Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

1969. április 3. Duna maii napto 3 Megkétszereződött a nyereség a tanácsi vállalatoknál Űj beat-darab a Pécsi Nemzeti Színházban Tízmilliós hitelkeret a szolgáltatások bővítésére Ülést tartott Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Azt vizsgálta szerdai ülésén Pécs város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága, hogyan ér­vényesül az új gazdaságirá­nyítási rendszer hitel- és pénzforgalmi politikája a vá­rosi tanács vállalatainál. Az 1968. évi beruházási le­hetőségek a pénzügyi egyen­súly fenntartása érdekében viszonylag szűkek voltak. A pécsi vállalatok az áthúzódó beruházásokat hitel igénybe­vétele nélkül befejezték. — Mintegy 20 millió forintot fordíthattak az áthúzódó be­ruházások befejezésére. Ezen felül további 32 millió forint amortizációból eredő összeg állt rendelkezésükre beruhá­zási célokra, Az árutermelő vállalatok főként gépeket sze­reztek be pénzeszközeikből mintegy 12 millió forintért. A kommunális szolgáltatást vég­ző vállalatoknál az építésjel- legű beruházásokra fordítot­tak nagyobb összegeket, a Víz- és Csatornamű Vállalat például 8 és félmillió forintot A tanács vállalatai tavaly nagyon óvatosan éltek a hi­telfelvételi lehetőségekkel. — Csupán három vállalat igé­nyelt és kapott 2100 000 fo­rint Összegű középlejáratú hi­telt gépek és más termelőbe­rendezések beszerzésére. Mint a végrehajtó bizottság tagjai ennek hangot adtak, kívána­tos volna hosszabb távra szó­ló beruházási politika kidol­gozása, amelyben az eddigi­nél nagyobb szerepet kellene biztosítani a hitelnek. Az elmúlt esztendő egyik hitelpolitikai célkitűzése volt, hogy a bank kedvezményt nyújtson a lakossági szolgál­tatás fejlesztését szolgáló be­ruházásokhoz. Az 1969. évi hi­telpolitikai irányelvek hason­lóképpen a lakossági javítás­szolgáltatás bővítését célozzák. Ezért az országos beruházási hitelkontingensen belül kü­lön, kifejezetten ilyen célból 10 millió forint összegű hitel­keretet biztosítottak megyei felhasználásra. A forgóeszközhitelek nyúj­tásával az árukínálat javítá­sát, a keresett áruk termelé­sét és forgalmazását, a kon­vertibilis devizát eredménye­ző export fokozását, a lakos­sági szolgáltató tevékenység emelkedését segítették elő a bankok. A pécsi tanácsi vál­lalatok — mint a beszámoló megállapította — keresett áru­kat állítottak elő, illetve szol­gáltatási tevékenységük egy­beesett a kereslettel. A meg­termelt termékek értékesítése, illetve a megkívánt jövedel­mezőségi szint teljesítése mindössze a Pécsi Ruhaipari Vállalatnál okozott problé­mát A vállalat azóta a Pécsi Vegyesipari Vállalat részlegé­vé vált, piaci helyzete stabi­lizálódott olyannyira, hogy a bank által nyújtott 3 700 000 forint összegű hitelt határidő előtt visszafizették. Az előirányzatokat megha­ladó mértékű volt a jövedel­mezőség a tanács irányítása alá tartozó vállalatok összes­ségében, az 1967. évi nyere­ségnek mintegy kétszerese. A vb-n felmerült, hogy egyes vállalatoknál az elért nyere­ség költségvetési juttatások­kal kapcsolatos, ezért indo­koltsága vitatható. Különösen a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalatnál és a Pécsi Hőszol­gáltatónál volt rendkívüli mértékű nyereségnövekedés, a tavalyelőttinek csaknem tíz-, illetve majdnem négyszerese. A számítottnál lényegesen ma­gasabb nyereséget ért el a Pécsi Sütőipari Vállalat is. A Kiváló és érdemes művészek A Magyar Forradalmi Munkás- Párását Kormány a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül a Magyar Népköz- társaság kiváló művésze címmel tűntette kis Barcsay Jenöt, a Képzőművé­szeti Főiskola tanárát, Kossuth- dljas festőművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét életművéért, művészetpedagógiai munkásságáért; Fónyi Gézát, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét, Munkácsy-dljas festőművészt élet­művéért, művészetpedagógiai mun­kásságáért; Mezei Máriát, a Nemzeti Szín­ház színművészét, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét a színházművészetben elért ered­ményeiért; Rádaí Imrét, a József Attila Színház színművészét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét négy évtizedes színművészeti te­vékenységéért; Ungár Imrét, a Zeneművészeti Főiskola Liszt-díjas tanárát, Kos- suth-dljas zongoraművészt, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű­vészét zongoraművészeti tevékeny­ségéért; A Magyar Népköztársaság Ér­demes művésze címet kapta; Banda Ede, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tanára, Kossuth-dljas csellóművész elő­adóművészi és kamarazenei mun­kásságáért; Bródy Tamás, a Fővárosi Qpe- rettszlnház Liszt-dijas karnagya művészi tevékenységért; Darvas Iván, a Vígszínház Já- gzat-dijas színművésze, a Fiziku­sok, az Altona foglyai, az Egy őrült naplója című színdarabok­ban nyújtott művészi teljesítmé­nyeiért; Faragó András, a Magyar Álla­mi Operaház Liszt-díjas magán­énekese. a Kékszakállú herceg vára, a Figaro házassága, a Bolygó hollandi, a Wozzeck és a Vérnász című operákban nyújtott alakításáért; Frank Frigyes Munkácsy-díjas festőművész életművéért, a portré- festészetben elért eredményeiért; Horváth Teri, a Thália Színhas Jászal-dijas színművésze karak­terszerepek megformálásában nyújtott művészi teljesítményéért; Kis József, a Balázs Béla-díjat kisfllm rendezd két évtizedes rendezői munkásságáért; Makláry János, a Nemzeti Szín­ház színművésze több évtizedes színművészeti tevékenységéért; Markos József (Alfonzé), a Vi­dám Színpad színművésze négy évtizedes művészi tevékenységért; Máriássy Félix Kossuth-dljas fUmrendező több évtizedes film­rendezői tevékenységéért; Márk Tivadar, a Magyar Állami Operaház Kossuth-dljas vezető jelmeztervezője több évtizedes munkásságáért; Mihály András, Kossuth-dljas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zene­művészet! Főiskola Erkel-dljas ta­nára zeneszerzői és zenepedagó­giai munkásságáért; Miklós Klára, a Szegedi Nem­zeti Színház Jászal-dijas színmű­vésze, az Optimista tragédia, « Stuart Mária, az Édes fiaim, a Koktél s-kor című előadásokban megformált szerepeiért; Olcsai Kiss Zoltán, Kossuth-di- jas és Munkácsy-dijas szobrász­művész életművéért; Pártos Géza, a Madách Színház rendezője, a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára több évtizedes szinházrendezői mun­kásságáért; Dr. Ranody László, Kossuth-dl­jas filmrendező több évtizedes filmrendezői tevékenységéért: Réti József, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánéneke­se az operák és az oratóriumok előadásában nyújtott művészi tel­jesítményéért; Szentlványi Lajos Kossuth-dljas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola Munkácsy-dljas tanára életművéért, művészetpedagógia] munkásságáért; Végh Gusztáv, Munkácsy-dljas grafikusművész életművéért; Zinner Erzsébet fotóművész a fotóművészetben elért eredmé­nyeiért. nyereségfelosztás új rendjé­ben minden korábbit megha­ladó mértékű részesedési ala­pot képezhettek a vállalatok. A rendelkezésre álló adatok alapján a tanácsi vállalatok­nál a nemrég kifizetett nye­reségrészesedés több, mint két és félszerese volt az 1967. évinek. Helyes, ha a vállalati dolgozók anyagi érdekeltsége növekvő tendenciájú — álla­pították meg a vitában fel­szólalók közül többen is — azonban a nyereségrészese­désként kifizetett összegek nincsenek arányban a fejlesz­tésre fordítható nyereségrész­szel. A helyiipar technikai, műszaki feltételei feltétlenül javításra szorulnak, ezért jó volna, ha a vb figyelmezteté­se alapján felfigyelnének erre a tanácsi vállalatoknál. H. ML Lulu és Emilé (Vári Éva és Győri Emil) Erb János felvétele j Júliusban Ipari Vásár Pécsett Július végén nyílik a tíznapos Baranya megyei Ipari Vásár Pécsett a Köztársaság téren, illet­ve az ott lévő általános iskola, a két technikum és az MTH iskola helyi­ségeiben. A rendező bi­zottság tegnap délelőtt, a Pécsi járási Tanács nagy­termében tájékoztatta mintegy hatvan megyei és országos ipari vállalat jelenlévő képviselőjét, a vásár lebonyolításának néhány fontosabb kérdé­séről. Minden üzem és vállalat megkapta a vá­sár térképét, amelyen feltüntették számokkal megjelölve a kiállítók helyét. Befejeződött a balatonfüredi szívkrrkáz rekonstrukciója Befejeződött $ balaton­füredi szívkórház csaknem egy évtizede tartó rekonst­rukciója. Szerda délután, amikor a kórház kollektí­vája házi ünnepséget tar­tott hazánk felszabadulá­sának évfordulója alkalmá­ból, egyben a rekonstruk­ció befejezését is ünnepel­ték» A régi, időközben el­avult kórházi épület kor­szerűsítésére és átalakítá­sára több, mint 30 millió forintot költöttek. Átadták az idei művészeti díjakat Jászai-díjat kapott Nógrádi Róbert A felszabadulási évforduló al­kalmából művészeti díjakat adtak át szerdán a Fészek Klubban. Az ünnepségen megjelent Övári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, ott volt művészeti életünk számos ismert személyisége. Dr. Orbán László, a művelődés­ügyi ministeter első helyettese kö­szöntötte a József Attila, a Já­szai Mari, a Balázs Béla, az Erkel Ferenc, a Liszt Ferenc és a Mun­kácsy Mihály díjak idei kitün­tetettjeit és adta ót a kitünteté­seket. A József Attlla-díj L fokozatát kapta: Lándy Iván író, Nemes Nagy Ágnes költő- műfordító és Tamás Aladár író- műfordítói EL fokozatában: Bárány Tamás író. Csurka István író, Faragó Vilmos kritikus és Galgóczi Er­zsébet író; IIL fokozatában: Ágh István költö és Ratkó József költő ré­szesült. A Jásza! Mari-díj L fokozatával Avar Istvánt, a Nemzeti Színház, Mensáros Lász­lót, a Madách Színház és Törőcsik Marit, a Nemzeti Színház színmű­vészét tüntették ki; EL fokozatát Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Márai Ferenc, az Állami Báb­színház színművésze, Köpeczi Bócz István, a Madách Színház díszlet- és jelmeztervezője, vala­mint Barlay Gusztáv, a Magyar Bádió főrendezője; m. fokozatát Moór Mariann, a Kecskeméti Katona József Szín­ház, Szoboszlai Sándor, a Békés­csabai Jókai Színház, Paláncz Ferenc, a Miskolci Nemzeti Szín­ház színművésze és ifj. Weisz Nándor, a Magyar Cirkusz és Va­rieté vállalat artistája kapta. A Balázs Béla-díj kitüntetettjei L fokozat: Gaál István film­rendező; n. fokozat: Szemes Marianne, filmrendező, Zonay Pál, filmren­dező, Kálmán Kata fotóművész, dr. Tildy Zoltán fotóművész. ül. fokozat: Pintér György hangmérnök, Karall Luca film­dramaturg, Mestyán Tibor tv-ope- ratőr és Lestár János filmrende­ző. Az Erkel Ferenc-díj L fokozatában dr. Bartha Dé­nes zenetudós, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Kurtág György zeneszerző, Szelényi István zene­szerző-zenetörténész; n. fokozatában Seregi László, a Magyar Állami Operaház ko­reográfusa részesült. Felborult az autó Kedden hajnalban Pécsről Mohácsra igyekezett gépkocsi­jával Linder Antal mohácsi lakos. Az ittas vezető a meg­engedettnél gyorsabban haj­tott, kocsija Lánycsók köze­lében kisodródott az út szé­lére és felborult. Linder An­tal és utasa Haza Aranka 19 éves mohácsi lakos súlyos, Kovács Rozália és Lugosi Jó­zsef, akik ugyancsak a gép­kocsiban tartózkodtak, köny- nyebb sérülést szenvedtek. Az autóban keletkezett kár mint­egy 40 ezer forint. A karam­bol következtében megrongá­lódott útmenti korlát helyre- , állítása körülbelül ezer forin- | tot igényel. | Országos középiskolai fotókiállítás Csendélet —- Lengyel Emőke Holnap délben lí órakor kerül sor a Nagy Lajos Gimnáziumban a forradalmi Ifjúsági napok keretében megrendezett IV. Országos Középiskolai Fotókiállítás ünnepélyes megnyitójára és a tisztelet­díjak kiosztására. A kiállítás április 14-ig tekinthető meg a gim- aáztambaa. I Nógrádi Róbert A Liszt Ferenc-dlj L fokozatát Sándor Frigyes kar­nagy; n. fokozatát Szűcs Lóránd zon­goraművész. Szumrák Vera. a Magyar Állami Operaház magán­táncosa és Andor ,Éva, a Magyar Állam) Operaház magánénekese; ÜL fokozatát Gyimesl Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház ma­gánénekese és Görgei György, a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének zenekarvezetője kap­ta. A Munkácsy Mihály-díJ kitünte­tettjei L fokozat: Duray Tibor festő­művész, Medveczky Jenő festő­művész és Vigh Tamás szobrász­művész; n. fokozat: Szabó Zoltán festő­művész, Kiss Sándor szobrász- művész és Udvar dl Erzsébet fes­tőművész; ül. fokozat: Varga Imre szob­rászművész, Gerzson Pál festő­művész, Dániel József ipari for­matervező és Szakái Ernő szob­rászművész-restaurátor. — Ifjú vörSskeresztesek ta­nácskozása lesz ma délelőtt a Komarov Gimnáziumban a megyei középiskolák részére. Egyebek között megtárgyalják a Vöröskereszt szerepét a kö­zépfokú tanintézetekben. LULU Előzetes a Luluból: Emil, zsebében pisztollyal belép a szobába és kéri Lulu» tói a bőröndöt, ami tele van rablott pénzzel. Közben belép Antoine, aki „nincs benne a buliban”, mire Emil a kezé­ben a bőrönddel, kivágja ma­gát: — Szappant árulok a sok- gyermekes egyetemi hallgatóls javára! Antoine kér kettőt, de a bő­rönd sajnos nem nyílik ki, ép­pen „elromlott a zárja”. Más: Ellát, a férjes asszonyt vég­képp ki akarja utasítani szo­bájából eddigi szeretője, An­toine. Ella dühében kivág egy cserép virágot az ablakon. Odakint ordítás, rohannak az ablakhoz, a cserép Migrént* Ella férjét találta el. De még­sem, mert behallatszik Migrén nevetése. Mire Ella: — Nevet szegény, mert nem tudja, hogy éppen most uta­sítják vissza a feleségét! Ennyit a darabból, annak bizonyítására, hogy a cselek­mény izgalmas, változatos, egy szóval oda kell figyelni rá. De a Lulu, Michel André— Fényes Szabolcs—Szenes Iván műve zenés vígjáték. Ezért érdemes meghallgatni az elő­adás zenei vezetőjét, Hevesi Andrást: — A Lulut sok helyen ját­szották már, mindenütt más­fajta összeállítású zenekarral* például Pesten vokál és kis- zenekarral, Békéscsabán pedig nagy tánczenekarral. Mi meg­próbálunk közelíteni a mai tánczenei stílushoz, ezért beat- nek játszuk. Szerencsére Fé­nyes Szabolcs zenéje alkal­mas erre. A tegnapi főpróba előtt se­gített a hangosító beállításá­ban Lenk Gyula, aki évtize­dekig a budapesti, illetőleg a pécsi rádió technikai szakem­bere, majd vezetője volt. — Egy beat darabban a* erősítő is főszereplő — mond­ja. — Sőt, a modem zene el­képzelhetetlen e nélkül. Em­lékszem, a harmincas években az akkor világhírű táncdal- énekes, Josef Schmiedt ven­dégszerepeit Pesten a Viga­dóban, s mivel nem volt erő­sítő, megbukott, kifütyülték, az előadást abba kellett hagy­ni. Pedig hol volt még akkor a mai nagyon erős beatstílus! Végül: Hevesi András irá­nyításával kibővítették a Lulu énekszámait, négy másik Fé­nyes Szabolcs dalt illesztettek bele, így a legutóbbi Made in Hungary-ben nagy sikert ara­tott Véled a csigaházban is ellaknék címűt. A darab sze­replői, alkotói pedig: Vári Éva, Karikás Péter, Mendelé- nyi Vilmos, Ronyecz Mária, Győri Emil, Szivler József, Szalma László, továbbá Pintye Gusztáv díszlet- és jelmezter­vező, Léka László maszkmes­ter, Bázsa Éva koreográfus, Hevesi András zenei vezető és Babarczi László rendező. Ját­szik a Funny Fools együttes. Földessy Dénes Az országban először... Az országban első ízben Kiv­in ár óra megyében próbálják ki azokat az autóbuszhoz kapcsol­ható utánfutó szállító kocsikat amelyeket a főútvonalaktól tá­vol eső kis települések ellátá­sára terveztek. Gondot jelent ugyanis a kis községekben » kereskedelem, a közületek és mindenekelőtt a lakosság részé­re címzett darabáruk eljuttatá­sa. Gyakori, hogy egy mázsá- nyi, vagy ennél kevesebb áru szállítására is 8—10 tonnás te­herautót kell indítania az AKÖV-nek, s ez rendkívül meg­drágítja a fuvarozást. Az ÚJ módszerrel a kis településeket egyébként is érintő menetrend szerint közlekedő autóbuszhoz kapcsolják a darahárus után­futót. A Komárom megyei ta­pasztalatok alapján döntenek a módszer országos bevezetéséről. — Erdélyi Károly Prágába utazott. Szerdán délelőtt hi­vatalős megbízatással Prágába utazott Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter« helyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom