Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

lEBSf. «feefns Si. Punantmt napto 3 AZ ÖTVENÉVES ÉVFORDULÓN üzenet a jövő ifjúságának Pécsett a Fábián Béla úti általános iskolában is megemlékeztek a jubi­leumi évfordulóról. Az ünnepség egyik fény­pontja volt annak a le­vélnek elhelyezése egy urnában, amelyet az ii- kola tanulói írtak a 2019-ben, a Tanácsköz­társaság 100 éves évfor­dulóján ebbe az isko­lába járó fiatalokhoz. „Fogadjátok szeretettel mai üzenetünket, mely­hez csatoljuk szakkö­rünk jubileumi naplóját, mái rendezvényünk for­gatókönyvét, az 1969-ben ünneplő Fábián Béla úti iskola nevelőinek, ta­nulóinak névsorát, az itt készített fényképeket, filmet, magnótekercset Bennünket, akik 2019- ben a 60. életévünket is betöltjük, azt az egyné­hány nevelőnket, akiket a 80. életévükön felül még életben találtok, fo­gadjátok szeretettel.. Az urnába elhelyezett üzenetet és dokumentu­mokat egyelőre az iskola igazgatója őrzi mindad­dig, amíg elkészül az a fái, amelybe az urnát belehelyezik. Az iskola tanulói ezen az ünnepségen szólaltat­ták meg lemezjátszóju­kon első ízben azt a hanglemezt, amelyet szovjet barátaiktól kap­tak, s amelyről Lenin szólt hozzájuk. Emlék fal az útiörőházban A kürtösök tizenegy órakor fújták a felhí­vójelet, március huszon­egyedikén, a Szabó Ist­ván Űttörőház udvarán. Aztán a dobszóra bevo­nultak a zászlók, a zene­kar a Fel vörösök, pro­letárokat játszotta, egy úttörő verset mondott, az Űttörőház és a 39-es dandár úti iskola kama- rakórusa énekelt. Ünne­pélyes pillanatok — Kó- czián Erzsébet köszön­tőt mond, mögötte fehér lepellel letakart hatalmas tábla. Ennek avatására gyűltek össze az úttörő­ház udvarán. Az avatóbeszédet Csor­ba Tivadar, a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizott­sága munkatársa mon­dotta. Ezután a kürtö­sök szignálja mellett ke­rült le a lepel a rendkí­vül szép réz emlékfal­ról. A két méter hosszú és egy méter húsz centi magas alkotással tulaj­donképpen az. Űttörőház képzőművséz szakköré­nek mostani — túlnyo­mórészt nyolcadikos — tagjai búcsúztak el. A szakkört Rétfalvi Sán­dor vezeti, s irányítása mellett tizennégyen ké­szítették az emlékfalat: három ifjúsági vezető: Sas Valéria, Horváth Jutka és Sarkadi György, továbbá tizenegy úttörő: Békési Zsuzsa, Bredács Aliz, Konkoly Thege Klára, Lantos Éva, Kub- riecky Györgyi, Nagy Miklós, Nikolov Éva, Pálfai Zsuzsa, Simonfi György, Jandó Péter, Vi­rágé Éva. Az emlékfal szerelési munkálatait pe­dig Schindl József, az Út­törőhöz modellező szak­körének vezetője irányí­totta. A leleplezés után a megyei, városi és úttö­rőházi úttörőtanács ko­szorúkat helyezett el az emlékfalon, majd rövid műsorral fejeződött be az avatóünnepség. Utána az Űttörőház fogadta az ünnepségen megjelent vendégeket, a munkásőrség megyei parancsnokságán Emlékplakettet és oklevelet adtak át tegnap, vasárnap délelőtt a munkásőrség me­gyei parancsnokságán öt olyan elvtársnak, akik a Tanácsköz­társaság kivívásáért fegyver­rel -a kezükben harcoltak és jelenlég a munkásőrség tény­leges, illetve tartalékos állo­mányába tartoznak. Papp Ár­pád, a munkásőrség országos parancsnoka nevében a pla­ketteket Duga József, a mun­kásőrség megyei parancsnoka adta át. Blumenreich József, Frőmme József, Greiner Már­ton, Pécsi Sándor és Tátrai Ferenc elvtársakat rövid ün­nepségen látták vendégül a munkásőrség megyei parancs­Tá viraí vál tá s Lvov terület és Baranya vezetői kozott MSZMP Baranya megyei Bizottságának Baranya megyei Tanácsának Pécs / A Ivovl területi pártbizottság, a tanács, valamint megyénk dolgozói nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és Ba­ranya megye dolgozóinak a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50. évfordulóján. Megyénk dolgozói, az egész szov­jet néppel együtt emlékeztek meg az Önök nagy ünne­péről. Kívánjuk Baranya kom munistáinak, munkásainak, pa­rasztságának, értelmiségének: érjenek el további sike­reket a szocializmus építésében. Éljen a szovjet és a magyar nép örök barátságai Kuczevol, a Területi Pártbizottság első titkára. Stefanyik, a Területi Tanács elnöke. SZKP Lvovi Területi Pártbizottságának Lvov Terület Tanácsának Lvov 'íedves Elvtársak!- ógadják szívből jövő köszönetünket hozzánk kül­dött táviratukért, melyet a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulója alkalmából kaptunk. Őszinte öröm számunkra, hogy nagy ünnepünkön gondolatban velünk együtt voltak. T Szokolai felv. — 1!apai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. Palkó Sándor, Baranya megye Tanácsának elnöke. nokságán. Képen: Greiner Márton átveszi a plakettet és az oklevelet Duga Józseftől. Szovjet bányászok Pécsett A cservonográdá bányász-1 csoport vezetői — akik a Ta- ‘ nácsköztársaság 50. évforduló­ját, nagyobb delegáció élén megyénkben ünnepelték — tegnap délelőtt a Mecseki Szénbányák irányítóival talál­koztak, Pécsett a vállalat köz­ponti épületében. Bachmann Mátyás igazgató- helyettes, az MSZBT megyei elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket. A baráti találko­zón részi vett dr. Bánki Nán­dor és Schwarcz József, a Me­cseki Szénbánya pártbizottsá­gának tisztségviselője, Mark­wart Károly szb., Parti Jó­zsef, a KISZ bizottság titkára, Popovics György, az MSZBT megyei titkára. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságát Mitzki Ervin és Krasznai An­tal képviselte. A cservonográdi bányászok vezetői átadták az 1968. évi termelésük zárójelentését és az 1969. évi munkavállalásuk dokumentumát, melyet díszes albumba kötöttek. Ezt köve­tően a további kapcsolatok fokozott szélesítésének lehető­ségeiről beszélgettek. Többek között a műszaki, gazdasági, kulturális tapasztalatok cseré­jében jelölték meg a közvet­len célokat. A Mecseki Szénbányák vál­lalat vezetői, hazánk felsza­badulásának közelgő évfordu­lójára meghívták a cservono­grádi bánya igazgatóját, Po- nomárjov elvtársat, viszon­zásként a cservonográdiak a mecseki bányászok képviselőit május 1-én otthonukban lát­ják vendégül. ' A baráti beszélgetés befeje­zésével. a, magyar és szovjet bányászok ajándékot nyújtot­tak egymásnak. A Megyei Pártbizottság em­léktárgyát, a vöröskatonát ábrázoló szobrot Mitzki Ervin és Krasznai Antal, a Megyei Pártbizottság munkatársai nyújtották át szovjet vendé­geinknek. Nagy István Fáklyás felvonulás Bolyban Ünnepi nagygyűlés volt a középpontjában annak az ün­nepségsorozatnak, amelyet március 21-én Bőlyban ren­deztek, a Tanácsköztársaság 50 éves évfordulóján, a járás és község párt-, KISZ-, állami és tömegszervezetei. Bősz Jó­zsef községi vb.-elnök megnyi­tója után, Sztergár János, a Hazafias Népfront Megyei Bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepsé­gen részt vett Baris István, a Mohácsi Járási Pártbizottság titkára és Takács József a Mo­hácsi Járási Tanács vb.-elnö- ke. Délután a mohácsi munkás­őrség fúvószenekara adott hangversenyt, majd este, az if­júsági szervezetek fáklyás fel­vonulást rendeztek és az új KISZ-tagok ünnepélyes foga­dalomtétele történt. • • Ünnepségek Sásdon (Folytatás az 1. oldalról) — 1918 novemberének Ma­gyarországát így jellemezhet­nénk a legjobban: háborút vesztett forrongó ország Eu­rópa szívében, amely már születése pillanatában kinőtt államrendjével küszködik. Hogy történelmi hűségében, igazi nagyságában megért­hessük 1919 márciusát, is­mernünk kell az események valódi mozgató rugóit is. A forradalom győzelemre juttatásában döntő tényező a KMP megalakulása és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom gyakorlati tapasztala­taira épített tevékenysége volt. . Az ünnepség szónoka a try vábbi elemzés után így foly­tatta: — A küzdelem vér nélkül eldőlt. A hatalom először a magyar történelemben a nép kezébe került. A győzelem történelmi értékét Lenin így fogalmazta meg: „A szocia­lista forradalom 1919. már­cius 21-én erkölcsi győzelmet is aratott, mert a magyar burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság pillanatá­ban, amikor a háborúban kimerült országot újabb há­ború fenyegeti, a magyar munkásoknak és a parasz­toknak az új szovjet prole­tár demokráciának kell meg­menteni az országot.” A Kommunisták Magyar- országi Pártja vezetőinek, Kun Bélának és küzdő tár­sainak történelmi érdeme, hogy éltek a lehetőséggel, amelyet a nemzetközi hely­zet és a belpolitikai viszo­nyok kedvező alakulása te­remtett Leleplezték a Cséby fivérek emléktábláját Gimnazisták, az iskola ne­velői, a Cséby-testvérek tisz­telői gyülekeztek március 21-én déli 12 ( órakor a Nagy Lajos Gimnázium előcsarno­kában az egyelőre még leta­kart emléktábla előtt, mely­nek két oldalán ' munkás­őrök, negyedikes tanulók szü­lei álltak díszőrséget. A Ha­zafias Népfront Pécs városi Bizottsága és a Nagy Lajos Gimnázium rendezett emlék­tábla-avatással egybekötött emlékünnepséget a mártírha­lált halt ifj. Cséby József és Cséby László, az iskola volt tanulói emlékére. — A Himnusz hangjai után egy Baranyi vers következett,, majd Cakó János, az MSZMP J Pécs városi Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Pécs városi alelnöke emlékbeszédben mél tatta a Cséby testvérek tevé­kenységét. „Engedjék meg, hogy átadjam ezt a mara­dandó emléket adó márvány­táblát!” — mondotta befeje­zésül és leleplezte az emlék­táblád — A Nagy Lajos Gimná­zium és Szakközépiskola KISZ-szervezete, valamint a IV. G. osztály alapszerveze­te nevében átveszem • Csé­by-testvérek emléktábláját — válaszolt Vidor László, a Cséby-testvérek nevét felvett IV. G. osztály KlSZ-szerveze- tének agit.-prop. felelőse. — Emléküket mindenkor meg­őrzi a Nagy Lajos Gimnázium tanulóifjúsága. Beszédének további részé­ben kitért arra, hogy Ba­ranya megye helyzete e sors­döntő időben sajátos képet mutatott. A Pécs vidéki bá­nyák munkássága forradal­mi erőt képviselt. Az 1918. november 1-én megalakult Nemzeti Tanács, élén Doktor Sándorral élvezte a munkás­ság támogatását, s jelentős erőt képviselt a közéletben is. Szólott ezután a szerb megszállásról, majd arról, hogy a proletárdiktatúra győ­zelmének napján és a Ta­nácsköztársaság küzdelmei­ben Sásd képviselte szék­helyként Baranya megyét, környékének lakói pedig munkásságunk, parasztságunk ,é§, értelmiségünk színe-javát. Majd így folytatta: — A Magyarországi Szo­cialista Párt szervezése gyors eredményt hozott Baranyá­ban. Magyaregregyen például 180 taggal alakult meg az új párt, Felsőmindszenten a gazdakör tagjaiból, napszá­mosokból és iparosokból szer­vezték a tagságot. A szónok emlékeztetett ar­ra, hogy a nagy események tükröződnek a sásdi irattár­ban is. Sokat olvashatunk erről a „Sásd és vidéke” cí­mű korabeli újságban, amely a Tanácsköztársaság helyi fóruma volt. Szólott arról, hogy a sásdi direktórium ál­tal Pécsre csempészett röp- iratok utján a fegyverbe- szólítás eredménnyel járt. A pécsi bányavidék munkásai átszökve a határokon önként jelentkeztek a vörös hadse­regbe. Baranyaiakból alakult a kaposvári 44. vörösdandár 7 zászlóalja is. Kitért arra, hogy milyen lelkesedéssel fogtak fegyvert munkások, parasztok, haladó értelmisé­giek, mert ráébredtek arra, hogy a proletárinternaciona­lizmus és a proletár hazafi- ság egymástól elválaszthatat­lanok. A nemzetközi prole­tariátus nemcsak üdvözletét küldte a Magyar Komün- nek, de fegyveresen is segít­ségére sietett. Orosz, lengyel, német, szlovák és délszláv internacionalisták alakulatai harcoltak a vörös hadsereg soraiban. A Magyar Tanács- köztársaság 133 napja meg­annyi dicső lapja történel­münknek. A belső árulás a megragadó és a meg­minden eszközt ellenforradalom újuló intervenció súlya ugyan legyűrte a nagy ígéretet és évtizedekre tönkre tette ered­ményeit, de példáját és em­lékét kitörölni nem tudta so­ha. Beszédét így fejezte be: ■— A Magyar Tanácsköz», társaság születésének 50. év­fordulóját ünnepeljük ma, nemcsak itt Sásdon az ese­mények egykori határállo­másán, hanem határainkon kívül barátaink körében is. Tudnunk kell, s tudnia kell unokáinknak is, hogy Ma­gyarország történetében 1919- ben döntötte meg első ízben a nép kizsákmányolóinak ha­talmát — Azon az 50 év előtti márciuson vörös fénybe gyűlt nálunk a világ. Jelezte az emberiség tavaszát az új forradalmak évadját, a vén, hűló világ új lázát és vajú­dását. És bár időben tőle egyre távolodunk, lélekben, hitben egyre közelebb van hozzánk. Emléke példája nemcsak megmarad bennünk, de egyre tisztábban világít­ja be szépülő jelenünket és a gyermekeink szemében ra­gyogó szocialista jövőt A nagy tapssal fogadott beszéd után kisdobosok, út­törők és KISZ-esek virággal köszöntötték a díszelnöksé­get, majd az elnök felolvas­ta dr. Hajdú Gyula távira­tát, aki üdvözölte az ünnep­ség részvevőit, de személye­sen nem tudott megjelenni. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldtek a szovjet hadsereg vezetői, katonái is. Az ünnepség végén a Pé­csi Nemzeti Színház művé­szei' adtak ünnepi műsort. Délután a Járási Művelő­dési Otthonban Reiíh János, a Járási Tanács elnökhelyet­tese nyitotta meg a megyei dalostalálkozót, amelyen a Komlói Munkáskórus, a Szi­getvári Tinódi Vegyeskar, a Siklósi Vegyeskar, a Mágocsi Kodály kórus, a Mohácsi Kamarakórus és a Szalatnaki Vegyeskar szerepelt. Este az Alkotmány filmszínházban díszelőadás keretében a Po­kolrév című magyar film le_ vetítésével zárult a jubileu­mi ünnepség. Ifjúsási nagygyűlés Szentegáton Március 21-én, pénteken a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból a Szigetvári Járási KISZ Bizottság — az állami gazda­ság KISZ-szervezetével közös rendezésben — ifjúsági nagy­gyűlést szervezett, melyen mintegy kétszáz fiatal képvi­selte a járás alapszervezeteit. Az ünnepi szónok, dr. Temes­vári Tibor, a Megyei KISZ-bi- zottság osztályvezetője méltat­ta a Tanácsköztársaság jelentő­ségét és vívmányait, majd a szentegáti és a péterfai KISZ- szervezetnek — az elmúlt év akcióprogramjának kiváló tel­jesítéséért — átnyújtottak egy magnetofont és egy rádiót, a járási KISZ-bizottság jutalmát. Az ünnepség a szentegáti KISZ-alapszervezet irodalmi műsorával folytatódott, ezt szellemi vetélkedő követte, me­lyen Kétújfalu KlSZ-szerveze- te szerezte meg az első helyei, majd jólsikerült ifjúsági bál zárta a programot. 17'M •• 1 a r n 9 a *e a a r \ oroskatoxiak kitaníetese

Next

/
Oldalképek
Tartalom