Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
6 Dunatttun neu»*«* 1969. mórcius ti Süssünk, főzzünk otthon A pörkölt A magyar konyha talán legjellegzetesebb és legősibb étele a pörkölt. Any- nyira jellegzetesen magyar, hogy a pörköltet az idegen étlapokon is magyarosan írják. (Francia neve: pörkölt de boeuv =* 1 marhapörkölt; boeuv a la . puszta = pusztapörkölt; poulet au paprika = paprikáscsirke.) Hogy a külföldiek eredeti magyar nevén írják és mondják pörkölt- jeink nevét, azt jelenti, hogy idegenben is megbé- ú csülik ezt a valóban utánozhatatlan ízű és illatú ételünket. Sajnos a pörkölt ellen is, mint a bécsi szelet ellen is sokat vétenek készítőik, j A pörkölt készítéséhez | fontos a megfelelő húsrész | kiválasztása. Száraz vagy ' túlkövér húsból nem tu- | dunk jó pörköltet készíte- a ni. Csak jó minőségű, le- <| hetőleg friss sertészsírt s használhatunk (olaj, vaj, 3 margarin nem alkalmas!) I A hagymát egyenletesen fi- nomra vágjuk! A paprika 3 tűzpiros, édes-nemes le- <3 gyen. A sertészsír, vörös- hagyma és édesnemes pap- <j rika együtt pirítása kiold- ^ ja a hagyma és a paprika J> illő-olaját. „Ez a pörzsíz J adja pörköltjeinknek azt az a ízt és zamatot, mely más a ételeinktől megkülönbözte- u ti” — írja Túrós Emil mes- j terszakács. A marhapölkölthöz a láb- u szár, nyakrész, a lapocka J keskeny része a legalkal- ä masabb. A húst három- J négy dekagrammos koc- j kákra vágjuk, megmossuk 3 és jól lecsurgatjuk. Felhe- 5 vített zsírban a finomra vágott hagymát megfony- c ny asz tjük, majd a lábast . y a tűzről félrehúzva, piros- > paprikát adunk hozzá, $ gyorsan elkeverjük és a y tűzre visszatéve azonnal ) hozzáadjuk a húst, hogy a £ pirospaprika meg nem ég- jen (a túlforró hagymás £ zsírra szórt paprika hamar $ megég, amitől .pörköltünk 8 kesernyés ízű és barna szí- | nű lesz). Megsózzuk, össze- jj tört kevés köménymagot és 8 kevés finomra vágott fok- i hagymát adunk hozzá. Fe- > dővel letakarva, időnként * megkeverve addig pároljuk 5 mérsékelt tűzön, míg saját j levét zsírjára lefőtte. Amíg 5 saját levét el nem főtte, 1 vizet ne öntsünk hozzá, ^ mert nem pörköltet, hanem S főtt húst fogunk enni. A « legfőbb hibát azzal követ- < jük el a pörkölt ellen, ! hogy óvatosságból (hogy le < ne égjen) idő előtt fel- j öntjük bőséges vízzel. — Cikkekre vágott paradicso- * mot és zöldpaprikát (télen j lecsót) adunk hozzá. Amíg < a hús meg nem puhult, 1 időnként levét kevés meleg J vízzel szaporítjuk. Kevés bor is javítja ízét. Nem igaz az, hogy a \ méregerős pörkölt a jó és ' igazán magyaros! Körete tarhonya, galuska * vagy sósburgonya lehet. Í Tálaláskor ügyeljünk arra, y hogy a pörkölt forrón ke- a rüljön az asztalra, zöld- c paprikával, télen hozzá- í adott savanyúsággal díszít- j ve. A köretet azonos hő- < mérsékleten külön tálon 1 tálaljuk. ! A borjúpörkölt — Túrós Emil szerint — konyhánk gyöngyszeme. Saját levével is elkészül! Fokhagymát és köménymagot n© adjunk J hozzá, de kevéske fehérborral ízesíthetjük a levét. Körete galuska. A sertéspörkölthöz kevesebb zsírt használjunk, mert félkövér húsból ké- szít jük, amihez néhány bőrkés darabot is adha- , 1 tunk. Körete galuska. A bárány pölkölthöz a csontos eleje részeket, a lapocka és a comb alsó részeit használjuk. A húst | készítés előtt forrázzuk le. | Enyhébben paprikázzuk, de a zöldpaprikát, paradicso- > mot (télen lecsót) ne fe- ( lejtsük ki belőle. Körete: í tarhonya vagy galuska. A nyúl, őz, szarvas és vaddisznó húsából készített í pörköltjeinket kissé erő- j sebben fűszerezzük. A húst > készítés előtt forrázzuk le. \ A vadpörköltekhez adott £ kevés vörösbor javítja a $ vadakból készített pörköl- '? tek ízét, tompítja vad ízű- ; két és szagukat. A csirke, kacsa, liba és ; pulyka is egyéni ízt, za- \ matot ad a belőle készült c pörkölteknek. Egyik fino- í mabb mint a másik, ha ? hozzáértő szakács kezébe $ kerül, — mondja Túrós s Emil. Erről azonban leg- ( közelebb. { Pécsiek az országos versenyen 1A serdülők a családban Felesel, szemtelen a gyerek Ltte délutánt ruha csontszínü kabáttal. Készítette: Pécsi Minőségi Ktsz női tanműhelyének vezetője, Szakállas Gyorgyné. Országos I. díj a debreceni szabóversenyen Férfi szürke angol öltöny. Készítette a Kossuth L. u. 3 sz. alatti J. férfi részleg vezető-szabásza,. Keller Miklós. Országos IV. he-‘ lyezett- Sajtótájékoztatón számolt be nteken Bokor Petemé clr. Sze- Hanna kandidátus, az MTA lám- és Jogtudományt Intézetek csoportvezetője az ENSZ k helyzetével foglalkozó bizott- g New Yorkban megtartott 22. fesszakának munkájáról. A szülők egyik leggyakoribb panasza, amellyel sokszor szinte kétségbeesve fordulnak a pedagógushoz az, hogy az eddig aranyos, szófogadó, udvarias, de már serdülő korban lévő gyermekük most felesel, szemtelen, tiszteletlen velük szemben. A leggyakoribb „kamasz hibák” ezek. A szülőknek számolniuk kell azzal, hogy a 10—15 éves gyermekeiknél felmerülnek ilyen nevelési problémák. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ezek a hibák állandósulnak is. Nagyrészt éppen a szülőkön múlik, hogy ne állandósuljanak. A serdülőkor nem krízis, nem katasztrófa a gyermek életében, de valóban olyan nehezebb fejlődési szakasz, az önálló egyéniséggé, a, felnőtté alakulás időszaka, amely mind a szülők, mind a nevelők részéről fokozott figyelmet, türelmet, tapintatot és tudatos nevelési eljárásokat igényel. A gyermek felesel, tiszteletlen, szemtelen. Mi lehet ennek az oka? Sajnos, nagyon sok szülő hajlamos arra, hogy gyermekében még ebben a korban is, mindig a kisgyermeket lássa. Viszont a gyermek éppen azt érzi, hogy már nem kicsi. Szeretne a felnőtt- höz hasonlítani. Innen adódik, hogy tudatosan, vagy tudat alatt igyekszik olyan lenni, mint amilyennek a felnőtteket látja. Próbál váratlanul bekapcsolódni a felnőttek beszélgetésébe, vitáiba, meghökkentő dolgokat mond, felnőtt vicceket mesél stb. Mit tett tulajdonképpen a gyermek? Csak úgy igyekezett viselkedni, mint a felnőttek. Ha ilyen esetben szigorúan leintjük, vagy ami még rosszabb, nyilvánosan megszégyenítjük, csak makacsságot és még nagyobb ellenállást váltunk ki belőle. Ilyenkor jön a visszabeszélés, feleselés és az állandóan visszatérő kérdés: „ha nektek szabad, nekem miért hem?” S a legtöbbször mi következik ezután? A szülő ideje és türelme fogytán vagy belefojtja a gyermekbe a szót, vagy még egyszerűbben: pofonnal zárja le az ügyet. Ne feledjük, hogy a serdülő kitűnő megfigyelő. Tiszteletlensége a felnőttekkel szemben sokszor éppen abból adódik, hogy hallja, amint valamelyik rokonról, vagy ismerősről gúnyosan és nem éppen a legtiszteletteljesebb hangon beszélnek. A hallottakat a serdülő kitűnően elraktározza magában és alkalom- adtán alkalmazza is a felnőttek legnagyobb megbotránko- | zására, pedig ismét csak úgy ] cselekedett, ahogyan a felnőttektől látta, vagy hallotta. Ha például a szülők otthon türelmetlenek egymással, vagy a nagyszülőkkel szemben, akkor ne várják el a gyermektől, hogy ő más legyen velük szemben. A serdülőben végtelenül nagy az igazságérzet is. Nincs az az érzékeny műszer, amely úgy reagálna a jelenségekre, mint a kamasz az igazságtalanságra. Szavakkal nehezen tudjuk őket nevelni, ha a szavak mögött nem áll aranyfedezetként a tett, a jó példa. S itt kell feltétlenül beszélni még a következetességről, mint nagyon fontos nevelési elvről. A következetlenség ebben a fejlődési szakaszban különösen nagy bajokat, komoly törést okozhat a gyermekben, a gyermek és a szülő viszonyában. Nagyon vigyázzunk arra, hogy ne a hangulataink, fáradtságunk irányítsák a nevelési eljárásainkat. Ne büntessünk például olyan dologért, amelyeken máskor jót nevettünk. — Mert a gyermek vagy fellá- ! zad és elhidegül, mert ezt diktálja az igazságérzete, vagy I kétszínű, alamuszi, mindenkihez, minden körülmények között alkalmazkodó ember válik belőle. Csak példaként mondom el egyik tanítványom, egy tipikus kamasz esetét Nagyon megérdemelt igazgatói dicsérőt kapott. Amikor két hét múlva megkérdeztem tőle, mit szóltak hozzá otthon, azt válaszolta: nem mutatta meg. Nagyon meghökkentett miért tette ezt a rtielegszívű, otthonát, szüleit szerető fiú/ Nagyon határozottan megmagyarázta: „Apám igazságtalanul büntetett meg éppen azon a napon, amikor az igazgatói dicsérőt kaptam. Hát én is megbüntettem őt Nem mutattam meg a dicsérőt, pedig örülne neki”. Hiába beszéltem a gyermekkel, nem engedett az álláspontjából: kemény egyéniség volt és főként érzékeny az igazságra. Az elmondottakhoz még néhány jótanácsot: ne követeljük attól a serdülő gyermektől, akit még kisgyermeknek tartunk, hogy úgy viselkedjék, mint a felnőtt. Ne fojtsuk beléjük a szót, ne torkoljuk le őket a mindent jobban tudó felnőtt pozíciójából. Szakítsunk időt arra, s találjuk meg a módját annak, hogy serdülő gyermekeinkkel már „felnőttként”, baráti módon beszélgessünk el minden problémáról, a saját problémáikról is. Vonjuk be őket a család tervezgetéseibe is, hogy a gyermek valóban érezze a családban azt, amit a költő olyan szépen fogalmazott meg: „ ... a másik ügyéhez egész létemmel van közöm” Dr. Csermák Gézáné Mennyit ér egy háziasszony? Mennyit ér egy háziasz- szony? A londoni legfelső bíróság a háziasszony értékét a napokban pontosan 5955 fontban (körülbelül 422 804 forint) szabta meg. Ezt az összeget kapta Allan Edward Steer 33 éves felesége haláláért, aki egy operáció közben vérátömlesztésnél nem a vércsoportjának megfelelő vért kapott és meghalt A házaspárnak négy gyermeke van. Nem tudjuk, hogyan számította ki a bíró pontosan ezt az összeget ítéletének indokolásában mindenesetre leszögezte, hogy egy asszony értéke igazán csak akkor mutatkozik meg, ha már nincs többé. Az Elekthermax nyugatnémet dokumentáció alapján tipizált elemekből szén, gáz és vUlanyfűtésű konyhai tűzhelyekéi gyárt az NSZK-beli M. B. G. cég részére. A készülékek megegyező méreteik ! alapján alkalmasak bármely két tűzhely társítására, így a szén és gáz, vagy a szén és villanytűzhely párosítva használható. Az exportgyártás mellett a kereskedelem igényel szerint a hazai piacot í is ellátják. i Moleítek. figyelem! A soványító kúra egyszeregye A táplálék testünkben a levegő oxigénje segítségével lassan elég, azaz hővé változik át. Ez a hő energiát szállít. Az elégési hőegységet kalóriának nevezzük. Egy kalória azonos azzal az energiával, amely egy kilogramm víznek egy Celsius fokkal való felmelegítéséhez szükséges. Minden táplálék állandóan azonos számú kalóriát ad. Kalória-igényünk 24 órára: I ágyban fekvő férfiaknál vagy A sokat olvasók nem Insta emberek Esti és hajnali emberek pszichológusoknak mind * nagyobb mértékben kell azzal a sok házasságot megzavaró problémával foglalkozniuk, amely abból következik, hogy a férj és a nő életrit- musa sok esetben nem azonos. Ez azt jelenti, hogy a házaspár egyik tagja „hajnali”, a másik viszont „esti ember”. Ennek lényegét és hivatását könnyen 1 megérthetjük: a „hajnali ember” legtöbb esetben már 6 óra előtt vidám és friss. Szeret korán felkelni és nagy lendülettel, jókedvvel, sokféle elgondolással hozzálátni a napi munkájához. De este teljesítményének grafikonja gyorsan lefelé ível és olyankor már saját dolgaihoz sincs kedve. Nyugalmat akar és szeretne mielőbb lefeküdni. Az esti ember viszont reggel nehezen kászálódik ki az ágyból. Ha korán kell felkelnie, csak „dörmög”; mintegy transzban jár fel s alá, állandóan ásitozik; nern lehet hozzá szólni és kimondottan rosszkedvű. Estére viszont felvidul: a délutáni kávé után feszül az energiától, friss, jókedvű és kifejezetten keresi a társaságot. Nem szívesen fekszik le éjfél előtt. Világos, hogy nem könnyű együttélni olyan embereknek, akik közül az egyik reggeli, a másik inkább esti ember. A tevékenységüket sohasem tudják összhangba hozni. A reggeli ember „lusta zsáknak>* bélyegzi az estit, mert reggel nehéz az ágyból kihúzni; viszont a másik unalmas, „savanyú tüdőnek” mondja a reggeli embert, akivel semmit sem lehet kezdeni este, holott az esti ember szerint az élet akkor kezdődik. Nos, a koránkelőknek nincs igazuk, amikor az esti embert lustának bélyegzik, s a későn- fekvőt helytelenül ítéli meg a reggeli ember. Mindenkinek megvan a maga meghatározott életritmusa. Ennek semmi köze a szorgalomhoz, vagy a lustasághoz. Nem is erkölcsi kérdés az, hogy valaki sokáig alszik, vagy hajnalóa* felkel* Ebben az összefüggésben érdekes megfigyelni, hogy a nők sokkal inkább „esti emberek”, mint a férfiak. Ezért esik meg, hogy már egészen fiatal házasok is civakodnak. A legtöbb férfi szeret este újságot olvasni, tv-t nézni és legkésőbb 10 órakor lefeküdni. A nő viszont olyankor kezd felfrissülni, szeretné, ha szórakoztatnák, szívesen megy színházba és fogad vendégeket. Rendszerint itt kezdődik a házasságok válsága. De mit lehet tenni ebben az esetben? Nem segít más, mint az, hogy mindkét fél igyekszik megtalálni a középutat. Helyes, ha a férj kevéssel vacsora előtt még egy kis sétát tesz, hogy utána legalább egy órán át friss maradjon. És jobban teszi, ha reggel hagyja egy kicsit tovább aludni a feleségét. A hét végén pedig az a leghelyesebb, ha a hajnali ember délután alszik két órácskát, s akkor estére visszanyeri lendületét és vállalkozó kedvét. nőknél 1500, fizikai munkát nem végző nőknél 1900, férfiaknál 2000, irodai tevékenységet folytató nőknél 2000—2200, férfiaknál 2400, középnehéz fizikai munkásnőknél 2800, férfiaknál 3300, nehéz fizikai munkásoknál és hivatásos sportolóknál 4000— 4800. Az alant felsorolt élelmiszerek kalóriatartalma tíz dekánként a következő: vaj és margarin 750, disznózsír 947, növényi olajok 927, tejszín 302, szalonna 880, sajt 420, dió 500, csokoládé 540, kalács 400, májashurka 330, virsli 250, sonka 410, rizs 357, metélttészta 300, cukor 396, burgonya főzve 85, sütve 200, sovány hús 110, sovány tyúk 107, sovány hal 50—78, máj (borjú, marha és sertésmáj) 130—137, teljes tej 61, joghurt 74, karfiol 17, zöldbab 31, uborka 7, hagyma 42, minden más zöldségféle 20— 50, gomba 14, alma, körte, barack, cseresznye 50—57, szőlő 77, egyéb bogyós gyümölcsök 40—60, narancs 39, füge 271, főtt tojás 75, sült tojás 100 kalória. Egy pohárka konyak, vagy pálinka 85 kalória, egy üveg sör 200 kalória, egy darab 3 grammos kockacukor 12, egy teáskanál cukor ugyanennyi kalória. Egy karaj kenyér kb. 70 kalóriát, egy zsemle 80 kalóriát, egy kétszersült 35 kalóriát, egy adag fagylalt 300 kalóriát tar- ‘ talmaz.
