Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-04 / 52. szám
Méf. méfdut 4, Dwnantmi nxvuto 3 A termelékenység problémái a megye ipari üzemeiben A vártnál magasabb vállalati nyereségek A Megyei Tanács VB Ipart Osztálya hat vállalat felügyeletét látja el, így e vállalatok vonatkozásában tájékozottsága széleskörű. Ez arra késztet, hogy a vitában részt vegyek, véleményt nyilvánítsak a vállalatok termelékenységének alakulásáról, problémáiról. Bár szerintem itt tulajdonképpeni vitáról nem lehet szó, hiszen a cikkben tett megállapítások igazak, és ezekre a vállalatokra is helytállóak. — Megjegyzéseim tehát kiegészítő jellegűek, szélesítik e témában a részletek ismeretét. 96,5 százalék Baranya megye és Pécs m. J. város tanácsi iparának termelékenysége 1968-ban 93,6 százalékos volt. Ehhez hasonló az osztály felügyelete alatt álló vállalatok termelékenysége is: 96,5 százalék. Érdemes megjegyezni, hogy a termelékenység visszaesését tulajdonképpen két vállalat tevékenységében találjuk meg: a Baranya megyei Építő-- anyagipari Vállalat termelékenysége 98,7 százalék, a Komlói Helyiipari Vállalat termelékenysége 94,8 százalékra alakult A többi vállalat termelékenységi mutatója kivétel nélkül száz százalék felett van, ami azt jelenti, hogy 4 vállalat termelékenysége kis mértékű emelkedést mutat. Legnagyobb arányú a termelékenység emelkedése a B. m. Talajerőgazdálkodási Vállalatnál: 14,5 százalék. Figyelemre méltó, hogy a Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat 7,5 százalékkal javította termelékenységét, bár 1968. január 1-től rövidített munkaidőben dolgoznak. A vázolt helyzet többirányú következtetésre ad lehetőséget. Ezek a következtetések legcélszerűbben úgy csoportosíthatók, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a termelékenységmérés eredményében látszólagosak, melyek a valósak, melyek a termelékenység javulását elősegítő, melyek a gátló tényezők. Szabad út az ésszerűsítésre A termelékenység valódi értékét torzítja a bedolgozói létszám figyelembevételének szokásos módja. Ez azt jelenti, hogy „rendes” vállalati dolgozónak tekintjük, bár tudjuk, hogy sokkal lazább megkötésekkel végzi termelő tevékenységét Ha a tényleges hatékonyságot vesszük figyelembe, és korrigált módon számítjuk a vállalati termelékenységet, lényegesen jobb eredményt kapunk. így a Komlói Helyiipari Vállalat termelékenységi mutatója már 4,6 százalékos termelékenységjavulást bizonyít. Ugyanígy a bedolgozókat foglalkoztató Mohácsi Vegyesipari Vállalat termelékenysége 18,7 százalékos értékre emelkedik. A munka hatékonyságát a termelékenységet javító tényezők technikai dologi oldaláról vizsgálva, jelentős volt, hogy a vállalatok többsége már 1967-ben komoly előkészületeket tettek 1968-ra. így a Komlói Helyiipari Vállalat és a Baranya megyei Szerelőipari Vállalat rekonstrukciós és fejlesztési munkákat végzett. A vállalatok gazdasági önállósága szabad utat nyitott a belső szervezés, ész- szerűsítés kibontakozására. — Hasonló jellegű a vállalatoknak az a kizárólagos joga, hogy profilon belül a piac igényeinek megfelelően azt a terméket gyárthatja, amelyet a legjobb termelékenységgel tud piacra vinni. Személyi oldalról a termelékenység javulását kellett segíteni annak a szellemi tőkének. amit a vállalatok ve- ' zetöi az új gazdasági mechanizmusra történő felkészítés során kaptak. Általában azok mt, új körülmények, amelyek a vállalati önállóságban mint lehetőségben biztosítottak. Rontó tényezők A termelékenység javulását rontó tényezők már sokkal nagyobb számban lelhetők fel. A cikk megállapításaihoz csatlakozva hangsúlyozom, hogy a létszámnövekedés és ettől függetlenül a nagyarányú munkaerő-mozgás közvetlen okozója volt sok esetben a termelékenység nem megfelelő emelkedésének vagy romlásának. A tanácsi iparban gyártott termékek előállításának technológiája a jelenlegi technikai színvonal mellett nagyfokú begyakorlottságot igényel. Az új munkaerő begyakorlása idején nyilvánvaló, hogy a termelékenység kárt szenved. Ez a jelenség a B. m. Talajerőgazdálkodási Vállalat és a B. m. Építőanyagipari Vállalat kivételével jellemzőnek tekinthető. A B. m. Talajerőgazdálkodási Vállalatnál folytatott munka technológiája az átlagosnál lényegesen alacsonyabb begyakorlást igényel. A B. m. Építőanyagipari Vállalat esetében éppen a létszám- csökkenés okozta a termelékenység romlását, mert egyes esetekben a létszámkiesés egész munkafázisok kiesését jelentette. A vártnál magasabb vállalati nyereségek kialakulása közvetett módon ugyan, de hatást gyakorolt a termelékenység visszaesésére. Az I. félévi mérleg után a termelés nagymértékben lelassult. Míg az I. negyedévben 128, a II. negyedévben 116, a III. negyedévben csak 105,9 százalék volt a termelés aránya az előző évi hasonló időszakhoz képest. Nyilvánvaló, hogy lényegében változatlan létszámhelyzet mellett a kapacitáskihasználás csökkenése termelékenység romlással is járt., i Szintén rontotta a munka hatékonyságát új tevékenységek széleskörű bevezetése egyes vállalatoknál. Ez leginkább a B. m. Patyolat Mosoda Vállalatnál szembetűnő, ahol a rongyfeldolgözás, mint új tevékenység nem volt olyan hatékonysági szinten folytatható, mint a többi, régóta gyakorolt profiL Terméktömeg Megítélésem szerint döntő módon a vállalati érdekeltség foka hatott a termelékenység tényleges alakulására. Az 1963. januárban életbeléptetett új árrendszer induló árai olyan nyereségtartalékokat tartalmaztak, amelyek biztosították a vállalatok számára azt a lehetőséget, hogy a termelés tömegének növelésével megfelelő vállalati nyereségre tegyenek szert. A nagyobb terméktömeg előállítására az adott technikai és eszközbeszerzési lehetőségek mellett a kötetlen bérkeret kínálta az olyan megoldást, hogy az a munkaerő növelésével érjen célt. — Nem utolsó sorban vették figyelembe a vállalatok azt, hogy a bérköltség gyorsan megtérülő kiadás, a munkaerő könnyebben mobilizálható, mint az eszközökbe fektetett érték. Nem kívánok itt olyan fejtegetésekbe bocsátkozni, hogy a vállalatokat terhelő bérköltség csak egy része annak az ellenértéknek, amelyet a dolgozó munkájáért ] kap. Nem a vállalat viseli I azoknak a követett juttatá- ! soknak anyagi kihatásait, me- ; lyet a dolgozók „bérként” | kapnak. Az utóbb vázolt té- nyék következtében 1968. III. negyedévének végére 26 9 szá- j zalékkal emelkedett a hat vál- | lalatnál a foglalkoztatottak 1 létszáma. A termelékenység aránylag I alacsony szintű emelkedése mellett a kép teljessége ér- dekében meg kell említenem, j hogy a vállalatok állóeszkö- , zei fenntartásának gyarapító- i sára 1968. I. félévében (teljes évre még nem áll rendelke- j zésre adat) közel 6 millió fo- j r in tot fordítottak. Az átlagostól 'eltér, ezért j szükségesnek tartom megem- ' líteni azt is, hogy a bérszínvonal kötöttségéből eredően létszámhigítás nem tapasztalható, amit döntő módon az bizonyít, hogy a vállalatok közül egyik sem merítette ki a színvonal felső határát elérő béremelési lehetőséget. Az 1968. évi tapasztalatok alapján, a központilag felül- 1 vizsgált és több vonatkozásban módosított ösztönzők arra engednek következtetni, hogy 1969-ben a termelékenységi mutatók alakulása kedvezőbb lesz. A felügyeleti munkában szerzett tapasztalatok is remélhetőleg a termelékenység javulásának irányába hatnak. Dr. Heim György osztályvezető Több mint száz Jókai utcai alsó tagozatos indult vasárnap délután a Bőrgyár kultúrtermében rendezett jelmezversenyen. A verseny előtt a négy évfolyam sok-sok tanulója gazdag kultúrműsort adott. Szemet gyönyörködtető kilátás a városra A Vil Nappalra elköltözik a brigád Az új telep „portája” egyelőre egy keresztbe feszített lánc, amelyet a jövőmenő autók előtt leeresztenék. Bent aztán kátyú, sár, a három holdas parlagon. — Jobboldalt épülő raktár, műhely, szemben pedig téli javításra behozott útépítő gépek sorakoznak. — Vasbeton-szerelők?! — Hátul, abban a fehér viskóban ... Rálátni innét a hosszan elnyúló városra, a Mecsekre. Szép hely lehet ez nyáron. Illetve szép lesz. Most ugyan kopár, de majd az utakat lebetonozzák, a szűzen maradt területet meg fákkal ültetik be. Udvari László — a szerelők brigádvezetője — komikus pózban invitál:.. — Tessék . csak belépni a Villa Negrába! A fabódén nincs ajtó, csak egy lebegő, viharvert ponyvadarab, azon pedig ablak (!). A kőművesbakokon vastag, ácskalapáccsal összefogott pallók, ez a munkapad. Itt szerelik a gömbvasszerelvényeket — Feri bácsi, a puffokat és a teázó asztalt! Knábel Ferenc — alacsony, kedves, jókedélyű ember — ítiák a terveket í j lép esősor a tv-toronyban Többhónapos vizsgálat után döntés született a pécsi tv-torony lépcsőrendszerének tervmódosításáról, a város leglátványosabb építménye 1967 óta épül. 1968 szeptember elején fogtak hozzá a toronytest belsejében az előregyártott csigalépcsősor beemeléséhez. A 90 méter magasságig húzódó lépcsők összsúlya több, mint száz tonna volt. Október 22-én, egy hónappal az elhelyezés után, 82 méter magasságban, az úgynevezett F-szektor legfelső lépcsőrésze kibillent és lezuhant, magával rántva az alatta levő tizenkét betonlépcső-egységet. Az óriás robajjal, porfelhővel kísért zuhanás szerencsés kimenetelű volt. Az ott dolgozó segédmunkásnak volt annyi ideje, hogy a térségből kilépjen. A szétfröccsenő betontörmelék három könnyű sérülést okozott. A történtek után három szakértői bizottság vizsgálta a hiba okát, valamint azt, mit kell tenni, hogy az óriástorony lépcsője biztonságos legyen. A szakértőbizottságok közös megállapítása szerint a terveket módosítani kell. A betonlépcső egységek belső oldalán olyan rögzítést kell készíteni, amely állja a 90 méteres magasságban jelentkező mintegy 1200 kilogrammos kibillentő erőt, amely részben a terhelésből, részben a szélnyomás- b<*l adódhat. Amint az időjárás engedi, a pécsi panel-üzem ismét elkészíti a tv-torony lépcsőzetét és megkezdik a beszerelést. tuskókat gurít elő, a tuskók- ra vattáskabátot helyez, aztán előkerül a „teázó asztal” is, ugyancsak . deszkából, rövi- debb-hosszabb lábakkal. Kicsit billeg, de azért jó. Itt van még Kaiser János is, a brigád harmadik tagja, csupán Engler Kristóf hiányzik, szabadságát tölti. A Villa Negra — persze — ideiglenes „műhely”, ők építették az őszön, hogy a hótól, esőtől védjék magukat. A Közúti Építő Vállalat régi Siklósi úti telephelye megszűnőben van, itt építkeznek majd, a Felszabadulás útja 16. szám alatt. A vasbetonszerelés sohasem volt könnyű munka. De a műhely előtt álló — villannyal működő — vágó és hajlítógép gyorsítja, könnyíti az előkészítést. Udvari László mutatja a munkanaplót: — Ez például a hatos mű- út egyik műtárgya. A „műtárgy” — vagyis a betonhíd — pontosan a 245. kilométer 30. méterénél van. Szigetvár után, valahol Gö- rösgall közelében. A 9 méter fesztávolságú hídba 5800 kg — különböző átmérőjű — gömbvasat szerelt be a brigád. Udvari László negyedmagával az egész vállalat részére végzi a vasbetonszerelést. Most, a téli hónapokban, inkább az előkészítés folyik. Megkapják a hidak, átkelők rajzát, ennek alapján összeállítják a vasszerkezetet és amikor az időjárás megfelelő — tehát indulhat a betonozás —, akkor a helyszínen elvégzik a szerelést. Ilyenkor az egész brigád kiköltözik néhány napra, esetleg néhány hétre, és napi tíz-tizenkét órát dolgoznak. — Gyakran még éjjel is szerelünk reflektorfény mellett — mondja Kaiser János —, mert nyomunkban vannak a betonozok és az útépítők. A gömbvasat általában 14 méteres darabokban kapják, ebből szabják le a szükséges méreteket, lehetőleg úgy, hogy hegeszteni ne kelljen. Néha speciális hegesztési formát kell elvégezni és ilyenkor röntgenvizsgálat alá veszik a varratot, de ez már nem a brigád feladata. Később feloldódunk a szakmai témából, aztán közelebbről ismerem meg ezt a gyér létszámú — és ma még eléggé kényszerű körülmények között dolgozó — brigádot. Életútjuk érdekes is, meg nem is. Udvari László a negyvenes évek végén valahogy a néphadseregbe keveredett- 14 éves fejjel, később Kossuth-akadémia, aztán egy szigorú ezredes mellett segédtiszti beosztás, senki sem kényszerítette rá, mégis leszerelt. Pontosabban maga sem tudná megmagyarázni, hogy miért. Feri bácsi a vállalat Garay utcai szállásán lakik, hétvégén utazik haza Ara- nyosgadányba. Nem pihenni. Ott a 800 n-öl háztáji — felesége szövetkezeti tag — a kukoricával, burgonyával, répával van munka elég. — Brennbergbányán született, apja bányászkodott. Tizenhárom gyerek... Szétesett a család, egyik nővér Bécsben él, ha él, de a többiek sorsát is homály fedi. Kaiser János Szentlőrincről jár be naponta vonattal. Kisfia, felesége, meg a szülők, így élnek együtt. Most bővítették a családi házat háromszoba összkomfortosra, csak a vizet kell még bevezetni majd az utcáról a lakásba, fürdőszobába. — És a pénz? — Szokásos. Udvari kettőezemégyet-ötöt keres, a többiek mint segédmunkások kétezret. Furcsa módon nem sokat beszélnek a keresetről. Azt sem veszik zokon, hogy — ha ideiglenesen is —, de ebben a „műhelynek” csúfolt bodegában kell dolgozniuk. Kicsit nomád • világ ez itt. Szürke lavór, szürke öltözőszekrény, jó meleget árasztó fehérzománcú kalor- kályha. „Valaki” kaparász a tetőn ... „Madarak!” — mondják mosolyogva. A kenyérmaradékot földobálják a hullámpala-tetőre és a verebek lakmároznak. Ideszoktak. Nem bántja őket senki, még a gömbvasakon táncoló kalapácsok ritmusa sem. R^,b Ferenc Takarékossági pályázat „Takarékossági pályázatot” hirdetett a Baranya megyei Tanács Az új gazdálkodási rendszerben ugyanis a különböző szintű tanácsok között a megyei a „legszegényebb”. Kevés a megyei vállalat, állami dotáción kívüli többletbevételhez csak akkor jut, ha a tervezett kiadásokból megtakarítást ér el. Az osztályvezetők számára kötelező a részvétel azzal a céllal,, hogy felderítsék: milyen dologi megtakarítások érhetők el szakterületükön és milyen módon. Rajtuk kívül természetesen önkéntes pályázók is nevezhetnek. A három legjobb javaslatot 5000, 4000 és 3000 forinttal díjazzák. Az értékelést március végén tartják. Az elért megtakarítást egészségügyi és kulturális létesítmények fejlesztésére fordítják. — Az 1969-ben így szerzett többlet- bevételből a harkányi gyógy- kórház felszerelését, berendezését gyarapítják és a Mecsekben az orfüi üdülőövezetet fejlesztik. A pályázat hirdetésével egyidejűleg „létszámfelesleg” vizsgálatot is indítottak a megyei tanácsnál. A VB egy tagjának vezetésével működő bizottság minden osztály ügyrendjét.felülvizsgálja. Eb. ben a munkában részt vesz a Közalkalmazottak Szak- szervezetének képviselője is. Ahol az ésszerűnél több munkaerőt alkalmaznak, ott létszámcsökkentés következik. A megtakarított béralap egy részét fizetésemelés címén ott hagyják annál az osztálynál. A másik részéből olyan intézményeket erősítenek meg létszámmal, amelyeknél ilymódon költséget takaríthatnak meg. illetve jobbá, vagy jövedelmezőbbé tehetik a tevékenységet. — Ilyen például a tanács jólfelszerelt dokumentációs laboratóriuma, amely nagyon sok megrendelést kap filmek készítésére, tsz-újságok - előállítására, stb. nagyobb létszámmal a meglevő gépeit ’ jobban kihasználhatná, több-' let bevételhez jutna a tanács. A „létszámfelesleg” vizsgálatot összekötik a műszaki fejlesztéssel. A bajai járás mintájára gépesítik az adószámvitelt. Ha beválik, általánossá teszik. A felszabaduló munkaerőt pedig elhelyezik máshova. Hné — Baleset. Szombaton késő este a Siklósi úton, a Bőrgyár előtt Kolozsi Márton 25 éves honvéd egy személygépkocsi elé lépett, mely elütötte. A mentők súlyos sérüléssel szállították a II. Sebészeti Klinikára. — A „Takarót Vietnamnak” akció keretében a sásdi járás asszonyai is szebbnél szebb takarókat készítettek. A Járási Nőtanácshoz eddig 34 takaró érkezett. Ez* a márkát mindenki ismeri, de azt még sokan nem tudják, hogy a kiváló hegesztési tulajdonságokkal rendelkező TÍPUSÉT egyenáramú ívhegesztőgépen kívül a DSG 92/12 és SG 92/12 típusú hegesztőgépek garanciális és garancia időn túli javítását, felújítását 3 hónapos garanciával kedvező feltételek mellett rövid határidőre vállaljuk • • • Díjtalan tanácsadás MŰSZAKI, KERESKEDELMI, ÉS PROGRAMFÖOSZTALY EGYESÜLT VILLAMOSGÉPGYÁR, Budapest, X., Gyömrői út 128. Telefon: 273-640. Telex: 507, mellék: 276, Suchané
