Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

(Mt. április 18. Dunonttn« nm»t® Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Igazgatóját, Krasznai Károly- nét, a Szolnok megyei Tisza Cipőgyár vezetőjét, Jazbinsek Vilmos baranyai képviselőt, a Mecseki Szénbányák főmérnö­két, és dr. Ajtai Miklóst, a Minisztertanács elnökhelyette­sét is, aki a műszaki-tudomá­nyos tevékenység egésze szem­pontjából méltatta a terve­zett új törvényt. Mi is a lényege a szabadal­mi jog javasolt és a csütör­töki ülésen törvénybe iktatott új rendezésének? A hozzászó­lások és ajánlások szerint mindenekelőtt az, hogy össze­hangolja a népgazdaság, az adott vállalat és a feltalálók jogait, amelyek így, vagy úgy egyaránt érdekeltek egy-egy szabadalomban. Messzemenő­en őrködni kíván a törvény afölött, hogy a feltaláló meg­felelően élvezhesse értékes munkájának gyümölcsét, egy­szersmind ösztönözni kívánja magát az alkotó-műszaki te­vékenységet és az ebben igen fontos szerepet játszó kivite­lező, illetőleg anyagi kocká­zatot viselő vállalatot. A javaslat részletei körül, mint a tanácskozáson kitűnt, már az illetékes parlamenti bizottságban sokoldalú vita bontakozott ki, módosító ja­vaslatok születtek, amelyek közül néhányat már a kép­viselők elé terjesztett javas­lat eleve magában foglalt. Sok szó esett már a bizottsá­gi vitában, de most, a plénum előtt is az úgynevezett szol­gálati találmányok " kérdésé­ről, amelyekkel kapcsolatban a javaslat ugyancsak kifejti a feltaláló sajátos jogait, de amelyeknek értékesítése még­is igen sok gyakorlati prob­lémát vet fel. A feltalálót il­lető díjazásról a törvényben kilátásba helyezett külön jog­szabály rendelkezik. Az egyik képviselő azonban megfonto­landónak tartotta, hogy a vég­rehajtási utasítás érdemlege­sen határozza meg, milyen díjazás jár a szolgálati talál­mány megalkotójának. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy az új törvény szerint a vitás esetek a fellebbezés során a Buda­pesti Fővárosi Bíróság elé ke­rülnek, amely műszaki szak­értők bevonásával hozza meg döntését. A felszólalók viszont éppen olyan további finomí­tásokat és olyan jellegű vég­rehajtási utasítást javasoltak, amelyek világos előírásaiknál fogva elejét veszik annak, hogy a szabadalmi témákban gyakori viták és bírósági ügyek keletkezhessenek. A felszólaló miniszterelnök­helyettes a törvényjavaslat­nak különösen azt a vonását emelte ki, amely, miközben az eddiginél lényegesen nagyobb érdekeltséget teremt a szelle­mi alkotások terén, egyszer­smind elismeri, hogy a szel- j lemi alkotás mai, megválto­zott világunkban új értéket hoz létre. Ez pedig messze­menően megindokolja a mű­szaki fejlesztésért hozott ál­dozatokat, hiszen elismeri, hogy az erre fordított kiadá­sok nem „fogyasztják” a nem­zeti jövedelmet, hanem éppen ellenkezőleg, bővítik azt. Jazbinsek Vilmos baranyai képviselő felszólalása A törvényjavaslatot jónak tartom nehezen tudnak tért hódítani a nők körében. A látott' mo­dellek — s ezek kereskedelmi forgalomba is kerülnek — bi­zonyára meghozzák a kedvet is. Különösen, ha az érdekelt vállalatok, intézmények kö­vetnék a Dunai Vasmű pél­dáját. Ott a vállalat lehetősé­get adott vásárlókedvű nődol­gozóinak, akik a nekik tetsző modelleket kedvezményes fi­zetési feltételek mellett vehet­ték meg. Láttunk papírból készült munkaruhákat (nem voltak valami mutatósak) és talál­koztunk egy érdekes kezdemé­nyezés első fecskéivel: a Sze­gedi Ruhagyár csinos „szabad­idő-ruházati” modelljeiből. Reméljük, hamarosan kapha­tók lesznek. Módosul a szén termelői ára A nehézipari miniszter az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökével egyetér­tésben utasítást adott ki a hazai termelésű szénfélesé­gek termelői eladási áráról. Az utasítás részletesen meghatározza a termelői ár kiszámításának módszerét, a minőség megállapításá­nak, az előszámlázásnak és áz elszámolásnak a módját, a felárak felszámításának lehetőségeit és a szállításra vonatkozó előírásokat. Az utasítás kiadásának céljai — mint a miniszté­rium jogügyi osztályán el­mondták — az, hogy a szén- bányászatot az árakkal is érdekeltebbé tegye a kiter­melés racionalizálásában. Összességében számítva ugyanis a szénbányálí árbe­vétele változatlan marad, ezen belül azonban az egyes szénfajták termelői ára, vagyis a belső árarányok megváltoznak. Mégpedig úgy, hogy a különböző fű- tőéétékű szenek ára jobban tükrözi a kereslet és a kí­nálat viszonyát, a termelői árak tehát ezután hívebben fejezik ki a használati ér­tékarányokat. Az utasítás a fogyasztói árakat nem érinti. Egyéb­ként is az év eleje óta a szén fogyasztói ára nem a fix, hanem a maximált árak kategóriájába tartozik, ami azt jelenti, hogy az árat emelni nem szabad, csök­kentésének viszont nincs akadálya. Az utasítás május 1-én lép hatályba. Ülé se zik az országgyűlés elnökének bal oldala felé eső szektorban ültek. Miért éppen ott? Ez az ülésrend. Ebben a szektorban foglalnak helyet a Pest megyei képviselők, ők nyitják a sort, aztán az abc betűrendjének megfelelően mindjárt a baranyaiak követ­keznek. Valamikor az ellen­zék, az úgynevezett „baloldal” képviselőinek volt az a helye. Az alsó erkélysoron a hír­közlő szervek tudósítói, a Mi­nisztertanács apparátusának dolgozói ülnek, a középső er­kélyen a külföldi diplomáciai képviselők, a karzaton pedig a „nem hivatalos” érdeklődők, akik bejelentették, hogy sze­retnének részt venni az or­szággyűlésen. Pontosan 11 órakor foglalta el helyét Kádár elvtárs, aki Biszku elvtárs kíséretében jött be az ülésterembe. Leült és hol előrehajolva Fock elv­társsal, hol a jobbján ülő Biszku elvtárshoz fordult, mo­solyogva magyarázott valamit Láthatóan jókedélyűen. — Megállapítom, hogy kép­viselők határozatképes szám­ban vannak jelen — mondot­ta Kállai Gyula elvtárs, az országgyűlés elnöke és ezzel kezdetét vette a munka. Időn­ként kigyúltak a reflektorok, lefolytatásának módját. — A paragrafus 2. pontja kimond­ja, ha a Találmányi Hivatal a kitűzött határidő elteltével nem kap hiánypótlást, stb., a találmányt el kell utasítani. Ez helyes. De jó lenne meg­határozni azt is, ha nem is törvénybe foglalni, hogy a Találmányi Hivatal mennyi idő után köteles az elfogadá­si nyilatkozatot megadni. Az egyik feltalálóval elbeszélget­ve. úgy érzem jogos a felve­tése, hogy ne 4 év után kap­jon elutasító választ. A mű­szaki fejlődés üteme is meg­kívánja a gyorsabb ügyinté­zést. Hangsúlyozom, tudom, hogy egy találmány kiértéke­lése, elfogadása nem egyszerű dolog, de ez az idő mégis csak túlzott. Az 51. § felszólalási sza­kasz 4. pontja, továbbá az 54. § megsemmisítési eljárási szakasz 4. pontja a költségek viselésére a vesztes feleket kötelezi. Gondolom a költsé­gek megfizetése bírósági úton hajtható végre. Helyeslem ® rendelkezést. Remélem a költségekben a tanúknak járó költséget is a vesztes félnek kell megtéríteni. Jó lenne ilyen kérdésekben egyéb té­ren is előbbre lépni. A ma* gam részéről nem tartom he­lyesnek, hogy bírósági tanú- kihallgatásoknál a vállalat­nak kell fizetnie a tanú ré­szére a műszakbért, azaz a költségek nagyobb részét. Ha a vesztes félnek kellene ezt mindenkor fizetni és nem & „dolgozónak”, kevesebb len­ne a válásnál, stb. bírósági tárgyaláson felvonultatott ta­núk száma. Úgy érzem, hogy itt nem kell kihangsúlyoz­nom, hogy minden ilyen bér­költség azokat is terheli, akik tisztességesen dolgoznak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényességi óvásról szóló 65. § kimondja, hogy az óvás folytán a szabadalom meg­adását elutasító, megszűnését megállapító, megsemmisítő, vagy korlátozó végzést hatá­lyon kívül helyezni nem le­het és a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés meg­állapítására szorítkozik. Ha a törvénysértés fennáll, a Leg­felsőbb Bíróság ez esetben nem utasíthat újabb döntés­re? Furcsának tartom, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak megállapításra szorítkozik és nem dönt. Tudom, hogy a Legfelsőbb Bíróságtól nem kívánhatjuk, hogy több lép­csőben megvizsgált műszaki szakértők véleményét felül­vizsgálja és azt módosítsa, de ha már a kérdés oda kerül, döntsön is. Elfogadásra javaslom Igen tisztelt Országyűlés! Néhány kérdést a magam módján felvetettem. Tettem ezt _ azért, mert az elbeszél­getések alkalmával csak ké­telyként vetődtek fel, de a magam véleményét is tük­rözik. Nem kívánom a tör­vényjavaslat egyes paragra­fusainak módosítását, de amennyiben illetékes szer­veink gondolataim egyes pontjaival egvetértenek, ké­rem vegyék figve’embe eset­leg a végrehajtási Utasítás­ban. A törvényjavaslatot jónak tartom, elfogadom tisztelt képviselőtársaimna elfoga­dásra. ajánlom. > I A javaslat kapcsán változa­tosan, hosszan folyt még a vita a műszaki fejlődés fon­tos kérdéseiről, a külföldi li- cencek, és eljárások nagyobb- mértékű alkalmazásának fon­tosságáról, a tudomány és a kutatás szervezésének a re­formmal kapcsolatos új ta­pasztalatairól, az egyetemek ilyen irányú tevékenységéről, az iparban és a mezőgazda­ságban kifejtett szellemi al­kotómunka megannyi fontos kérdéséről. A képviselők az elhangzott megjegyzésekkel, véleményekkel egyetemben is hasznosnak és időszerűnek ta­lálták a törvényjavaslatot és azt elfogadták. A tanácskozás, némileg ha­sonló témakörben, ugyancsak a szellemi alkotás védelmét körvonalazó, szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgya­lásával pénteken délelőtt foly­tatódik. Igen tisztelt Országgyűlés! A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavas­lathoz kívánok néhány mon­datban reflektálni. Hangsúlyozom, hogy részt vettem a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint az ipa­ri bizottság ülésén. Mint mű­szaki ember elbeszélgettem olyan napszakiakkal, akik a találmányok ügyében érde­keltek, akik a régi törvényt — amennyire lehet — meg­ismerték, az újra véleményt mondtak. A törvény célja Egyetértek magam is a tör­vényjavaslat indokolásával. Ügy érzem, hogy e törvény megalkotása ugyancsak egy lépés ahhoz, hogy a jogalko­tás a megváltozott társadal­mi, gazdasági rendszerünk­höz, a gyakorlati élethez iga­zodjon. Igen sok törvényünk régi, a mai sajátos megválto­zott helyzetet nem tükrözi, egyes pontjai elavultak már, gátolják a fejlődést és na­gyon sok dolgozónak bosszú­ságot, de bizonytalanságot is okoznak. Helyes, hogy a tör­vényjavaslat azt a célt szol­gálja, hogy szocialista álla­munkban tömegméretűvé te­gye a műszaki színvonal fej­lesztését szolgáló újító és fel­találói mozgalmat, biztosítsa és elismerje az alkotó embe­rek anyagi megbecsülését. A törvény gondol az egyén, a szocialista kollektívák, in­tézmények, vállalatok érde­keltségére is. Gondol a tör­vény a versenyben álló vál­lalatok műszaki fejlődést elő­mozdító versenyére. — Egy mondatban, a törvényjavaslat összefoglaló célja helyes. Elő­segíteni, meggyorsítani az anyagi bázis megteremtését, a magasabb életszínvonal eléré­séhez. E törvényjavaslat közvet­lenül kevés embert érint an­nak ellenére, hogy feltaláló lehet bárki, mégis jelentős­nek tartom. Az előbbiekben már emlí­tettem, hogy részt vettem a közös bizottsági vitán. Meg­ragadta figyelmemet dr. Má- tai képviselőtársam felvetése, mondja ki a törvény, hogy magasszintű, jelentős talál­mányt a feltalálóról nevezzük el. Egyetértek dr. Kiss Árpád miniszter elvtárssal, hogy ne vegyük a törvénybe ezt. Ha a találmány olyan, a társada­lom ezt úgy is magáévá teszi. Van nekünk Kandó mozdo­nyunk, Heller-féle hűtőtor­nyunk, Ajtai-féle fejtő, Kóta- féle rakodógépünk stb. Le­Káprázatos színek, új formák Korszerű munkaruhák bemutatója Valamennyi baranyai válla­latot és termelőszövetkezetei meghívták a Szegedi Ruha­gyár, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag!eldolgozó Vállalat és a MÜÁRT tegnapi munka- és védőruha-bemutatójára, de a nagyvállalatokon kívül csak kevesen éltek a lehetőséggel, hogy a dolgozók munkaruháit a legújabb anyagokból készüli korszerű fazonok közül válo­gassák ki. Fodor Jánostól, á Szegedi Ruhagyár főosztályve­zetőjétől megtudtuk, hogy a bemutatott ruhák többségénél szakítottak a hagyományos pa­mut alapanyaggal, és sikere­sen alkalmazzák a Győri Len­fonó és Szövőgyár egyik új ké­szítményét, a kopásálló fél len- zsávoly anyagot. Becslések szerint az ebből az anyagból készült munkaruhák kétszer olyan hosszú élettartamúak, mint a hagyományos anyagú­ak. Könnyen elképzelhető, hogy milyen megtakarítást je­lenthet ez a felhasználó válla­latoknál Merész húzással sza­kítottak a hagyományos szí­nekkel is, és — mint a bemu­tatón láthattuk — nemcsak a női, hanem a férfi munkaruhák is a legváltozatosabb színek­ben készültek, sőt láttunk olyanokat is, amelyeknél szín- kombinációt alkalmaztak. En­nek elsősorban természetesen munkavédelmi okai vannak. Flór László, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat kereskedelmi főosz­tályvezetője arról tájékozta­tott, hogy a bőrből készült vé­dőruháknál mindig tekintettel vannak arra, hogy milyen munkára használják, ezért mind szélesebb körben alkal­mazzák az úgynevezett célbő­röket, és eredményes kísérle­tek folynak megfelelő szinte­tikus anyagok felhasználására is. A martinász-öltözéktől a csinos mini otthonkáig számta­lan munkaruhát, munkakö­penyt mutattak be a vállala­tok. Mint mondottuk, leg­meglepőbb a színek bátor al­kalmazása volt a férfi munka­ruháknál, s a divatos formák céltudatos alkalmazása a női- eknél. Kevés kivételtől el­hintve a férfi munkaruhák a hagyományos {azonban ké­szültek: Ha fele annyira bátor kézzel nyúltak volna a for­mákhoz is, mint a színekhez, ekkor nagyon sok szép férfi feMmknrukál láthattunk volna. (Munkatársunk jelenti) Tegnap délelőtt 10 órakoi a Parlament 1-es kapujához (27 van belőle) együtt érkez­tünk Gergely Lajos elvtárssal megyénk képviselő-csoportjá­nak vezetőjével. Szívesen ka­lauzol — mondta és én is be­tettem orkánomat a képviselői ruhatárba, ahol minden kép­viselőnek névvel megjelöli külön fogasa van. Az épülel 11 liftje közül beszálltunk az egyikbe és máris az ország- gyűlés terméhez vezető piros süppedős szőnyegű folyosón voltunk. A folyosón levő egyik asztalnál többen álltak. A Parlament épületében mű­ködő posta települt ki ide két asztalával és a legújabban megjelent bélyegeket árusítja. Ismerős arcok közeledtek, a baranyai képviselők: Rapai Gyula, Ognyenovics Milán, Garai Istvánná, dr. Szabó Jó­zsef. Tizenegy óra előtt öt perc­cel megszólalt a csengő, fi­gyelmeztetve, a képviselők foglalják el helyeiket. Én a sajtó részére fenntartott alsó erkélyre mentem. Mindjárt a baranyai képviselőket keres­tem. Nem volt nehéz meg­találni őket; ax országgyűlés hét anélkül, hogy azt tör­vényileg szabályoztuk volna gazdasági téren többet árta­nánk, mint amennyit a meg­becsülés terén elérnénk. Mi jár a feltalálónak? A szolgálati találmányra vonatkozóan sok vita merült fel. Egyetértek az indokolás­sal. Azé legyen a találmány elsődleges joga, aki finanszí­rozta azt. Mégis szükséges­nek tartom, hogy a végrehaj­tási utasítás mondja ki, hogy egy-egy találmányért mi jár a feltalálóknak. Ne majd min­den esetben a bíróság döntse el, hogy mennyit kell fizet­nie a vállalatnak. Gyakorlat­ban mondom, hogy egy-egy újításnál a kifizetési kulcs­szám megállapítása attól függ, hogy a gazdasági kal­kuláció magas-e, vagy ala­csony. Biztosítsunk a feltalá­lóknak előre olyan ösztönző lehetőséget, amelyért érdemes tevékenykedni. Kerüljük el a későbbi felesleges tortúrákat. A gyakorlati életben fellelhe­tő visszaélések miatt van ag­godalom e szakasznál és ezért szeretnék a kérdés végleges lerendezését biztosítottnak látni. Ne legyen nyitott ka­pu. A 11. § 3. pontja kimond­ja, hogy a szabadalmas köte­les a találmányt a népgaz­daság szükségleteinek megfe­lelő módon és mértékben hasznosítani, vagy arra más­nak engedélyt adni. Ha nem, kényszerengedélyt lehet ad­ni. Ez helyes! De ha jó a találmány és a feltaláló min­dent megtesz, s mégsem hasz­nosítják? Lehet, hogy azért, mert nem vett be olyan em­bert társnak, akinek nagy összeköttetése vari. Ilyen gon­dolataim voltak, .amikor a tv-ben láttam a „Nehéz em­berek” c. filmet, he több ese­tét lehetett ' olvasni az újsá­gokban is. Ne a külföld ve­gye csak észre a jó találmá­nyokat, vegyük észre mi is és alkalmazzuk, vezessük be. A találmányokkal ilyenfajta visszaélés legyen büntetendő cselekmény. Ne a feltaláló holta után ismerjük el ered­ményeit. A végrehajtási uta­sításban mondjuk ki, ha a ta­lálmány gazdaságilag hasz­nos, előnyös, a szakágak gon­doskodjanak annak hasznosí­tásáról. értékesítéséről. — A hanglemezeket, a színműveket sem a szerzők árusítják. A 12. § (1) pontja a végle­ges szabadalmi oltalmat 20 évben szabja meg. Ne hara­gudjanak, a szerző képviselő- társak, de az ország szerzői sem, ha azt mondom, hogy a szerzői jogvédelem miért 50 év. Jó lenne a kettőt köze­lebb hozni egymáshoz. Nem azt akarom vitatni, melyik munka nagyobb értékű. Egy- egy műszaki találmány, sza­badalom is lehet a társada­lomra olyan hasznos, mint egy jó táncdal avagy regény, de sorolhatnám a műveket tovább. Ezen kérdés megálla­pításánál talán nem kellene ragaszkodni mereven a kül­földhöz. Érdemi vizsgálat A 43. § (2) bekezdése ki­mondja, ugyanazon a napon érkezett bejelentések elsőbb­ségét az iktató sorszáma ha­tározza meg. így az iktatóra lesz bízva, hogy melyik ta­lálmánynak adjon elsőbbségi jogot, ki lesz számára a ked­vesebb. Ügy érzem az életben igen kevés azonos két talál­mány fog egy postával be­érkezni a Találmányi Hivatal­ba, de mégis a végrehajtási jtasítás mondja ki, hogy á postai feladás időpontja le­gyen ilyenkor az elsőbbséget neghatározó iktatószám. A 48. § (I—5.) pontjai kb Mondják, az érdemi vizsgálat hogy még jobban megvilágít­sák a termet, három tv-kame- ra, filmesek, fotóriporterek ké­szítették a felvételeket. A szünetben kis erősítőért a büfébe mentem. Hatalmas, díszes terem, de annyian va­gyunk, alig férünk a kávé­főzőhöz. Egy dupla 3 forint. A büfében narancsot, banánt, mignonokat, szendvicseket, hű­sítő italokat árulnak. Ettem egy mignont, 1 forint 10 fil­lért fizettem érte. Itt talál­koztam Jazbinsek Vilmos elv- társsal, a komlói Zobák akna főmérnökével. — Jelentkeztem hozzászó­lásra — mondta — most néz­tem a kiírást, ezek szerint még ma sor kerül a hozzászó­lásomra. Időnként zakója zsebéhez nyúl, gondolom, ott lapul a felszólalás szövege, amit ter­mészetesen, előre elkészített Néhány lépéssel mellettünk Vályi Péter pénzügyminiszter beszélgetett egy képviselővel, hogy mit, azt nem hallottam, de annyit láttam, hogy a mi­niszter időnként kezét kitárja, mintha mutatná: sajnos ... Lehet, hogy valami kis pénzt kértek tőle? Garay Per cm

Next

/
Oldalképek
Tartalom