Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

fWf. Äprffis tL Dim a nftan nanta í Sokat fejlődőn Baranyában a tudományos kutatómunka kivitelezők egyöntetű ígérete (Folytatás az 1. oldalról) ŐS, hogy alig van olyan jog- tudományi tankönyv és jegy­zet, amelyben ne vállaltak volna részt a pécsi jogi kar oktatói. Mindemellett a megyében folyó tudományos kutatómun­kában problémák is vannak. Ezek közül talán legfontosabb az egyes tudományágak közti koordináltság hiánya, az egyes tudományos decentrumok szinte teljes elkülönültsége. Javítani kell kutatások Mivel & közeli jövőben alig van arra lehetőség, hogy me­gyénkben új kutatóintézetek létesüljenek, arra kell töre­kedni, hogy az adott intéz­ményi bázisok keretén belül javítsuk a tudományos kuta­tás feltételeit. A tapasztala­tok azt igazolják, hogy vál­toztatni kell az anyagi támo­gatás arányain, s az anyagi erőket a népgazdaságba® fon­tosabb területekre kell kon­centrálni. Pontosabban arról van szó, hogy a hazai mun­kamegosztásba akkor kap­csolódhatnak be kutatóink eredményesebben, ha a kuta­tási bázisok megkapták a szükséges anyagi támogatást, ha a felszereltség fejlesztése eléri a kívánt szintet, s ha a kutató segéderők számát nö­velni lehet. A területen dolgozó kuta­tók eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a személyi feltételek adottak. Általában tervszerűen folyik a tudomá­nyos káderutánpótlás is, ugyanakkor az is igaz, hogy sok, erre a munkára megérett fiatal nem juthat megfelelő munkakörbe, e munkakörök korlátozott száma miatt. Fel­merült annak lehetősége is, hogy az e területeken kívül dolgozó és alkotó értelmiség legjobbjainak bevonásával szélesíteni lehetne a megyé­ben folyó tudományos kuta­tást A megyénkben élő kutatók nemzetközi kapcsolatai jól alakultak az elmúlt 10 év­ben. A 787 kutató összesen 831 külföldi tanulmányutat vett igénybe, ebből 303 tanul­mányutat orvosegyetemi ku­tató, 66-ot széntröszti, 67-et ércbányászati kutató, 84 ta­nulmányutat pedig jogtudo­mányi kutató. A társadalom­tudományok művelőinek nem­A beszámoló után megkez­dődött a vita. Elsőként dr. Tíffvi József professzor, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese lépett az emelvényre. — A pécsi és baranyai tu­dományos élet felmérésekor sok nem remélt, váratlan adatra leltünk — mondotta. — Először is közel 800 tudomá­nyos kutató dolgozik Pécsett és a megyében. Ezek tudo­mányos minősítésének aránya meglepően jó. Igaz, eddig csak Szegeden és Csongrád megyében végeztek hasonló, bár a pécsinél, baranyainál valamivel kisebb igényű fel­mérést, s csak ehhez a fel­méréshez lehet viszonyítani, de e viszonyítás igen jó ered­ménnyel járt. Ugyanakkor belső aránytalanságok vannak nálunk. Például Pécsett és a megyében 641 természettudo­mányos, illetőleg műszaki te­rületen dolgozó kutató műkö­dik, de ezek aránytalanul osz­lanak meg, mintegy 300 a Pécsi Orvostudományi Egye­tem, s több mint 100 a Me­cseki Ércbányák keretében dolgozik. Továbbá helyi tudo­mányos kérdések megoldása céljából nem egyszer Buda­pestre futunk, holott itt hely­ben is választ kaphattunk rá­juk. Baj, hogy a tudományos élet a fővárosban összponto­sul, s így a 130 magyar tu­dományos intézetből csak 24 működik vidéken. Dr. Bihari Ottó, tanszék- vezető egyetemi tanár, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tag­ja kért ezután szót. s első­sorban a komplexitásról be­nsőit •, Ennek a helyzetnek csak részben magyarázata, hogy a területünkön folyó tudomá­nyos munkát hat, egymástól függetlenül működő főhatóság irányítja. Az együttműködés hiányának másik, helyileg is kiküszöbölhető oka, hogy az adott lehetőségek között sem törekedtünk eléggé a külön­féle intézményekben dolgozó, de azonos tudományágban te­vékenykedő kutatók munká­jának összehangolására. a tudományos feltételeit zetközi kapcsolatai azonban esetlegesek és alkalomsze­rűek. Pécsett és Baranyában a tudományos munkához az alapvető feltételek biztosítot­tak. A jövőben új műszaki felsőoktatási intézmény léte­sül Pécsett, az orvostudomá­nyi egyetemen javítja a le­hetőségeket a készülő elmé­leti tömb. Megoldásra vár azonban néhány feladat, így például felül kell vizsgálni az egyetemek részesedését a ku­tatási ráfordításokból, napi­rendre kell tűzni a Dunántúli Tudományos Intézet fejlesz­tésének kérdését, ha szüksé­ges, a jelenlegi profil változ­tatásával együtt. Célszerűnek látszik a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottságának mielőbbi megalakítása, min­denekelőtt az irányítás, a koordinálás említett problé­mái miatt Az ipari, mező- gazdasági üzemek az utánpót­lás érdekében nagyobb számú ösztöndíjat létesíthetnének te­hetséges fiatal kutatók to­vábbképzésére. Fokozottan foglalkozni kell az ideológiai, politikai továbbképzés lehe­tőségeivel. Végül különös fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a társadalomtudomá­nyok művelői a jövőben na­gyobb segítséget, támogatást kapjanak. Bizonyos, hogy ami ener­giát az elmúlt félévben a helyi tudományos élet tanul­mányozására fordítottak, ka­matozni fog a jövőben. A továbbiakban egyrészt arra van szükség, hogy az elem­zést tovább folytassuk, más­részt pedig arra, hogy az így világossá vált, legfontosabb feladatokat minél előbb meg­oldjuk — fejezte be beszámo­lóját dr. Csendes Lajos. A politika igénye Ezek után Garamvölgyi Já­nos, a Mecseki Szénbányák igazgatója beszámolt a válla­lat tudományos munkájáról, majd dr. Lovász György, a Dunántúli Tudományos Inté­zet tudományos főmunkatársa hangoztatta: az intézet tájku­tató tevékenységét gyakorlati szempontok alapján kívánják megvalósítani, s ezzel az or- j szágrész gazdasági életéhez ! fontos, időszerű és reális tudo­mányos alapot nyújtani. Dr. Dómján Károly, a Pécsi Ta~ ■ Egyelőre csatatérre emlékeztet a Rét utca. Erb János felvétel* Július 15-ig elkészül a Rét utca nárképző Főiskola tanszékve­zető docense sok érdekesség között elmondotta: széles kör­ben gondoskodnak a tudomá­nyos utánpótlásról is. amit a hallgatók tudományos diákkö­ri versenyein elért nagyszerű eredményei bizonyítanak. Majd dr. Jóri János, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara filozófiai tan­székének docense kért szót, s a társadalomtudományok, ezen belül elsősorban a filozófia művelőinek gondjairól beszélt: — A szétszórtság a társada­lomtudományokban tulajdon­képpen tudománytörténeti ha­gyomány. Ezt azonban erősí­tette a dogmatizmus időszaka, amikor valóságmagyarázatot nyújtottunk a valóságmegol­dás helyett, pedig a marxiz­mus—leninizmus számára csak ez utóbbi adhat eredményeket. A dogmatizmus időszaka ki­alakította az önállótlanságot, a gyanakvást, s az ettől való félelem sok embert befelé for­dulásra késztetett, ami később együtt járt a meghasonlással, a talajtalanság érzetével. Et­től pedig többen úgy óhajtot­tak szabadulni, hogy valami­féle szembenállásban keresték a kiutat A későbbiekben kifejtette: a természettudományos felfede­zések eredménye egyeneseb­ben, s félreértések nélkül hasznosítható. Ezzel szemben a társadalomtudományok ku­tatásai áttételesebbek, haszno­sításuk, megvalósításuk több csatornán keresztül lehetséges. Ezek közül a legfőbb: a tudo­mány és a politika egymáshoz való viszonya. Felhasználjuk az eredményeket Az aktívaülésen felszólalt Aczél György elvtárs is. Első­sorban azt fejtette ki, hogy a pártvezetésnek a tudományos élettel szemben részben az inspiráció, részben pedig a működéshez szükséges megfe­lelő körülmények biztosítása a feladata. Majd a magyar tu­domány világhelyzetéről szól­va kifejtette: mi kissé nagy­hatalmi gőggel egyformán fej­lesztettünk szinte minden ku­tatási ágat. Pedig ezek leg­többjét csak meg kell tartani a megfelelő szinten. Viszont fő feladat: megtalálni azokat a tudományágakat, amelyek mű­velésével világviszonylatban konkurrenciaképesek tudunk lenni, a világpiacon az élen tudunk állni. Beszélt a tudományos mono­póliumokban rejlő veszélyek­ről is. A párt feladata min­denekelőtt és döntően — mon­dotta — a kutatási monopó­liumok légkörének felszámolá­sa és a kísérletezés szabadsá­gának biztosítása. Az aktívaülés végén dr. Csendes Lajos foglalta össze a tennivalókat, majd Rapai Gyula elvtárs bezárta az ülést A Rét utca lakóit nyugta­lanítja az útfelújítási munká­latok elhúzódása. Aggodal­muk nem alaptalan, hiszen az utca teljes hosszában csata­tér képét mutatja, és bár a munkások serényen dolgoz­nak; sok előrehaladás még­sem látszik, a lakók pedig nélkülözik a gázt, néha egész nap nincs vizük és részesei a kényelmetlenségeknek, amik kel az ilyen nagyszabású munka jár. ^ Bejártuk a helyszínt, hogy a látottak alapján megkér­dezhessük a kivitelezőket: tudják-e tartani az előírt —és az általuk el is vállalt — július 15-i határidőt. A Már­tírok útjától felfelé haladva az Eperjes utcáig minden kész. Az új gázvezeték kiáll­ta a röntgen-ellenőrzés pró­báját, elkészült a víz nyomó- vezeték felújítása, befejezték a csapadékvíz-csatorna építé­sét és megtörtént a közvilágí­tás megfelelő átépítése is. — Hétfőn ezen a szakaszon meg­kezdte a Közúti Építő Válla­lat a korábbi útburkolat ma­radványainak felszedését és a használhatatlan aljzat eltávo­lítását a tulajdonképpeni út­felújítás első mozzanataként. A kivitelező vállalatok — az egy Gázmű kivételével — a látottak alapján jól állnak munkájukkal. A gázvezetékek felújítása azonban vontatottan halad és egybehangzó az a vélemény, hogy a következő hetekben úgyszólván kizárólag a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalaton múlik: befejező­dik-e határidőre a Rét utca felújítása? A helyzet nem valami biz­tató. A Köztársaság térig el­készült már az új vezeték, de a további — a József Attila utcáig terjedő — szakaszon csak pénteken kezdték meg a már novemberben kiásott ré­gi vezeték kiemelését A Jó­zsef Attila utcától északra eső szakaszon pedig még a gáz­vezeték kibontását sem kezd­ték meg, jóllehet a többi ki­vitelező javában dolgozik már ott is. * Ezek után meghallgattuk az illetékesek véleményét. Első­nek Nádaskai Lajostól, a Köz­úti Építő Vállalat főépítésve­zetőjétől kérdeztük meg: van-e reális lehetőség a ha­táridő tartására? — A csapadékvizet elvezető csatorna gerincvezetékét mi építjük. Ezzel a munkánkkal csaknem egészében elkészül­tünk. Most már teljes kapa­citással rá szeretnénk állni az útépítésre. Ez azonban telje­sen a társvállalatoktól függ. Hétfőn megkezdtük az első 150—200 méteres útszakaszon a régi burkolat eltávolítását, a fölösleges föld kiemelését. Ha az idő kedvez, a megfele­lő ütemben haladhatunk fel­felé, de ehhez az kell, hogy a gázvezeték felújításában se legyen fennakadás. A gázosok miatt már eddig is van mint­egy három hét csúszásunk. — Ezt a következő hetekben mindenképpen be akarjuk hozni, s ha a Gázmű ezután fokozni tudja az iramot, ak­kor bizonyára nem lesz fenn­akadás és nem kell miattuk esetleg leállnunk. * A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat munkálatai­ról Krisztián György beruhá­zási előadó tájékoztatott: — A mi határidőnk április 30-a. Ezzel szemben a hét vé­gére, április 26-ra már min­dennel elkészülünk. Megtör­tént a kábeleknek az új nyomvonalakon való lefekte­tése és a kandeláberek be­sűrítése. A 34 régi áthelyezé­sével és 40 új felállításával korszerű világítást biztosítunk a Rét utcában. « * A Pécsi Viz- és Csatornamű munkáinak állásáról Solti De­zső építési üzemvezető az alábbiakat mondta: — Annakidején május 15-i határidőt vállaltunk. A me­net közben jelentkezett gátló körülmények, a létszámhiány ellenére, egy héttel előbb vég­zünk munkánkkal. Tudjuk, hogy gyakran volt vízhiány, de az esetek többségében amiatt volt, hogy a társkivi­telezők gyakran megsértették a régi nyomóvezetéket. A hi-< ba kijavításáig le kellett áll­nunk a vízszolgáltatással, ami nagy kényelmetlenséget je­lentett a lakosságnak. Most már azonban túl vagyunk a nehezén és a hátralévő rövid időben azon leszünk, hogy minél kevesebb kellemetlen­séget okozzunk a környékbe­lieknek. * Kérdésünket feltettük a Dél dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnak is. — Háda Sándor főmérnök a k& vetkezőket válaszolta: — A helyszínen tapasztal' hatók valóban félelmetesnél tűnnek, mégis azt mondha tóm, hogy a július 15-i határ időt tartani tudjuk. Gépészet vonatkozásban ennek nine: akadálya. Kezdetben voltai e téren problémáink valóban A Rét utca alsó szakaszál például minden varratot e kellett vágnunk, mert a ront gen-vizsgálat hibás hegesz­tést mutatott. Azóta két olyat hegesztőnk dolgozik ott, akik nek a kezéből kikerülő mun­ka még ezt az igényes vizs­gálatot is kibírja. Sokkal na­gyobb gondban vagyunk ; kubikos-munkával. Harmin« embert is tudnánk ott fog­lalkoztatni, de nincs munka­erőnk. Saját brigádunk a vá­ros különböző területein hiba elhárításokon dolgozik. Innét nem vonhatunk el senkit, hi szén a munkák gyors elvég­zése mindennél fontosabb. — Termelőszövetkezetekkel tár­gyalunk most. remélem, ered­ményesen Ha sikerül mindet tekintetben megegyeznünk akkor elhárítottuk a iegna gyobb akadályt, ami részünk­ről a vállalt határidőt vészé lyeztetheti. Végezetül a munkákat irá­nyító Baranya megyei Beru­házási Vállalatot kerestük fel Gádor András igazgató kér­désünkre az alábbiakat mond­ta: — A munkák pillanatny állása szerint a határidő tart­ható. Nagyon feszítetten, ki- számítottan megy a műnk; és ilyenkor a legkisebb hib; is fennakadást okozhat. — Fontosnak látjuk, hogv i Köztársaság tér környékér mielőbb olyan stádiumb; jussanak az útépítéssel, hogj a Heim Pál utcánál el lehes­sen készíteni a darupályát a: Építőanyagipari Vállalat ú; székházának építéséhez. A: épület Univáz-szerkezetű lesz tehát hamar elkészülhet. D< el Is kell készülnie, hiszel az augusztus 1—10-ig tar­tandó ipari vásár megnyitá­sáig nemcsak a daruval kel onnan elvonulni, de a végle­ges útburkolatnak is készei kell lennie. Természetesei mindenképpen biztosítani akarjuk az átadási határ­időt. Ezt mondták az illetékesek Reméljük, hogy júliusban va­lóban átadják rendeltetésénél; a felújított Rét utcát. H. L —- Gomba az alagútból. A Godisa—Abaliget közötti va­sútvonal korszerűsítése során — néhány év múlva — kiik­tatják a jelenlegi 200 méter hosszú alagutat. Érdeklődtünk a MÁV-nál, mi lesz a további sorsa? Semmire sem tudjuk használni — hangzott a vá­lasz — ezért valamelyik tsz- nek ajánljuk fel. Gombapincé­szet létesítésére kiválóan al­kalmas as alagút A szeszé 'es tavaszi időjárás próbára teszi a mezőgazd isági üze­meket. ív. *;.*■ eszarte minden mim kára g;' is időt kihasználnak, hogy a tavasziakat minél előbb elve Kévéi: Vetik a kukori­cát a pellérdi CJ Barázda Termelés/ ékezet tábláján. ~r' * ~ SaojiQlfo Élénk vita — Adott tudományos ágbai a komplexitás hiánya miat sokan hajlamosak túlbecsülő a saját súlyukat, s ezért ki­alakul a tudományágban a: egyoldalú, önmozgó tudomá nyos szemlélet, amely nen tudja kikerülni a dogmatiz- must. Ez már ideológiai hát­rány, mert így nem lehet mej szabadulni a saját dogma ti kus gátaktól. De milyen gá­tak állnak a társadalomtudo­mányok komplex művelést előtt? Először is a társada lomtudományok személyi é: anyagi ellátottsága jóval ki­sebb a természettudományo­kéhoz képest. Például Pécsett ebben a nagy vidéki ipar központban a közgazdaság tudományoknak, a szocioló­giának, avagy a szervezéstu­dománynak a fejlesztésére nincs megfelelő bázis. Elmon­dotta továbbá a társadalom- tudományi intézetekre általá­ban nem az egy üttm üködéi jellemző, hanem ezek a spe- cializáció és a szétszórtság esz­közei lettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom