Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

Artt: 86 SS?® Világ prölétárjal, egyesüljetek! Dunántúlt apio XXVI. évfolyam, 68. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. március 24., hétfá ENSZ­tanácskozás Harkányban A bányászokat veszélyezte­tő természeti erők közül ki­emelkedő helyet foglalnak el a váratlan szén- és gázkitö­rések. E jelenség a bányászt munkája közben, sokszor oly tragikus hirtelenséggel lepi meg, hogy nem menekülhet előle és hivatásának áldoza­tává lesz. Szerte a világon számos bánya már több mint egy évszázada küzd a váratlan szén- és gázkitörésekkel, mégsem tud teljesen úrrá lenni rajtuk. A száz év alatt e jelenség okozta veszede­lem csökkentésére a bányász leleményessége számos for­télyt eszelt ki. A védekezés fejlődése min- dik kollektív munka ered­ménye, mely legtöbbször túllép az országhatárokon és a világ e veszéllyel küzdő bányáinak közös eredményeit tükrözi. A világ bányáinak hol egyikében, hol másiká­ban fedeznek fel új utakat, lehetőségeket e veszély meg­fékezésére és ezeket a többi bánya is átveszi. E veszély elleni védekezés fejlődésében a magyar bányászat is szá­mos bánya tapasztalatait vette át De büszkén állít­hatjuk azt is, hogy voltak olyan időszakok, amikor a mecseki bányászok mutattak n világnak új lehetőségeket h váratlan szén- és gázkitö­rések megszüntetésére. A ná­lunk kialakított módszerek egyre jobban terjednek és a világ számos bányájában si­kerrel alkalmazzák is azo­kat. A bányászok életének megóvását célzó közös erőfe­szítések szép példái a bá­nyász szolidaritásnak, mely sokszor akadályokat leküzd­ve siet egymás segítségére. A Harkányi Szén- és Gázki­törésekkel foglalkozó Sym­posion — mely e veszély el­leni küzdelem utolsó 5 évi fejlődését kívánja ismertetni és a fennálló kérdéseket megvitatni — szép példája i\z Egyesült Nemzetek Szer­vezete nemes célkitűzéseinek is. Megszervezte az érdekelt nemzetek egymásközötti ta­pasztalatcseréjét. A szén- és gázkitörés-veszéllyel küzdő nemzetek megértették en­nek jelentőségét és 14 nem­zet — köztük a távoli Ausztrália is — bejelentette legkiválóbb szakértőinek részvételét. Értékes tanulmá­nyok és információs jelenté­sek előzetes beküldésével biztosították a symposion vi­taanyagát. A vita során bizo­nyára valamennyien tisztáz­hatják az évek folyamán összegyűlt, megválaszolatlan kérdéseket és az egymástól átvett tapasztalatokkal erő­síthetik bányáik biztonságát és gazdaságosságát, ezzel nemcsak életvédelmet, de jobb életet is biztosítva bá­nyáik dolgozóinak. A mecseki bányászok re­ményteljes várakozással te­kintenek a symposion elé és büszkék arra, hogy e nagy- jelentőségű tanácskozást sző­kébb hazájukban szervezték meg. Mindent megtesznek an­nak sikeres lebonyolítása ér­dekében. A külföldi résztvevők va­sárnap érkeztek hazánkba, hétf/őn a magyar szakértők­kel együtt Harkányban el­kezdik az e veszéllyel küzdő bányák és bányászok számá­ra oly fontos téma megvita­tását. Meleg szeretettel üd­vözöljük őket és munkájuk­hoz sok sikert és jószeren- e*ét kívánunk! Dr. Szirtes Lajos AZ ÖTVENÉVES ÉVFORDULÓN Ünnepségek Sásdon Emléktábla-leleplezés — Szoboravatás — Megyei díszünnepség Palkó Sándor a Megyei Tanács VB-elnöke ünnepi beszédét mondja. Nagyszabású ünnepségsoro­zattal emlékeztek meg Sás- don március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfor­dulójáról. Az ünnepség nap­jának reggelén úgyszólván az egész megyéből érkeztek a vendégek. A részvevők kö­zött voltak a megye, a járá­sok, a városok párt, állami, társadalmi és tömegszerve­zeteinek vezetői, képviselői, munkásmozgalmi veteránok, a község vezetői, lakói. Reg­gel a Járási Pártbizottság előtt a megyei dalostalálko­zóra érkezett kórusok köszön­tötték a vendégeket, az ün­nepség résztvevőit. Az ünneplők 9 órakor a Dózsa utcába vonultak, ahol a megyei direktórium em­léktáblájának leleplezésére került sor. Beszédet mondott dr. Vida József, az MSZMP Sásdi Járási Bizottságának titkára. Beszédének beveze­tőjében utalt a magyar nép, a magyar munkásosztály for­radalmi harcára, majd így folytatta: — A sásdi járás leghala­dóbb emberei is felismerték a magyar társadalmi haladás törvényszerűségeit és 7 nap­pal a Tanácsköztársaság ki­kiáltása után e házban: dr. Kerese György, dr. Fonyó Vilmos, Kéméndy Vilmos, Csizmadia Pál és Ignácz Jó­zsef elvtársak megalakították a megyei direktóriumot és a Tanácsköztársaság bukásáig híven szolgálták a nép érde­keit. Eljöttünk ma ide, hogy emléket állítsunk a dicső elő­deinknek, akik fogékonyak voltak a kor haladó eszméi iránt, hősiesen harcoltak a nép, a szocializmus ügyéért. E kis tábla csak szimbólum, az igazi emlékművet ti ma­gatok állítottátok példás ál­dozatos harcaitokkal, amely­nek emléke ott él minden becsületes ember, minden kommunista szívében. A beszéd után elsőnek Rapai Gyula, a Megyei Párt- bizottság első titkára és dr. Vida József, majd a járási tanács és a veteránok koszo- rúzták meg az emléktáblát. Az ünneplők ezután az ál­talános iskola udvarába vo­nultak Albert István szobrá­nak leleplezésére. Beszédet mondott Benedek András, a Sásdi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke. Bevezetőben többek között elmondotta, hogy Albert Ist­ván politikai munkásságát a járás egyik kis falujában, Kisvaszaron kezdte. Mint a község munkástanácsának tagja vezette a politikai éle­tet. 1913. december 25-én lét­rehozta a Sásd és Vidéke cí­mű újságot, amelynek fő- szerkesztője lett. Ennek a lapnak Albert István olyan célokat tűzött, hogy segítse a járás gazdasági és kulturá­lis fejlődését, a nép általá­nos műveltségét. 1918 október végétől a lap forradalmi hangja egyre erősödött, 1919- ben pedig a Tanácsköztársa­ság Baranya Vármegye és a Hegyháti járás hivatalos po­litikai lapja lett. Munkássá­gának további méltatása után szólott arról, hogy Albert István tanítót a Tanácsköz­társaság bukása után bíróság elé állították, majd így foly­tatta: — Mi büszkék vagyunk Albert Istvánra és mindazok­ra, akiket képviselt, büszkék vagyunk korának dicső nap. jaira és eseményeire. Ebben fejezzük ki hálánkat, amikor Albert Istvánnak és az általa képviselt harcostársaknak e szoborban is megtestesülő eszméknek állítunk emléket. A bányászzenekar hangjai kíséretében koszorúkat he­lyeztek el a szobor talapza­tánál. A megyei díszünnepségre 11 órakor került sor a sásdi Alkotmány filmszínházban. A székeken az 50. évforduló tiszteletére a Sásdi Járási Pártbizottság és a Sásdi Já­rási Tanács kiadásában a Sásd és Vidéke című újságo­kat helyezték el. A díszelnökségben foglalt helyet: Rapai Gyula, a Me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke, dr. Vida József, a Járási Pártbizottság titkára, Gergely Lajos or­szággyűlési képviselő, a mun­kásmozgalom régi harcosa, Mohai Rudolf, a szágyi di­rektórium jegyzője, Pécsi Mihály, a megyei direktó­rium jegyzője, Tonka Ferenc, a vöröskatonák képviselője. Lukács János, a Megyei KISZ Bizottság első titkára, egyik szovjet csapat képvi­selője, Beck Ferenc, azSZMT elnöke, Benedek András, a Járási Tanács VB-elnöke, Devecseri József, a Járási KISZ. Bizottság titkára. Glück Andrásáé, a Járási Nőtanács titkára, dr. Lányi Ernő ügyész, Papp Imre, a Pécsi városi Tanács VB el­nökhelyettese, dr. Pilaszano- vich . Imréné országgyűlési képviselő. Az ünnepség résztvevői kö­zött foglalt helyet többek kö­zött Novics János, dr. Nagy József, dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titká­rai, Ambrus Jenő, a Pécs Városi Pártbizottság első tit­kára, Nagy Sándor, a MÉ­SZÖV elnöke, Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjai, va_ lamint a megye, járások és városok párt, állami, társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői, képviselői, meghívott vendégek. Ünnepi megnyitójában dr. Vida József, a sásdi járás, a község dolgozói nevében üdvözölte a megjelenteket, majd ünnepi beszédet Palkó Sándor mondott. Beszédének első részében elemezte a Tanácsköztársa­ság kialakulását, jelentősé­gét, majd így folytatta: (Folytatás a 3. oldalon) Június 5-én Moszkvában Megnyílik a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozása Közlemény az előkészítő bizottság üléseiről Moszkvában az alábbi köz­leményt adták ki: Március 18. és 22. között Moszkvában ülést tartott a kommunista- és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának előkészítésével fog­lalkozó bizottság. s Az előkészítő bizottság megvitatta a tanácskozás fő dokumentumának tervezetét. A tanácskozás olyan napi­renddel ült össze, amelyet a konzultatív találkozó a kö­vetkezőkben határozott meg: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista- és munkáspártok, az összes imperialista-ellenes erők egy­sége”. Az ülésszak résztvevői ki­fejtették álláspontjaikat és egyetértettek abban, hogy a tervezetet megküldik a kom­munista- és munkáspártok Központi Bizottságainak, amelyeket küldöttségeik tá­jékoztatnak az előkészítő bi­zottság üléseiről. A bizottság résztvevői megegyeztek to­vábbá a tanácskozás elé ter­jesztendő egyéb anyagok elő-, készítésének rendjéről. A bizottság megvitatta a tanácskozás lebonyolításának szervezeti kérdéseit. Az elő­készítő bizottság Moszkvában május 23-i kezdettel még egy — záró — ülésszakot tart. A nemzetközi tanácskozás 1969. június 5-én nyílik meg Moszkvában. Az előkészítő bizottság is­mét megerősítette a tanács­kozásra szóló meghívást, amelyet az összes kommu­nista- és munkáspártoknak megküldték. Az előkészítő bizottság munkája az elvtársi együtt­működés légkörében folyt és újra megmutatta: erősödik a kommunista- és munkáspár­tokban az a törekvés, hogy összefogjanak az imperializ­mus ellen, a marxizmus— Ieninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvi alap­ján álló közös célokért ví­vott harcban. Az SZKP KB és a Szovjet Minisztertanács állásfoglalása Moszkva: Az SZKP KB Politikai Bi- I zottsága és a Szovjetunió Mi- | nisztertanácsa szombaton fon ; tosságot tulajdonított annak, j hogy az európai államok képviselői a lehető legrövi­debb időn belül találkozza- j nak a biztonság és az együtt­működés kérdéseivel foglal­kozó összeurópai értekezlet összehívásának gyakorlati előkészítése céljából. Moszkvában hivatalosan közzétették, hogy „az SZKP KB Politikai Bizottsága és a szovjet kormány teljes mér­tékben jóváhagyta a Szov­jetunió küldöttségének Bu­dapesten, a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületé ülésszakán kifejtett tevékenységét, s egyúttal megbízta az illetékes szerve­Albert István szobrának megkoszorúzása. A koszorút dr. Vida József és Benedek András helyezte el. Erb János felvételei két, hogy dolgozzanak U konkrét intézkedéseket azok­nak a határozatoknak a megvalósítására, amelyeket a budapesti találkozón fogad­tak el, s amelyek a Szov­jetunióra, mint a Varsói Szerződés tagjára vonatkoz­nak”. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgál­ta a szovjet küldöttség be­számolóját a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületé ülésének eredményei­ről. Megállapították, hogy a honvédelmi miniszterek ál­tal, az illetékes kormányok jóváhagyásával, kidolgozott rendelkezések s a politikai tanácskozó testület ülésén jóváhagyott dokumentumok, amelyek a Varsói Szerződés védelmi szervezete irányító szerveinek és struktúrájá­nak további tökéletesítésére vonatkoznak, nagy jelentősé­gűek az agresszív imperia­lista NATO tömb nyilván­való aktivizálódásával kap­csolatban. Az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának szilárd meggyőződése, hogy a politikai tanácskozó testü­let ülésszakán egyhangúlag elfogadott határozatok lé­nyeges hozzájárulást jelen­tenek a szocialista országok egysége és öszeforrottsága megerősítésének ügyéhez, s elő fogják segíteni az idősze­rű nemzetközi problémák rendezését, az európai béke és biztonság, az egész világ békéjének és biztonságának biztosítása érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom