tója. — Ezt onnan tudom, hogy ugrásszerűen megnőtt a hazavitt ételek mennyisége. Talán hűsvétkor volt ilyen nagy forgalom a Nádor kom­binátban. A szálloda teljesen megtelt szombat estére, ugyan, így tömve volt a bár is. Itt a sláger a sör mellett a fagy­lalt volt. Szombaton és va­sárnap hat mázsa fagylaltot nyalogattak el a pécsiek. —Mécs— flz alapfeltétel: a hűség Lakások vállalati erőből A múlt év őszén „zöld utat* kaptak a vállalatok, hogy legrászorultabb, illetve „kulcs embernek” számító dolgozóik részére saját erőforrásaik felhasználásával lakásokat építsenek. A Gazdasági Bi­zottság ezzel kapcsolatos ha­tározata abból a tényből in­dult ki, hogy a népgazdaság képtelen ez idő szerint ma­radéktalanul kielégíteni a jogos lakásigényeket, ugyan­akkor a vállalatok számára mind fontosabb kérdés, hogy a törzsgárdát lakások ado­mányozásával is erősítsék. —• Tegnap délután a városi Ta­nács tervosztályának szer­vezésében valamennyi pécsi, illetve megyei vállalat kép­viselőinek részvételével koor­dinációs jellegű megbeszélés­re került sor, melynek egyet­len napirendi pontja: milyen lehetőségei vannak Pécsett a vállalati erőforrások széles­körű mozgósításának? Dr. Németh Lajos, a végre­hajtó bizottság elnökhelyette­se megnyitójában az új le­hetőségek nagy gazdasági, városrendezési és politikai jelentőségét hangsúlyozta. A vállalatok két forrásból von­hatnak el bizonyos összeget lakásépítkezés céljaira. Az egyik: a nyereségből képzett fejlesztési alap, s a másik: a részesedési alap. Dr. Dányi Pál, a tervosztály vezetője a GB-határozatot elemző, s a pécsi lehetőségeket ismerte­tő előadásában elmondotta, hogy az 1969/70-es években nagyobb tömegű lakás felépí­tésére előközművesített te­rületek hiányában nemigen kerülhet sor, a későbbiek fo­lyamán azonban mind na­gyobb szerepet vállalhatnak a vállalatok a város lakás­gondjainak enyhítésében. A tanács a társas- és csoportos családiház-építkezéseket fog­ja előnyben részesíteni, ezek közműigénye ugyanis jóval kisebb, mint az egyes csa­ládi házaké, s a kivitelezés is olcsóbb. A vállalatok már az idén is adhatnak lakásokat épf- nés nélkül: a GB-határozat ugyanis módot ad az állami lakások bérlő-kijelölési. il­letve a szövetkezeti lakások tulajdonos-kijelölési jogá­nak megváltására. Ez a le­hetőség a későbbiek folya­mán bővülni fog. A vállala­tok a jövőben anyagilag is támogathatják a KlSZ-lakás- építési akciókat, az indulási összegek kiegészítésének alapfeltétele természetesen ez esetben is a hűség. Az új le­hetőségekről szóló előterjesz­tést nagy érdeklődéssel hall­gatták az értekezlet résztve­vői, s többen azonnal „nyi­latkoztak” is. Az igények be­jelentésének határideje egyébként: május 31. — Megkezdődött a csiga­felvásárlás a jó idő beköszön­tésével. Baranya megye e té­ren évek óta élenjár. A pécsi és a sásdi fmsz idén is mint­egy 15 vagon éticsiga expor­tálását tervezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom