Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

1969. április 14. DimanTVMt naotö •j Április 20-ig fűteoek ( A kellemetlenül hideg időjárás miatt meg­hosszabbította a fűtési idényt a Pécsi Hőszol­gáltató Vállalat. Április 20-a után, amennyiben három nap­nál hosszabb ideig 12, vagy egy napon túl 10 fok alá száll a hőmér­séklet, ismét szolgáltat hőt a vállalat. Május 1 után a hőmérséklettől függetlenül megszüntetik a fűtést és megkezdődik a berendezések karban­tartása. Az öt nappal tovább tartó fűtés a lakosság számára ingyenesen tör­ténik. Ha április 20 után is szolgáltat hőt a vál­lalat, akkor naponta és légköbméterenként 6 fil­lért kell fizetni. Vízimalom­kiállítás Pécsváradon A műszaki propaganda hónap keretében érdekes ipartörténeti bemutató nyílik ma délután Pécs­váradon. A járási Mű­velődési Központ honis­mereti és várbaráti köre közel egy éve gyűjti a nagymúltú pécsváradi ví- zimolnárság történetének adatait. A kör tagjai hó­napokon keresztül vé­giglátogatták a község­ben még ma is látható, több mint húsz vízima­lom néhány idős meste­rét, felgyújtották a^mol- nárság gazdag hagyomá­nyait és felmérték, a ma már gyakran omladozó objektumokat is. Ez év januárjában beérett a munka első gyümölcse. Művelődési Házban nagy i sikerrel- mutatták be e < szép ipari műemlékek l fotódokumentációs kiállí- 1 tását. E valóban köve- í tendő helytörténeti ku- 1 tatás jelentős állomása a ma megnyíló kiállítás is. A község határéban, alig néhány száz méter­re a budapesti műúttól, teljes felszerelésével épségben látható, az ún. Mayer-malom. Az 1903- ban berendezett vízike- rékmeghajtású üzemet a pécsváradi honismereti kör tagjai, Mayer Pál molnár szakmai irányí­tásával, kiállításszerűen mutatják be a közönség­nek. A páratlan értékű alkalmi kiállítás minden nap 9—12 és 15—19 óra között várja a látogató­kat. április 30-ig. Kiskertek a tartalékföldeken Száztíz parcellára ezer igénybejelentés — 248 hold földet értékesítenek Pécsett — Az I. kerületben a napokban megkezdik a szerződéskötést Pécs területén csaknem 500 katasztrális hold mezőgazda- sági rendeltetésű állami tar­talék ingatlan hasznosításáról gondoskodtak évről évre a ke­rületi tanácsok. A tartalékte­rületek rendeltetésszerű mű­velését haszonbérbeadással igyekeztek megoldani. Bár igyekezetük jórészt eredmény­nyel járt, a város határában mindig akadt parlagterület. Ilyen körülmények között Pécs számára különösen ked­vező az a rendelet, amely az állami tulajdonban lévő kül­területi földek értékesítéséről illetőleg haszonbérbe adásáról intézkedik. Amikor egy éve a rendelet megjelent, úgy tűnt, hogy ez év tavaszára rende­ződnek az értékesítéssel kap­csolatos ügyek. A munka azon­ban igen bonyolultnak bizo­nyult. Nem táblák felparcel­lázását és értékesítését jelenti ugyanis a rendelet végrehaj­tása, hanem 300—1000 négy­szögöles területek sorsáról kell dönteni, á földhivatal, az építésügyi, vízügyi, útügyi és még egy sor más hatóság, bi­zottság közreműködésével. A városban rendelkezésre álló ingatlanok hasznosításá­nál három fő szempontot vesz­nek figyelembe: A városfejlesztési tervek szerint majdan beépítendő mezőgazdasági ingatlanok megművelését haszonbérbe­adás útján biztosítják. A ha­szonbérleti szerződés a tanács érdekei szerint bármely gaz­dasági év végén megszüntet­hető. Ésszerű az az elgondolás is, hogy csereterületeket tartalé­kolnak a városrendezés során kisajátítandó mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosainak kártalanítására. A cserére tar­talékolt ingatlanokat is ha­szonbérlőkkel műveltetl meg a tanács. A városfejlesztési célokra és cserékre visszatartott ingatla­nokon kívül visszamaradó összes többi tartalékterületet értékesítik. Városfejlesztési cé­lokra 272, cserékre 13, értéke­VASSZKRKEZETI LAKATOS SZAKMÁBAN ipari tanulókat felvesz az Építőgépgyártő V. 7. sz. Gyára Pécs, Vasút u, 2. sftésre 248 katasztrális hold áll rendelkezésre Pécsett. Leg­nagyobb tartalékterülete az I. kerületi tanácsnak van, össze­sen 158 katasztrális hold. A II. kerületben 51, a III. kerü­letben 39 katasztrális holdat akarnak értékesíteni. Nem minden pályázóból lesz tulajdonos. A rendelet alap­ján állami földet azok vásá­rolhatnak vagy bérelhetnek, akiknek a tulajdonában lévő föld a megvásárolni, illetőleg bérelni kívánt területtel együtt a 400 négyszögölet nem halad­ja meg. Az igény jogosultság elbírálásánál előnyt élveznek azok a volt bérlők, akik meg­elégedésre művelték az állami ingatlanokat. Az elosztásnál természetesen érvényesülnie kell annak a Városi Tanács mezőgazdasági osztályán sokat hangoztatott elvnek, hogy az akcióból ki kell zárni a spe­kulánsokat és hogy a kisker­teket, szőlőket, gyümölcsösö­ket, elsősorban munkásembe­rek kapják. Nem lehet vélet­len, hogy a nagyárpádi par­lagterületekre szinte senki nem pályázott, ugyanakkor azonban a Mecsek oldalában lévő volt Szikorszki-féle terü­leten kialakított, sokkal érté­kesebb 110 parcellára legalább ezer igénybejelentés érkezett. Anélkül, hogy bárkit sérteni akarnánk, meg kell mondani: a vásárolni szándékozók kö­zött jócskán akad spekuláns, akit nem a kertészkedés vá­gya fűt, csupán nyerészkedési, szándék vezérel. Bár a rendelet szerint az értékesített területeket a tu­lajdonjog telekkönyvi bejegy­zésétől számított öt évig el­idegenítési tilalom terheli, to­vábbá az értékesített földrész­letre a Magyar Államot elő­vásárlási jog illeti meg (esze­rint a tanácsok az állam ré­szére visszatarthatják az el­adási árnak azt a részét, amellyel az az eredeti vétel­árat és a hasznos ráfordítások értékét meghaladja), ez pedig korlátozza a spekulatív törek­véseket, az e célból összehí­vott bizottságnak mégis alapo­san meg kell néznie, kiknek juttatnak az állami földterü­letekből. Az értékesítés mechanizmu­sa eléggé bonyolult. Elég, ha az érdekeltek annyit tudnak róla, hogy az eladásra szánt területeket az OTP-nél lehet megvásárolni. Az értékesítés időpontjáról az újság és a rá­dió útján értesülhetnek. Az OTP az értesítés után hely­rajzi számmal megjelölt par­cellákra vesz fel előjegyzése­ket. Több jelentkező esetén a kerületi tanácsoknál működő bizottságok döntenek, hogy kié legyen az eladásra szánt te­lek. Mivel a földhivatal dol­gozóit rendkívüli mértékben megterheli a vázrajzok készí­tésével, a területi felosztások­kal járó munka, heti 10—15 vázrajz készül! Az értékesítés üteme nem lehet gyors. Egye­lőre az I. kerület 400 négy­szögölön aluli területeire ké­szültek el a vázrajzok. Miután néhány napon belül megálla­pítják a parcellák értékét is, itt kezdődhet meg először az adás-vételi szerződések meg­kötése. A II. és III. kerület­ben csak később kerülhet sor az eladásokra, ezért az ott lé­vő tartalékterületeket idén is haszonbérlőknek adják ki. A szerződéseket még a héten megkötik. Harsányt Márta A következő lépés: Friss zöldség egész télen Fűtött műanyag hangárok a kertészetekbe* (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Friss spenót, sóska, petre­zselyem, vagy saláta télen a csikorgó hidegek idején a kis emberek számára is megfizet­hető áron? Egyelőre úgy hang­zik ez, mint valami álom. Pedig a tudomány arra biz­tat, hogy néhány év alatt eljuthatunk erre a fejlődési fokra. Ez volt a legfőbb mondani­valója annak a színes diave­títéssel kísért sajtótájékozta­tónak, amelyet tegnap délelőtt tartottak meg a fővárosban a Kertészeti Egyetem épületé­ben. Dr. Kozma Pál rektor megnyitója után dr. Somos András akadémikus vette át a szót. Az ő — illetve az ál­tala vezetett munkaközösség — nevéhez fűződik a fólia alatti zöldségtermesztés meg­Bfémeth Lajos Sellye! férfl- szabő kisiparost a Kisiparosok Országos Szervezete 50 éves kisipari munkássága alkalmá­ból díszoklevéllel tüntette ki. A díszoklevelet tegnap a sely- lyei községi tanácsülésen Lö- rincz Károly, a KIOSZ me­gyei titkárbelyettese nyújtotta át és méltatta Német Lajos­nak a lakosság érdekében ki­fejtett öt évtizedes munkássá­gát. Sellyéi műhelyében beszél­getek a 73 éves mesterrel. Az idős szabómestereket haj­lott derékkal képzeltem el, amint olcsó keretű szem­üveggel arcukon görnyednek a szövet fölé és szapora öl­tésekkel fogyasztják a cér­nát. Németh bácsi ezzel szemben egyenes derekú, jó- kedélyú, és kitűnő egészségben van. Csontos arcú, vékony, de szikár ember. — Egyedül én kaptam ezt a kitüntetést a községben — mondja nerh kis büszkeséggel és a szövetek, cérnák, vasalók társaságában az asztalon lévő díszes oklevélre mutat. — Majd keresek neki egy szép helyet itt a műhelyben és oda függesztem. Itt született Sellyén, itt van üzlete is 50 éve. — De 50 évvel ezelőtt be­jártam én az egész országot, Öt vom éve szabómester voltam Budapesten, Szolno­kon, Dombóváron, aztán Lo­soncon, Besztercebányán, Nagyváradon, de megjártam Grázot és Bécset is. Volt egy jóbarátom, aki előttem kiment Grázba és hívott, jól lehet ott keresni. Hát mentem. Két hó­napnál nem bírtam tovább. Keresni, azt lehetett, de a koszttal nem voltam kibékül­ve. Hogy békülhettem volna, amikor például a kelkáposztá­hoz kekszet vagy dióskiflit adtak kenyér helyett. Kalapot emeltem, aztán indulás Bécs- be. Ott i" hasonló koszton tar­tottak. I\u, én ebből nem ké­rek, mondtam és haza jöttem. Persze a szakma csínjából- bínjából mindenütt összelop­kodtam egy keveset... Szakmai kérdésekről esik szó. — Milyen a cérnák minő­sége? Legyint. — Nem jó. Könnyen cso­mósodik és a varrógép el­vágja. Azt számítgafjuk: mennyi cérnát varrt el egy fél évszá­zad alatt? Nem is olyan nehéz egy körülbelüli hosszúságot ki-, számítani. Havonta átlag eny- nyi és ennyi spulni, az mint­egy 2 kilométer hosszúságot tesz ki. Egy év alatt 24, ötven alatt 1200 kilométer... — Nem lehet kapni jó tűt — méltatlankodik. Nézze csak — mondja és felvesz egyet — kis hegye van és azonnal vas­tagszik a törzse. A jó tű pe­dig hosszúhegyű és vékony. — És a győszük? — Azok se megfelelők. Le­pattannak az ember ujjáról. Mint a cső, olyan egyforma az egész gyűszű. Az igazi gyűszű igazodik az ujjhoz, vagyis az eleje keskeny és utána széle­sedik ... — A szövetek? — Azok határozottan job­bak, mint a régiek. Igaz, né­melyikkel óvatosan kell bán­ni, de jók. — Ki volt a legrangosabb, akinek ruhát készített? — A Draskovich gróf, itt volt nagy birtoka. Újat is ké­szítettem neki, meg alakítot­tam is. Járták ezek a világot, itt is ott is megtetszett egy- egy szövet, megcsináltatta, az­tán ha nem volt jo, elhozta hozzám átalakíttatni» honosítása hazánkban. Tizen­három évvel ezelőtt 1956-ban kezdődtek a kísérletek Sorok­sáron, s tavaly már 460 hek­tár fóliával borított zöldség- termesztő terület volt Magyar- országon 100 hektárral több, mint amennyi holland ágy van. Mintegy 320—340 millió forint bruttó, illetve 100—120 millió nettó értéket állítottak elő erről a terülefről. Való­színű, mindenkinek sokat mondanak e számok. A fólia alatti zöldségter­mesztés gyorsan terjedt, 3 úgyszólván csak egy akadály van az útjában, a műanyag palást krónikus hiánya. A mintegy 80 cm magas ún. fó­lia alagutakon — amelyekben a zöldséget termesztik — sok helyen felváltják az ember­magasságú, vagy annál is ma­gasabb fűtött műanyagsátrak. A Kertészeti Egyetem sorok­sári kísérleti telepén 9 méter fesztávolságú, négy méter ma­gas műanyaghangár is van már. Magyarországon, illetve Soroksáron érték el a mű­anyagsátrak hosszúsági Euró­pa rekordját a 200—250 mé­tert is, amit az tett lehetővé, hogy sikerült megoldani a sát­rak szellőzését. Dr. Somos professzor utalt arra, hogy nem öncélból, ha­nem azért építenek ilyen gó- liátokat, hogy e sátrakba a traktor is bemehessen, s mi­nél gazdaságosabban lehessen ősszel és télen is zöldséget termeszteni. Kora tavasszal ugyanis már van primőrünk, késő ősszel és különösen télen viszont úgyszólván nincs. A téli hónapok alig 4—5 száza­lékkal részesednek az évi Számszerint harmincegyedik saját konstrukciójú gépét, Illetve í “[Üségfogyasztásból. Elérke- gépi eszközét készítette el tegnap a Baranya megyei Építő- I az ideje annak, hogy val- ipari Vállalat kísérleti műhelye. Ezek a gépek egyrészt a mű- toztassunk ezen az állapoton, szaki fejlesztési program szerint, másrészt pedig a be nem sze- , , , , ,, rezhetö gépek pólisára szolgálnak. A műhelyben legutóbb A professzor elmondotta, előállított gép a képen látható hidraulikus, külső-belső esősor- hogy soroksári kísérleteik sok Jázó, amely a másodperc töredéke alatt letisztázza és a to- íoűrnok Valószínű hnerv vábbi munkafolyamatokra készl ti elő a Időrészeit csővéget. J0.1 -lgfrn®f' , os®nu. hogy keso ősztol, kora tavaszig a kis emberek számára megfi­zethető áron is termeszteni le­het friss zöldséget. Az eddi­giekből ítélve csupán januárt kell ún. nyugalmi időszaknak tekinteni. Ettől eltekintve egész télen szedhető a sóska, friss spenót, saláta, retek és káposzta-félék. Februárban meg lehet kezdeni az ősszel elvetett sárgarépa és zöldség „szüretelését” is. A zöld pet­rezselyem egyébként még ja­nuárban is szedhető, hogy az utóbbi milyen hiánycikk, arra csak egy jellemző példát: 100 forintot kaptak a piacon min­den négyzetméterről betakarí­tott petrezselyem-zöldért. Valószínű, egy-két éven belül országszerte megsoka­sodnak a fűthető fóliasátrak, s vége lesz a téli primőr ín­ségnek. A magyar kutatók mindent megtesznek ezért, munkásságukat elismeri, mél­tányolja a külföld is. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy a szocialista országok szakem­berei egy hét múlva nemzet­közi tanácskozást tartanak a fólia alatti zöldségtermesztés problémáiról, s e tanácskozás­nak Budapest, közelebbről a Kertészeti Egyetem lesz a színtere. — Magyar -» Az urológia járóbeteg-ellátás feladatai Sikeresen zárult az országos továbbképzés Az Orvostovábbképző In­tézet a Pécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikáját megbízta, hogy a „Járóbeteg­ellátás aktuális urológiai problémái” tárgykörből to­vábbképző előadássorozatot szervezzen urológusok és más szakorvosok, továbbá körzeti orvosok számára. Az előadás- sorozat befejeződött. Négy keddi napon 26 előadás ke­retében az urológiai járóbe­teg-ellátás szervezési kérdé­seit, fontosabb urológiai meg­betegedések — chronicus pye­lonephritis, urogenitalis tbc, vesekő, jó- és rosszindulatú Hozzám hajol, a zakómat nézi. — Na, látja, ez se az igazi, ez a gomblyuk-varrás. A gomblyuk szélét lyukselyem­mel kell kivarmi. Ezek a mostani cérnák pedig néhány hónap múlva kifakulnak. Mint a magáé is. A fekete szöveten megbámul a gomb­lyuk széle. Na, ne keseredjen él, mert látja az én zakómon is fakó a kivarrás... De ne­kem még van valódi lyuk­selymem, annak idején hoz­tam Grázból... Ha valami igazán díszes öltönyt szabok, hát arra dukál. . Bár jobbá­ra átalakítást, fordítást készí­tek, de azért új ruhát is var­rók. Néha bizony az éjfél is itt ér a műhelyben, mert vár­ják a ruhát... Egyedül él, felesége meg­hajt, két fia pedig állásban, az egyik tanító Endrőcön, a másik diszpécser Budapesten... Lajos bácsit az egész község ismeri, szeretik, mert mindig készséges és határidőre, pon­tosan dolgozik. A kitüntetése is ezt bizonyítja. Garay Ferenc urogenitalis daganatok, he­veny és idült veseelégtelenség, belgyógyászati vesemegbete­gedések — időszerű diagnosz­tikai, therapiás és gondozási problémáit ismertették az elő­adók. Közülük 12 pécsi volt, míg 11 az ország különböző egészségügyi intézményeiből jött Pécsre előadásának meg­tartására. Az előadókat Ba­logh János professzor, a pécsi urológiai klinika igazgatója úgy válogatta össze, hogy az időszerű problémákat a szak­ma kiváló képviselői ismer­tették. Ez egyik tényezője volt a továbbképzés sikeré­nek. A siker másik tényező­je a tematika helyes össze­állítása volt. Ezt úgy készí­tették el. hogy tükrözze azt a fejlődést és szemléletválto­zást, amely az urológiai szak- tudomány terén az utolsó év­tizedben bekövetkezett. Äz előadásoknak rendszere­sen 80—100 hallgatójuk volt, akik hozzászólásaikkal, ta­pasztalataikkal és problémáik ismertetésével a továbbképzés eredményességét fokozták. — Különösen érdekes volt, hogy egy-egy kérdést a klinikus is, a kórházi, rendelőintézeti és körzeti orvos is megvilágított és így lehetőség nyílt széles­körű tapasztalatok átadására is. Az előadásokból és hozzá­szólásokból kitűnt, hogy az urológia járóbeteg-ellátás te­rén vannak még megoldásra váró problémák. Elsősorban szorosabb együttműködés ki­építése szükséges a körzeti or­vos, a rendelőintézet és az urológiai fekvőbeteg-ellátó osztály között Az idült meg­betegedésekben szenvedők rendszeres orvosi gondozását és a nem gyógvítható. ma­gukkal tehetetlen betege'' áoolását meg kell szervezni. ! Növelni kell az urológiai be­tegágyak számat. Megállapí- j tották azt is: bővíteni kell az urológiai járóbeteg-szakrende- I lések óraszámát. A TOLNA MEGYEI ALLAM1 ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali felvételre keres komlói munkahelyre KŐMŰVESEKET, ÁCSOKAT, KUBIKOSOKAT, VÍZVEZETÉK- SZERELŐKET és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezni lehet Komlón a TOLNA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Mélyépítés Építésvezetőségén*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom