Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
(Mt. április 18. Dunonttn« nm»t® Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Igazgatóját, Krasznai Károly- nét, a Szolnok megyei Tisza Cipőgyár vezetőjét, Jazbinsek Vilmos baranyai képviselőt, a Mecseki Szénbányák főmérnökét, és dr. Ajtai Miklóst, a Minisztertanács elnökhelyettesét is, aki a műszaki-tudományos tevékenység egésze szempontjából méltatta a tervezett új törvényt. Mi is a lényege a szabadalmi jog javasolt és a csütörtöki ülésen törvénybe iktatott új rendezésének? A hozzászólások és ajánlások szerint mindenekelőtt az, hogy összehangolja a népgazdaság, az adott vállalat és a feltalálók jogait, amelyek így, vagy úgy egyaránt érdekeltek egy-egy szabadalomban. Messzemenően őrködni kíván a törvény afölött, hogy a feltaláló megfelelően élvezhesse értékes munkájának gyümölcsét, egyszersmind ösztönözni kívánja magát az alkotó-műszaki tevékenységet és az ebben igen fontos szerepet játszó kivitelező, illetőleg anyagi kockázatot viselő vállalatot. A javaslat részletei körül, mint a tanácskozáson kitűnt, már az illetékes parlamenti bizottságban sokoldalú vita bontakozott ki, módosító javaslatok születtek, amelyek közül néhányat már a képviselők elé terjesztett javaslat eleve magában foglalt. Sok szó esett már a bizottsági vitában, de most, a plénum előtt is az úgynevezett szolgálati találmányok " kérdéséről, amelyekkel kapcsolatban a javaslat ugyancsak kifejti a feltaláló sajátos jogait, de amelyeknek értékesítése mégis igen sok gyakorlati problémát vet fel. A feltalálót illető díjazásról a törvényben kilátásba helyezett külön jogszabály rendelkezik. Az egyik képviselő azonban megfontolandónak tartotta, hogy a végrehajtási utasítás érdemlegesen határozza meg, milyen díjazás jár a szolgálati találmány megalkotójának. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy az új törvény szerint a vitás esetek a fellebbezés során a Budapesti Fővárosi Bíróság elé kerülnek, amely műszaki szakértők bevonásával hozza meg döntését. A felszólalók viszont éppen olyan további finomításokat és olyan jellegű végrehajtási utasítást javasoltak, amelyek világos előírásaiknál fogva elejét veszik annak, hogy a szabadalmi témákban gyakori viták és bírósági ügyek keletkezhessenek. A felszólaló miniszterelnökhelyettes a törvényjavaslatnak különösen azt a vonását emelte ki, amely, miközben az eddiginél lényegesen nagyobb érdekeltséget teremt a szellemi alkotások terén, egyszersmind elismeri, hogy a szel- j lemi alkotás mai, megváltozott világunkban új értéket hoz létre. Ez pedig messzemenően megindokolja a műszaki fejlesztésért hozott áldozatokat, hiszen elismeri, hogy az erre fordított kiadások nem „fogyasztják” a nemzeti jövedelmet, hanem éppen ellenkezőleg, bővítik azt. Jazbinsek Vilmos baranyai képviselő felszólalása A törvényjavaslatot jónak tartom nehezen tudnak tért hódítani a nők körében. A látott' modellek — s ezek kereskedelmi forgalomba is kerülnek — bizonyára meghozzák a kedvet is. Különösen, ha az érdekelt vállalatok, intézmények követnék a Dunai Vasmű példáját. Ott a vállalat lehetőséget adott vásárlókedvű nődolgozóinak, akik a nekik tetsző modelleket kedvezményes fizetési feltételek mellett vehették meg. Láttunk papírból készült munkaruhákat (nem voltak valami mutatósak) és találkoztunk egy érdekes kezdeményezés első fecskéivel: a Szegedi Ruhagyár csinos „szabadidő-ruházati” modelljeiből. Reméljük, hamarosan kaphatók lesznek. Módosul a szén termelői ára A nehézipari miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben utasítást adott ki a hazai termelésű szénféleségek termelői eladási áráról. Az utasítás részletesen meghatározza a termelői ár kiszámításának módszerét, a minőség megállapításának, az előszámlázásnak és áz elszámolásnak a módját, a felárak felszámításának lehetőségeit és a szállításra vonatkozó előírásokat. Az utasítás kiadásának céljai — mint a minisztérium jogügyi osztályán elmondták — az, hogy a szén- bányászatot az árakkal is érdekeltebbé tegye a kitermelés racionalizálásában. Összességében számítva ugyanis a szénbányálí árbevétele változatlan marad, ezen belül azonban az egyes szénfajták termelői ára, vagyis a belső árarányok megváltoznak. Mégpedig úgy, hogy a különböző fű- tőéétékű szenek ára jobban tükrözi a kereslet és a kínálat viszonyát, a termelői árak tehát ezután hívebben fejezik ki a használati értékarányokat. Az utasítás a fogyasztói árakat nem érinti. Egyébként is az év eleje óta a szén fogyasztói ára nem a fix, hanem a maximált árak kategóriájába tartozik, ami azt jelenti, hogy az árat emelni nem szabad, csökkentésének viszont nincs akadálya. Az utasítás május 1-én lép hatályba. Ülé se zik az országgyűlés elnökének bal oldala felé eső szektorban ültek. Miért éppen ott? Ez az ülésrend. Ebben a szektorban foglalnak helyet a Pest megyei képviselők, ők nyitják a sort, aztán az abc betűrendjének megfelelően mindjárt a baranyaiak következnek. Valamikor az ellenzék, az úgynevezett „baloldal” képviselőinek volt az a helye. Az alsó erkélysoron a hírközlő szervek tudósítói, a Minisztertanács apparátusának dolgozói ülnek, a középső erkélyen a külföldi diplomáciai képviselők, a karzaton pedig a „nem hivatalos” érdeklődők, akik bejelentették, hogy szeretnének részt venni az országgyűlésen. Pontosan 11 órakor foglalta el helyét Kádár elvtárs, aki Biszku elvtárs kíséretében jött be az ülésterembe. Leült és hol előrehajolva Fock elvtárssal, hol a jobbján ülő Biszku elvtárshoz fordult, mosolyogva magyarázott valamit Láthatóan jókedélyűen. — Megállapítom, hogy képviselők határozatképes számban vannak jelen — mondotta Kállai Gyula elvtárs, az országgyűlés elnöke és ezzel kezdetét vette a munka. Időnként kigyúltak a reflektorok, lefolytatásának módját. — A paragrafus 2. pontja kimondja, ha a Találmányi Hivatal a kitűzött határidő elteltével nem kap hiánypótlást, stb., a találmányt el kell utasítani. Ez helyes. De jó lenne meghatározni azt is, ha nem is törvénybe foglalni, hogy a Találmányi Hivatal mennyi idő után köteles az elfogadási nyilatkozatot megadni. Az egyik feltalálóval elbeszélgetve. úgy érzem jogos a felvetése, hogy ne 4 év után kapjon elutasító választ. A műszaki fejlődés üteme is megkívánja a gyorsabb ügyintézést. Hangsúlyozom, tudom, hogy egy találmány kiértékelése, elfogadása nem egyszerű dolog, de ez az idő mégis csak túlzott. Az 51. § felszólalási szakasz 4. pontja, továbbá az 54. § megsemmisítési eljárási szakasz 4. pontja a költségek viselésére a vesztes feleket kötelezi. Gondolom a költségek megfizetése bírósági úton hajtható végre. Helyeslem ® rendelkezést. Remélem a költségekben a tanúknak járó költséget is a vesztes félnek kell megtéríteni. Jó lenne ilyen kérdésekben egyéb téren is előbbre lépni. A ma* gam részéről nem tartom helyesnek, hogy bírósági tanú- kihallgatásoknál a vállalatnak kell fizetnie a tanú részére a műszakbért, azaz a költségek nagyobb részét. Ha a vesztes félnek kellene ezt mindenkor fizetni és nem & „dolgozónak”, kevesebb lenne a válásnál, stb. bírósági tárgyaláson felvonultatott tanúk száma. Úgy érzem, hogy itt nem kell kihangsúlyoznom, hogy minden ilyen bérköltség azokat is terheli, akik tisztességesen dolgoznak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényességi óvásról szóló 65. § kimondja, hogy az óvás folytán a szabadalom megadását elutasító, megszűnését megállapító, megsemmisítő, vagy korlátozó végzést hatályon kívül helyezni nem lehet és a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozik. Ha a törvénysértés fennáll, a Legfelsőbb Bíróság ez esetben nem utasíthat újabb döntésre? Furcsának tartom, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak megállapításra szorítkozik és nem dönt. Tudom, hogy a Legfelsőbb Bíróságtól nem kívánhatjuk, hogy több lépcsőben megvizsgált műszaki szakértők véleményét felülvizsgálja és azt módosítsa, de ha már a kérdés oda kerül, döntsön is. Elfogadásra javaslom Igen tisztelt Országyűlés! Néhány kérdést a magam módján felvetettem. Tettem ezt _ azért, mert az elbeszélgetések alkalmával csak kételyként vetődtek fel, de a magam véleményét is tükrözik. Nem kívánom a törvényjavaslat egyes paragrafusainak módosítását, de amennyiben illetékes szerveink gondolataim egyes pontjaival egvetértenek, kérem vegyék figve’embe esetleg a végrehajtási Utasításban. A törvényjavaslatot jónak tartom, elfogadom tisztelt képviselőtársaimna elfogadásra. ajánlom. > I A javaslat kapcsán változatosan, hosszan folyt még a vita a műszaki fejlődés fontos kérdéseiről, a külföldi li- cencek, és eljárások nagyobb- mértékű alkalmazásának fontosságáról, a tudomány és a kutatás szervezésének a reformmal kapcsolatos új tapasztalatairól, az egyetemek ilyen irányú tevékenységéről, az iparban és a mezőgazdaságban kifejtett szellemi alkotómunka megannyi fontos kérdéséről. A képviselők az elhangzott megjegyzésekkel, véleményekkel egyetemben is hasznosnak és időszerűnek találták a törvényjavaslatot és azt elfogadták. A tanácskozás, némileg hasonló témakörben, ugyancsak a szellemi alkotás védelmét körvonalazó, szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásával pénteken délelőtt folytatódik. Igen tisztelt Országgyűlés! A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslathoz kívánok néhány mondatban reflektálni. Hangsúlyozom, hogy részt vettem a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint az ipari bizottság ülésén. Mint műszaki ember elbeszélgettem olyan napszakiakkal, akik a találmányok ügyében érdekeltek, akik a régi törvényt — amennyire lehet — megismerték, az újra véleményt mondtak. A törvény célja Egyetértek magam is a törvényjavaslat indokolásával. Ügy érzem, hogy e törvény megalkotása ugyancsak egy lépés ahhoz, hogy a jogalkotás a megváltozott társadalmi, gazdasági rendszerünkhöz, a gyakorlati élethez igazodjon. Igen sok törvényünk régi, a mai sajátos megváltozott helyzetet nem tükrözi, egyes pontjai elavultak már, gátolják a fejlődést és nagyon sok dolgozónak bosszúságot, de bizonytalanságot is okoznak. Helyes, hogy a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy szocialista államunkban tömegméretűvé tegye a műszaki színvonal fejlesztését szolgáló újító és feltalálói mozgalmat, biztosítsa és elismerje az alkotó emberek anyagi megbecsülését. A törvény gondol az egyén, a szocialista kollektívák, intézmények, vállalatok érdekeltségére is. Gondol a törvény a versenyben álló vállalatok műszaki fejlődést előmozdító versenyére. — Egy mondatban, a törvényjavaslat összefoglaló célja helyes. Elősegíteni, meggyorsítani az anyagi bázis megteremtését, a magasabb életszínvonal eléréséhez. E törvényjavaslat közvetlenül kevés embert érint annak ellenére, hogy feltaláló lehet bárki, mégis jelentősnek tartom. Az előbbiekben már említettem, hogy részt vettem a közös bizottsági vitán. Megragadta figyelmemet dr. Má- tai képviselőtársam felvetése, mondja ki a törvény, hogy magasszintű, jelentős találmányt a feltalálóról nevezzük el. Egyetértek dr. Kiss Árpád miniszter elvtárssal, hogy ne vegyük a törvénybe ezt. Ha a találmány olyan, a társadalom ezt úgy is magáévá teszi. Van nekünk Kandó mozdonyunk, Heller-féle hűtőtornyunk, Ajtai-féle fejtő, Kóta- féle rakodógépünk stb. LeKáprázatos színek, új formák Korszerű munkaruhák bemutatója Valamennyi baranyai vállalatot és termelőszövetkezetei meghívták a Szegedi Ruhagyár, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag!eldolgozó Vállalat és a MÜÁRT tegnapi munka- és védőruha-bemutatójára, de a nagyvállalatokon kívül csak kevesen éltek a lehetőséggel, hogy a dolgozók munkaruháit a legújabb anyagokból készüli korszerű fazonok közül válogassák ki. Fodor Jánostól, á Szegedi Ruhagyár főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a bemutatott ruhák többségénél szakítottak a hagyományos pamut alapanyaggal, és sikeresen alkalmazzák a Győri Lenfonó és Szövőgyár egyik új készítményét, a kopásálló fél len- zsávoly anyagot. Becslések szerint az ebből az anyagból készült munkaruhák kétszer olyan hosszú élettartamúak, mint a hagyományos anyagúak. Könnyen elképzelhető, hogy milyen megtakarítást jelenthet ez a felhasználó vállalatoknál Merész húzással szakítottak a hagyományos színekkel is, és — mint a bemutatón láthattuk — nemcsak a női, hanem a férfi munkaruhák is a legváltozatosabb színekben készültek, sőt láttunk olyanokat is, amelyeknél szín- kombinációt alkalmaztak. Ennek elsősorban természetesen munkavédelmi okai vannak. Flór László, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat kereskedelmi főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy a bőrből készült védőruháknál mindig tekintettel vannak arra, hogy milyen munkára használják, ezért mind szélesebb körben alkalmazzák az úgynevezett célbőröket, és eredményes kísérletek folynak megfelelő szintetikus anyagok felhasználására is. A martinász-öltözéktől a csinos mini otthonkáig számtalan munkaruhát, munkaköpenyt mutattak be a vállalatok. Mint mondottuk, legmeglepőbb a színek bátor alkalmazása volt a férfi munkaruháknál, s a divatos formák céltudatos alkalmazása a női- eknél. Kevés kivételtől elhintve a férfi munkaruhák a hagyományos {azonban készültek: Ha fele annyira bátor kézzel nyúltak volna a formákhoz is, mint a színekhez, ekkor nagyon sok szép férfi feMmknrukál láthattunk volna. (Munkatársunk jelenti) Tegnap délelőtt 10 órakoi a Parlament 1-es kapujához (27 van belőle) együtt érkeztünk Gergely Lajos elvtárssal megyénk képviselő-csoportjának vezetőjével. Szívesen kalauzol — mondta és én is betettem orkánomat a képviselői ruhatárba, ahol minden képviselőnek névvel megjelöli külön fogasa van. Az épülel 11 liftje közül beszálltunk az egyikbe és máris az ország- gyűlés terméhez vezető piros süppedős szőnyegű folyosón voltunk. A folyosón levő egyik asztalnál többen álltak. A Parlament épületében működő posta települt ki ide két asztalával és a legújabban megjelent bélyegeket árusítja. Ismerős arcok közeledtek, a baranyai képviselők: Rapai Gyula, Ognyenovics Milán, Garai Istvánná, dr. Szabó József. Tizenegy óra előtt öt perccel megszólalt a csengő, figyelmeztetve, a képviselők foglalják el helyeiket. Én a sajtó részére fenntartott alsó erkélyre mentem. Mindjárt a baranyai képviselőket kerestem. Nem volt nehéz megtalálni őket; ax országgyűlés hét anélkül, hogy azt törvényileg szabályoztuk volna gazdasági téren többet ártanánk, mint amennyit a megbecsülés terén elérnénk. Mi jár a feltalálónak? A szolgálati találmányra vonatkozóan sok vita merült fel. Egyetértek az indokolással. Azé legyen a találmány elsődleges joga, aki finanszírozta azt. Mégis szükségesnek tartom, hogy a végrehajtási utasítás mondja ki, hogy egy-egy találmányért mi jár a feltalálóknak. Ne majd minden esetben a bíróság döntse el, hogy mennyit kell fizetnie a vállalatnak. Gyakorlatban mondom, hogy egy-egy újításnál a kifizetési kulcsszám megállapítása attól függ, hogy a gazdasági kalkuláció magas-e, vagy alacsony. Biztosítsunk a feltalálóknak előre olyan ösztönző lehetőséget, amelyért érdemes tevékenykedni. Kerüljük el a későbbi felesleges tortúrákat. A gyakorlati életben fellelhető visszaélések miatt van aggodalom e szakasznál és ezért szeretnék a kérdés végleges lerendezését biztosítottnak látni. Ne legyen nyitott kapu. A 11. § 3. pontja kimondja, hogy a szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani, vagy arra másnak engedélyt adni. Ha nem, kényszerengedélyt lehet adni. Ez helyes! De ha jó a találmány és a feltaláló mindent megtesz, s mégsem hasznosítják? Lehet, hogy azért, mert nem vett be olyan embert társnak, akinek nagy összeköttetése vari. Ilyen gondolataim voltak, .amikor a tv-ben láttam a „Nehéz emberek” c. filmet, he több esetét lehetett ' olvasni az újságokban is. Ne a külföld vegye csak észre a jó találmányokat, vegyük észre mi is és alkalmazzuk, vezessük be. A találmányokkal ilyenfajta visszaélés legyen büntetendő cselekmény. Ne a feltaláló holta után ismerjük el eredményeit. A végrehajtási utasításban mondjuk ki, ha a találmány gazdaságilag hasznos, előnyös, a szakágak gondoskodjanak annak hasznosításáról. értékesítéséről. — A hanglemezeket, a színműveket sem a szerzők árusítják. A 12. § (1) pontja a végleges szabadalmi oltalmat 20 évben szabja meg. Ne haragudjanak, a szerző képviselő- társak, de az ország szerzői sem, ha azt mondom, hogy a szerzői jogvédelem miért 50 év. Jó lenne a kettőt közelebb hozni egymáshoz. Nem azt akarom vitatni, melyik munka nagyobb értékű. Egy- egy műszaki találmány, szabadalom is lehet a társadalomra olyan hasznos, mint egy jó táncdal avagy regény, de sorolhatnám a műveket tovább. Ezen kérdés megállapításánál talán nem kellene ragaszkodni mereven a külföldhöz. Érdemi vizsgálat A 43. § (2) bekezdése kimondja, ugyanazon a napon érkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg. így az iktatóra lesz bízva, hogy melyik találmánynak adjon elsőbbségi jogot, ki lesz számára a kedvesebb. Ügy érzem az életben igen kevés azonos két találmány fog egy postával beérkezni a Találmányi Hivatalba, de mégis a végrehajtási jtasítás mondja ki, hogy á postai feladás időpontja legyen ilyenkor az elsőbbséget neghatározó iktatószám. A 48. § (I—5.) pontjai kb Mondják, az érdemi vizsgálat hogy még jobban megvilágítsák a termet, három tv-kame- ra, filmesek, fotóriporterek készítették a felvételeket. A szünetben kis erősítőért a büfébe mentem. Hatalmas, díszes terem, de annyian vagyunk, alig férünk a kávéfőzőhöz. Egy dupla 3 forint. A büfében narancsot, banánt, mignonokat, szendvicseket, hűsítő italokat árulnak. Ettem egy mignont, 1 forint 10 fillért fizettem érte. Itt találkoztam Jazbinsek Vilmos elv- társsal, a komlói Zobák akna főmérnökével. — Jelentkeztem hozzászólásra — mondta — most néztem a kiírást, ezek szerint még ma sor kerül a hozzászólásomra. Időnként zakója zsebéhez nyúl, gondolom, ott lapul a felszólalás szövege, amit természetesen, előre elkészített Néhány lépéssel mellettünk Vályi Péter pénzügyminiszter beszélgetett egy képviselővel, hogy mit, azt nem hallottam, de annyit láttam, hogy a miniszter időnként kezét kitárja, mintha mutatná: sajnos ... Lehet, hogy valami kis pénzt kértek tőle? Garay Per cm
