Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

Dimanttiii navtd

1969. március 2L

2.

Második kérdés.

— A magyar történelem

eseményei közt — a honfoglalástól a felszabadulásig — fontossági sorrendben hová helyezi a Tanácsköztársaságot? Sorolja fel azokat az eseményeket, amelyek véleménye szerint fontosságuk alapján a Tanácsköztársaság előtt állnak!

A válaszok.

— Természetesen legfontosabb maga a honfoglalás volt, azután az államalapítás. Ezután következnek az abszolutizmus képviselői. Fontos volt a kiegyezés. S ezután a Tanácsköztársaság, amely első a magyar történelemben, amely megszüntette a kizsákmányolást. — Különben azért nem került az első helyre, mivel a közbeeső korokra szükség volt, hogy a társadalmi viszonyok odáig fejlődjenek, hogy lehetséges volt egy szocialista forradalom kirobbantása.

— A Tanácsköztársaság a legfontosabb történelmi események közé tartozik. Mégis, fontossági sorrendben elébe helyezném István király államalapítását, az 1514-es parasztháborút, és az 1848-as forradalmat.

— Ez így szintén váratlan kérdés. Mindegyik esemény különböző szempontok miatt volt fontos. 1945. április 4. Én ezt tartom a legfontosabbnak, mert ettől kezdve Magyarország olyan útra lépett, ami nem zsákutca, és azért, mert innét kezdődik az a kor. amelyben én is élek. — 1919. március 21. az első olyan megmozdulás, amikor a munkásság vette a kezébe a hatalmat. Nagyon fontosnak tartom Mátyás uralkodását. — Pontosan megmagyarázni nem

Április l-től

Magasabb oktánszámú normálbenzin

Csökken a benzin és a háztartási tüzelőolaj ára

Doktor Sándor-emlékkiállítás

— Meggyőződéses kommu-1 Dr. Iliéi György kiteríti az nista lettem — vallja Doktor 1907-es eredeti tervrajzot és

Sándor 1942-ben a bíróság előtt Hogyan jutott el eddig a vallomásig a 10 gyermekes földműves fia, aki orvosi diplomát szerzett, s a Pécsi Bábaképző igazgatója lett? Nagyszámú eredeti dokumentum felhasználásával a Szülészeti Klinika március 27-én, csütörtökön kiállításon mutatja be Doktor Sándor életútját

— Egyetlen módosabb ember volt a családban, a nagybácsi — mondja dr. Iliéi György, a kiállítás fő szervezője. — Állítólag latin szövegeket magoltatott a gyerekekkel, és Doktor Sándor anélkül, hogy valaha is tanult volna latint, másnapra megtanulta a szöveget A nagybácsi felkarolta,

A budapesti egyetemen végezte tanulmányait Miután kinevezték a Pécsi Bábaképző élére, ő szorgalmazta és szervezte meg az új bábaképző, a mai Szülészeti Klinika felépítését

— A mai kórháztelepítési elvekkel megegyezik az, amit 1907-ben akart. Modern kifejezéssel a „zöldövezetbe” kívánta vinni a bábaképzőt

az ablakból mutatja, hogy mi változatlan és mi nem.

— Ismert és közkedvelt személyisége lett a városnak. Az aktív politikai életbe való bekapcsolódását meggyorsítja az, hogy megismerkedik Hajdú Gyulával. 1918-ban a Nemzeti Tanács elnökévé választják. A feljegyzések szerint nagyhatású szónok volt

Lapozgatom naplóját, amelyet ugyancsak kiállítanak. A nehéz időkben többször is bebizonyítja helytállását A szerb megszállás alatt Ember János tanfelügyelő felkeresi, hogy vesse latba tekintélyét a sztrájkolok leszerelésére. Doktor Sándor nem vállalja. A bábaképzőben embertelen körülmények között végzik mun kájukat. Nincs fűtés, a világító lámpákról leszerelik a bórákat, és úgy fűtenek műtét közben.

Mikor az antant határozata értelmében a szerbeknek ki kell vonulniuk Baranyából, s Horthy ék bevonulása küszöbön áll, az utolsó, déli vonatra sikerül feljutnia családjával együtt, és Jugoszláviába távozik. Az ellenforradalmi rendszer gyorsan munkához lát

A Dunántúl 1921. augusztus 20-i száma „Akiket felelősségre vonnak’’ címmel második ‘ helyen említi Doktor Sándor nevét

Itt fekszik előttünk a le- pedőnyi nyomozati jelentés. A „bűnlajstrom’’ után megjegyzés, amelyben a királyi ügyész kegyelemre nem javasolja.

1941-ben a délvidéki bevonulás után valaki felismeri Magyarkanizsán, letartóztatják, s az akkor 78 éves Doktor Sándort 10 évi fegyházra ítélik. Azért „csak” ennyire, mert időközben több olyan bűntett elévült melyért a legsúlyosabb büntetés járt volna.

A szegedi börtönből írt leveleiből humor és egészséges optimizmus sugárzik: „Meglássátok fiaim, hogy azokkal a pótlásokkal, amelyekben részeltettek, egészségesen ki fogom bírni ezt a hosszú ülést is.”

Igaza lett. Megérte a fel- szabadulást, bár azután már nem sok ideje volt hátra. Az utolsó fénykép a Balatonon készült róla. Egy csónakban ül, szemben a géppel, mögötte a kiterjedt, nyugalmas víztükör. Róla is nyugalom és béke sugárzik.

Marafkő László

I

i

Rendkívüli dolgozat

Két kérdés

a Tanácsköztársaságról

történelmi események mindig az utókor számára igazán fontosak. Az emlékünnepek tehát, sokkal többet rejtenek magukban, mint a külsőséget, a puszta megemlékezést. Legalábbis hiszek ebben. Ez a gondolat vezetett, amikor megkértem a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazgatóját: egy órára engedélyezze egy „rendkívüli osztály” felállítását, és járuljon hozzá a rendkívüli dolgozatíráshoz. A téma? A Tanácsköztársaság. A kérdések? A gyerekek csak közvetlenül az extemporale előtt tudhatják meg. Aztán a nagyszünet előtt megszólalt az iskolai hangosbemondó: „Németh Pétert, Szigeti Lajost, Kálmándy Ferencet, Varga Ágnest a IV. A-ból, Font Mártát és Szántó Pétert a III. A-ból kérem a földszint hatosba, töltőtollat hozzanak magukkal..

Tanácsterem, vagy klubhelyiség. A rendkívüli osztály tagjai elhelyezkednek a hosszú tárgyalóasztal mellett. Dubay József igazgató néhány szóval feloldja az első perc feszültségét. De, az is lehet, hogy csak én érzem a feszültséget, s nem ők. Az igazgató a nevek publikációjáról beszél. Az őszinte válaszok érdekében — ha úgy kívánják — a nevük nem szerepel az újságban. Bólintanak, de látom rajtuk: nem nagyon értik, hogy a „kétféle” őszinteség gyanúja miért érheti őket? S az őszinteség miért kétféle: aláírt és aláíratlan?

— Két kérdést szeretnék föltenni a Tanácsköztársaságról — mondom. — Egy-egy válaszra körülbelül tizenöthúsz perc idő jut. Tehát, nem kell elsietni. A válaszokat, kérem írják le a kiosztott papírra ...

1.

Első kérdés.

— Kit tart a legrokonszenvesebbnek a Tanácsköztársaság vezető alakjai közül, és miért?

A válaszok.

— Nagyon nehéz választani. Egyrészt, mert nem is igen gondolkodtam ezen, másrészt, mivel számtalan rokonszenves, igazi hőst ismerek az említett korból. Mégis, ha nagyon kellene választanom, Szamuely Tibort választanám. Hogy miért? Talán személyes bátorsága nyerte meg a tetszésemet, vagy az, amilyen felelősséggel, hivatástudattal töltötte be a hadügyi népbiztos helyettese címet, vagy mártír sorsa miatt. Szerintem ezek hatása együtt építi fel bennem azt az alakot, amelyet talán példaképnek is lehet nevezni, de ehhez sajnos, túl távol áll tőlem időben.

— Ilyen kérdés fel se merült bennem, hiszen ezeket a vezetőket csak a tanulmányaimból ismerhettem meg, s az iskolai tankönyv, mint embert nem mutatja meg nekünk őket. Tehát csak arra támaszkodhatom, amit tetteikről tudok. Ezek alapján Stromfeld Aurélra gondoltam, aki merte vállalni a fiatal hadsereggel a Tanácsköztársaság védelmét, és jó parancsnoknak bizonyult. A Tanácsköztársaság bukásáról ő nem tehetett. Akkori viselkedéséről most mutattak be drámát Budapesten. (Csak most!)

— Eddig ilyen jellegű kérdéssel még nem találkoztam. Ez egy kissé váratlan volt. Kun Bélát tartom a Tanács- köztársaság egyik legrokonszenvesebb alakjának. Csodálom és tisztelem benne azt az energiát, szervezőkészséget, amit a Tanácsköztársaság alatt, és agész munkássága alatt élt benne. Lehet, hogy kissé furcsán hangzik, de így van: összehasonlítom a mai emberekkel. Szerintem csak ilyen emberek képesek arra, hogy embereket vezessenek, irányítsanak.

— Kun Bélát, Stromfeld Aurélt és Szamuely Tibort. Fontos szerepük volt abban, hogy a munkásosztály, ha csak 133 napra is, de magához tudta ragadni a hatalmat, és ezzel bebizonyította, hogy a proletárdiktatúra nem sajátosan orosz jelenség, hogy vér nélkül is győzhet. Kun Béla kommunista meggyőző- déses hitét a megpróbáltatások nem tudták megrendíteni. Emberi magatartása, helytállása mindvégig példamutató. Mint ember és mint kommunista egyaránt követni relé példakép. Hasonló okok

!miatt tartom kiemelkedő

egyéniségnek Stromfeld Au- I rélt és Szamuely Tibort, j — Talán a legrokonszenvesebb Szamuely Tibor. Persze lehet, hogy azért, mivel az 6 neve volt az, amelyet először megismertem abból az időből. Egyrészt tisztelem egyéni bátorságát, mert nem lehetett valami biztonságos egy rozoga repülőgépen repülni Moszkvába. Azonkívül becsülöm azért is, mert a KMP egyik megalapítója, és nagyon jó teoretikus volt. Szeretem Stromfeldet, aki szerintem a század egyik legjobb stratégája volt. Kun Bélát nem érzem annyira nagy embernek, van benne valami Kossuth-szerű. In- j kább a tömegek érzelmeire l akart hatni, mint az eszükre.

— Konkrétan nem gondol- : kodtam ezen, és elég nehéz | is a választás. Tulajdonkép- j pen itt a legismertebb vezetőkre gondolhat csak az esm- [ bér, hiszen az ő tevékenységüket ismerjük elsősorban. : Én nem is tudnék tulajdonképpen egy személyt megnevezni. Az egyik Stromfeld Aurél, a másik pedig Kun Béla.

tudom, hogy miért Talán sokat olvastam róla. Nagy politikus volt

— Ha a szubjektív érzé- seimra utalok, akkor lehet hogy a Tanácsköztársaságot tartom a legfontosabbnak De, mint történész, akkor a következő sorrendet tudnám felállítani: Honfoglalás, Dózsa, Mátyás, Mohács, Rákóczi. 1848—49 és 1919. E dátumok a fejlődés egy-egy lépcsőfokát jelentik, amelyek mind közelebb vittek 1919-hez.

— A legelső talán a fel- szabadulás, annyiból, hogy az utána következő népköztársaság sikeresen valósította meg a nagyon régi követeléseket. Utána fontossági sorrendben a Tanácsköztársaság és a 48-as szabadságharc áll. A Tanácsköztársaság azért, mert Magyarországon valami teljesen új volt, és emelllett a világ második ilyen jellegű állama. A szabadságharc azért, mert az első polgári jellegű kísérlet

— Adott korban vizsgálva minden eseményt fontosnak tartok, mert mind egy-egy fordulópont az ország életében. Tehát, mindegyik változást hozott magával. Csak az 1848—49-es szabadságharcot, a Tanácsköztársaságot és a felszabadulást tudnám összehasonlítani. E három esemény közül, természetesen az eredményeket is figyelembe- véve, első lenne a felszabadulás, második a Tanácsköztársaság, és harmadik lenne 1848—49. Azért csas ezt a hármat hasonlítottam össze, mert ezek között látok közvetlen történelmi összefüggést.

A válaszok nem szorulnak túl sok magyarázatra, de — mint erre Dobay József igazgató külön is figyelmeztetett — óvakodni kell az általánosítástól. Elismerem. A „rendkívüli osztály” összetételének kialakításában egy döntő szempont állt: minél szélesebb társadalmi tagozódás. A szülők közt van hivatásos tiszt, mozdonyvezető, főkönyvelő, pedagógus, ápolónő, technikus. Azonban a dolgozatírásnak így is csak kísérleti, szondázó jellege van.

Egy rendkívüli dolgozatból semmiképpen sem lehet általá nosítani. De egy szondázás is csak mutat valamit abból a bonyolult, de fővonásaiban egyértelmű valóságból, amelybe mind beletartozunk. Az is, aki kérdez, s az is, aki válaszol. S természetesen az is, aki megnyugvással, talán még egy kis büszkeséggel is olvassa.

Thlery Árpád

Április 1-én a 76-os oktánszámú benzin helyén az ÁFOR összes töltőállomásain már 86-os oktánszámú normálbenzint fognak „csapolni” — közölte az újságírókkal az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt csütörtöki sajtótájékoztatóján Ben- cze László, az OKGT vezérigazgató-helyettese, illetve az iparág több más érdekelt vezetője. — Természetesen továbbra is kapható lesz, ráadásul az eddiginél több benzinkútnál, a 92-es és a 98-as oktánszámú benzin is.

Ugyanakkor megváltoznak az árak is, mégpedig kedvezően. Míg eddig a 76-os oktánszámú benzin litere 2,70 forintba került, április 1-től a 86-os benzint 3 forintért árusítják,

vagyis olcsóbban, mint amennyiért ki-ki a maga számára ezt a minőséget keverés útján előállíthatta. A 92-es benzin árát 4,70 forintról 4 forintra, a 98-asét pedig 5,30 forintról 5 forintra csökkentik literenként.

Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet megállapítása szerint a magasabb oktánszámú normál benzin használata például a Moszkvics 408-as, illetve 403-as típusoknál 5,6 százalékos, a Wartburg 1000-es és 353-as kocsiknál 3,5—5,6 százalékos üzemanyagmegtakarítást tesz lehetővé.

Ugyancsak csökken április 1-től a háztartási tüzelőolaj ára, az eddigi literenkénti 2,20 forintról, 1,50

forintra. Szélesebb körre

kívánják kiterjeszteni a jövőben az olaj házhoz szállítását is.

Elmondták az iparág vezetői, hogy a répcelaki robbanás folytán átmenetileg megszűnt hazai szénsavtermelés pótlására külföldről behozott széndioxid ebben a hónapban az országos szükségletnek körülbelül 35 százalékát fedezi. Megkezdődött a szárazjég importja is. Április 1-én hozzáfognak Répcelakon a 4. osztályú, csak az öntészetben használható, bizonyos mértékig szennyezett’ szénsav termeléséhez és töltéséhez. Amint azonban a behozatal meny- nyisége lehetővé teszi, még az első félévben megkezdik a patronok töltését is.

Ma leplezik le az ISIS. angusztus 14-én meggyilkolt Csé- by testvérek emléktábláját egykori iskolájukban, a Nagy Lajos Gimnáziumban«

Akik csak a különböző munkásmozgalmi dokumentumokból, visszaemlékezésekből ismerik a Cséby testvérek nevét — s azt olvasták, hogy ifj. Cséby József Tolna megye katonai biztosa, a megyei vörösőrezred katonai biztosa és parancsnoka, Cséby László pedig Tolna megye katonai tanácsának elnöke, a vörösőr- zászlóalj parancsnoka volt —, talán nem is tudják, hogy a Csébyek tősgyökeres baranyai család.

Legidősebb Cséby József, siklósi szolgabíró, szakított klerikális érzelmű kisnemesi családjával, az 1848—49-es szabadságharc idején részt vett a nemzetőrség megszervezésében, s az elsők között vette fel a küzdelmet a Dráván átkelő Jellasich csapataival. Fia, idősebb Cséby József megyei hivatalnok már az első világháború idején nyíltan szocialistának vallotta magát. Nagyapa, apa és a két fiú, majd a harmadik, az 1995-ben született Dezső is a pécsi cisztercita-rendi főgimnáziumba (a mai Nagy Lajosba) járt, s miként a család idősebb tagjai, ő is tudta, melyik oldalon a helye.

— 1921 augusztusában emigráltunk Jugoszláviába — mondja Cséby Lajos, a negyedik fiútestvér, a Magyar Népköztársaság nyugalmazott

prágai nagykövete, akit pesti

lakásán kerestünk fel.

— Ott Dezső tevékenyen részt vett az illegális kommunista ifjúsági szövetség megszervezésében, a nagy szabadkai sztrájkokban, tagja volt a Baranyai Menekültek Gazdasági Egyesületén belül alakult kommunista frakciónak is. A temetőben minden évben megkoszorúztuk a rendőrterror áldozatainak sírját, kis ! csoportokban mentünk oda, \ hogy ne keltsünk feltűnést. \ Dezsőt egy alkalommal mégis elfogta és véresre verte a rendőrség. Izületi gyulladást kapott, le kellett vágni a lábát, majd 1926. szeptember 19-én meghalt. Pap nélkül; temettük, ott voltak a vörös szakszervezetek tömegei, a te- | metés politikai demonstráció- , számba ment.

De kissé előre szaladtunk az időben. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Cséby Lajos Szekszárdról — a 44-es vörösdandár katonájaként — Miskolcra került, majd csapattestük is bekapcsolódott az északi hadjáratba. József és László a szekszárdi direktórium- más tagjaival együtt j több ellenforradalmi akció leverésében vett részt, komoly szerepük volt a munkásgárda megszervezésében is. A tiszai | vereség után, mikor a reak- j ció koncentrált támadásra indult, a direktórium tagjai úgy j döntöttek, hogy bevárják a j visszavonulásban lévő 44-es ! vörösdandár 3. zászlóalját és egyesülnek vele.

— A dikertórium egyik tagja, a peyerista Dick György a fehérekkel összejátszva késleltette a zászlóalj megérkezését, a közben mozgósított és felfegyverzett ellenforradalmi csoportok letartóztatták a direktórium tagjait, Józsefet és Lászlót is. Ez augusztus 7-én történt. Kilencedikén éjjel kihirdették a statáriumot, Hav- ranek csendőrőrnagyot nevezték ki a helyi ellenforradalom parancsnokának. Mi 10-én érkeztünk Szekszárdra és fogalmunk sem volt a történtekről. Kaptunk egy irányítót, aki bevezetett minket a szekszárdi polgári iskolába. Itt a legénység zömét hazaküldték, de vagy tizenötünket visszatartottak. Akkor jöttünk rá, hogy lefegyverezték a zászlóaljat. Egy Fronhofer nevű főhadnagy jóvoltából, aki régebbről ismerte a családot, sikerült megszöknöm. Először bátyám szálláshelyére mentem, majd egy Börcsög Panna nevű 17 éves kislány (ma is Szekszár- don él, Vadász Imrénének hívják) figyelmeztetett,' hogy a fehérek keresnek. És segített elrejtőznöm. Másnap egy Győri nevű siklósi fiúval —< ha él, akkor most 73 éves — elindultunk Pécsre. Útközben tudtuk meg, hogy Gömbös János főhadnagy (Gömbös Gyula testvére) felfegyverzett terroristákkal Szekszárdra érkezett bosszút állni a vörösökön. Délután már jöttek visz- szafelé a városból a módos parasztok, vidoran beszéltek arról, hogy lógtak a fán a kommunisták. Később találkoztunk egy ismerős paraszttal, tőle megtudtuk, hogy készítették elő a „népítéletetr. Szentmisét hirdettek Szekszár- don. Virág Ferenc apátplébános tartotta a szentbeszédet, hangoztatta, hogy a bűnösöknek bünhődniök kell. Az eszmei megalapozás után a parasztokat kivezették a térre, majd hozták a foglyokat. Szőr nyen össze voltak verve, alig álltak a lábukon. Előrángatták az elsőt.

— Mit érdemel ez a vörös gazember, aki... — s ezután a kitalált bűnök egész sora következett.

— Kötelet! — ordította vérszomjasán a beépített „szavalókórus”.

És egymás után akasztották fel az embereket. Amikor a Cséby testvérekre került a sor, a tömeg zúgni, elégedetlenkedni kezdett. Erre Gömbös János lépett a pódiumra, rendben van, katonákról van szó, elvisszük őket Székesfehérvárra és majd a hadbíróság ítélkezik felettük.

Cece határában kiszállították őket a vonalból és a Nádor csatorna partján, a Szent János szobor mögött bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták.

1958-ban hántolták ki jeltelen sírjukat és a Kerepesi temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezték őket, Cséby Dezsővel együtt örqk nyugalomra.

Kéri Tamás

A Cséby család