Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
ftt9. március 13, DQviontuti naoto A mezőgazdaság jövője Több élelmiszeripari üzem, bővülő választék Szabadpiacon értékesítik a mezőgazdasági termékek 25—30 százalékát sek csupán saját erőből megépíteni ezt az óriási raktárbázist. Ezért a többi között azt javasolja, társuljanak a termelő üzemekkel. Tsz-húsboltok A Megyei Pártbizottság meg állapította, hogy az elkövetkező 6 évben előreláthatólag 40—45 százalékkal növekszik az élelmiszeripari üzemek száma Baranyában. Valószínű, több lesz a sütőüzem, kisebb- nagyobb pékség is, hiszen 1975-ben előreláthatólag már falun is nagyon kevés lesz az olyan személy, aki házilag dagasztja, keleszti a kenyeret, s a pékkel sütteti meg. Hovatovább mindenki a kész kenyér vásárlására tér át. Ezenkívül a sütőüzemek számának növekedését indokolja az a tény is, hogy a lakosság választékigénye állandóan növekszik. Közismert, hogy a húsipar állami monopolhelyzete megszűnt, s ma már tíz állami gazdaság, hét tsz és nyolc fogyasztási szövetkezet is foglalkozik húsfeldolgozással. E tevékenységi kör várhatóan bővül. Ma a Húsipari Vállalat 69 városba illetve községbe szállít ki húst. A valószínűség amellett szól, hogy hat év alatt ez a szám körülbelül egynegyedére csökken, s a tsz-ek veszik kezükbe a falvak húsellátását, amint ahogy a tejcsarnokok zömét is átvették. Mindez az ország húsellátásának függvénye még, tehát nem teljesen biztos. Ám ha a húsellátás javul — ami várható —, akkor elképzelhető, hiszen az ésszerűség amellett szól, hogy nem célszerű a falvakból beszállítani az élő állatokat, majd pedig visszavinni a húst. Az állam is meg a lakosság is jobban járna, ha a tsz-re, tehát a helybeliekre bíznák az ellátást. A tsz-húsboltok kialakítása — amelyekben tsz- tagok dolgoznának — egyébként avval járna, hogy a falvakban is lehetne kapni hurkát, disznósajtot és egyéb töltelékárut, hiszen ahol vágóhídi tevékenység folyik, ott van „melléktermék” is. gyon kívánatosnak látszik társulásos alapon felépíteni egy nagy hűtőházat. Közismert, hogy — országos problémáról lévén szó — 1975-ig több hűtőházat épí- j tenek fel majd hazánk terű- j létén. A Megyei Tanács azon i munkálkodik, hogy Baranya; is részese legyen ennek a! programnak. Hovatovább tart- j hatatlanná válik ugyanis, j hogy egy több mint 400 ezer j lakosú megyének illetve ma- holnak 150 ezer lakosú városnak nincs hűtőháza. Négyszázezer négyzetméter mozaiklapot gyártanak ebben az évben a BVM Pécsi Betonáru gyárában a tavalyi 380 000-rel szemben. Egyedül az országban itt gyártják a műanyag térhálóbetétes lapo kát. Négy lépcső helyett három Átalakulóban a DÉDÁSZ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ anyagkönyvelőt és gyors-gépírót FELVESZ A Pécsi Vegyesipari Vállalat Jelentkezés Pécs, Irányi D. tér 9. Hűtőházra van szükség Magától értetődik, hogy az állami húsipar azért nem veszíti el vezető szerepét. Az állami húsipar viszont csak akkor fejlődhet, ha hűtőház épül valahol a megyében, különösen Pécsett. Jelenleg ugyanis — nem egy esetben — Bajáról hozzuk ide a hűtött húst. Hűtőház igénnyel lépett fel a Tejipari Vállalat is, — mely ugyancsak Baján tárol —, hűtőházra van szüksége a MÉK-nek, állami gazdaságoknak és másoknak. NaAz ésszerűsítési folyamat tavaly, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével vette kezdetét a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál. Röviden, a következőket határozták el: az addigi négy lépcsőt (a körzetszere- lőségeket. üzemvezetőségeket, üzletigazgatóságokat, valamint a vállalati központot) magába foglaló szervezetükből egy lépcsőt kiiktatnak. Több mint egy év telt él, s azóta a szervezeti átalakulás igen előrehaladott állapotába érkezett. Az eredmény máris megmutatkozik — ha teljes egészében nem is, csak annak tudható be, — bizonyítja a következő kis statisztika: a félmillió fogyasztót kiszolgáló DÉDÁSZ területén 1967-ben 1260 üzemzavar volt, ebből 27 nagy, négy óránál hosszabb ideig tartó üzemzavar; ezzel szemben tavaly húsz százalékkal kevesebb, azaz 1011, s ebből 22 a nagy üzemzavar. Somogy már sínen van A szervezeti átalakulás lényege: megszűnnek az üzlet- igazgatóságok, helyettük üzem- igazgatóságok lesznek, az üzemvezetőségek és a volt körzetszerelőségek helyett pedig kirendeltségeket létesítenek, vagy már létesítettek is, s ide koncentrálják a kör- zetszerelőket. A négy lépcsős szervezetet már rég túlhaladta az idő — elbürokratizáló- dott, sok párhuzamos, gazdaságtalan munka folyt, stb. — felesleges lenne most hibáit részletezni, sokkal inkább érdekesebb, mennyivel ad többet a fogyasztóknak a kirendeltségi forma? A vállalati központ mellett Baranyában két üzemigazgatóság lesz, Pécsett már van és a későbbiekben Szigetvárott létesítenek. Egy-egy üzem- igazgatósághoz 5—7 kirendeltség tartozik. A pécsi üzemigazgatóság területén kiElküldték annak a lakószobaszekrénysornak a prototípusát, melyet svéd elképzelések alapján a pécsi Faipari Ktsz szakemberei készítették. A svédek elismeréssel nyilatkoztak a szekrénysorról, ennek alapján rendelik majd a nullszériát. rendeltséget találhatunk: Pécsett kettőt (a későbbiekben három lesz), ezen kívül egyet- egyet Komlón, Pécsváradon, Szigetváron, Mohácson, Nagy- harsányban és egy egészen újat Sellyén. Űj kirendeltséget létesítenek a jövő év második felében Szentlőrincen is, viszont 1971-ben Siklósra telepítik a nagyharsányi ki- rendeltséget. Az új kirendeltségek többnyire saját terve- zésűek és építésűek, ugyanakkor a kirendeltségként működő üzemvezetőségeken jelentős korszerűsítéseket végeznek, szociális létesítményekkel látják el. Somogy megyét már rendbe is tettük, sínen van az új szervezeti forma — mondotta Németh István igazgató. Az átállás már 60 százalékban megtörtént a DÉDÁSZ területén. Általában járásonként, a jelentősebb, fogyasztói súlypontban fekvő, jó megközelíthető községekben lesz kirendeltség — korszerűen felszerelt műhellyel, raktárral, irodákkal, öltöző- fürdőhelyiségekkel. — Ide járnak be reggelenként a hajdani körzetszerelők — a létszám 15—22 fő — napi nyolc órájuk ledolgozására. Korábban a falvakban szétszórtan, szinte ellenőrizhetetlenül és spontán jelleggel dolgoztak, ami egyáltalán nem volt gazdaságos. Minőségi áramszolgáltatás A koncentráció következtében szervezettebb lesz a községek ellátása, nem lesznek mostoha községek, a munkák végzésénél a fontossági sorrendet veszik figyelembe. A régi körzetbejárás helyett most konkrét hívásra mennek ki, ezáltal sok felesleges időt takarítanak meg. Jobban kihasználják a gépesítettség előnyeit, s ezáltal a munkavégzés gazdaságos lesz. A kriendeltségek ultrarövidhullámú adó-vevővel ellátott terepjáró gépkocsikkal rendelkeznek, így a szerelők hibajavítás közben is érintkezést teremthetnek a kirendeltséggel, ezenkívül motorkerékpárokat használhatnak. A gépkocsikat jobbára maguk a szerelők, s nem külön gépkocsivezetők vezetik. A DÉ- DÁSZ-nál az utóbbi időben saját költségen, 100—150 szerelő végezte el a gépkocsivezető tanfolyamot — ezáltal 300—500 forint külön pótlékhoz jutnak. Mondanunk sem kell, a kirendeltségeken kitűnő lehetőségük nyílik a körzetszerelőknek a rendszeres szakmai továbbképzésre. — A jobb műszaki feltételek mellett a hibabejelentés is szervezettebb keretek között történik, a bejelentést követően 24 órán belül a helyszínre sietnek a DÉDÁSZ emberei. A kirendeltségvezető munkaidő után is elérhető, a kirendeltségen lévő lakására egyszerűen átkapcsolja a telefont, de készenléti szolgálatot is szerveznek. Tervszerűbben és sűrűn látogatják a községeket. Változatlan létszámmal A kirendeltségvezető és helyettese a kirendeltség szomszédságában kapott szolgálati lakást. Két hetes szakmai tanfolyam után már le is vizsgáztatták őket. A cél: a körzetszerelők betelepítése abba a helységbe, ahol a kirendeltség van. Egyrészük már be is költözött, másrészüknek határozott célja, hogy beköltözik, ez utóbbiakat a DÉDÁSZ a későbbiek során a vállalatfejlesztési alapból, vagy más módon hozzásegíti' a lakáshoz. A kirendeltségeken már eleve nagyobb területet jelöltek ki, hogy további lakások épülhessenek ide. A volt körzetszerelők harmada ugyanakkor nem fog betelepülni, mert naponta minden nehézség nélkül eléri a telephelyet, hiszen a közeid községben lakik. összegezve, a DÉDÁSZ bővíti profilját, nő a fogyasztók száma, ezzel szemben a vállalati létszám változatlan, s mégis jelentősen emelik bevételüket Ez azt is jelenti, hogy munkájuk termelékenyebb. — Az átállás költségei milliókat emésztenek fel, de a régi négylépcsős szervezet ugyanilyen színvonalú korszerűsítése jóval többet emésztett volna fel. Ha az átállás befejeződik, szó lehet arról is, hogy a DÉDÁSZ más irányba is kiterjeszt) szolgáltatásait, s eljön az az idő, amikor a falusiaknak nem kell a kisiparoshoz, vagy a szövetkezetbe szaladniuk, ha valamelyik háztartási kisgép meghibásodik, mert a DÉDÁSZ arra járó szerelője a helyszínen megjavítja. Miki ósv ári Zoltán Minél előbb, Egy postai feladóvevény van a kezemben. Igazolja, hogy tulajdonosa a levelet expresszajánlva küldte el. Az ajánlásról a 7007. sorszám tanúskodik, az expresszről pedig a kilenc forintos postai díj. A kis cédula szerint a levelet március hetedikén, délelőtt tizenegy óra körül adták fel a pécsi főpostán, a levél azonban a kilenc forintos díj ellenére vasárnap délig nem érkezett meg a rendeltetési hélyére, Budapestre. Mások is panaszkodnak a postai levélszolgálat pontatlanságára. Ez a körülmény indított arra, hogy megérdeklődjem a posta illetékeseitől, hogy milyen időjogok illetik meg a feladót, ha lefizeti az expressz- díj tetemes forintjait? A postának van-e valami időbeli kötelezettsége ilyenkor? Mondjuk, a feladó számíthat-e arra, hogy ha felad Pécsett egy expressz-ajánlott levelet Budapestre, azt a legközelebbi postai szállítmánnyal útnak indítják, és a megérkezés után azonnal kézbesítik a címzettnek? Az illetékesek a posta expressz-időbeli kötelezettségeiről a legnagyobb megdöbbenésemre azt a felvilágosítást adták, hogy — idézem — „minél előbb”. Minél előbb oda kell érnie. Megtoldom a lakossági tapasztalatokkal: ha előbb nem, akkor utóbb. Egyik elkeseredett panaszosunk azt kérdezte, mi volna, ha például másik nagy szolgáltató intézményünk a vasút így közölné a menetrendet: indulás 7 óra 30 perc, érkezés előbb- utóbb? Végülis nem tréfa ez. A múlt év őszén nem kis mértékben felemelték a postai díjszabást. A postai illetékesek ugyanakkor ígéretet tettek, hogy a szolgáltatás minősége javulni fog. Nem javult. Sőt, a magasabb díjszabás ellenére lassult. Jól tudom, nem a hivatali felvevő ablakok tisztviselőinek és a kézbesítők igyekezetében kell a bajok okát keresni. A postai küldemények útjában nem a „kezdettel”, és nem a „befejezéssel” van a baj, hanem a postai apparátus túlbonyolított mechanizmusában és még inkább a szemléletben. A magyar posta kitűnő nemzetközi hírnévnek örvend. Jó volna, ha ezt a világhírnevet belföldön is helyreállítaná. Minél előbb ... (T> ÉRTESÍTJÜK kedves megrendelőinket, hogy A VÄRADI ANTAL U. 9. SZÁM ALATTI javító szolgáltató részlegünket 1969. március 17-vel áthelyezzük PÉCS, IRÁNYI D. TÉR 9. SZÁM ALATTI KÖZPONTUNKBA. Kérjük megrendelőinket, hogy a javító-szolgáltató tevékenységi körünkhöz tartozó — fehérnemű, ágynemű, függöny, gépkocsi üléshuzatok, motoros ruhák, gépkocsi és egyéb takaréponyvák, mentőövek, légcsatornák, minden fajta szíjgyártó munkák stb. javítása és készítése — igényeikkel, továbbra is bizalommal keressék fel szolgáltató részlegünket. GYORS, PONTOS, ELŐNYŐS KISZOLGÁLÁS. PÉCSI VEGYESIPARI VALLALAT Közismert, hogy a mező- gazdasági termelés és a mezőgazdasági termékek feldolgozása összefonódott, s gyakorlatilag szétválaszhatatlan- ná vált Ez volt az oka annak, hogy — még korábban — egyesítették a földművelésügyi és az élelmezésügyi minisztériumot, valamint annak is, hogy a Megyei Párt- bizottság a megye mezőgazdasága távlati fejlesztési irány elveiben külön fejezetet szentelt az élelmiszeriparnak, élelmiszergazdálkodásnak. Kevés a raktár Ezt a fejezetet a Pozsgai József — a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetője — által irányított munkabizottság dolgozta ki illetve terjesztette a Megyei Pártbizottság elé. A bizottság megállapította, hogy a Baranya megyében felvásárolt mezőgazdasági termékek, élelmiszerek mennyisége az elmúlt 8 év alatt csaknem megkétszereződött, s az elkövetkező 6 évben, tehát 1975-ig újabb 30—35 százalékos növekedésre lehet számítani. A számok „nyelvére” lefordítva ez annyit jelent, hogy 1975-ben búzából 1650 vagon, vágósertésből 300 vagon, baromfiból 275 vagon, tojásból 15 millió darab, tejből 5 millió hektoliter, borból pedig több mint 23 ezer hektó várható pluszunk lesz 1968-hoz képest. Az elmúlt évek fejlődési üteme, valamint .a most folyó beruházások várható kihatása alapján reális ez a feltevés. Mindez avval jár, hogy tovább növekednek — a már eddig sem csekély — tárolási, raktározási gondok. Mint Pozsgai József elmondotta, úgyszólván csak a bortárolás helyzete tekinthető megnyugtatónak, éspedig azért, mert a Mecseki Pincegazdaság illetve Villány—Siklósi Állami Gazdaság hatalmas föld alatti és toronypincéket épít. A többi élelmiszernél több ezer vagonos tárolótér bővítésére lenne szükség 1975-ig, mert csak így tudjuk elkerülni, hogy ne kelljen szabadtéren tárolni a búzát stb. A Megyei Pártbizottság tudatában van annak, hogy nem képe-