Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
J? «K9.«0rmm ßtmamaii ti«»»»« ’ % Május 16. és 26. között lesz a BNV Kelet és Nyugat kereskedelmi fóruma Bemutatják az új Wartburgot és a Polski Fiatot Éremszfiret Győrben Húrom diák öt érme Beszélgetés a Kazinczy-díj nyerteseivel Egyre mozgalmasabb életet figyelhet meg a szemlélő a budapesti vásárvárosban. Május 16 és 26 között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyen a vendéglátó hazai iparral együtt 35 ország képviselteti magát. Alkalmunk volt beszélgetni dr. Vitéz Andrással, a vásár igazgatójával, * természetesen első kérdésünk azt tudakolta: — Mi jellemzi majd az Í9SS. évi ipari seregszemlét? — A Budapesti Nemzetközi Vásár az évek során Kelet és Nyugat kereskedelmi, gazdasági fórumává nőtte ki magát és nyugodtan mondhatjuk, fejlődése során a magyar ipar, a külkereskedelem, a külföldi partnerek fontos találkozóhelye lett. Az 1969. évi BNV is elsősorban külkereskedelmünk szolgálatában áll. A hazai kiállító vállalatokat a BNV elsősorban arra ösztönözheti, hogy azokat a termékeiket mutassák be, amelyek — a szocialista országok igényeinek kielégítése mellett — a tőkés export fokozását szolgálják. Az idei céljaink között az is szerepel, hogy a külföldi kiállítók körében váljék közismertté: milyen mértékben érdekeltek a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok a nemzetközi együttműködés és kooperáció létrehozásában, bővítésében. — Mit tudhatunk a külföldi ■kiállítókról? — A kiállítók száma körülbelül azonos lesz a tavalyival. A jelentkezők közül 22 ország vesz részt hivatalos, kollektív árubemutatóval. Első ízben jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron Kanada és Kolumbia. Kiállítóink között találjuk „törzsvendég” szocialista résztvevőinket: a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a kubai, a lengyel, az NDK, a román, a szovjet kiállítókat. A Szovjetunió lesz az 1969. évi vásár legnagyobb kiállítója, hiszen 2200 négyzetméteres pavilonban és 1500 négyzetméteres szabad területen rendezi meg a kiállítást. A nyugati országok közül meg említhetjük Angliát, Ausztriát, Belgiumot, mint a vásár állandó kiállítóit, Finnországot, amely kétévenként vesz részt a vásáron és az idén ismét megjelenő Franciaországot, amely két évi szünet után most újból hivatalosan jelentkezett a BNV-re. A külföldi kiállítók száma másfélezer körül van. — A vásárigazgatónak feltehetően van már némi képe « külföldi kiállítók idei újdonságairól. Mit emelhetne ki ezek közül? — Valóban, legfeljebb csak kiemelésre vállaikozhatom, arra is csak így „kapásból”, hiszen sok külföldi cég az utolsó pillanatig tartogatott egy-két meglepetést. — Hadd említsem meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kollektív ' kiállításán a többi között berendezett háromszobás lakást, könyvelő-automatát, új Wartburg személygépkocsit, különböző finommechanikai és optikai termékeket mutat be. Finnország több gépipari újdonsággal, Jugoszlávia önálló pavilonban bútorbemutatóval, textilipari kiállítással, előregyártott építőelemek bemutatásával vesz részt Üj pavilonban, kétszeresére növelt területen' állítja ki legjobb gyártmányait Bulgária, Lengyelország pedig a többi között nemcsak gépipari berendezéseket, hanem általános használati eszközöket és tartós fogyasztási cikkeket is bemutat. Bizonyára sokak érdeklődését kelti majd fel a BNV-n első ízben jelentkező Polski-Fiat személyautó, — amelyből Lengyelország ez évben szállítja Magyarországnak az első ezret — Milyen előzetest kaphatunk a hazai kiállítók készülődéséről? — A legnagyobb kiállító most is a kohó- és gépipar, amely csaknem 24 000 négyzetméteres fedett és szabadterületen mutatkozik be. Ügy tűnik, hogy a kohászat és a gépipar 15 szakkiállítása a korábbinál jobban tükrözi majd a műszaki fejlesztés eredményeit s azt hogy az értékesítés egyre inkább megköveteli a műszaki kapcsolatok erősítését is. Természetesen szerephez jutnak a belföldi piacra gyártó ágazatok is,' hiszen a BNV jó alkalom a több ezer hazai látogatót érdeklő termékek, újdonságok bemutatására. — Példátlanul nagy a könnyűipar érdeklődése a vásár iránt: több jelentkező vállalatot el kellett utasítanunk, számukra az őszi vásár kínálta lehetőségeket ajánlottuk. Az idén is odaítélik a vásár nagydíjait, de a rendezőség arra törekszik, hogy a díjakVasárnapra virágba borultak a zöldborsó-táblák a Tenkes déli oldalán és a környék primőrtermő területein. Tavaly ilyenkor már kilóra mérték a zöldborsót az üzletekben és a piacokon. Idán elhúzódott a tél és hideg volt a tavasz. így csupán következtetni lehet arra, hogy mikor kerül a csemegének számító primőr asztalunkra. Szakról a közönség már a BNV megnyitása után tudomást szerezzen. A díjak odaítélésénél nemcsak az áru vonzóereje és a minőség számít, hanem a gazdaságos gyártása is, s hogy mikor szállítja a gyár a bemutatott árucikk első darabjait, valamint hogy az 1969 —1970-es idényre milyen mennyiség szállítását vállalja, összegezve azt mondhatom a jelek nagy külföldi és hazai érdeklődésre utalnak, s mi reméljük, hogy az idei Budapesti Nemzetközi Vásár minden vonatkozásban sikeres lesz. Nem mindennapi vállalkozásba fogott 1968. őszén a Szentegáti Állami Gazdaság. Októberben, amikor a Bala- tonboglári Talajjavító Vállalat első kotrógépei megjelentek az Almás patak mentén két és fél évet igénylő, grandiózus vízrendezési munka vette itt kezdetét. Ennek során csaknem egymillió köbméter földet mozgatnak meg, s a nyolcezer holdas területen 400 kilométer hosszúságú felszíni és kb. 100 kilométer hosszú földalatti csatorna-, illetve alagcsőrendszert építenek ki kerek 51 millió forintos beruházási költséggel — 1970. október 31-ig. A fojtogató víz A munka megkezdése nein tűrt halogatást, hisz a gazdaság az utóbbi években már valósággal fúldoklott a vízben. Ennek ^legfőbb oka az, hogy területe a Dráva közepes vízszintjénél T0—80 centiméterrel mélyebben fekszik, és a befogadók legalsó szaemberek szerint közepes időjárási viszonyok mellett, tehát, ha nincs túl hideg és túl meleg, a virágzástól számított harmadik hét végén szedhető a zöldborsó. Reméljük, hogy az időjárás nem tréfálja meg a termelőket. Sőt, egy kicsit segít abban, hogy valamivel előbb, de legkésőbb május 17-ig az üzletekbe és a piaci betonasztalokra kerüljön a borsó. Cikkünk nyomán Elkészült a villany- szere és Megírtuk, hogy a DÉDÁSZ ígéretet tett arra, miszerint a Rét utcában folyó útfelújítások során az általuk végzett kandeláber besűríté- si munkálatokat a vállalt határidő előtt egy héttel, április 26-ra befejezik. Megkérdeztük Krisztián György beruházási előadót, beváltották-e az ígéretet? — Szombaton elkészültünk a világítótestek áthelyezésével. Mindössze kisebb planírozá- si munkák maradtak vissza, de ezek nein hátráltatják az útépítést. Jelenleg a pártszékháznál lévő trafóállomásnál végzik el a szükséges szereléseket. Május 1-re a Rét utca egész hosszában bekapcsoljuk már a közvikaszán terül eL Az elmúlt időszakban megkezdték az egész vízgyűjtő rendezését, de az Almás, az Ókor és a Gyön- ! gyös képtelenek befogadni a teljes vízmennyiséget s így ez pangó vizek formájában maradt vissza. A gravitációs elveken alapuló, zsilipkapus vízelvezetési rendszer, amivel 1960 és 1968 között próbálkoztak, nem vezetett eredményre. A következő években a vizet szivattyúk segít- i ségével emelik a befogadókba, s így valamint mélypontok alagcsövezésével mentesítik a területet. A gazdaságot a századforduló táján az akkori tulajdonos báró Biedermann alag- csöveztette. Ez az alagcső- rendszer most is ott van a föld alatt, s azokon a részeken, ahol feltárása nem ütközött túl nagy akadályba és még nem ment tönkre, ott ma már újra funkcionál. A gazdaság vezetőségének és a vízügyi szakembereknek egybehangzó véleménye az, hogy a régi alagcsörendszer teljes feltárása nem lenne gazdaságos. Hosszú éveket venne igénybe egy ilyen munka, s túl nagy költségeket emésztene feL Nagyfokú komplexitás A háborús években s az azt követő időszakban a belvízrendezéssel nem törődtek, így az egykori vízrendezett terület újra az 1900 előtti évek állapotába süllyedt vissza. Az I960 és 1968 közötti esztendőkben a már említett erőfeszítések ellenére a termelés teljesen bizonytalanná vált. — Esősebb években a talajvíz feljött a felszínre és elborította a növényzetet. Gyakran ! hónapokig állt a víz. A katasztrofális 1965-ös évben, amikor a belvízkárt az árvíz is tetőzte, kilencmillió / forint vízkára volt a gazdaságnak. Az elmúlt öt év átlagtermése búzából 12,9 mázsa, kukoricából 12,7 mázsa volt A vízrendezés eljövendő hasznát jelzi, hogy a tavalyi rendkívül aszályos évben 22 mázsa búza és 21,4 mázsa kukorica- termést takarítottak be. A nagy volumenű — 70 százalékban állami kedvezményből, 30 százalékban saját erőből, illetve hitelből eszközölt — beruházás, tavaly ősszel I nagy lendülettel indult be. 1970 után. ha a munkálatok befejeződnek, a gazdaság repülőgépről nézve, igen tagolt képet mutat majd. A felszíni árkok 25—50 holdas táblákra szabdalják fel a területet. öt stabil szivattyútelepet építenek ki, egyet az Almáson, egyet-egyet pedig az Ókorin, a Gyöngyös patakon, a FéketeHazajött Győrből a három szépen beszélő gimnazista, a Kazinczy-érem és a vele járó 500—500 forint három pécsibaranyai tulajdonosa: Aradi Éva, Rónai Béla és Kertész László. Közülük ketten, a két fiú másodízben szerzi meg ezt az érmet. Vasárnap volt az országos döntő Győrben, ötven résztvevővel, s végül húsz nyertessel. A húszból i három helybeli, vagyis Győr megyei, három pedig pécsibaranyai. Ez a két megye aratta a legtöbb sikert, s ha hozzászámítjuk, hogy a mi három nyertesünknek ezzel öt Kazinczy-érme van, túlzás nélkül le lehet írni: baranyai éremszüret volt Győrben. A három „szüretelőbői” Rónai vizen és a Bükkösdi vizen. — Minden telepre két szivattyú kerül, az egyik az tartalék, de ha magas a vízállás, szinkronban is képesek üzemelni. A feltűnően nagyteljesítményű szivattyúk másodpercenként 1560 liter vizet tudnak átemelni, ezeket a Ganz-MÁ- VAG gyártja le külön megrendelésre. Két hordozható mobil aggregátort is készítenek, kisebb, másodpercenként 400 liter kapacitású szivaty- tyúkkal, ezeket mindig a legveszélyeztetettebb pontokra helyezik majd ki. Az úgynevezett mélypontokról alagcsövekkel vezetik el a vizet, mivel a felszíni csatornák nagyobb termőterületet rabolnának el, mint maguk a mélypontok. Alag- csövezésseü, mintegy ezer holdat mentesítenek. A víz által szerkezetileg, kémiailag és biológiailag is megrongált talajok alapos kémiai és fizikai javításra szorulnak. A két év során több, mint 5500 holdon elvégzik az altalajlazítást, ily módon törve át a vízzáró réteget, ezáltal a talajvíz szintje — mely most gyakran egy ásónyomnyira van — lejjebb kerül. A savanyodásnak indult talajokat meszezni is szükséges, 5340 holdat fognak meszezni. Termelési biztonság Ha a csatornarendszer elkészül, fenntartása és üzemeltetése évi másfélmillió forintjába kerül majd a gazdaságnak. Ez a költség azonban már meg fog térülni a nagyobb hozamokban, a biztonságosabb termelésben. Béla pécsi, a Nagy Lajoa Gimnázium IV/E osztályának tanulója, Aradi Éva a Siklósi Táncsics Gimnáziumba jár, a III/Á-ba, Kertész László pedig a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium IV/A osztályának diákja. Vele és Aradi Évával telefonon beszéltünk: — Legyek őszinte? Először megijedtem — mondja a vonal túlsó végén Kertész László. — Sorsot kellett húzni, s én éppen az egyes számot húztam ki. Elsőként szerepelni az országos döntőben? Méghozzá szigorú bizottság előtt? Ez nem jó jel. De mégis sikerült. Pedig semmi különös módszert nem alkalmaztam a felkészülés idején, sőt, nem sokkal előtte volt a felvételi vizsgám a katonatiszti főiskolán. Legfeljebb a tanácsköztársasági művészeti szemle segítette, mert abban is résztvettem. Aradi Éva: — Sokat gyakoroltam és sokat segített osztályfőnököm, egyben magyar tanárom: Fenyvesi János. Többek között teljesen ismeretlen szöveget olvasgattam fel hangosan. Csak még nem tudom, mire költsem az ötszáz forintos díjat Azt hiszem, kirándulok belőle valahová. Rónai Béla még egy balatoni beutalót is nyert, mert a KISZ a húsz díjazott tanuló közül az első nyolcat még ezzel is jutalmazta, ö négy éve tagja a Bécsy Tamás vezette irodalmi színpadnak, s ez már önmagában nagy előny a szép magyar beszédért folytatott versenyben. Elolvasta Fischer Sándor: A beszéd művészet című könyvét, ezen kívül többször magnetofonra olvasta majd lehallgatta versenyszövegét, s így ellenőrizte, finomította azt. — Győrben vitatkoztunk arról — mondja —, hogy melyik versenyző ér többet: aki csak a versenyen beszél szépen, de egyébként pongyolán, vagy pedig, aki mindig szépen beszél. A válasz, azt hiszem, nyilvánvaló. De a legnagyobb haszon: az országban nyolc és félezer diák vett részt a versenyen, s ennyi törődött a felkészülés közben a szép magyar kiejtéssel. — Egy kérdés: szépen beszélnek a felnőttek? — Van, aki szépen, van, aki csúnyán. Sőt, azt sem szabad kijelenteni, hogy bizonyos pályákon jobban szükséges a szép magyar kiejtés, például a papi, jogászi, politikai, tanári pályán. Mindenkinek szépen kell beszélnie. Rónai Béla közben bejutott az angol nyelvi verseny országos döntőjébe is. A Nagy Lajos Gimnázium angol tagozatos osztályába jár, s magyar —angol szakos tanár akar len- ni. Modern lakás, modern .csillár. Úgy belföldi, mint külföldi csillárok, állólámpák9 falikarok9 asztalilámpák óriási választékát ajánlja a Csillárbolt., Rákóczi át 39. villanyrendőr közelében, — Rné — F. D. Virágzik a zöldborsó a Ten Ices déli oldalán lagitast. Ötvenegy millió forintos munka Vízrendezés nyolcezer holdon Ötszáz kilométeres csatornarendszer kálózza be jövőre a Szentegáti Állami Gazdaságot I Csütörtöki számunkban kezdjük közölni Azok a szép napok címmel új kalandos kisregényünket, amely sok tekintetben megtörtént eseményeket elevenít föl. Alapját a pécsszabolcsi bányászokból alakult fegyelmező szakasz története képezi, amely a Tanácsköztársaság idején a 44. vörösdandár parancsnoksága alatt működött. — A történetben szereplő személyek és nevek azonban költöttek.
