Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

t*M. március 30. Dunontau cittuio 3 Megkezdik a mentesítési határozatok kikézbesítését Hasznos kBdem<IITa<f. Új szakaszába lépett a földtörvény végrehajtása A közelmúltban a Megyei Pártbizottság szövetkezetpoli­tikai bizottsága megtárgyalta a földtörvény végrehajtásának tapasztalatait. A földtörvény legfontosabb célkitűzése a tsz földtulajdon létrehozása, de ezzel egyidőben sor kerül a földtulajdon és a földhaszná­lat területén korábban tapasz­talt számos hiányosság felszá­molására is. Tsz-tulajdon Faluról sokan városba köl­töztek, iparban helyezkedtek el, s földjeiket a tsz-ben hagyták. Az idősebb tsz-tagok földjei a már nem mezőgaz­daságban dolgozó örökösökre szálltak, így egyre nőtt azok­nak a területeknek a nagy­sága, amelyet ugyan termelő- szövetkezetek használtak, azon­ban kívülállók tulajdona volt. Sokszor e tulajdonosok rész­ben vagy egészben kikérték földjüket a termelőszövetke­zetektől. E kérésnek a tsz-ek gazdálkodásuk folyamatossága miatt nem tehettek eleget, mégis zavarta a nyugodt ter­melést. 1968-ban 38 bizottság vizs­gálta felül a termelőszövet­kezetek által használt terüle­tek tulajdonviszonyait. 101 367 földrészlet tulajdoni helyzetét vizsgálták és a következőket állapították meg: 1. Tsz-tagok és családjaik területe 209 523 kb 44,4 százalék 2. A tsz saját területe 3. Megszűnt szervezetek területe 4. Állami tartalékterület 5. Kívülállók területe 9. Letárgyalatlan hagyaték összesen: 460 kb 0,1 százalék 39 898 kb 8,1 százalék 132 287 kb 28,0 százalék 60 824 kb 12,9 százalék 29 037 kh 6,1 százalék 472 026 kb 100,0 százalék A kívülállók 60 824 kh terü­lete 29 266 fő között oszlik meg és ezek közül 1014 kül­földön lakik és 4673 személy tartózkodási helye ismeretlen. Az említetteken kívül 7752 kívülálló 4579 kh területe ke­rült állami erdőgazdaság tu­lajdonába. 1969. január 1-e után a helyzet gyökeresen megválto­zott. A földtörvény alapján mindazok a földek, amelyek kívülállók tulajdonát képe­zik, termelőszövetkezeti tulaj­donba kerültek. Az állami tartalékterület a termelőszö­vetkezet kérelmére térítés mellett a tsz tulajdona lesz. E tulajdon megalapozása rendkívül nagy és jelentőség- teljes feladatot rótt a tanácsi földügyi szakigazgatási appa­rátusra. 1968-ban ennek vég­rehajtása volt a legfontosabb földügyi feladat . ,. Térítést fizetnek A földtörvény gyakorlati végrehajtásáról az olvasók rendszeres tájékoztatást kap­tak. A földtörvényt az jellem­zi, hogy nem sérti senkinek a jogos érdekét, csak jogilag rendezi a föld használata és a tulajdona közti eltérést. Ezt sem teszi mechanikusan. To­vábbra Is fenntartja méltá­nyos esetben az öregek, vala­mint a haszonélvezeti joggal terhelt földek eredeti tulaj­donjogát. A másik fontos törvényben rögzített elv, hogy a tsz-nek a földért — néhány kivételes esettől eltekintve — fizetnie kell. A tsz a kívülálló gyü­mölcsös és szőlő területéért aranykoronánként 80—400 fo­rintig, egyéb terület esetében pedig aranykoronánként 80 forint térítést fizet. Az így kiszámított összeget öt évi , egyenlő részletben kell kifi­zetni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a volt tulajdonos a személyi földtulajdon mér­tékéig, vagyis 1600 négyszö­gölig mentesítésben részesül­jön. A mentesítést belterüle­ten, vagy zártkertben lehet megadni. A tsz nagyüzemileg hasznosítható külterületi föld­jét a törvény értelmében nem lehet csökkenteni mentesítés címén. így mindazok a sze­mélyek, akik belterületen vagy zártkertben földtulajdonnal rendelkeztek, mentesítést kap­nak, ha azt 1969. január 1-ig a területileg illetékes járási földhivataltól kérték. Mentesítések A mentesítéssel kapcsolat­ban különösen két dolog fon­tos. Az egyik az, hogy a men­tesítést 1969. január 1-ig kér­ni kellett. E határidő betar­tása fontos, mert határidő után érkező kérelmeket a tör­vény értelmében a földhiva­talok kötelesek elutasítani. A másik fontos körülmény az, hogy mentesíteni csak zárt­kertben, vagy belterületen le­het Ha a kívülállónak a belte­rületen, vagy zártkertben volt területe, automatikusan men­tesítést kap — természetesen kérelem esetén. Amennyiben ilyen területe nem volt, men­tesítést csak az esetben kap­hat, ha a termelőszövetkezet rendelkezik ilyen területtel és hajlandó e területet elcserélni a kérelmező területével. A kérelmezők száma nagy. A belterület és zártkertek te­rülete korlátozott, ezért meg­lehetősen nagyszámú mentesí­tés iránti kérelmet el kell utasítani. Használati jog Kormányzatunk intézkedése következtében e problémát Is megoldottuk. Mindazok a sze­mélyek, akik falun élnek és szociális körülményeik is in­dokolttá teszik, életük végéig tartó földhasználati jogot kap­nak bérlet formájában mint­egy jelképes bérleti díjért. Ez ' az intézkedés elsősorban a volt pártoló tagokat és más termelőszövetkezetből kizárt tagokat érinti. A földtörvény végrehajtásá­nak első szakasza befejező- j dött. ■ A tsz-tulajdonba adásá­ról szóló határozatok kikézbe- j sítése ez év első felében meg­történik. Jogerőre emelkedés i után kezdetét veszi a megvál- i tási ár első részletének kifi­zetése. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács VB I elnökhelyettese. A hosszabb út — olcsóbb Gyékényes vasútállomásán állandóan rakodnak a kavics­szállító vonatok. Ezek egy jelentős része Pécsre, illetve környékére indul —- többnyire a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat megrendelése alapján. Az útvonal a leg­utóbbi időig Barcson, illetve Szentlőrincen át vezetett — ez ugyanis a legrövidebb meg­közelítési mód. Március kö­zepe óta kerülnek a vonatok: Barcs helyett Kaposváron, il­letve Dombóváron át, érnek célba. A többletút 49 kilomé­ter — az egy vagonra eső költség mégis 306 forinttal ki­sebb, mint korábban volt. A magyarázat: a gőzmozdonyt felváltotta a Bieziel-vontatás, s miután a Dombóváron át vezető vasút teherbírása sok­kal nagyobb, mint a barcsi szárnyvasúté, a kocsik ezen az útvonalon már teljes ter­heléssel „utaznak”. A négy- tengelves. 60 tonnás kocsikból összeállított teljes terhelésű irány vonatok menetideje sen hosszabb egyébként, mint ko­rábban volt. Tegnap délelőtt elutaztak a küldöttek Eredményes munkát végzett a harkányi ENSZ-szimpozion Az előcsarnok politúrozott dohányzóasztalán gondosan el­rendezett „fülhallgató-hegy” magasodik: véget ért a har­kányi ENSZ-szimpozion. — Szombaton délelőtt 10 órakor kigördült a Bányász Üdülő udvaráról a delegátusokat szállító kocsi-karaván; üresek a tolmácsfülkék, tárva-nyitva állnak a szobaajtók. A tár­salgó oszlopai körül még ott állnak ugyan a tanácskozáson résztvevő országok lobogói, a pár nappal ezelőtti nyüzsgő, soknyelvű, színes forgatag sa­játos hangulata azonban már visszavonhatatlanul a múlté. Az üdülő, mely egy héten át igazán olyan volt, mint a hír­adófilmekről jólismert nem­Üj gyártómezőkkel bővítik a Baranya megyei Építőipari Vállalat panelgyárát. A tavaly kezdődött rekonstrukció befejezése után az eddigi 930 panellakás helyett ezerkétszáz lakást tudnak gyártani. A képen: az új gyártómező betonozásán dolgoznak M építők. Varróüzem Mohácsi- szigeten Az ipari kooperáció, I ; és bedolgozó rendszer ki­alakításának egyik út­törője megyénkben a mohácsi-szigeti Dunavöl- gye Termelőszövetkezet. Gépüzemében évente milliós megrendeléseket teljesít a budapesti Lánc­gyárnak, s másik nagy partnerének, a Szom­bathelyi Bútorgyárnak, melynek a Szombathelyi Kárpitosipari Vállalattal kooperálva — fémvázas ülőbútorokat gyárt nagy szériában. A Kaposvári Húskombinát részére az idén 30 ezer májlibát hizlal meg a tsz, s a libák tömését háztáji be- | > dolgozó rendszerben a tagjaival végezteti el. — Népes tagságának folya­matos, rendszeres fog­lalkoztatása készteti a tsz-t e megoldásokra, mert a mindjobban gé­pesített mezőgazdasági termelés egyre kevesebb munkalehetőséget kínál. Különösen a női mun­kaerő lekötése okoz sok gondot a szövetkezetben. Ezt még az is fokozza, hogy a szigeten sem bölcsőde, sem állandó óvoda nem működik, s a kisgyermekes anyák gyakran otthoni lekötött­ségük miatt nem tudnak munkát vállalni a közös­ben. E hátrányos hely­zetben lévő nők sorsán kívánt könnyíteni és in­dította be a közelmúlt­ban új melléküzemét a tsz. Az ötven asszonyt foglalkoztató varróüzem mindössze egy kis mű­helyből áll, ahol a meó- ! 1 sok, az áruátvevők és áfadók, valamint a gal­lérvarrók dolgoznak. A £ munka oroszlánrészét otthon végzik a nők, ki­ki a saját varrógépén, bedolgozó rendszerben. A megrendelő az or­szágos hírű Vecsési Fe­hérnemű Ktsz, melynek gyártmányait Európa- szerte ismerik. A textil leszabott ál­lapotban érkezik a tsz- be, ahol az asszonyok csak összeállítják. — A legkényesebb részt, a gallért, szakképzett asz- szonyok varrják fel. Az ötven nő többsége kisgyermekes anya, vagy olyanok, akik ne­héz mezei munkát egészségi okokból nem végezhetnek, illetve azok, akik idős, beteg hoz­zátartozóik ápolása miatt nem tudnak a közös munkákban részt venni. Az üzem két héttel ezelőtt indult be. Ter­mékei pár napja Pé­csett is kaphatók, a Kossuth Lajos utcai Bu­dapest divatáru bolt­ban. I zetközi konferencia-termei: I bármelyike, most visszavedlett I azzá, ami: egy csendes, szo- j lid, vidéki pihenőhellyé. i A rendezőbizottság tagjai : egészen Paksig kísérték a ven- I dégeket, a szimpozion azonban nem ért véget az utolsó kéz­fogással. Az öt napon át fü- radhatatlanul készenlétben ál­ló műszaki személyzet most rendszerezi a felszólalásokat rögzítő magnószalagokat, s csak ezután, az elkövetkezőn, dő hetekben, kerül sor a ha­talmas anyag tudományos fel­dolgozására. A „gyorsmérleg” természetesen készen vau, hisz a záróülésen röviden összefoglalták az elhangzotta­kat Az értékelés alapja a következő három kérdés volt: 1. milyen fejlődés következett be az elmúlt tanácskozás óta, 2. mit ajánl a szimpozion a gyakorlati szakemberek szá­mára és végül: 3. melyek azok a területek, melyek meg­ismerésére az eddiginél na­gyobb erőfeszítéseket kell ten­niük a kutatóknak? A hosszantartó, s nem egy­szer valóban parázs viták kö­zepette megállapítást nyert: 1964 és 1969 között a regio­nális módszerek rohamos tér­hódítása volt a fejlődés jel­lemzője, s most már biztosnak látszik, hogy ezen az úton kell tovább haladni. A vé­dekezési eljárások által kivál­tott folyamatokat és a bánya- művelés okozta jelenségeket komplex módon kell vizsgálni, mert enélkül nem készíthetők el a bányászat számára ma már nélkülözhetetlen gazda­ságossági prognózisok. És még egy „alaptétel”: a váratlan szén- és gázkitörések megelő­zése érdekében foganatosított intézkedéseknek az eddiginél jobban szem előtt kell tarta­niuk az üzemekben mind ha­tározottabban jelentkező kon­centrációs törekvéseket — a versenyképes széntermeién ugyanos ma már elképzelhe­tetlen koncentráció nélkül. Nagy teret szentelt a szim­pozion a gázveszélyes bányái: villamosításával kapcsolatos kérdéseknek. Mint ismeretes, a villamos gépek és szerszá­mok sokkal gazdaságosabbal:, mint a pillanatnyilag kény­szerből használt sűrített leve­gős motorok, leváltásuk azon­ban éppen biztonsági okokból rendkívül nehezen megy. Sok különvélemény hang­zott el a viták során a gáz­előrejelzéssel, illetve a dol­gozók riasztásával kapcsolat­ban. Metánjelző és „kitörés­jósló” berendezésekben nincs hiány, megbízhatóságuk azon­ban nagyon is kétséges. A feladat tehát: rendkívül érzékeny, s minden körülmé­nyek között megbízhatóan működő jelző rendszer kiala­kítása és rendszeresítése, mely a veszélyes metánkoncentrá­ció létrejötte esetén nemcsak jelzéseket ad, de a leg­szükségesebb „intézkedéseket” — villanykapcsolás, vonatok leállítása, stb. — is elvégzi. A szimpozion gyorsmérle­géhez tartozik a szervezés és bonyolítás értékelése is. A távozók egyöntetű véleménye volt: Harkányban minden fel­tételt megteremtettek a za­vartalan munkához. A prog­ram városnézéssel, megyei ki­rándulásokkal való kiegészí­tése is szerencsés ötlet volt: sokan most jártak először Ma­gyarországon. Az elismerő nyilatkozatok, lelkes dicsére­tek és viszontlátást ígérő bú­csúszavak végső tanu’sága te­hát: Baranya megye egészen igényes rendezvények fogadá­sára és lebonyolítására is al­kalmas. A sikerhez t< r~észe- tesen az eleve adott ‘érmé- szeti szépségek mellett pre­cizitásra, előrelátásra, kor­szerű technikára (mint pél­dául a mostani tanácskozás tolmácsberendezése volt) és bizonyos fokú nagyvonalúság­ra is szükség van. Míntahogy mindez az ENSZ II!. gázki­törésekkel foglalkozó szimpo- zionján hiánytalanul együtt is volt... Békés & M érn ök továbbképzés Pécsett 600 m __________ a tanfolyamokon ! nél az előadásokat heti egy- egy alkalommal 4—5 órában | tartják meg. Előfordul azon- ! ban az egy hetes időtartamú j bentlakásos forma is — szén- I bányánál — és számos más 1 variáció a vállalatok igényei szerint. Az előadások várha- j tó magas szintjét jelzik a ne- I vés előadók: dr. Dócs János, I a műszaki tudományok kan- i didátusa, dr. Fülöp József j akadémikus, a Központi Föld­hivatal elnöke, dr. Müller Pál kandidátus, az Eötvös Ló- ránd Geofizikai Intézet igaz­gatója. Nem helyes rangsort állí­tani az egyes tanfolyamok közt, néhányat mégis érde­mes megemlíteni. Az építé­szeknél: A panelos lakóépü­letek befej ező szak- és sze­relő munkáinak iparosítása, Az új alapozási módok gé­pesítési és szervezési kérdé­sei. Az általános mérnökök­nek szól A vállalati dönté­sek gazdaságtana, gazdasági ! döntések, gazdasági számítá­sok. Sajátosságánál fogva kis létszámmal indulhat — de j nagyobb érdeklődésre tart I számot a Digitális számítógé- i pék programozása. A tanfolyamok többsége ; május végére, illetve június elejére befejeződik, de az előadássorozatok megtartását a vállalatok nem szűkítik le a tavaszi időszakra. A tan- folyamok közül öt ~ áthúzó- dik, illetve folytatódik, sőt; ezen túl 3—4 témakör indí- . tását — az őszi szemeszter- 1 ben mint például „Műanya- : gok az építőiparban”, „Elő- j adásmód és beszédtechnika j vezetők részére”, „Hidrauli- 1 kus elemek és rendszerek” — J már most kérik. Helyileg a nagyobb válla- j latoknál, illetve a Technika ' Házában, a MTESZ, a Köz- gazdasági Társaság helyisé­geiben lesznek az előadások ' és konzultációk. Mindenhol ; lehetővé teszik az olyan se- í gédeszközök igénybevételét, ! illetve szakmai filmek leve-1 títését, amelyek az egyes té- ; mák szemléletesebb kifejtését elősegíthetik. A Mérnök Továbbképző In­tézet a pécsi alközpont mű­ködése számára és a tanfo­lyamok sikeres beindulásé- | hoz minden feltételt bizto- j sít. A MTESZ elnöksége, i ugyancsak egyik fontos fel- j adatának tekinti, figyelemmel kíséri és felhívja rá egyesü­leteinek figyelmét. Sokat te­hetne azzal, ha a tervbevett technikusi továbbképzést a MTESZ keretein belül meg­oldaná, illetve ősszel meg­kezdené. Az a meggyőződésünk, hogy egy több éve húzódó — a vállalatoknak és a mér­nököknek egyaránt sok fá­radságot, anyagi kiadást oko­zó — probléma megoldására tettünk pontot, amikor azt mondjuk, hogy Pécsett a megye mérnökeinek szerve­zett szakmai továbbképzése megoldódott. Sajgó Jenő I A Dunántúli Napló egyik februári cikkében ezt a két kérdést tették fel: megoldha­tó-e Pécsett a mérnökök szakmai továbbképzése? A továbbképzés szükségességét, fontosságát vajon mennyiben értik meg az egyes vállala­tok és műszaki szakemberek? Azóta mindkét kérdésre po­zitív választ kaptunk. A kö- I zeljövőben Pécsett beindul­nak a tanfolyamok, amelye­ken közel 600 műszaki kíván részt vermi. A felkért neves szakemberek készséggel vál­lalkoztak előadásra. A válla­latok megértésével a résztve­vők ingyen és munkaidő ked­vezménnyel látogathatják az előadásokat. A továbbképzők tíz szak­ágazat — építészet, hő- és villamosenergia, gépészet, bá­nyászat, geodézia, közlekedés, stb. — 21 tanfolyama kereté­ben kerülnek lebonyolításra. Legnagyobb igény a bányá­szattal és az építőiparral kap­csolatos témakörök iránt nyilvánult meg. Az előbbinél nyolc tanfolyamon több mint 200-an, az utóbbinál öt to­vábbképzőn 160-an vesznek részt. Nemcsak pécsi vállala­tok mérnökeit, hanem a já­rási székhelyek gazdasági egységeinek szakembereit is megtaláljuk a hallgatók közt. (Szigetvári Konzervgyár, Mo­hácsi Farostlemezgyár és On- ; tödéi Vállalat, Komlói Helyi- ! ipari Vállalat, stb.) Legnépe­sebb a 60 gépészmérnök szá­mára szervezett „A szerelés gépesítése” témájú tanfo-: lyam. A továbbképzők többségét a Mérnök Továbbképző Inté- zet által előre meghirdetett témájú tanfolyamok alkotják. • Az ún. „céltanfolyamok” anyagát a vállalatok állítot­ták össze. Ezeknél a vállala- ti speciális jelleg erősen ér­ződik. Túlnyomó többségük-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom