Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

Y>unatttQii napid 1969. április 21 4 LONDON: Giuseppe Sa- rjóf. clasz köztársasági elnök ta Pietro Nenni küiügymi­iszter kedden repülőgépen egyhetes hivatalos látogatás­ra Londonba érkezett.-f NEM YORK: U Thant ENSZ­otitkar csiitjrtöUou tiatínkétnapos rrópai Uüvütra iádul, tsit üét­in kÖKjiték, az :,.titkaira látogató körútja során a többi között tárgyalásokat folytat majd Stewart brit külügyminiszterrel, az óla: ■ kormány vezetőivel és küta’!' ,_son jelenik meg VI. Pál pápánál. ♦ BERGEN: Hétfőn este megkezdődött a NATO leg­nagyobb tengeri hadgyakor­lata, amelyet norvég vizeken valaha is rendeztek — kö­zölte egy katonai szóvivő. A május 2-ig tartó hadgyakor­laton 50 angol, német, ame­rikai, holland, dán és norvég hajó vesz részt, összesen mint­egy 3000 főnyi legénységgel. A hadgyakorlatot Hans Sjong norvég ellentengernagy ve­zeti. Elsősorban tengeralatt­járó-naszádok háború esetén történő bevetését próbálják ki, 4 LIEGE: Háromszáz személy vonult fel hétfőn Liege utcáin, hogy a görög katonai junta ha­talomra kerülésének második év­fordulója alkalmából tiltakozását fejezze ki a jelenlegi görögországi helyzettel kapcsolatban. Keddre virradó éjszaka betörték a liege-i görög konzulátus ablakait. ♦ LUXEMBURG: A Közös Piac mezőgazdasági miniszte­rei kedden délelőtt folytatták tanácskozásukat a július l-ével bevezetendő közös ga­bonaárak kérdéséről. 4 ROMA: Róma alapításának 2722. évfordulóján a baloldali pár­tok a középbal koalíció tehetetlen politikája ellen tüntettek és köve­telték az ország súlyos problé­máinak mielőbbi megoldását, •f DJAKARTA: Az Antara indonéz hírügynökség jelenté­se szerint három ezredest és a nyugat-szumátrai katonai parancsnokság 141 tagját ked­den „kommunista tevékeny­ség" vádjával letartóztatták. 4, . ROMA: Olaszországban a nyugtalanság tovább tart. Keddre virradóan ítél-Olaszország ban több bomba robbant, egyebek között a Vibo Valentia-i templom, a Gaz- zetta Del Sud cimü messinai lap szerkesztősége, valamint a paler­mói rendőrség kaszárnyája előtt. ♦ CALCUTTA: Egy „Folc- ker Friedsziphip” típusú in­diai utasszállító repülőgép úton az indiai Asszam-állam- ból Calcutta felé, negyven utassal és négy főnyi sze­mélyzettel a fedélzetén, ed­dig ismeretlen okból kigyul­ladt és a kelet-pakisztáni Khulna közelében lezuhant. A negyven utas és a négyfőnyi személyzet életét vesztette. 4 -MASNI Y-SAINT-JEAN: Az európai Közös Piac hat országá­nak pénzügyminisztere a belgiu­mi Masnuy-st. Jean-ban, Mons kö- j zelében megtartotta negyedévi tá­jékozódó ülését. A miniszterek ál- , tálában hidegen fogadták a végre- j hajtó bizottságnak azt a javasla- J tát, hogy a tagállamok létesítse- j nek egyfajta közös központi pénz- j alapot. ♦ BONN: Az FDP elnök­sége kedden egy sajtóértekez- j leien nyilvánosságra hozta a i Szabad Demokrata Párt vá- i lasztási platformjának ter- | vezetét. Ezt a tervezetet most j a párttagság megvitatja és a júniusvégi kongresszus dönt a i végleges szöveg elfogadásáról, i Izraeli légitámadás Jordániái területek ellen Négyhatalmi tanácskozás . I í + CARACAS: A Venezuelai í Kommunista Párt Központi Bi- I zottságának helyiségében a Poli- ; tikai Bizottság tagjai találkoztak Pompeio Marques-sel, Guillermo • Garciával és Teodoro Petkoff-val. ! Mint ismeretes, e három vene- ! zuelai kommunista személyiség | elleni eljárást a kormány a köz- I vélemény nyomására kénytelen | volt beszüntetni két évvel azután, ! hogy Marques és Garcia megszö- I kött. a San Carlos várbörtönből, j Az ünnepségen jelen volt Jesus í Faria, a kommunista párt főtit­kára, s ott voltak több más po- I litikai párt képviselői is. í ♦ TOKIO: A REUTER je­I lentése szerint az Egyesült I Államok kedden kivonta Ja- j pánból azokat a felderítő lök- J hajtásos gépeket, amelyeket 1967 januárjában irányított a szigetországba. Amman—Tel-Aviv: Az izraeli légierő kedden a kora reggeli órákban az utób­bi hetek 1 egn agyob bszabású légitámadását intézte jordá- niai területek ellen. Az izra­eli légikötelékek a tűzszüneti vonaltól, mintegy 25 km-nyire a Holt-tengertől délkeletre fekvő A1 Mazar, illetve az Amman tói északnyugatra le­vő Ajlun és Hirbid térségé­ben bombáztak. Egy Izraeli katonai szóvivő szerint a gé­pek megsemmisítettek két jor- dániai területen felállított egyiptomi radarállomást és két gerilla-támaszpont ellen is támadást intéztek. Jordánia katonai szóvivője szerint a jordániai légierő gé­pei felvették a harcot az el­lenséges vadászbombázókkal. Izraeli részről egy gép el­vesztését ismerik el. Mohammed El-Farra, jordá- dánia állandó ENSZ-képvise­lője tiltakozott a Biztonsági Tanácsnál amiatt, hogy a hét végén izraeli szárazföldi ala­kulatok és légikötelékek „fo­lyamatos, súlyos, előre meg­fontolt és válogatás nélküli támadásokat” intéztek jordá­niai falvak ellen. A diploma­ta felsorol tucatnyi jordániai helységet, amelyet az izraeli­ek tüzérséggel, aknavetőkkel, tankokkal és repülőgépekről napalmbombákkal támadtak. Josef Tekoah, Izrael állandó ENSZ-képviselője is levélben fordult a Biztonsági Tanács­hoz, amelyben „agressziónak” nevezte azt, hogy az elmúlt napokban egyiptomi alakula­tok többízben is átkeltek a Szuezi—csatornán és a csator­na keleti partján izraeli állá­sokat támadtak. Hírügynökségek kairói je- jentései szerint az A1 Gura- hurija című kairói lap keddi számában hangsúlyozza, hogy Izrael, amikor erődítményeket' épít a Sínai-félszigeten, ag­ressziót követ el az EAK el- * 1 len és az egyiptomi fegyveres erők csupán a törvényes vé­dekezés eszközéhez nyúlnak, 1 amikor ezekre az erődítmé­nyekre lesújtanak. Az EAK semmiképpen sem tűrheti, hogy a Szuezi-csatorna keleti partján olyan állásokat hoz­zanak létre, amelyek lehetővé teszik az izraeli erőknek egyiptomi polgári és katonai célpontok támadását. New York. Hétfőn este ötödször Ulálko*- tak a négy nagyhatalom ENSZ» főmegbízottai, hogy közös meg­oldást találjanak a közel-keleti helyzet rendezésére. Hírügynök­ségek megbízható forrásokra hi­vatkozva közllk, hogy a nagy­követek azt fontolgatják, hogy tekintettel a rendezés sürgőssé­gére, hathetes határidőt szab­nak tanácskozásaiknak. Az ötö­dik megbeszélésről sem adtak ki közleményt, csupán annyit jelentettek be, hogy Jakov Ma­lik. a szovjet fődelegátus, re­zidenciáján. április 29-én lesz a következő összejövetel. A Reuter úgy tudja, hogy a fődelegátu­sok helyettesei jelenleg a Pa­lesztinái menekültek problémá­járól szóló jelentés összeállítá­sával foglalkoznak. Leiéit Robin Knox-Johnston brit jacht- hajós, aki 32 láb hosszú, kétár- bocos vitorláshajójával 311 hap alatt mintegy 30 000 mérföldes utat tett meg, április 22-én sikeresen befutott Falmouth kikötőjébe. O az első, aki megszakítás nélkül, egyedül hajózta körül a világot. A képen: a bátor tengerész a nagy út végén. A bolgár Balkán-Bizottság nyilatkozata Legyen a Balkán a béke, a megértés félszigete Szófia: A balkáni megértés és együttműködés bolgár bizott­sága nyilatkozatot tett közzé, amely így hangzik: A bolgár közvéleménynek semmi kétsége nincs atekin- tetben, hogy a balkáni orszá­gok társadalma megelégedés­sel fogadta a Varsói Szerző­déshez tartozó államok ta­nácskozó testületé márciusi budapesti értekezletének fel­hívását és azt a javaslatát, hogy hívják össze azt az érte­kezletet, amely az együttmű­ködés és kontinensünk bizton­sága kérdéseivel foglalkozik. Európában három évtized alatt két világháború pusztí­tott és a Balkán egyik legvé­resebb arénája volt ezeknek a háborúknak. A balkáni orszá­gok társadalma több mint tíz esztendővel ezelőtt mozgalmat indított a békéért, a balkáni országok együttműködéséért, a félszigeten uralkodó politikai légkör megjavításáért. Ennek eredményeképpen kétoldalú szerződések jöttek létre, megélénkültek a gazda­sági, turisztikai és sportkap­csolatok, az érintkezés a bal­káni országok között. A nyilatkozat, miután hang­súlyozza, hogy a balkáni or­szágok jószomszédi viszonya oszthatatlan része az európai békének, megállapítja: a bal­káni társadalomnak jó lehető­sége van arra, hogy egyesítse erőfeszítéseit a béke megerő­sítése és a félszigeten lévő országok jószomszédi viszonya érdekében, hogy hozzájárulja­nak annak az elvnek az érvé­nyesítéséhez, amelynek értel­mében a vitás kérdéseket tár­gyalások útján kell megolda­ni az egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás, a nem­zeti határok és a függetlenség tiszteletbentartása elvének alapján. ^ A balkáni társadalom egyik legfőbb feladata: a regionális béke- és atomfegyvermentes- övezetek megteremtése eszmé­jének gyakorlati megvalósítá­sa. A balkáni megértés és együttműködés bolgár bizott­sága, mint a bolgár közvéle­mény hangja, teljes egészében támogatta és támogatja a bol­gár kormány konstruktív po­litikáját, amely a balkáni or­szágok közötti jószomszédi vi­szonynak, a Balkán és Euró­pa békéjének biztosítására irá­nyul. A bolgár társadalom üd­vözli a budapesti felhívást. VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG SVÁJCBAN: A svájci Galmizbau súlyos vasúii szerencsétlenség történt: egy mozdony és egy teher­autó összeütközött, öt személy meghalt. többen megsérültek* Teremtsenek rendet CselszfraSÉ szervezett dolgozói támogatják az új pártvezetőséyet Prága: Polacek, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke interjút adott a Prace című lapnak, amelyben hangsúlyozza, nem szabad megengedni, hogy egyes személyek és csoportok hibái miatt becsületes embe­rek szenvedjenek, köztük az újságírók, kulturális és tudo- i mányos személyiségek, értel- I miségiek és fiatalok túlnyo­I mó többsége. Polacek bírálta j a felületes vádaskodásokat, j bírálta azokat a nézeteket, I amelyek szerint az összes I publicistákat vádolni kell. | Tény azonban — mondotta —, hogy bizonyos erők propagan­dájukkal és hibás jelszavaik­kal megbontották az eszmei egységet, gyengítették a párt vezető szerepét és a szocia­lista országokhoz fűződő barát­ságunkat. Polacek hangsúlyozta, hogy a CSKP Központi Biboltsága által foganatosított intézkedé­sek célja a nép bizonytalan­ság-érzetének és a válságnak a felszámolása _Ehhez nem szük­s éges megváltoztatni a január utáni politikát, az elfogadott dokumentumokat, de feltétle­nül és határozottan meg kell változtatni az irányvonal fel­fogását, végrehajtásának mód­ját. Egy hét Piemonte-ban Amicizia A Pécsi Nevelők Háza Kamará­ké usa tírzaérkezeít Olaszország­ból egyhetes piemonte-i hangver- senykörútjáról. — Santa Victoria d'Albaban, Torinóban és vall© d’Aostában teljes estét betöltő koncertjeiket lelkes ünnepléssel fogadta a kóruskultúrát jól isme­rő olasz közönség. A felejthetet­len napok néhány élményéről sze­retnék a következőkben beszá­molni a pécsi és baranyai közön­ségnek. A modem torinói állomáson isme­rős arcok, ölelő, baráti kezek, ked­ves üdvözlő szavak fogadtak. — Servos, servos . .. örülök, hogy vagytok... Megérkezésünk perceitől kezdve a legmelegebb és nagyvonalú gondos­kodást, figyelmességet élveztük a vendéglátó kórus minden tagjától és vezetőitől. Megható volt a segítő­készség és az igyekezet, ahogy _ a magyar nyelvet tanulták, beszélték. A városi tanács kulturális irodá­jának székházában volt az ünnepé­lyes fogadtatás. Magyar nyelvű prog­ramot és kamarakórusunk torinói látogatására bronz emlékplakettet készítettek. A plakett egyik oldalán Torino város címere, a másikon vi­rágmotívumok között magyar és olasz nyelven ez áll: „Barátság, To­rino, 1969. IV 6—12. — Amicizia”. A kölcsönös üdvözlés — a szicíliai borokkal, Cinzanóval töltött poha­rak koccanásán túl — a két kórus rögtönzött, koncertjében a muzsika nyelvén hangzott legszebben ... Akárcsak a Pécsre érkezőknek, ne­künk is a várost mutatták be elő­ször torinói barátaink. A Via Roma sugárút fényes üzletsorai az 1640- ben kialakított barokk stílusú St. Carlo térre vittek bennünket. Az «Jász terek legszebbikének tartják. A teret körülvevő barokk paloták Castella Monti alkotásai. A legszebb palotában van a filharmóniai tár­saság központja. A téren áll Ema­nuel Filiberto szobra, aki Piemont fővárosává tette Torinót. E szobor tövében ismertette idegenvezetőnk a város történetét. Torino a Pó és Dora torkolatánál termékeny síkságon, az Alpoktól övezve az ősi Tuarázia maradványa­ira épült, amelyet Hannibal rom­bolt szét. A hegyekben lakó embe­rek három évezreddel ezelőtt már ezen a helyen gyűltek össze a téli időszakra. Így vált különböző korok­ban az emberek találkozóhelyévé, egyben a korabeli kereskedelem központjává. A római birodalom bu­kása után Torinót a regulok, gótok, longobárdok, frankok uralták. Nagy Károly idejében grófságot hoztak létre, de a XI. század első felében a susai Adeiladahoz és a Savoyai dinasztiához került. Tormának volt később önálló kommunája konzu­lokkal, akik több évszázadon át har­coltak az előző birtokosokkal, míg­nem 1536-ban I. Ferenc a várost el­foglalta és a francia koronához csa­tolta. De harminc év múlva újra a Savoyai dinasztia hatalma alá ke­rült, jutalmul Emanuel Filibertónak a franciák fölött aratott győzelmé­ért, aki II. Henrik spanyol király hadvezére volt. A városban az első népszámlálás­kor, 1377-ben. 4200 lakos volt. Ami­kor az itáliai királyság fővárosa lett, elérte a 200 ezer lakost, ma 1 200 000 a zárt egységben lakók száma, a peremvároskákban és fal­vakban további négyszázezer él. A milliós város azonban megőriz­te történelmi jellegét. A Via Roma a volt királyi kastélyba torkollik. Ennek egyik balkonjáról hirdette ki Carlo Alberto a függetlenséget és az olasz nép egyesítését. Megtekin­tettük az Egyiptomi Múzeum gaz­dag gyűjteményét, művészeti anya­gát és a kibontott múmiákat. Lát­tuk a Sabauda Galéria különböző korszakok és nemzetek festészetét bemutató kiállítását. Jártunk Tori- nő legnagyobb terén, a Piazza Re- publicán, ahol a piac ünnepnapon is „üzemelt”. Kígyóbűvölőktől az „itt a piros — hol a piros”-hoz ha­sonló hazárdjátékig, az olcsó, de alaposan beszáradt narancstól a kés­élesítőig mindent lehet kapni újon­nan és használtan is. Az egyetem bölcsészkarának ultramodern épüle­téből a Pó folyóhoz vitt utunk. Az Alpokból sárgás-szennyesen és sebe­sen folyó vizen és a parti csónak­házakban a vízi-sportidényre készül­tek. A folyó túlsó partján emelkedő Capucinus dombra azon a hidon mentünk át, amelyet 1814-ben I. Na­póleon építtetett. A dombról gyönyörű kilátás nyí­lik a városra, a Pó zöldellő partjára és az Alpok körbefutó, hófödte lán­caira. A nagy város szellősnek, tá­Torin6 gasnak tűnik, a magasból is jól ki­vehetők a partok. Torino a széles, a zöld sugárutak és hangulatos te­rek városa. Városnéző sétánkon fel­tűnt, a körutakon a sok platánfa. Megtudtuk, Torinóban 150 km-es idős platánsor szegélyezi a fő útvo­nalakat és 13 km árkádsor díszíti a belvárost. A panorámából kiemel­kedik a „kis Eiffel”-toronqy, amely a város emblémája (minden képes­lapon, útikalauzon szimbolizálja To-, rinót), a rádió, a Fiat-Művek, a film- és repülőgépipar palotája. Városnéző utunkat Kossuth Lajos szobránál fejeztük be. A nagy ha­zafi szobra a hosszú ideig kénysze­rű lakóháza előtti téren áll. gondo­zott pázsit veszi körül. A szobrot Cegléd városa állíttatta. A Via dei Mille 22. számú ház falán az emlék­tábla. Elénekeltük a Himnuszt, majd megemlékezésül Kossuth naplójának néhány részletét Bodó László idézte. A Pécsről magunkkal vitt koszorút a kórus nevében Bodó László és Mohos Antal helyezték el Kossuth Lajos szobrának talapzatára. Právicz Lajos Következik: (Esti dal a Mont Blanc alján.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom