Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér xxvi.évfolyam.72.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.március28..péntek Dr. Hajdú Gyula egyetemi tanár, a munkásmozgal om régi harcosa, a Magyar Tanácsköztársaság kiemelkedő személyisége, aki a jubileumi évforduló alkalmából Bara­nya vendége, tegnap délután felesége társaságában a Megyei Pártbizottságra látogatott. Rapai Gyula az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára köszön­tötte Hajdú elvtársat és emlékül a Tanácsköztársaság katonaalakjának szobrát nyújtotta át a vendégnek. A baráti beszélgetésen részt vett Ambrus Jenő az MSZMP Pécs városi Bizott­sága első titkára. 1 Nem tett kárt a fagy Késik a rügyfakadás, állnak a munkák Később indul a zöldség- és gyümölcsszezon Más években, ilyenkor már­cius végén már tele van a Mecsek oldal virágzó man­dulafákkal, barackfákkal, de a hegy lábánál lévő kertek­ben is pattognak már ilyen­tájt a fák rügyei. Április első napjaiban, hatvanezer barack­fa szokott virágbaborulni Da- nitzpusztán, a Pécsi Állami '«Gazdaság üzemi gyümölcsösé­ben, ahol, most télies csend honol a kopasz ágak között. Kedden, szerdán, még a met­sző munkásokat is hazaker­gette a havaseső, akik pedig egész télen át dolgoztak, hogy március végére befejezzék a hatalmas gyümölcsös metszé­sét. Az időjárás váratlan rosz- szabbra fordulásán a szakem­ber is bosszankodik, késnek a munkák, s ez rendszerint torlódáshoz vezet, mert ha megjön a meleg, a növény be hozza a lemaradást, a gazda­ság azonban csak nehezen. Varga László szakmérnök, el­mondja, hogy a fák metszését, ötven betanított munkással, már január elején megkezd­ték azért, hogy. rügyfakadásig elkészüljenek. A műtrágyát is kiszórták a télen, s nemrég befejezték az első — Kresoni­tos — permetezést is a pajzs- tetű ellen. Most a tavaszi munkák egész sorozata követ­kezne, ha a természet is úgy akarná. Az idei kitavaszodás azonban nagyon lassúnak ígér­kezik. A kései fagyokról — vasár­nap a pogányi Meteorológiai Állomáson mínusz 4,4 fokot, Danitzpusztán mínusz 4 fokot mértek — viszont az a véle­ménye Varga Lászlónak, hogy nem jelentettek különösebb veszélyt a gyümölcsösnek. A fák rügyeit még becsukott ál­lapotban érte a hideg, így számottevő kárt nem tett ben­nük. A szőlő, még annyira sem indult meg, mint az őszi­barack, így a hét-eleji fagyo­kat még könnyebben visel­te el. Nagyjából hasonló a hely­zet a megye többi szőlő és gyümölcstermő vidékén is. A március közepi meleghullám, bár mdgas maximumokat ho­zott, 12-én plusz 15 fokot, 13- án plusz 16,91 fokot és 14- én plusz 17,3 fokot mértek Pécsett, és a megyében, igen rövid volt ahhoz, hogy a ve­getáció erőteljesen megindul­hasson. A március végi fagy- hullám ezért nem okoz külö­Atikéi a mezőgazdaság gépesítéséről Gödöllőn, az Agrártudomá­nyi Egyetemen csütörtökön ankétot rendeztek, amelyen a mezőgazdaság gépesítésének helyzetével és feladataival foglalkoztak. Dr. Kiss Albert- nek, az egyetem rektorának megnyitója után Kiss Árpád miniszter az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke előadásában ismertette a tu­dományos forradalom hatását a mezőgazdaság műszaki fej­lesztésére. Ezután dr. Gergely István mezőgazdasági és élel- Bsezésügyi miniszterhelyettes A tartalomból A Nixon-kormánv külpolitikai elképzelései ▼ Nehéz tantárgy-e a történelem? ▼ Pécsi írók sikere a fővárosban ▼ Ibata pipák nélkül T Megbúvó könyvtárak v Jubileumi ünnepség Gödrén ▼ Szakmai vita 600 méter mélyen v Az idei első borversey ▼ Rádió- és ív-műsor nősebb gondot a szóloltben, , gyümölcsösökben, az erős téli . fagykárokat már nem tudta ■ súlyosbítani. A tavaszi munkák azonban a hideg, csapadékos idő miatt j i mindenütt lelassultak, a szán- t j tóföldeken csakúgy mint a kertészetekben. Három napja ismét állnak a szántó trakto­rok, vetőgépek, elakadt a ko­rai magvak vetése, a kerté­szetekben erőteljesebben fűtik a melegágyakat, fóliasátrakat. A tavaszi gyümölcsök és a zöldségfélék szezonja az idén később kezdődik meg. Pilla­natnyilag pár napos késésről beszélnek, de ha az idő to­vábbra is ilyen hideg marad még hosszabb ideig kell vár­nunk arra, hogy megjelenje­nek a piacon a vitamindús zöldségfélék, és a korai gyü­mölcsök. ülést tartott az Országos Béketanács Áprilisban ünnepi esemény- sorozattal emlékeznek meg az I. Béke-Világkongresszus 20. évfordulójáról; május «-a és június 17 között nagyszabású tavaszi békeakciót tartanak. Egyebek közt erről tanácsko­zott csütörtökön a parlament­ben az Országos Béketanác». Darvasi István, a Béke-Világ- tanács tagja nyitotta meg az ülést, majd Sebestyén Nán- domé, az Országos Béketa­nács titkára tartott referátu­mot. DR. DOKTOR SÁNDOR emléktáblájának leleplezése Csütörtökön a Szülészeti Klinika kertjében ünnepélyes keretek között felavatták dr. Doktor Sándor emléktábláját. Dr. Boros Béla, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rekto­ra bevezetőjében elmondotta, hogy a Tanácsköztársaság mártírjaira és kiemelkedő sze­mélyiségeire emlékezve az Or­vostudományi Egyetem erköl­csi kötelességének érzi, hogy méltóképpen megemlékezzék Szigetváron megnőtt az érdeklődés a szakmunkásképzés iránt vázolta mezőgazdaságunk helyzetét és a fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A mezőgazdaság főbb célki­tűzéseiről szólva elmondotta, hogy a következő években is hazai termelésből kell kielé­gíteni az ország kenyérgabona szükségletét. Növelnünk kell a hús és az állati termékek termelését, a kertészeti kul­túrák hozamát. A talajerő visszapótlását a következő 7—8 évben a jelenlegi mű­trágyafelhasználás megkétsze­rezésével érik eL Az idei tanévben az 1965— 66-os tanévvel szemben 12 százalékkal több tanuló je­lentkezett szakmunkásképzés­re, a középiskolákba jelentke­zők száma 7 százalékkal csök­kent. A végzett tanulók 6 szá­zaléka vállalt az általános is­kola befejezése után munkát és 7 százalék pedig nem dol­gozik, vagy nem tanul tovább. Ezek legnagyobb része vagy bukott, vagy igen gyenge ké­pességű. A tanulmányaikat si­keresen befejezők közül csak 2 százalék nem' tanul tovább. Nem kielégítő még a fizikai foglalkozású szülők gyerme­keinek a középiskolákba való jelentkezési aránya. Az általános iskolát elvég­zett fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekeinek középisko­lákban való továbbtanulásá­nak elsősegítése érdekében ez évben a szigetvári gimná- ziumban előkészítőt szervez­tek, amelyre 20 szigetvári ta­nuló jár jelenleg. A követ­kező években ezt a járásban lakó tanulókra is ki kívánják terjeszteni. A hozzászólások során felmerült, hogy a szak­munkásképzés sok esetben túl magas követelményeket tá­maszt és ennek következté­ben a fizikai dolgozók gyer­mekei sokszor a szakmunkás- képzés lehetőségétől is eles­nek. Ennek megoldását szol­gálná, ha egyes szakmákban leszállított igényű szakmun­kásképzés volna, valamint a szakmunkásképzés jelenlegi tantervének módosítása. A Végrehajtó Bizottság ha­tározatában utasította a mű­velődési csoportot, hogy vizs­gálja meg az elmúlt évek so­rán a középiskolákba és szak­munkásképzésre irányított ta­nulók helyzetét és ennek eredményéről, tapasztalatairól a jövő évben adjon számot. dr. Doktor Sándorról. Ezután üdvözölte dr. Doktor Sándor megjelent hozzátartozóit, majd dr. Lajos László, a Szülészeti Klinika igazgatója megtartotta ünnepi beszédét. Méltatta Doktor Sándor tudományos és közéleti pályáját, kiemelve, hogy kora legkiválóbban kép­zett szülészei közé tartozott. Mint a Pécsi Bábaképezde igazgatójának nagy érdemei vannak az intézet létrehozá­sában és megszervezésében. Meleg szavakkal köszöntötte az ünnepségen megjelent dr. Hajdú Gyulát, akit harcostár­si, majd rokoni szálak fűzték dr. Doktor Sándorhoz. Ezután került sor az em­léktábla leleplezésére. Az egy­szerű, faragatlan kőtömbön elhelyezett bronz tábla mél­tatja dr. Doktor Sándor mun­kásmozgalmi és az egészség­ügy terén szerzett érdemeit. A leleplezés után a talapza­ton elhelyezték az MSZMP Városi Bizottsága és a Városi Tanács, az Orvostudományi Egyetem és más szervezetek és intézmények koszorúit. Az ünneplő közönség ezután átvonult a tantermi épületbe, ahol dr. Kariinger Gy. Tiha­mér, az Orvostudományi Egye­tem rektorhelyettese megnyi­totta a dr. Doktor Sándor- emlékkiállítást. Emlékeztetett arra. hogy dr. Doktor Sándor nemcsak kiváló szakember volt, hanem olyan humanista is, akit ott találunk kora leg­haladóbb mozgalmaiban. Majd köszönetét mondott a kiállí­tás megszervezésében részt vevő szakembereknek és a Szülészeti Klinika orvoskol­lektívájának. A kiállítás nagy­számú eredeti dokumentum bemutatásával nyújt képet dr. Doktor Sándor életpályájáról* A v lőtérbe kerül a Dráva mente iparosítása Területfejlesztési elgondolások a negyedik ötéves tervre Gondolni kell a pécsi körzet további fejlesztésére is Dr. Hajdú Gyula köszöntése A Magyar Urbanisztikai Társaság csütörtöki klubnap­ján dr. Szabó Károly, az Or­szágos Tervhivatal főosztály- vezetőhelyettese tájékoztatta a városrendezési szakembereket a negyedik ötéves terv kidol­gozásában eddig kialakult te­rületfejlesztési elgondolások­ról. Részletesen beszélt az ipa­rosításról. A számítások sze­rint az új ipari beruházások­nak csaknem a fele a jelen­legi ipari területeken való­sul meg. A fővárosban a ter­melés bővítése csak olyan ága­zatokban indokolt, amelyek­ben a piaci és a kooperációs kapcsolatok, valamint a szak­munkaerő és a kutatási hát­tér révén kedvező a beruhá­zás és nem igényel jelentős létszámnövelést. A budapesti életkörülmé­nyeket zavaró és a viszonylag sgyszerűen, kevés költséggel, létesíthető üzemeket tovább­ra is vidékre kell telepíteni, indokolt azonban, hogy a fő­város 30—40 kilométeres kör­setében is a budapestihez ha­sonló szelektív iparfejlesztés­re kerüljön sor. Az Alföldön fokozni kell az parfejlesztés ütemét. amire lehetőséget nyújt a helyi mun- taerő, a mezőgazdasági nyers­anyag, egyes területeken a kedvező vízbeszerzés, a meg­evő nemzetközi szállítási út­vonal, s a korábban létesített ipari és munkaerőbázis. — A [öldgáz és a kőolajtermelés új alföldi bázisa és erőteljes fej­lődése is jó alap az iparosí­tásra. A főváros után Észak-Du­nántúl az ország legjobban iparosodott területe. A jármű- gyártásban, a vegyiparban és az alumíniumiparban várha­tó nagyobb beruházások ked­vezően segítik a vidéken az iparilag kevésbé fejlett terü­letrészek fejlődését is. Dél-Dunántúlon elsősorban a Dráva menti vidék iparosí­tását érdemes számításba ven­ni. Nagyobb gondot kell for­dítani a pécsi körzet ipari struktúrájának megváltozta­tására is. Észak-Magyarországon dif­ferenciáltabb az iparfejlesz­tés. Nógrádban és Észak-Bor­sodban — a szénbányászat ra­cionalizálása következtében — ] fokozottabban kell segíteni a í terület ipari szerkezetének át­alakítását. Elsősorban az élel­miszeripar és a vegyipar to­vábbfejlesztése célszerű. A ne­hézipari körzetekben pedig . figyelembe kell venni a nők 1 foglalkoztatási gondjainak megoldását. További fontos j | feladat még a Budapest el- i lenpólusait képező öt vidéki j nagyváros fokozott ipari fej- j lesztése is. Az állam a területenkénti 1 iparosítást tudatosan, megha- I tározott eszközökkel segíti és befolyásolja. Továbbra is ' iparfejlesztési alapot kapnak a tanácsok — az elmaradot­tabb területeken —, de en­nek évenkénti összege már j várhatóan nagyobb lesz az l eddiginél. A segítségnyújtás újabb vonása lesz egyes bá- ' nyaterületeken az ipari szer­kezet átalakításának állami támogatása is. A Szigetvári városi Tanács vb. a Városi Tanács vb. mű­velődési csoportjának előter­jesztésében megtárgyalta a pályaválasztás helyzetéről és tapasztalatairól szóló beszá­molójelentést. A beszámolóje­lentés megállapította, hogy az idei tanévben a pályairányí­tási munka a pályaválasztási felelősök gondos tervező mun­kájának következményeként tudatossá, átgondolttá vált. A megyei művelődési osztály és j munkaügyi osztály elvi irá- J nyitása és szakmai segítség- nyújtása folytán a pálya irá­nyítási munka folyamatos lett, megfelelő nevelési hatást eredményezett a szülőknél és a tanulóknál. A statisztikai adatok jelentése során meg­állapítható. hogy a szigetvári nyolc általánost végzett ta­nulóknál emelkedett a szak­munkásképzés iránti érdeklő­dés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom