Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fülét Dunántúlt napló XXVI. évfolyam, 56. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. mároius 8., szombat Nőnapi kössőntő ötvenkilenc éve, 1910. március 8-án Koppenhágá­ban a szocialista nők nem­zetközi konferenciája Klara Zetkin javaslatára határoza­tot hozott: március 8-át a világ asszonyainak nemzet­közi harci ünnepévé nyilvá­nította. A koppenhágai érte­kezlet több mint fél évszá­zaddal ezelőtt a béke meg­védését is zászlajára tűzte. Az asszonyok azóta is szent­nek tartják ezt a feladatot és küzdenek a háború, a pusztítás ellen a békéért. Az anya fájdalmai megsokszo­rozódnak, ha gyermekét, fér­jét, szülőatyját szenvedni látja Ezért áll ma szinte egy emberként, érző szenvedél­lyel a hős vietnami asszo­nyok mellé a világ minden békeszerető asszonya. Min­denkit megrendít tragikus sorsuk, munkás s egyben fegyvert viselő harcos éle­tük; az olyan képek, amelyek nap-nap után nálunk is megjelennek a televízió képernyőjén, az újságok, fo­lyóiratok hasábjain. A koppenhágai konferen­cián megnyilvánult, és az az­óta szélesedett, tartalmában gyarapodott célkitűzés azon­ban nemcsak a békéért való küzdelemre korlátozódik, ha­nem az osztályharcnak egy speciális területét foglalja magában. A nők harca a nőkért folyó általános embe­ri küzdelem mélyértelmű: a nők évszázadokon át meg­csontosodott helyzetének megváltoztatására való tö­rekvést jelenti, széleskörű eszmei, politikai harca az emberi egyenjogúságért, az emberszámbavevésért, a fizi­kai, a szellemi és az erköl­csi szabadság gyakorlásáért A történelem sokoldalúan mutatta be a női nemet Ki ne ismerné a mindennapi ér­telemben vett szülőanyán túl a gorkiji ,,Anyá”-t, a József Attila-i „Mamá”-t, a párizsi kommün barikádjainak hős asszonyait, a középkori ma­gyar várak hős védőit, a tör­ténelmi sodrások politikai ta­nácsadóit, a hős mozgalmi múlt legendáshírű vértanúit, a modern technikai bravúrok hősnőit, vagy egyszerűen a mindennapi élet szorgoskezű munkásasszonyait, a kétmű- szakot, olykor hármat is magukravállaló dolgozó nő­ket Csakhogy a nőknek a rá­termettségükből és egyenlő emberi tulajdonságokból fa­kadó jogát nem minden föld­részen, nem minden ország­ban ismerik el egyformán. Számos fejlett kapitalista or­szágban még ma sem becsü­lik ezt méltányosan. Auszt­riában, Japánban, sőt még az Egyesült Államokban is oly­kor félbérért végeznek egy­forma munkát a férfiakkal. Svájcban a választásokon még ma sincs szavazati jo­guk a nőknek. Az elmara­dott világrészek egyes tör­zseinek, népeinek asszonyait sokhelyütt még ma is rab­szolgaként kezelik, a „fekete Afrika” egyes országaiban, Spanyolországban, a moha­medán országok nagy részé­ben még ma sem veszik em­berszámba a nőket 1917-ben egy egészen áj korszak indult a történelem­ben. A forradalom hajnalán a pétervári Putyilov gyár asz- szonyai indultak először az »teára, zászlajukra tűzték a béke, a szabadság és a mun­kához való jog eszméjét. — Azóta az új világ szele be­járta fél Európát, és számos más országot is. A szocia­lista országok közül hazánk­ban is felszabadult új kö­rülmények között szabad légkörben élnek a nők, a tár­sadalom által számukra is biztosított jogok gyakorlásá­val. A közéleti szereplés, a munka minden frontja, a társadalmi élet széles rend­je várja és befogadja a nő­ket. Az asszonyok és a lá­nyok egyre nagyobb tömeg­ben vesznek részt új hivatá­suk, és egyenlősödött joguk gyakorlásában, és nem ha­nyagolják el az anyaság nagyszerű szerepét sem. — Tudjuk azonban, hogy nem elég csak a megfelelő lehető­ségeket megteremteni a női egyenjogúság biztosítására, hanem küzdenünk kell a fér­fiak és a vezetők egy részé­nek a nők munkáját lebecsü­lő és a női munkát nem kel­lően értékelő szemléletmód­ja ellen is. A két évtizednél is hosz- szabb idő óta létrejött ma­gyar ncmozgalom számos esetben kezdeményezője volt a nők élet és munkakörül­ményei javításának. Ezt a harcot segítették és segítik ma is a szakszervezetek, ami­kor az egyenjogúság árnya­lataiban még ma is meglévő problémák megoldását szer­vezik, sürgetik. Az egészsé­ges munkahelyi körülmények megteremtésén túl, más szer­vekkel és iparágakkal közö­sen azon fáradoznak a szak­mai szakszervezeti szervek, hogy bővítsék a bölcsődék, az óvodák, az iskolai napkö­zi otthonok férőhelyeinek számát, a háztartási munká­kat könnyítő és segítő tech­nikai berendezéseket, mind­azokat a tényezőket, ame­lyek a dolgozó nők életkö­rülményeit javítják. A szak- szervezeti szervek követke­zetesen küzdenek azért is, hogy a hazánkban már meg­honosodott „egyenlő mun­káért egyenlő bért” elvet kö­vesse a nők átlagjövedelmé­nek növekedése is, mely is­meretesen méltánytalanul alacsonyabb a f érfial? én ál. A nők életkörülményeinek ja­vítását szolgálja a két éve megjelent, és hatálybalépett állami törvényes rendelkezés is, mely a gyermeküket ne­velő dolgozó asszonyokat gyermekgondozási segélyben részesíti. A magyar szervezett dol­gozók nevében köszöntjük a munkásnőket, a szocialista brigádok tagjait, és a ter­melés minden frontján részt­vevő asszonyokat. Köszöntjük a mezőgazda­ságban dolgozó nőket, akik az új életforma megterem­tésében férjeik mellett se­rénykednek és munkájukkal elősegítik az ország ellátá­sát. Köszöntjük az értelmi­ségi pályákon dolgozó nőket, akik a nevelés, a tudomány, és a korszerű technikai élet sok vezető posztján gyümöl- csöztetik a nők alkotó kész­ségét A munkásmozgalom nem­zetközi szolidaritása jegyé­ben a világ minden táján élő, a haladásért küzdő nőket ünnepi szívvel, meleg szere­tettel köszöntjük. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1969. mire. 5- 6-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1969. március 5—6-án, Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, állam­titkárok, központi szervek vezetői, valamint a sajtó képviselők j A Központi Bizottság és a Minisztertanács j együttes ülése: meghallgatta és jóváhagyólag ! tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, ] I a Központi Bizottság titkárának tájékoztató- I ját időszerű nemzetközi kérdésekről; Megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának je- | ientését a KGST-országok gazdasági együtt- 1 működése továbbfejlesztésének kérdéseiről; Megvitatta és elfogadta Biszku Béla elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának je­lentését az államélet, a szocialista demokrá­cia fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Hasznosnak értékelték Fock Jenőnek, a kormány elnöké­nek megbeszéléseit a nem- hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett M. Spiljak jugoszláv miniszterelnökkel. Ebben is kifejezésre jut az a törekvésünk, hogy minden szocialista «■szaggal és min­den szomszédos országgal jó­viszonyra, kapcsolataink és együttműködésünk fejleszté­sére törekszünk. I. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se megállapította: 4 Változatlanul a vietna- mi eseményeket tartja a nemzetközi élet legfonto­sabb problémájának. Ügy ér­tékeli, hogy a vietnami nép politikai, diplomáciai, gazda­sági és katonai vonalon foly­tatott összehangolt és követ­kezetes harca már eddig is nagy győzelmeket hozott. Ugyanakkor a Párizsban fo­lyó négyes értekezlet eddigi eseményei azt mutatják, hogy az amerikai tárgyaló fél és a saigbni bábkormány képvi­selőinek magatartása miatt a tárgyalásokon még mindig nincs előrehaladás. Dél-Viet- namban változatlanul súlyos harcok folynak az amerikai expedíciós seregek és dél­vietnami zsoldosaik ellen. Mindez megköveteli, hogy a világ haladó közvéleménye még erőteljesebben nyilvá­nítsa szolidaritását a hős vi­etnami néppel, s fokozza a harcoló vietnami nép segít­ségét a függetlenségükért és a szabad életért folytatott küzdelmükben. O Továbbra is nagy fi- gyeimet kíván a válsá­gos közel-keleti helyzet Iz­rael semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi határozatát, és nap mint nap újabb agresz- sziót követ el az arab orszá­gokkal szemben, amihez bá­torítást kap imperialista tá­mogatóitól. A Magyar Nép­köztársaság nagyra értékeli, üdvözli és támogatja a Szov­jetunió kormányának javas­latait a közel-keleti helyzet rendezésére. A szovjet javas­latok e térségben élő minden nép érdekeit szem előtt tart­ják, megjelölik e konfliktus politikai rendezésének leg­célszerűbb, az emberiség bé­kéjét szolgáló útját. O A Magyar Népköztár­'*• saság, szövetségeseivel együtt következetesen harcol Európa népeinek békéjéért és biztonságáért. Elítéli az agresszív katonai szervezet, a NATO által bátorított és tá­mogatott nyugatnémet re- vansista erőfeszítéseket, ide értve a Nyugat-Beriin beke­belezésére irányuló törekvé­Ünnepi n»gy ülés Tegnap délelőtt fél 11-kor a sásdi járási művelődési ház nagytermében gyűltek össze Baranya minden részé­ből a megyei nőtanács tagjai és a nőmozgalom kiemelkedő személyiségei, hogy ünnepi ülésen emlékezzenek meg a Nemzetközi Nőnapról és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának küszöbönálló 50. évfordulójá­ról. A megjelentek tapssal köszöntötték a megyei és já­rási párt, állami és társadal­mi szervek képviselőit, vala­mint a nőtanács kedves meg­hívásának eleget tett tíz tagú szovjet nőküldöttséget. A dísz­elnökségben foglalt helyet töb bek között dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb-elnök- helyettese, dr. Pilaszanovich Imréné, a Megyei Nőtanács elnöke, a sásdi választókerü­let országgyűlési képviselője, dr. Rameisl Ferencné, a Me­gyei Nőtanács titkára, ország- gyűlési képviselő. A sásdi úttörők az ünnep­ség elején virággal kedves­kedtek a megjelenteknek, majd az énekkar szereplése után dr. Rameisl Ferencné meleg szavakkal köszöntötte a megye asszonyait, lányait, valamint a szovjet nők meg­jelent képviselőit és átadta a szót dr. Vida Józsefnek, az MSZMP sásdi Járási Bizott­sága titkárának, az ünnepi ülés szónokának. — Az elmúlt fél évszázad küzdelmeiben a férfiak mel­lett mindenütt ott voltak a nők is és mi most ezen a napon tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját a hős elődök előtt — mindta be­vezetőjében dr. Vida József, majd méltatta a Tanácsköz­társaság harcaiban résztvevő asszonyok szerepét: — Az akkori asszonyok nemcsak jogaikért jelentkeztek, hanem 'minden erejükkel részt vettek az első magyar proletárállam megsziládításában is. Beszélt arról, hogy az el­múlt évtizedekben a szocia­lista országokban — így ha­zánkban is — gyökeresen megváltozott a nők helyzete. De emlékeztetett arra is, hogy a nyugati országokban élő nőknek csakúgy, mint a gyar­mati sorból felszabaduló or­szágok asszonyainak, lányai­nak, ma is meg kell küzde­niük a jogaikért. Elismeréssel adózott Vietnam hős asszo­nyainak, akik a rájuk kény- szerített háborúban férfi mód­ra helytállnak. Beszéde befe­jező részében a nőknek a mi társadalmunkban elfoglalt helyéről beszélt és megálla­pította, hogy a szocialista tár­sadalom mindent, ami csak lehetséges, biztosít a magyar nőknek, s ezek sorában mint világviszonylatban is egyedül­állót említette a gyermek- gondozási segélyt Ezután felolvasta az MSZ­MP járási végrehajtó bizott­seket. Ezt fejezte ki a Ma­gyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának nyilatkozata is, amely elítélte a Német Szö­vetségi Köztársaság elnöké­nek Nyugat-Berlinben törté­nő megválasztását. Támogat­juk a Német Demokratikus Köztársaság lépéseit, amelyek a helyzet normalizálását, a béke és a biztonság megerő­sítését célozzák Európa szí­vében. A Az ülés résztvevői jó­**• váhagyták a közelmúlt­ban történt külpolitikai lépé­seket. Ezek kapcsán: meg­elégedéssel vették tudomásul a Kádár János elvtárs Szov­jetunióban tett baráti láto­gatásáról, a szovjet párt- és állami vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről szóló beszá­molót. Nagyra értékelik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocia­lista Munkáspártot, országa­inkat és népeinket őszinte, testvéri és az élet minden te­rületén fejlődő kapcsolatok kötik össze. Helyeslik azt a kölcsönösen kifejezésre jutta­tott törekvést, hogy pártja­ink, országaink között jó és szoros kapcsolatokat tovább fejlesszük és bővítsük. Sásdon ságának a megyei nőtanácshoz intézett levelét Az ülés résztvevői lelkese­déssel fogadták a járási párt- bizottság köszöntő levelét, amelyet nevükben dr. Rameisl Ferencné köszönt meg. Vége­zetül a szovjet nővendégek vezetője tolmácsolta a Szov­jetunió asszonyainak üdvözle­tét 5 A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt úgy ítéli meg, hogy a kommunista és munkáspártok májusra, Moszkvába összehívott nem­zetközi tanácskozásának elő­készítése megfelelően folyik. A tanácskozás fő dokumen­tum-tervezetének elkészítésé­vel foglalkozó testvérpártok képviselői eredményes mun­kát végeztek a közelmúlt na­pokban Budapesten. Pártunk továbbra is aktívan részt vesz az előkészítő munkában és minden erejével hozzájá­rul a testvérpártok nemzet­közi tanácskozásának sikeré­hez. II. A Központi Bizottság és a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a KGST-or­szágok gazdasági együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­ről szóló jelentést, helyesli a párt nevében tett kezdemé­nyezéseket, s a jövőre vonat­kozó elgondolásokat, és azo­kat hasznos hozzájárulásnak tekinti e nagyjelentőségű kollektív munka elvégzésé­hez. A Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatot hozott a további munkára és megállapította: 4 Nagyra értékeli a Köl­■ ■ csönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 20 éves tevé­kenységét, eredményeit. A KGST keretében megvalósult együttműködés jelentős mér­tékben hozzájárult a tagor­szágok, közöttük a Magyar Népköztársaság lendületes fejlődéséhez. A kialakult együttműködést folytatva kf­(Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A Nemzetközi Nőnap alkal­mából pénteken a parlament Munkácsy-termében a nő­mozgalomban kifejtett ered­ményes munkássága elismeré­séül negyven nődolgozót tün­tettek ki. Az ünnepségen meg­jelent Pullai Árpád, az MSZ­MP Központi Bizottságának titkára, Jakab Sándor, a KB. osztályvezetője, Erdei László- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Kiss Károly, a SZOT alelnöke. Ott voltak a Nemzetközi Nőnap alkalmából hazánkba látoga­tott külföldi nőküldöttségek tagjai. Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, az MSZ­MP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány nevében köszöntötte a magyar nőmozgalom legjobbjait Lo­sonczi Pál ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Munka érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományoz­ta Szabó Piroskának, a Bu­dapesti Nőtanács elnökének, Takács Mihálynének, a Tolna megyei Nőtanács titkárának és Vágvölgyi Ilonának, az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat gyártáselőkészítő cso­portvezetőjének, a vállalati nőtanács tagjának. Húszán kapták — közöttük Szabó József né, a mohácsi járási nő­tanács elnöke — a Munka érdemrend ezüst, — tizenhe­ten pedig a Munka érdem­rend bronz fokozatát. Az ün­nepség után az Elnöki Ta­nács fogadást adott a kitün­tetettek és a vendégek tisz­teletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom