Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! • Ara: 39 ffllét Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 71. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. március 27., csütörtök A Megyei Pártbizottság kibővített ülése Nixon nyilatkozata a vietnami tárgyalásokról Tegnap, szerdán a pártszékház nagytermében kibővített fiiéit tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, közöttük Csáki Norbert elvtársat, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetőjét. A kibővített pártbizottsági ülés napirendjén Baranya megye iparfejlesztésének távlati irányelve szerepelt. Az írásban kiküldött jelentéshez dr. Nagy József, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli referátumot. A jelentés és a bevezető előadás hangsúlyozta, hogy a termelőerők területi elhelyezése. a területi munkamegosztás foka és összetétele befolyást gyakorol a társadalmi munka termelékenységére, a népesség területi megoszlására,^: foglalkoztatási, iövedeliw viszonyokra, általában aW életkörülmények alakulására. A népgazdaság tervszerű fejlesztésén belül a bővített újratermelés növelése, a társadalmipolitikai célok megvalósítása érdekében nagy jelentősége van a tudatos terület- fejlesztési politikának. Ez elősegítheti a természeti, közgazdasági adottságok, a munkaerő hatékonyabb kihasználását, a. növekedési tartalékok feltárását. Érthető tehát, hogy az utóbbi években mind nagyobb helyet foglal el gazdaságpolitikánkban az előrelátó tudatos területfejlesztés. A távlati tervezés jelenlegi feladata az 1971—1975. évi új ötéves terv és az 1971— 85. időszakra vonatkozó hosz- szútávú terv előkészítése. A Megyei Párt-Végrehajtóin- zottság sokoldalúan, számos szakember közreműködésével mérte fel a helyi lehetőségeket, adottságokat, szervesen kapcsolódva a népgazdasági tervezés munkájához és meghatározta az iparfejlesztés terén előttünk álló megyei feladatokat Közepesen fejlett megye A megye az iparilag közepesen fejlett területek közé tartozik. A tízezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma jelenleg nem éri el az országos átlagot Az ipar struktúráját a különböző szakmákhoz tartozó üzemek sokasága ellenére, alapjában a nehézipar, ezen belül a bányászat túlsúlya jellemzi. Ez a néha vitatott ipari szerkezet zömmel az 50-es években alakult ki, amikor a szocialista iparosítás energiabázisának megteremtése érdekében a szén- termelés nagyarányú fejlesztése vált szükségessé. A bányászatnak ez a gyorsütemű fejlesztése akkor a népgazdaság érdekeinek megfelelően történt, amit az elmúlt évek tapasztalatai sem cáfolnak meg, még akkor sem, ha ma már történetesen más a helyzet és mások az igények. Ez a fejlődés igen sok előnyt jelentett a megye és Pécs számára, mert új munkahelyek tömege jött létre, a városok, főleg Pécs erőteljesen fejlődött és miután a nehéziparban közismerten magasak a keresetek, az életszínvonal is az átlagnál gyorsabban növekedett. Ugyanakkor ennek az ipari szerkezetnek bizonyos hátrányai is közismertek. A bányászat nem ad lehetőséget a gyengébb fizikumú dolgozók és nők elhelyezkedésére. A bányászat homogén jellege nem teszi lehetővé az üzemen belüli könnyebb munkahelyek létesítését. Mindent figyelembe véve: egy *dofct területen kétségtelenül szerencsésebb az olyan ipari szerkezet, amely a nehéz- és könnyűipar, ez esetben a bányászat és más szakmák kiegyensúlyozottabb arányait biztosítja. Annak ellenére, hogy a megye ipari szerkezetében még ma is a nehézipar súlya a döntő, az utóbbi években a könnyűipar gyorsabb ütemű fejlesztése eredményeként bizonyos arányváltozások következtek be. Rekonstrukciós tevékenység keretében bővült a Bőrgyár, a Kesztyűgyár. a Szigetvári Cipőgyár, a Porcelángyár. Üj üzemként jött létre a Rost- műbőrgyár, a Tejüzem, a Patyolat, a Farostlemezgyár színes részlege. Ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya nem követte azonos módon ezt a változást. Ez érthető, mert a könnyűipar fejlesztése korszerű, termelékenyebb gépek alkalmazása révén történt. E fejlődésnek mégis egyértelműen kedvező vonása az volt, hogy az új munkahelyek többségében a női munkaalkalmak számát növelte, bár a nők részaránya még mindig alacsonyabb az országos aránynál. Napirenden az ipartelepítés A jelentés és a bevezető előadás részletesen elemezte, hogy a kedvező, látszólag problémamentes fejlődés ellenére szükséges és időszerű a megye ipartelepítésének helyzetével foglalkozni. A gazdaságpolitika egyik fontos alapelve a termelőerők elhelyezkedésének optimális arányait megvalósítani. A népgazdasági tervezés módszereinek szerves része a területi tervezés, amelynek során a népgazdaság fejlesztésén belül az egyes területek arányos fejlődését, szerkezeti összhangját is meg kell tervezni. A szocialista gazdasági rendben a népgazdaság ágazati és területi arányai nem spontán, hanem tudatos elhatározás szerint fejlődnek. Ez a dolog természeténél fogva nem egy-két év, vagy egy-két ötéves tervciklus, hanem több évtized munkájának eredménye. Miután az ipartelepítés objektíve is jelentős időt igénylő feladat, a megfelelő felkészülés érdekében már ma foglalkozni kell problémáival. Az ipartelepítéssel kapcsolatban lényeges gyakorlati probléma a legfontosabb iparág, a bányászat helyzete és jövője. Közismert, hogy hazánkban a legjobb minőségű szén a Mecsekben található, amelynek kitermelése még gazdaságos. Ez az oka annak, hogy a Mecseki Szénbánya Vállalat mennyiségi terve még változatlan, míg az ország több bányájának termelését már csökkentették. Emellett azonban a jövő megítélésénél számolni kell a realitásokkal. Már a jelenlegi ötéves tervben is, méginkább a távlati tervekben nem a szén, hanem a földgáz és az olaj lesz a fő energia-bázis és ennek megfelelően a széntermelés mennyiségi fejlesztésével nem számolhatunk. Figyelembe kell venni, hogy a gépesítés és a jobb munkaszervezés révén jelentősen növekszik a termelékenység, és ennek hatására még a jelenlegi szénigények mellett is csökkennie kell a létszámnak. A demográfiai hullám ugyancsak indokolja az iparfejlesztés napirendre tűzésének időszerűségét. Mit kellene fejleszteni? Milyen ágazatokat kellene fejleszteni, melyik szakmában nyílik lehetőség jelenleg, de méginkább a jövőben a fejlődésre? Az építő- és építőanyagipar viszonylagos elmaradása eddig is fékezte a fejlődést, annak ellenére, hogy a megyében működő építőipar jelentős eredményeket mutat fel. 1960-ban a termelés értéke 542 millió 1967-ben már 830 millió forintot tett ki. A korszerű, paneltechnológiával épített lakások aránya 90 százalékra emelkedett. Mégis az állami építőipar 1968-ban kapacitáshiány miatt nem tudott vállalni 200 millió forint értékű munkát. A megoldás érdekében vetődik fel a házgyár, a poligon üzem, mélyépítési szakvállalat stb. létrehozása. Az életszínvonal emelkedése mind érzékelhetőbbé teszi a fogyasztói szolgáltatások viszonylagos elmaradását. Ezért a jövőben jelentősen fejleszteni kell a szolgáltatóipart. A gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy az anyagi eszközök koncentrálásával nagyobb arányban szükséges a víz-, a gázellátás, a távfűtés, a háztartási villamosberendezések, gépkocsik javítása terén növelni a kapacitást. Különös figyelemmel kell lenni a peremkerületek ellátására. A fejlesztési tennivalókat a készülő helyi iparpolitikai tervekben kell konkrétan megfogalmazni. A pártbizottság legutóbbi ülésén megvitatta a mező- gazdaság fejlesztésének irányelveit. Ebből kitűnik, hogy a korábbi évekhez képest gyorsabban fejlődik majd az élelmiszeripar. Ezek a beruházások jó hatást gyakorolnak az iparszerkezetre, tovább javul a könnyűipar részesedése. A megyében a gépipar súlya mind az országos arányokhoz, mind a más iparilag fejlett területekhez képest meglehetősen alacsony. Egy-két tanácsi vállalaton, a mezőgazdasági gépjavító vállalaton és a bányák saját kezelésében lévő üzemein kívül mindössze az Építőgépkarbantartó és a Sopiana Gépgyár képviseli a gépipart A népgazdasági tervekben szereplő fejlesztéssel számolva merülhet fel annak az igénye, hogy a mecseki iparvidéken az eddiginél lényegesen nagyobb gépipari bázis alakuljon ki. Az adottságok megfelelőek, történelmi hagyományokkal rendelkező munkabázis, magasképzettségű műszaki értelmiség, oktatási intézmény van. A gépipari bázis bővítésének reális feltételei azért is kedvezőbbek, mert kormányhatározat intézkedik arról, hogy (Folytatás a 3. oldalon) A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI 9 Jahja Khan, Pakisztán új „erős embere” a hatalom átvétele után rádióbeszédet intézett a néphez. A hadsereg főparancsnoka kijelentette: „nem fogja eltűrni az agitáció és a destruktív tevékenység semmiféle formáját”. • Tanácskozik a Szíriái Baath Párt rendkívüli konferenciája. A tanácskozás színhelyére rengeteg üzenet, távirat érkezik: felhívják a konferencia résztvevőinek figyelmét a haladó erők összefogására, az össznemzeti feladatok megvalósítására, a keletkezett nehézségek mielőbbi leküzdésére. • Trudeau kanadai miniszterelnök Washingtonból hazatérve újságírók előtt kijelentette: Kanadát nyugtalanítja az amerikai rakétaelhárító rendszer megteremtése, mert az elhárító rakéták nukleáris töltetei bizonyos esetekben kanadai terület felett robbannának. Kínával kapcsolatban válaszolva elmondta, Kanada kész elismerni a pekingi kormányt Kína egyedüli törvényes kormányának. • Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Bumedien elnök meghívására hivatalos látogatásra Algírba érkezett. (Részletes tudósítások a 2. oldalon) Nixon amerikai elnök kedden a rádió és a tv-társasá- gok szövetségének ülésén mondott beszédében kitért a vietnami tárgyalások kérdésére. Kijelentette: „meggyőződésünk, hogy a béke felé igazi haladást az észak-vietnamiakkal és a többi érdekelt féllel való, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon lehet majd elérni” — mert mint állította — „a nyilvános üléseken eddig elért haladás legnagyobb része magánmegbeszélések eredménye volt”. Az amerikai elnök a titkos tárgyalások előnyben részesítését azzal indokolta, hogy nyilvános ülésen „presztízsmegfontolások” és „a látszat fenntartásának szükséA pécsi felsőoktatási intézmények jubileumi ünnepsége a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából gessége” befolyásolhatják a szembenálló feleket. Ezért nem szabad feltárni a magánmegbeszélések tartalmát. Jelenleg — folytatta Nixon — „a legfontosabb az, hogy az Egyesült Államok fenntartsa erőpozícióját mindaddig, amíg okunk nem lesz azt gondolni, hogy ennek az erőnek a csökkentése hozzájárulhat ellenfeleink erejének csökkentéséhez”. Mindazonáltal — állította feltételesen az elnök — „az Egyesült Államok kormánya csökkenteni kívánja az amerikai erőket Vietnamban, mihelyt a katonai, a diplomáciai helyzet, valamint a dél-vietnami csapatok kiképzése ezt lehetővé teszi”. Ismét védelmébe véve tíz nappal ezelőtt hozott döntését a rakétaelhárító rendszer létrehozásáról, Nixon kijelentette, hogfv erre az elhatározásra a világ négy-öt év múlva várható erőviszonyainak tanulmányozása alapján jutott. Nixon szerint csak az amerikai erőfölény biztosíthatja egy új világháború elkerülését. Az elnök a Safeguard-rendszer kiépítését azzal indokolta, hogy az elkövetkező tíz évben bármilyen esetleges „kínai támadás” ellen oltalmazni kell az Egyesült Államok egész területét, bár megjegyezte, hogy ilyen támadást nem tart ésszerűnek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Pécsi Tanárképző Főiskola tegnap délelőtt 10 órai kezdettel közös jubileumi ünnepséget rendezett a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. (Folytatás a 3. oldalon) A hősök útvonalán Különvonat érkezik Baranyába Háromszáztíz bolgár pionír száll vonatra június első felében, hogy hazánkban négy napon keresztül kövesse a II. világháború során Baranya felszabadításáért harcoló bolgár hadsereg útját és kegyelettel adózzon az elesett hősöknek. A program szerint megkoszorúzzák a harkányi bolgár hősi emlékművet és felkeresik a Dráva menti harcok színhelyét. Ellátogatnak Gyékényesre, Babócsára, Csurgóra ‘és Budapesten is töltenek egy napot. A bolgár pionírokat a mecseki és a harkányi kempingben szállásolják el. Baranya iparfejlesztésének távlati irányelvei Igazi előrehaladást zárt ajtók mögött lehet elérni
