Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

1969. március 5. Dunámon napio Tovább épül a raktárváros Kilenc sz zalékos forgalomnövekedés várható Sebes Sándor miniszterhelyettes tájékoztatója Pécsett zi tárgyalóteremből Emberölésért 12 éri börtön A pécsi Megyei Bíróság teg­nap tárgyalta a különösen ke­gyetlen módon elkövetett em­beröléssel vádolt Werner György 32 éves tsz vontatóve­zető és unokaöccse, a 22 éves Werner József csillés, liptódi lakosok bűnperét A Megyei Főügyészség sze­rint az izgága, kötekedő ter­mészetű és ezért rendőri fel­ügyelet alatt álló Werner György, a babarci termelőszö­vetkezet traktorán unokaöcs- csét és egy falubeli ismerősét felvitte a szőlőhegyre és ott tovább folytatták az ivást, níajd visszatértek a faluba. Délután a két Werner újból kiment a szőlőbe és ekkor a 65 éves, falubeli Gyenis Ist­ván is vendégül látta őket pincéjében. Amikor hármas­ban elindultak hazafelé, Wer­ner György és Gyenis István között szóváltás támadt, amely dulakodássá fajult. Eközben az idős férfi botjával ráütött Werner György kezére. Wer­ner erre teljes erőből ütni, verni kezdte Gyenist, aki Wer­ner József segítségét kérte. Az viszont unokabátyjának segített, ököllel leütötte az egyébként is gyenge fizikumú öreg embert és rúgdosta, ahol csak érte. Werner György pe­dig Gyenis István mellére térdepelt és „most megdöglesz Vén Gyenis” kiáltással mind­ketten folytatták a brutális bántalmazást. Amikor Gyenis már nem mozgott, a két vád­lott a faluba távozott Gyenis Istvánt, akit a szomszédok ta­láltak meg eszméletlen álla­potban, előbb a Mohácsi Kór­házba, majd a Pécsi Idegkli­nikára szállították. Az orvosi megállapítás szerint Gyenis litván életveszélyes agyzúzó­dást és koponyasérülést szen­vedett, majd gócos tüdőgyul­ladás lépett fel és december 10-én meghalt A bűncselekmény napján őrizetbe vett gyanúsítottak a rendőri nyomozás és vizsgá­lat során beismerő vallomást tettek. A bíróság a bizonyítási el­járás befejezése és a perbe­szédek elhangzása után dél­után hirdetett ítéletet A vád­dal egyezően különös kegyet­lenséggel elkövetett emberölés elkövetésében mondotta ki bűnösnek a tárgyaláson is be­ismerő vallomást tett vádlot­takat és ezért Werner Györ­gyöt 12 évi, Werner Józsefet pedig 11 évi szigorított bör­tönre ítélte. Százan jelentkeztek, húsz kerülhet Művészpalánták a rajzteremben az elsőbe A rajzterem csendjét csak valami furcsa surrogás oldja fel: a rajzlapokon futkározó huszonöt darab ceruzától ered. Huszonötén ülik körül a szék­re tett tárgyat, amit ronggyal takartak le. Az anyag sze­szélyes ráncai, az amorf forma minél hívebb papírra vetése a művészeti szakközépiskola felvételizőinek második számú feladata. Az első egy hokedli volt, amelyre füles bádogkannát helyeztek a vizsgáztatók. A kanna piros, de ez mellékes, nem festeni kellett, hanem rajzolni. A kanna már a sa­rokban hever, nemsokára oda­kerül a drapéria is: Rétfalvi Sándor kihirdeti a felvételi vizsga harmadik feladatát, szétosztja a levelezőlapnyi pa­pírokat. Mindegyiken három mértani test, azokból kell el­készíteni a különféle variáció­kat. E feladat hivatott meg­mutatni a felvételiző „kombi- natív készségét, térbeni gon­dolkodásnak fejlettségét és lo­Ha hűtőgépét nálunk vásárolja, két hónapig ingyen üzemeltetheti. Műszakilag bevizsgált gépek kerülnek csak kiadásra. 10 százalék előleggel OTP- hitelre Is vásárolhat. ÁRUSÍTÁS; Rákóczi út 66. PÉCSI FMSZ. Nyitva: 7—19 óráig. ; gikai gondolkodásának rend- j jét”. Érdekes, milyen sok a lány. A lányok állítólag fejletteb­bek ebben a korban szellemi­leg, manuális készségben is. lófarkak, copfok, hátközépig hulló egyenes frizurák hajol­nak a rajzlapok fölé, egy kis­lány elmélyülten rágja ceru­zája végét. Egy másik a mini­szoknya szélét húzogatja, egy kis barna pedig kijön meg­kérdezni: nem lehet-e a meg­adott három kockán kívül még mást is felhasználni a rajzhoz ... Egy pirosinges fiú magába süppedve bámulja a padlót, mikor megkérdik tőle, van-e valami problémája, fel­riad és energikusan rajzolni kezd. Odakint pedig a szülők iz­gulnak. El-elmennek, de újra visszajönnek, mintha puszta jelenlétükkel erőt tudnának önteni a gyerekekbe. A tét persze nagy. Bejutni sem könnyű, százan jelentkez­tek, és csak húsz gyerek ke­rülhet be az első osztályba, így aztán nagy a rajztanárok­ból alakuló zsűri felelőssége is, amely pár napon belül dönt majd a bekerülőkről. Mit számítanak? Nemcsak a kétnapos vizsga rajz-eredmé­nyét, hanem a szellemi képes­ségeket vizsgáló matematikai, kémiai, mértani feladatok pont eredményét is, valamint a hazulról hozott rajzok, fest­mények, szobrok, intarziák, metszetek stb színvonalát. Rétfalvi Sándor és Lantos Ferenc tanárok válogatják ki közben a beadott munkák leg­jobbjait vagy legérdekesebb­jeit — kell válogatni, mert egyes lelkes művész-palánták ölnyi anyagot is behoztak. Nézem a felvételi lapokat, az apák foglalkozása valóságos társadalmi keresztmetszet: i asztalos, mozdonyvezető, trak- j toros, vájár, orvos, tanár, | gépko"sivezető. termelőszövet- j kezeti szerelő, gyári munkás. ! Ugyanilyen képet mutatna, ha felsorolnám, honnan, merről érkeztek nyolcadikosok erre a felvételire. Még Miskolcról is. Lévén összesen három ha­sonló jellegű iskola hazánk­ban : Budapesten, Szegeden és itt. A kérelmezők megjelölhet­ték, milyen szakon szeretné­nek majd tanulni. Csaknem mindenütt a díszítőfestőt lá­tom aláhúzva. Ez miért van? — kérdem a tanárokat. Mosolyognak: „Mert nem tudják, mi az. Úgy gondol­ják, az az igazi festőművészi pálya”. S ezen nem lehet segíteni, de talán nem is kell: aki ide­jön, bizony mind művész akar lenni. Hosszú az út odáig, ha si­kerül is ez a felvételi vizsga. Mi mindenesetre kiválasztot­tunk — szinte találomra — a behozott munkák közül kettőt, egy szobrot és egy rajzot, álljanak itt mutatóba. (h. e.) Orvos­továbbképzŐ előadások A Mecseki Szénbányák Dó- ryné utcai központjának egyik termébe Soprontól Mis- kolcig, Budapesttől Bajáig minden ünnét érkeztek teg­nap orvosok a mintegy fél­száz pécsi és baranyai kör­zeti orvos mellett. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ve­zetésének képviseletében el­jött dr. Kariinger Gy. Tiha­mér professzor, rektorhelyet­tes, jelen volt dr. Kóbor Jó­zsef megyei főorvos és dr. Hal Tamás a pécsi Városi Rendelőintézet igazgatója. Itt kezdődött az az előadássoro­zat, amely egyúttal emléke­zetes dátum lett a magyar orvostovábbképzésben. — A Budapesti Orvostovábbképző Intézet fennállása óta ugyan­is először történik, hogy nem a fővárosban, hanem vidéken rendezi a képzést. — A megliszteitetés mel­lett jelentős ez a tény — mondja dr. Balogh Ferenc professzor, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem urológiai klinikájának igazgatója —■, mert annak elismerését je­lenti, hogy az orvostudomá­nyi egyetemek a hallgatók és a szakorvosok képzésén túl a gyakorló orvosok to­vábbképzését is elláthatják. Egyébként négy héten ke­resztül heti egy-egy napon rendezzük A járóbeteg-ellátás időszerű urológiai problémái című előadássorozatot, ezen közel 30 előadás hangzik majd el. De egyúttal vitát is akarunk, hogy az országból összegyűlt or vosok elmondják tapasztalataikat, megfigyelé­seiket. Továbbá ennek a so­rozatnak nem kizárólag az urológia a tárgya, hanem az úgynevezett határszakok is. Abban pedig, hogy ezúttal is segítünk közelebb hozni egy­máshoz a tudományt és a gyakorlatot, benne van egy másik cél: a többi orvosi szakokat hasonló rendezvé­nyekre akarjuk serkenteni. Végű] is az a lényeg, hogy kialakuljon a kórház—rende­lőintézeti egység, ami a kor­szerű járóbetegellátásnak is alapja. Most ennek a négy- ...... napos előadássorozatnak a 1 ■ megszervezésében példásan együttműködött a pécsi és baranyai egészségügy három gazdája: az egyetem, a me­gye és a város. Tegnap a következő elő­adások hangzottak el: Az urológiai járóbetegellátás szervezési, műszerezettségi és személyi problémái (dr. Kin­cses József), Urológiai járó­betegellátáson végezhető mű­szeres és műtéti beavatkozá­sok lehetőségei (dr. Faragó György), Sterilizálási problé­mák a Járóbetegrendeléseken, a fertőzési veszélyek csök­kentése (dr. Kelenhegyi Már­ton), Járóbetegrendeléseken végezhető röntgenvizsgálatok és ezek által elérhető diag­nosztikai Eredmények (dr. Gősfay Sándor), A kórház rendelőintézeti egység prob­lémái a szakrendelés és az urológiai osztály szemszögé­ből (dr. Pintér József). Az előadássorozatot dr. Balogh Ferenc professzor nyitotta meg TERMELŐSZÖVETKEZETEK, Állami gazdasagok, vállalatok, figyelem! DT—54 TÍPUSÚ, T—100, SZ—100 TÍPUSÚ TRAKTOROK molorcserés és motorcsere nélküli főjavítását rövid átfutási idővel fix áron vállaljuk! Fixárak: DT—54-es traktor főjavítása 59 600 Ft T—100, Sz—100-as traktor főjavítása 132 000 Ft A megrendelő igénye szerint a DT—54-es gépeknél azonnali cserét biztosítunk. Termelőszövetkezeteknek 20 százalék ár kedvezményt nyújtunk. A gép szállításá­ról gondoskodunk. Igénybejelentés telefonon Is: Pécsvárad 16. mezőgazdasági gépjavító vállalat, cserkút 3. sz. Gépjavító Állomás PÉCSVARAD (Baranya megye) k t > Az állatni kereskedelmi vál­lalatok és szövetkezetek el­múlt évi munkájának ered­ményeiről, ezévi feladatairól Sebes Sándor, a belkereske­delmi miniszter első helyette­se Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye, valamint Pécs város állami-szövetkezeti ve­zetőinek, az idegenforgalmi hivatalok képviselőinek adott átfogó tájékoztatót tegnap Pécsett a Mecseki Szénbánya Vállalat meszesi munkásszál­lója dísztermében. A kereskedelem 1968-ban 111,6 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le. Az állami vállalatok és a szövetkezetek munkájukat jól látták eL — Több termékből azonban ki­elégítetlen a teljes kereslet. — Különösen bosszantó, hogy egyes cikkek, méretek hiá­nyoztak, ugyanakkor a nagy­kereskedelemben és az ipar­ban ezek a termékek készlet­ként felhalmozódtak. Több olyan árucikk is hiányként je­lentkezett, amely importból biztosítható lett volna. 1969-ben 9—9,5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalomra kell számítani, s ennek megfelelően kell felké­szülni. Ugyanakkor megálla­pítható, hogy a beszerző vál­lalatok erősödése nem éri el a várt ütemet. A nagykereskedelmi válla­latok gyakran indokolatlan monopólhelyzetet élveznek. — Támogatunk minden olyan tö­rekvést, amely a vevők igé­nyeit háttérbe szorító mono­pol helyzeteket csökkenti. — Igen kedvező tendencia, hogy a kiskereskedelmi vállalatok növelték közvetlen áruforgal­mi kapcsolatukat a termelők­kel, főleg a ruházati szakmá­ban. Az élelmiszer-árukínála­tot színesítette a mezőgazda- sági termelő üzemek megjele­nése a fogyasztói piacon, és versenyt támasztott az élelmi­szerkereskedelemmel szemben. Ügy tapasztaljuk — mondot­ta Sebes elvtárs —, hogy az iparvállalatok nem használják ki kellően a közvetlen lakos­sági értékelés fokozásában rejlő lehetőségeket. Kívána­tosnak tartanánk, ha még több nagykereskedelmi válla­lat nyitna boltokat. A vállalatok tevékenységét nagymértékű óvatosság jel­lemezte. Beszerzéseiket csök­kentették, még a kelendő áruk vásárlásától is óvakod­tak ahelyett, hogy a készletek gyorsabb értékesítésére, tar­tós árcsökkentésre és további értékesíthető áruk beszerzésé­re, szezonokra való jobb fel­készülésre törekedtek volna. Alig tapasztalható olyan je­lenség, hogy a termelők az ármechanizmus hatására ter­mékeiket korszerűsítették vagy a korszerűtlen termékek árát csökkentették volna. A kiskereskedelem a termelő vagy a nagykereskedelmi vál­lalatok áremeléseit sokszor kritikátlanul átvette és tovább hárította a fogyasztókra. Ez helytelen gyakorlat: kénysze­rítsék a termelő vállalatokat a korszerűtlenebb, kevésbé keresett áruk árának csökken­tésére. A kiskereskedelmi forgalom árszínvonala 1969-ben összes­ségében 1—2 százalékkal emelkedhet — mondotta Se­bes Sándor —, de ez nem tervszám, csupán a lehetősé­get jelzi. Az élelmiszereknél különösebb árszínvonal-válto­zással nem számolunk, sőt jó zöldség-, gyümölcstermelés esetén az árszínvonal csők' kenhet A vendéglátásban az állami támogatás mérséklése az ételek árszínvonalának emelésére ösztönözhet A vál lalatoknak, szövetkezeteknek azonban számolniuk kell az­zal, hogy a magasabb árak jelentősen mérséklik a ven­déglátás iránti igényeket. Eb­ben az évben bővül azoknak az áruknak száma, amelyek­nél tartós ármérséklés követ­kezik be. A vállalatok és szövetkeze­tek állóeszköz fejlesztésére 2,1 milliárd forint áll rendelke­zésre. Központi forrásokból az idén néhány szállodát építe­nek, tovább épül Pécsett a koordinált nagykereskedelmi raktár. A miniszterhelyettes a to- vábbiakbán felhívta a figyel­met a lakosság áruellátásá­nak még jobb megszervezésé­re, a mennyiségi és választéki hiányok csökkentésére. A vá­lasztékcsere növeléséhez lé­nyegesen kedvező feltételeket teremtett a KGST országok belkereskedelmi miniszterei­nek közelmúltban tartott ta­nácskozása, amelynek egyik alapgondolata szerint mielőbb el kell érni. hogy a baráti or­szágok korszerű fogyasztási cikkei mindenütt egyaránt kaphatók legyenek. A több mint kétszáz részt­vevő közül számos hozzászóló egészítette ki a beszámolót a helyi sajátosságok, eredmé­nyek, gondok felsorolásával. Nagy István Százezer tojás egyetlen kistermelőtől Fantasztikus eredmé- í nyekkel zárult az 1968-as > baromfihús- és tojáster- i melési verseny, amelyet a i Megyei Nőtanács helyisé- < gében tegnap értékeltek. A ? körzeti fogyasztási és érté- 1 kesítési szövetkezetek je- 5 lentései alapján a követ- ) kező személyek érték el a \ legmagasabb helyezéseket: !! Bakonya Józsefné má- roki termelő 1968-ban 118 ezer tojást és 8 mázsa ba­romfit adott el a fogyasz­tási szövetkezetnek. Sziebl Gyuláné szászvári asszony 110 780 tojással és 3 má­zsa baromfival, a bólyi Sebestyén Gyuláné pedig 110 ezer tojással és ugyan­csak 3 mázsa baromfihús­sal iratkozott fel a leg­jobbak listájára. A nagy külföldi keres­letnek megfelelően egyre inkább előtérbe kerül a versenyben a libahizlalás és nyúlhús előállítás is. Az előbbiben Kett Mártonná kozármislenyi és Pósa Jó­zsefné szentkatalini asz- szonyok érték el a legjobb eredményeket, akik 1611 illetve 680 kilogramm hí­zott libát adtak, át a fo­gyasztási szövetkezetnek Péter Lászlóné vásáros- dombói asszony 587 kilo­gramm nyulat, 18 ezer to­jást és 157 kilogramm ba­romfit a mozsgói Bánhe­gyi Mlhályné pedig 46í kiló nyu’at, 6480 tojást é: 97 kilogramm baromfi' vitt be. a fogyasztási szö­vetkezethez. Mint minden évben, i legjobbakat most is meg­jutalmazzák. Tárgyjutal­makat és összesen 18 ezei forint értékű áruutalvány’ nyújtanak át a kiválók­nak. Az utóbbiakat a fo­gyasztási szövetkezetei boltjaiban lehet beváltani A jutalmakat a MESZÖA és a nőtanács képviselő adják át a járási székhe­lyeken. Mohácson márciu: 13-án. Szigetváron már cius 14-én, Siklóson 17-én a pécsi járásbelieknel 18-án. Sásdon pedig 25-éi osztják ki a jutalmakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom