Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

tttt. április i Punaniati to Minden páros liét szombatja szabad Lij munkarend as Ércbányászati Vállalatnál Kedvező tapasztalatokkal zárult a féléves üzemi kísérlet Csütörtökön Március 23-án küldte meg a Nehézipari Minisztérium az új munkarend bevezetéséről szóló engedélyt a Mecseki Ércbányászati Vállalathoz, melynek életében ezzel új fe­jezet kezdődik. Április 1-től tehát minden páros hét szom­batja — szabadnap a vállalat valamennyi dolgozójának. Ez a lépés számos problé­mát vetett fel, melyek éppen a fogalom meghatározásában csúcsosodtak ki. Munkaidő- csökkentés vagy munkarend- módosítás? Ekörül forgott a vita már jó ideje a termelési tanácskozásokon, melyeken a vállalat vezetőd igyekeztek mindenki számára megnyug­tató magyarázatot adni. Mun- időcsökkentés lesz mindazok­nál a dolgozóknál, akiknek heti munkaidejük eddig 48 óra volt. Náluk nem is volt vita ezen, hiszen a 4 órás heti munkaidőcsökkentéssel jutnak a kéthetenkénti szabadnaphoz. A probléma azoknál jelent­kezet, akik egészségre ártal­mas munkahelyen már koráb­ban — pontosan tíz esztende­je — napi 6 órára csökkentett munkaidőben dolgoztak. Űjabb munkaidőcsökkentésről tehát szó sem lehetett most. Meg kellet viszont oldani ezen dol­gozók munkarendjének módo­sítását, hogy részükre is biz­tosítani lehessen a szabadna­pokat. A 6 órás napi munkaidőt 6 óra 33 percre kellett növelni. Szervezési intézkedések sorára volt azonban szükség, hogy ez a 33 perc a dolgozók napi igénybevételénél már csak 15 —20 perc többletet jelentsen. Ezeknél az intézkedéseknél jelentett hatalmas segítséget az a fél évig tartó kísérlet, amely a múlt év júliusában kezdődött a III. bányaüzem­ben. Az átállás-okozta meg­változott körülmények ellené­re i§ teljesítette ríiiridazökat á feltételeket, amelyeket a vállalatvezetés még az év ele­jén kitűzött az élüzem cím el­nyerésére. A kísérlet három szabadna­pos rendszerrel indult. Ez azonban sok zavart okozott, tehát áttértek a két szabad­napos rendszerre. Ez már ki­tűnően bevált, ezért ezt alkal­mazzák vállalati szinten is. Ugyanis a két szabad szom­batos rendszer műszakilag és gazdaságilag előre számított kockázat vállalása mellett kellő biztosítékot nyújt a vál­lalati tervek teljesítésére. Egy másik tapasztalat a védőétkeztetés körül jelentke­zett. Korábban az egészség- ügyi hatóságok tiltották a MÉV földalatti munkahelyein az ét­kezést. Az új munkarend be­vezetéséhez erre megadták a felmentést és a III. bánya­üzemben a napi védőétel­mennyiséget előre elkészített lezárt csomagban kapta meg a dolgozó, s azt a kötelező kézmosás után a bányában fo­gyaszthatta el. A dolgozók ké­Pál utcai fiúk Szabálysértési bizottságok a községekben I • r Hétszáz feljelentés Minden második eset — iskolakerülés résére változtattak ezen és most már minden üzemben ezt a módszert alkalmazzák: a védőételadag egyrészét le­szállás előtt meleg étel for­májában, másik részét pedig csomagban kapják meg. Fel tudták használni a III. üzemi tapasztalatokat a dol­gozók napi igénybevételi ide­jének csökkentésében is. Így sikerült értékes perceket nyer­ni az étkeztetés gyorsításával (egy helyett három helyen osztják a védőételt), a be­osztás idejének rövidítésével e nem utolsósorban a szervezet­tebb népszállítással. Ez utób­bit úgy érték el, hogy ahol szükség volt rá, kicserélték az aknaszállító-berendezést. Felvetődött egy olyan kér­dés is, hogy az érces munka­helyen dolgozók egészségileg nem károsodnak-e a meghosz- szabbított napi munkaidő ál­tal. A kísérlet elindítása előtt megkezdték az erre kijelölt bányászok rendszeres egész­ségügyi vizsgálatát. Ezt hosz- szú ideig folytatták, s most már az eredmények is rendel­kezésre állnak. Megállapítot­ták ezekből, hogy a napi 33 perces többlet nem okozott károsodást. Ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy a III. üzemben a dolgozók ma­radéktalanul betartották a változott körülmények miatt módosított egészségvédelmi rendszabályokat. Hasznos volt tehát ez a fél­éves kísérlet, sok tanulsággal szolgált, s ezek messzemenő figyelembevételével a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat zök­kenőmentesen térhetett át az új munkarendre. Kérdés, hogy az a tapaszta­lat, ami a III. bányaüzem 1968. évi termelési eredmé­nyeiben megmutatkozott, ér­vényes lesz-e az új körülmé­nyek között az egész vállalata ra is. Erre egyértelmű a vá­lasz: a termelésben foglalkoz­tatott dolgozók munkaideje nem változik, tehát semmi sem indokolja a termelés színvo­nalának esetleges csökkenését. A munkaidőcsökkentés egyes területeken munkaerőproblé­maként jelentkezik. Több munkaerőt kell foglalkoztatni az őrzésnél, a portákon, az üdültetésnél, növelni kell a takarítószemélyzet, valamint egyes üzemi munkahelyek lét­számát is. Űj munkaerők fel­vételéről nem lehet szó, tehát létszám-átcsoportosítással old­ják meg ezt a kérdést és erre már megtették a szükséges intézkedéseket is. Az átállással kapcsolatban kooperációs tárgyalást kellett folytatniok az AKÖV-vel is, amely nagy megértést tanúsí­tott a munkásszállítás zavar­talan lebonyolítása érdekében. Többek között különjáratokat biztosít a délutános mű­szakból éjfél körül Űjmecsek- aljára érkező bányászok to­vábbszállítására a távolabbi ajándékot papírboltból X H. I. Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” című kisre­gényéből Fábry Zoltán rendezésében szélesvász­nú, színes magyar—angol koprodukciós filmet ké­szítettek, amelyben an­gol gyermekszínészek is szerepelnek. A filmet a Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalat — a bu­dapesti mozikkal egyidő- ben — április 3-án, csü­törtökön mutatja be a pécsi filmszínházakban. A filmet a pécsi mozik­ban három hétig tartják műsoron. Érdekessége a film­nek az. hogy összesen öt film került az Oscar- díjas filmek jelölt-listá­jára és ezek között sze­repel Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” című kis regényéből készült film is. A zsűri áprilisban dönti majd el, hogy az öt film közül melyik nyeri majd el az Oscar- díjat. A lakosság szolgálatában Lesz-e strand Újmecsekalján Miért nincs oltógumi egy éve már ? — Nem lehetne csökkenteni a gyermek-szakrendelések zsúfoltságát? Az újságban eddig biztató ' cikkek Jelentek meg arról, hogy több vállalat áldozatkész együttműködésével felépül az újmecsekaljai strand — Írja Lakatos Gergely pécsi olva­sónk. — A helyszínen azonban semmi előkészületet nem lá­tunk azon kívül, hogy a MEV elvégezte a tereprendezést a Tüzér utca mindkét oldalán. Várjuk, hogy az Illetékesek közöljék az építkezés ütemét és végre meg is kezdődjék az építkezés. Paál József, a IH. kerületi Tanács építési osztályának ve­zetője: — Az újmecsekaljai strand tervezése folyamatban van. Jelenleg keressük a vízellátás módozatait, mert a tortyogói vízmű nem bírná el ezt a megterhelést. A strandot min­denképpen helyi kutak vizé­vel akarjuk ellátni. Minden remény megvan arra, hogy az építkezést még az idén elkez­dik, de ha el is készül egy medence, nem valószínű, hogy üzemelni is fog. Kővári Antal, a MÉV beru­házási osztályának vezetője: — A területre új beépítési tervet kell készíteni, amit még jóvá kell hagynia a Vá­rosi Tanács VB-nek. Mi már készítettünk egy tervet, amit azonban nem tal.iltak jónak. Most Dénesi Ödön készít új terveket, a mi tervezőcsopor­tunk pedig készen áll a kivi­teli tervek elkészítéséra Ugyanígy várjuk a kútfúrás­ra szóló megbízást, de erről sincs még szó. Véleményem szerint eléggé vontatottan ha­ladnak az építkezés előkészítő munkálatai. Február 14-én megszüntették a reggel 5.25-kor Induló kom­lói autóbuszjáratot — írja Geísz Ferenc ligeti olvasónk. — Helyette 4.30-kor Indul egy járat, ezért egy órával előbb érünk munkahelyünkre, mint szükséges. Ez mintegy 35 li­geti lakos ipari dolgozót érint. Kiss Elemér, a 12. AKÖV menetrendi csoportvezetője: — Komlói üzemegységünk valóban megszüntette az em lített járatot. Megjegyzendi azonban, hogy ez a jára mindössze egy hétig üzemelt s beszüntetésére azért kerül sor, mert gépkocsihiány miat zökkenők mutatkoztak a kom­lói bányaszszállításban. A li­geti járatot úgy állították b< ugyanis, hogy a bányászszál­lítástól vonták el. A bejelen­tést mint reális igényt figye lembevesszük és kielégítjük amint gépkocsi-kapacitásunk erre lehetőséget nyújt Tavaly tavasszal szomszé­domtól kértem kölcsön oltó- gumit — Írja Radnai Sándor pécsi olvasónk. — Azóta sem tudom megadni, mert bárhol Is keresek, sehol sem kapok. Itt van már az idei munkák Ideje és még mindig nem tu­dok hozzájutni ehhez a fillé­res dologhoz. Mikor gondol ránk, szőlőtulajdonosokra a kereskedelem? Meláth Lajos, a pécsi Ve­tőmagbolt üzletvezetője: — Mi nem feledkeztünk meg a szőlősgazdákról, hiszen tavaly tavasz óta szinte min­den rendelésünkben szerepel az oltógumi. Legutóbb ja­nuárban rendeltünk a MÜ- ÁRT-tól, amely ezúttal is anyaghiányra való hivatkozás­sal hárította el a rendelés fel­vételét. Hamarosan felme­gyünk azonban a fővárosba és akkor megpróbálunk szemé­lyesen eljárni ez ügyben. Ígér­ni, persze, semmit sem lehet Dobos Ferenc, a Baranya megyei Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője: — A mi üzleteinkben is ta­valy óta hiánycikk az oltógu­mi. Sajnos a MÜART — egyéb, keresett árucikkek mellett — ennél is monopolhelyzetben van. A MÜÁRT nem szállít mi pedig egyszerűen nem ta­lálunk más forrást a beszer­zésre. Már mindent megpró­báltunk, hiszen Baranya, mint jelentős borvidék, igényli az oltógumit és a mi feladatunk lenne ezt az igényt kielégí­teni. Partner nélkül azonban nem megy. Persze azért nem kerül le a napirendről és re­méljük, előbb-utóbb sikerül valamilyen megoldást talál­nunk. Kellemetlen terhet lehetne levenni a dolgozó nők válláról — írja Hunyadvári Béla pécsi olvasóink —, ha gombfelvarró szolgálatot vezetne be a Pa­tyolat a tisztításba adott hol­miknál. Acs Gyula, a Patyolat Mo­soda Vállalat igazgatója: — Eddig nem merült fel ilyen igény, de a javaslatot érdekesnek tartjuk és foglal­kozunk vele. Számunkra ter­mészetesen a gépi gombvarrás lenne kifizetődő, ilyen varró­géppel azonban nem rendel­kezünk. Mint mondottam, gon­dolkodunk a témán és ha ta­lálunk megoldást, tájékoztat­juk a lakosságot. Ha gyermekeimmel az SZTK gyermekszakrendelésére kell mennem, rendszerint fél mun­kanapom rámegy az. egyszeri .Kezelésre éa félő, ' liog.y más ketcg»é$et I» fogy.**!hétnek — írja Bruder Károlyné pécsi olvasónk. — Nem lehetne-e * gyermekszakrendeléseken Is hasonló rendszert bevezetni, mbit a felnőtt rendeléseken. Ez a gyermekeknek Is, a szü­lőknek Is jobb lenne. Dr. Várbíró Béla városi gyermekgyógyász főorvos: — A zsúfoltság nem isme­retlen probléma előttünk, megszüntetni azonban nem tudjuk mindaddig, amíg el nem készül az újmecsekaljai rendelőintézet és a megye el nem viszi azokat a betegeket, akik a pécsi járásból jönnek be. Erre egy éven belül van kilátás. Az időponthoz kötött berendelést mai viszonyaink között nehezen tudnánk meg­valósítani egyrészt a vidéki betegek miatt, másrészt pedig azért, mert a szakrendelésre beutalt gyerekek rendszerint azonnali beavatkozást igényel­nek. Naponta átlag 80 kis be­tegünk jön a járás minden részéből. Ha ők nem jönnek már ide, akkor szó lehet az ’ I eddigi rendszer megváltozta- ( tásáról, addig azonban — saj- j nos — nem. Kérem a kedves j levélírót — és a többi pécsi j szülőt is — legyen addig tü- j Telemmel. Hársfai István rlnt bírság szabható ki), _ a szakigazgatási szerv vezetője tárgyalás nélkül szabhat ki bírságot, illetve egyedül tart tárgyalást. Az 1968-as év negyedik, dí a községi szabálysértési bi­zottságok működésének első negyedévében beérkezett 700 feljelentés közül 508 végző­dött bírsággal (több mint száz­ezer forint bírságot szabtak ki), 293 esetben került soí tárgyalásra. A községi sza­bálysértési bizottságok külö­nösen szigorúan jártak el a fertőző állatbetegségek meg­előzése és a fertőzés tovább­vitelének meggátlása körül elkövetett mulasztásoknál, felvették a harcot a parkron- gálók ellen, nem hagyták büntetlenül az engedély nél­küli fakivágást, tiltott legel­tetést. a koldulást, jóslást, a feljelentések csaknem 50 szá­zaléka azonban az iskolaigaz­gatóktól származik, két iga­zolatlan hiányzást követően azonnal eljárást kezdeményei­tek a tanuló szülei ellen. A helyszínen történő elbí­rálás, azon kívül, hogy ko­moly mértékben tehermente­sítette és tehermentesíti je­lenleg is a járásokat, gyor­sabbá teszi magát az eljárási is, csökken az intervallum a2 elkövetés és a felelősségre vo­nás között S mert a bizott­ság tagjai közelebb vannak a2 elkövetőhöz, ismerik szemé­lyiségét családi körűimé; nyeit, a nevelő hatás is köz­vetlenebbül érvényesül. Ezi szolgálja az a nemrég beve­zetett gyakorlat is. hogy a ho­zott határozatok egy részéi kifüggesztik a község hirdető- táblájára. A közvetlen kapcsolatnak természetesen nemcsak elő­nye, hátránya is lehet. Igaz, a bizottsági tagoknak megvan a joguk, hogy bejelentsék: aa adott ügyben elfogultak, de — afféle biztonsági szelep­ként — a szakigazgatási, szer. vek már eleve úgy választják ki a behívandó tagokat, hogj ne kerülhessen sor elfogult­sági kifogásra. Mivel a bizottság társadal­mi megbízatás alapján dolgo­zik. s az elkövetőt sem akar­ják feleslegesen elvonni mun­kájától, a szakigazgatási szem vezetője egyre több helyen » késő délutáni órákra tűzi ki a tárgyalást, még akkor is ha az ő munkaideje már le­járt Kéri Tamás VASSZERKEZETI LAKATOS SZAKMÁBAN ipari tanulókat felvesz M Építőgépgyártó V. 7. sz. Gyára Pécs, Vasút n. Z. Tavaszi újdonságok! Tavaszi színek! Tavaszi minták! Egyszínű kasmír szövetek Matlasszék, csíkos és mintás Pettyes selymek Mintás kasmírok Frottier, méterben Agynemű és fehérnemű kreppek Bútorvásznak 120 cm széles 30,60 Ft 58,-—-74,50 Ft-ig 48,60—51,— Ft-ig 38.20 Ft-től 36,— Ft 25,20-34,60 Ft-ig 48.—-56,50 Ft-ig Mintabolt lessüth Lajos h. 30. városrészekbe. Tárgyalások folynak a két vállalat között arról is, hogyan lehetne ked­vezményes áron kiránduláso­kat szervezni a szabadnapo­kon a dolgozók részére. • Külön téma egyébként a dolgozók megnövekedett sza­bad idejének hasznos felhasz­nálásáról való gondoskodás, amivel a szakszervezet foglal­kozik. Mint említettük a nyá­ri hónapokban kiránduláso­kat, országjáró túrákat ter­veznek és a szabad szomba­tos hétvégeken az eddiginél is nagyobb lehetőséget nyúj­tanak a mohácsi és az orfűi nyaralótelep igénybevételére. De kirándulni sem lehet min­dig, és sokan nem is igény­lik ezt. Erre gondolt a Ságvári Endre Művelődési Ház veze­tősége, amikor úgy döntött, hogy a szabad szombatokra újszerű, szórakoztató és. isme­retterjesztő jellegű progra­mokról gondoskodik. Az új szabálysértési kódé?: hatályba lépésével megszapo­rodott a községi szabálysérté­si szervek vezetőinek dolga. 1968. október elsejével került a szabálysértési ügyek túl­nyomó része — a tényállások 75—80 százaléka — községi hatáskörbe, s rögtön az első három hónapban kereken 700 feljelentés érkezett a közsé­gekben működő szabálysérté­si hatósághoz. A községek köztiszteletben álló embereiből megalakítot­ták a szabálysértési bizott­ságokat (5-től 25 főig), vi­gyázva arra, hogy a külközsé- gek is képviseltessék magu­kat. A bizottság tagjai rész­letekbe menően megismer­kedtek feladataikkal, majd es­küt tettek. Részvételükre csak azokban az ügycsoportok­ban van szükség, amelyeket a szakigazgatási szervelv ve­zetői megjelöltek, tehát a sú­lyosabb esetekben, vagy ha az ügy nem is, de az elkö­vető személye indokolja. Ha a tényállás viszonylag egy­szerű és kisebb jelentőségű (továbbá maximálisan 500 fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom