Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
1969. mflrtfui 27 Dunontmt nmtto 3 A Megyei Pártbizottság kibővített ülése (folytatás az 1. oldalról) több fővárosi gépipari üzemet vidékre kell telepíteni. Már az előző ötéves tervekben — és jelenleg is — többször felmerült az a gondolat, hogy a Sopiana Gépgyár rekonstrukcióján kívül új műszergyár létesítésével kellene Pécsett a gépipart növelni. Ezek különböző nehézségek miatt elhalasztódtak, de nem kerültek le a napirendről. A jövő még több indokot sorol fel ahhoz, hogy ezek megvalósulásával konkrétabban foglalkozzanak az illetékes szervek. Dr. Nagy József elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy természetesen nem képzelhető el minden iparág fejlesztése. Ott kell elsősorban kihasználni a lehetőségeket, ahol az adottságok a legmegfelelőbbek. A negyedik ötéves terv készítésének ideje közvetlenül előttünk áll és majd itt kell konkrétan meghatározni ennek a szakasznak konkrét fejlesztési feladatait. : egész gyártelep útjában áll a j városrendezési terveknek, te- i hát előbb-utóbb lebontásra i ítéltetett. I i NEMESKÉRI LÁSZLÓ- elvtárs figyelemre méltó be- I jelentést tett: az elmúlt terv- J ciklusok során az ÉVM Bara- I nya megyei Állami Építőipari i Vállalat olyan gyorsütemű fejlődésen ment át, hogy ma i már az évi termelése 8Ü0 mil- j lió körül van és a IV. ötéves | tervben eléri az egymilliárdot. | Jövőre befejezik az évi 1700 j lakásos saját házgyári rekonst- I rukciót. Jelentős az az összeg 1 is — 16 millió forint —, ame- ! lyet a mélyépítési kapacitás növelésére fordítanak már eb- | ben az esztendőben. Ameny- nyiben különösebb akadály ' nem merül fel — a IV. öt- i éves terv végén egy új ház- ' gyár is beléphet a termelésbe. TÁRNÁI FERENC j j elvtárs elmondotta, hogy az utóbbi két esztendőben a baranyai kisipari szövetkezetek szolgáltatási hálózatának bővítésére körülbelül 20—22 millió forintot fordítottak. A továbbiakban örvendetes bejelentést tett, miszerint a KI- SZÖV és a tanácsi szervek — közösen — egy évi 400 lakásos poligonüzem létrehozását tervezik és ezzel nagymértékben hozzájárulhatnak az ipar- fejlesztéssel kapcsolatos telepítési program megvalósításához. DR. SZABÓ TIBOR néhány számadattal érzékeltette a dieselesítés ütemét. Amíg a korábbi években a vontatásnál félmillió tonna szenet használtak fel, ma ez a mennyiség 300—350 ezer tonnára csökkent. Ismertette a gyenge-forgalmú vasútvonalak megszűntetésére vonatkozó távlati terveket is. Villány— Kiskassa közötti vonalról van szó, illetve Sellye—Drávasztá- ra—Zaláta, továbbá Harkány —Drávaszabolcs vonalakról. Megszűntetésük már eldöntött tény, csak a végrehajtás függ attól, hogy a vonalmenti községek úthálózatának korszerűsítése mikor fejeződik be. Előzetes számítások szerint a pécs—harkányi vasútvonal megszűntetése 1980 előtt aligha várható. Éppen ezért bizonyos felújítási munkálatokra szükség lesz, hogy legalább az utazási időt lerövidíthessük. NEUBAUER JÓZSEF elvtárs Komló egyoldalú fejlődéséről beszélt és emiatt hosszú éveken át a női foglalkoztatás megoldása okozott A pécsi felsőoktatási intézmények jubileumi ünnepsége Hozzászólások A vita NÉMETH ISTVÁN elv társ felszólalásával kezdődött meg. Mint a DÉDASZ igazgatója, elmondotta, hogy ha szerényebb mértékben is, de hozzájárulnak a megye ipari struktúrájának kedvezőbb átalakításához. Szigetvárott egy üzemigazgatóságot kívánnak létesíteni. Itt 200—250 főt foglalkoztatnának, tevékenységük nemcsak az áramszolgáltatás lesz, hanem a lakosság igényeinek megfelelően háztartási elektromos kisgépek javítását is vállalják. Sajnálatát fejezte ki viszont amiatt, hogy a városi tanácscsal még nem sikerült megegyezniük bizonyos lakáskérdésekben. Ugyanis az új üzem létesítésével meg kell oldani több munkás letelepítését is. KÁRPÁTI FERENC elvtárs — utalva arra, hogy az ország különböző bányaüzemeinek termelését folyamatosan csökkentik — kétségbe vonta, hogy e koncepció realizálható a mecseki medencére, ahol — köztudomású — kitűnő feketeszén van. Ezúttal vázolta is azt a nemrég elkészült tanulmányt, amelynek alapján a mecseki bányaüzemekben a termelékenységet növelni kívánják a. jelenlegi egy főre eső műszakonkénti 1333 kilogrammos termelés helyett elérhető a 2 ezer kilogramm. „Jelenleg 78 forintért állítunk elő egymillió kalóriát, ezt a költséget szeretnénk 62 forintra csökkenteni” — mondotta. DR. SZABÓ JÓZSEF elvtárs elmondotta, hogy a Földtani Kutató Intézet az idén befejezd a villányi hegy- vonulat mentén végzett kutatásokat. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy a Tenkes-hegytől délre jelentős mennyiségű kén-készlet van, amelynek kitermelése indokolt. Ugyancsak ezen a környéken újabb színekben találtak márványt, sőt, a kerámiaipar számára — mintegy 15 kilométeres körzetben olyan agyag-féleséget, amely magas hőfokú égetésre kitűnően alkalmas. Az ipar- telepítési koncepcióval kapcsolatosan kijelentette, hogy figyelembe kell venni a távlati elképzeléseknél a Dráva vizéhek ipari, illetve lakossági felhasználhatóságát. Megítélése szerint a pécs—harkányi, meglehetősen elavult vasútvonal fejlesztése meggondolandó, inkább a közút korszerűsítését kellene szorgalmazni. SZIKSZA1 TIBOR élvtárs emlékeztetett arra, hogy nemrég J3aranya „iparilag .Njlett” minősítést kapott, ez akkor reális is volt, de ma már csak az iparilag közepesen fejlett megyékhez sorolható. Ennek az volt az oka, hogy a fejlesztés egyoldalú volt. A lemaradás behozható, hiszen az iparfejlesztési elképzelések is ezt célozzák, azonban ez csak akkor lesz eredményes, ha a megyei fejlesztési progrfm megértésre talál különböző minisztériumi Szinteken is. GARAMVÖLGYI JÁNOS azt a téves nézetet kívánta tisztázni, miszerint manapság nagyon sokan általában beszélnek a hazai széntermelés csökkentéséről. A meghatározó nem lehet más. mint # minősé®, illetve önköltségi | mutató. A mecseki szén jó- minőségű, ami pedig a gazda- ) ságosságot illeti, a Mecseki Szénbányák éppen azon bányavállalatok közé tartozik, amely nyereséggel zárta a múlt esztendőt is* Egyébként a múlt esztendőben mintegy 300 ezer tonnára szóló igényt már nem tudtak fedezni és ez évben várható, hogy ez a szám félmillió tonnára növekszik. A kohászat és a belkereskedelem változatlanul igényli a mecseki szenet. Természetesen — hangsúlyozta — egyetért bizonyos bányaüzemek termelésének csökkentésével, hiszen a földgáz és az olaj kiszoríthatja a piacról a sze net, de csali azt, amelynek kitermelése gazdaságtalan. Természetesen ettől függetlenül várható bizonyos létszámcsökkentés a Mecseki Szénbányáknál — ez is csak lassú folyamatként, mintegy következményeként, á termelékenység, a műszaki fejlesztés kedvező alakulásának. DR. KOVÁCS ATTILA elvtárs az iparfejlesztés egyik feltételét abban látja, hogy a megyében lévő minisztériumi gyáregységek több jogot, nagyobb önállóságot kapjanak. Példának elmondotta, hogy a Szigetvári Cipőgyár nem vásárolhat közvetlenül bőrt a Pécsi Bőrgyártól, és emiatt minőség? eltérések tapasztalhatók a központi elosztás révén részükről feldolgozott bőrféleségek között CSÁKI NORBERT elvtárs elmondotta, hogy a népgazdasági tervek általában nem bonthatóak le megyékre, az viszont tény: a megyei programot az országos területi tervezésnél figyelembe veszik. A Baranya megyei iparfejlesztési koncepció pedig különösen alkalmas erre, mert valóban nagy gonddal, hozzáértéssel készült el. A továbbiakban utalt arra, hogy a megyék versengése az ipartelepítésre vonatkozó gazdasági feltételek megteremtésénél nagyon kiéleződött és ez helyes is. De nem lehet a terveket csak a verseny alapján felépíteni. Vannak társadalom- politikai meggondolások is, amelyek az ipartelepítésnél az iparilag elmaradottabb megyéket részesíti előnyben, méghozzá állami támogatás formájában. Baranya nem tartozik e megyék közé, de ez nem zárja ki a központi támogatást, azt, hogy a helyi lehetőségek kiaknázása révén is bizonyos fejlesztési elképzelések valóraválhassanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iparfejlesztés egyik alapvető követelménye a víz. A megyének — tekintettel a Dunára, illetve a Drávára — ehhez megvan az adottsága. TÖRÖK LÁSZLÓ elvtárs a megye hagyományos — de fejlődésében meglehetősen stagnáló — gépiparral foglalkozott. Amint mondotta, több mint egy évtizede szerepel „napirenden”, más-más szinteken a Sopiana Gépgyár fejlesztésének ügye. Sajnos, az új gyár felépítéséhez és a termelés növeléséhez mintegy 30U millió Ft-ra lenne szükség. Ez a tetemes beruházási költség azonban nem áll a vállalat rendelkezésére. A gépgyár most saját erőből próbálkozik a legszükségesebb fejlesztési elképzeléseit valóraváltani. Persze ez is csak ideiglenes megoldás, hiszen függetlenül a vállalati tervektől, maga az gondot a város vezetőinek. Ezek a gondok persze nagymértékben enyhültek azóta, hogy a Május 1. Ruhagyár, illetve az Elektroakusztikai Kisipari Szövetkezet Komlón üzemet indított be, és így közel 900 nő kapott munkát. Ma a város általános, illetve középiskoláiból évente 700—800 fiatal kerül ki, ezeknek szintén szakmát, vagy munkát kell biztosítani. Tárgyaltak az utóbbi években nagyon sok fővárosi üzemmel, például a Budapesti Harisnyagyárral is, de beruházási költség hiányában az ajánlatokat elvetették. Javaslata az, hogy a tanácsi szervek az évi költségvetés összeállításánál vegyék figyelembe azt a szigorú tényt, hogy az ipartelepítéshez pénz kell, még a legszerényebb igények ellenére is. Végezetül RAPAI GYULA elvtárs szólalt fel. örömét fejezte ki amiatt, hogy az ülés résztvevői nemcsak elfogadták a megye iparfejlesztési koncepcióját, hanem több értékes javaslattal ki is bővítették. Elmondotta, hogy a telepítési ajánlatokat — a döntés előtt — alaposan meg kell vizsgálniuk az illetékes szerveknek. Nem szabad elfogadni egészen kiskapacitású üzemeket, s főleg nem elavult régi gépeket. Egyes kisüzemek — alacsony műszaki felkészültségük miatt csődbe kerülhetnek. Egyébként is mindenekelőtt a meglévő üzemek szolgáljanak alapul az új munkaerő foglalkoztatásának. Az elmúlt évek is azt bizonyítják, hogy a megye ipara nagyon szépen fejlődött, igazán nincs szégyelnivalónk. A megye építőipara az ötéves tervben közel egymilli- árd értékű beruházási igényt nem tudott kielégíteni. Nem megyei, hanem országos probléma ez. Ezért rendkívül fontos az építőipar fejlesztése, tekintettel arra, hogy a következő ötéves tervben még nagyobb feladatokat kell az iparágnak megoldania Baranyában is. Felhívta az ülés résztvevőinek figyelmét arra, hogy a pártbizottság nem kívánt részletekbe bocsátkozni az iparfejlesztési koncepció rögzítésénél, mert ez az érdekelt szervek feladata. A távlati fejlesztési koncepció a megye ipari struktúrájának kedvező megváltoztatását célozza, mintegy meghatározza annak irányát A hozzászólásokra dr. Nagy József elvtárs válaszolt, majd a pártbizottság egyéb ügyeket tárgyalt. (Folytatás az 1. oldalról) A délelőtti díszünnepséget az egyetem aulájában dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg. Üdvözölte a a párt és állami szervek megjelent képviselőit, valamint az erre az alkalomra Pécsre érkezett külföldi felsőoktatási intézmények vezetőit, majd méltatta a Tanács- | köztársaság politikai, főként kultúrpolitikai jelentőségét, különös tekintettel az első magyar proletárállam oktatási és tudományos politikájára. A megnyitó után a jelenlévő külföldi vendégek, a pécsi egyetemekkel baráti kapcsolatban álló külföldi testvérintézmények vezetői emelkedtek szólásra. Elsőként M. V. Danilenko professzor, a Lvovi Orvosi Intézet rektora méltatta a Magyar Tanácsköztársaságnak a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött szerepét, majd a maga és A. I. Stol- makova professzomő, a lvovi Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke nevében ajándékot. adott át dr. Boros Béla rektornak. Ezután dr. August Sundermann, az Erfurti Orvosi Akadémia rektora mondott köszöntő szavakat, végül pedig dr. Jan Spisiak, a pozsonyi Komensky Egyetem jogikari prodékánja üdvözölte a nevezetes évforduló alkalmából az ünneplő intézményeket. Ezután került sor Ambrus Jenőnek, a' Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs városi Bizottsága első titkárának ünnepi beszédére. — Városunk közéletének — mondotta bevezetőben Ambrus Jenő kiemelkedő eseménye a pécsi felsőoktatási intézmények közös megemlékezése a Magyar Tanácsköztársaság jelentőségéről, annak félévszázados jubileumán. A történelem nemzedékek harcából, kísérletezéseiből, alkotásából, s olykor kudarcából születik. Az ifjabb generációknak nemes kötelességük, hogy elődeik küzdelméből hagyományként tiszteljék azt, ami újat, haladót jelent a társadalom fejlődésében. E hagyománytisztelet ékes megnyilvánulása a most kezdődő ülésszak, amelynek keretében a pécsi felsőoktatási intézmények jellegüknek megfelelően méltatják a Tanács- köztársaság államhatalmát, művelődési és szociálpolitikáját. Nekünk, a szocializmust építő nemzedékeknek intőek azok a tanulságok, A vita második napja Hét magyar előadás A magyar bányahatósági munka kifogástalan Mr. Zygmunt Falecki, az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága . szénbizottságának titkára már a harkányi szim- pozion megnyitásakor hangsúlyozta: Európa szakemberei hosszú idő óta nagy becsben tartják a magyar tudomány eredményeit, ennek megfelelően s ezt a mostani tanácskozást is valamennyi jelentős bányászattal bíró országban őszinte érdeklődés előzte meg. Hogy mennyire nem udvariassági gesztus volt e kijelentés, azt a vita eddig eltelt két napja mindennél egyértelműbben bizonyítja a beküldött előadások közül ugyanis szinte valamennyi delegátus megkülönböztetett figyelmet szentel a magyar szakemberek dolgozatainak. Kilenc szakemberünk hét tanulmányát adta közre a rendezőbizottság, köztük dr. Szirtes Lajos kandidátus „A szén- és gázkitörések elleni védekezés fejlődése a világ bányászatában” című generálraportőri jelentését, mely az aktív és passzív védelmi eljárások témakörében vitabazisul szolgál. A közelmúltban elért fejlődés egyértelműen bizonyítja: a gázkitörések elleni küzdelem nem más, mint a széntelepben és a mellékkőzetekben tárolt energiák lecsapo- lásának tudománya. Dr. Szirtes Lajos e megállapításból kiindulva tizenhét aktuális kérdéscsoportot állított össze, melyekre a szimpozion hivatott — legalábbis részleges — választ adni. Ugyancsak dr. Szirtes számol be a Mecsekben kipróbált és rendszeresített védekezési eljárások eddigi tapasztalatairól, míg dr. Alasszi Dénes az e tárgykör- mén végzett szeizmikus mérések eredményeiről adott számot. A Mecseki Szénbányák két nagy területe — a pécsi és a komlói —, számos közös geológiai vonása ellenére a gázkitörésveszélyesség szempontjából különbözik egymástól, s ezek a különbségek sorsdöntőek lehetnek a jövő szempontjából. Fulmer József és Szirtes Lajos közös tanulmánya a különbségek okait elemzi. A bányaüzemek gazdaságossága szempontjából nagyjelentőségű a sűrített levegős motorok és szerszámok folyamatos leváltása — a villamosüzemű gépek ugyanis sokkal olcsóbbak. A villamosítási programnak azonban gátat szab a gázveszély. Mányó Mihály két tanulmányt is készített e témakörön belül, egyrészt a metánkitörés-veszélyes bányák villamosításának lehetőségeit, másrészt e programok műszaki és gazdasági következményeit vizsgálva. A szimpozionon felszólalók közül sokan érintették a biztonság növelése szempontjából oly jelentős bányahatósági — szabályozó és ellenőrző — munkát. Általános vélemény: a magyar bányahatóság a világ legkorszerűbb szervezetei közé tartozik. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség négy vezető munkatársa — Kreffly Gábor, dr. Ember Kálmán, dr. Ebinger József és dr. Koncsag Károly —, „A bányahatóság tevékenysége a váratlan gázkitörések elleni védekezésben” címmel számolt be a magyar- országi gondokról és tapasztalatokról, négy pontban ösz- szegezve a legégetőbb feladatokat amelyek szintén a méltatott kor eseményeiből születtek. A Magyar Tanácsköztársaság emlékére sok gyalázatot és rágalmat szórtak a 25 éves fasiszta rendszer ideológusai, de 133 napja mégis elevenen élt a nép között, és ma a történelmi valóság teljességében él népünk tudatában. Ezután Ambrus Jenő a Tanácsköztársaság előzményeivel és legfontosabb intézkedéseivel foglalkozott, majd így folytatta: — A haladó nemzeti program megvalósításának fontos részét alkották azok a művelődéspolitikai intézkedések, amelyeknek alapvető célja volt, hogy megtörjék a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, a tudás- és művelődés lehetőségét megadják azok számára, akik ennek birtoklásából ki voltak rekesztve. A közoktatás területén a legjelentősebb intézkedés az iskolák államosítása volt. Magyar- országon a forradalmat megelőzően az elemi iskolák 80, a középiskolák 65 százaléka volt az egyházak tulajdonában. Az iskolák államosításával a Magyar Tanácsköztársaság kormánya eldöntötte azt a harcot, amely már 1848 óta folyt, s amelynek során a haladó reformgondolkodók az állami iskoláztatás mellett foglaltak állást. Intézkedéseket tett a kormány a közoktatásügy átszervezésére is. Kidolgozták az egységes nyolc osztályos népiskola terveit, új típusú középiskolák meghonosítását tervezték. A kulturális forradalom során a Tanácsköztársaság célul tűzte ki az analfabétizmus felszámolását. A fővárosban munkásegyetem nyílott, amelynek az volt a feladata, hogy főiskolai szinten ismereteket nyújtson a rátermett munkásoknak. Az egyetemekkel kapcsolatosan olyan tudománypolitikai koncepciót érvényesített, amely hangoztatta a tudósképzés, a szakember képzés jelentőségét Új főiskolákat létesítettek, így felállították a Köz- gazdasági Főiskolát. Komoly erőfeszítések történtek az oktatás szellemének átformálására, hangoztatták a természettudományok és az iskolai oktatásból korábban száműzött társadalmi tudományok oktatásának fontosságát. Az oktatás korszerű eszmeiségének érdekében kiváló szakembereket állítottak az egyetemi katedrákra. Az egyetemek mellett jog- és társadalomkutató, kriminálpeda- gógiai. matematikai és tör- ténelmi-maierializmus-kutató intézetek felállítását kezdeményezték. Ä Tanácsköztársaság eleven, pezsgő kulturális élete híven tükrözte azt a forradalmi lelkesedést, amely a tömegeket 1919 tavaszán áthatotta. A továbbiakban Ambrus Jenő elemezte a Tanácsköztársaság nemzetközi jelentőségét, majd az ellene összefogó nemzetközi imperializmus harcát az első magyar proletárállam megdöntésére. Végezetül pedig a következőket mondotta: — Eredményeink, amelyeket hazánk felszabadulása óta elértünk, közismertek. Büszkék ^ehetünk rájuk és ellenfeleink is tisztelettel kénytelenek viseltetni azok iránt. Tehetséges, szorgos népünk bizonyságát adta annak, hogy nagy alkotókészséggel rendelkezik. Megváltozott az élete, az emberek gerince kiegyenesedett. A Tanácsköztársaság 133 napjának emléke és mai életünk ebben kapcsolódik össze egységes történelemmé. A díszünnepség után a délutáni órákban három szekcióban megkezdődött az éyforduló tiszteletére rendezett tudományos ülésszak. Mind az állam- és jogtudományi, mind az orvostudományi, mind pedig a Tanárképző Főiskolán rendezett szekciókban ma is folytatódnak az előadások. A tudományos ülésszak keretében előadást tartanak M. V. Danilenko és August Sundermann professzorok is. fL &
