Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

IfitóKi Z>Ä\ 36 1ten&a-S»ÍTi£ uanamou napio 1969. március t> Beszélgetés a tervezőkkel Átszervezik Pécs közlekedését A jelenlegi vonalon közlekedne a 10-es, 20-as, 40-es és 27-es Uj végállomás a Budai vámnál — Meghosszabbítanák több járatot A múlt év szeptemberében több helyen megrokkant, be­szakadt a Kossuth tér. Ezt kö­vetően kilenc autóbuszjárat indító, illetve végállomását a Majláth utcába, nyolcét pedig a 48-as térre helyezték át. Nem sokkal később közölték, hogy új autóbusz pályaud­vart szándékoznak kiépíteni a Budai vámnál, a volt szemét­telep helyén, s evvel egyidő- ben átszervezik Pécs tömeg­közlekedését. Mindez nagy visszhagot váltott ki, ami ért­hető is, hiszen a tömegköz­lekedés mindenkit érint. A Kossuth tér Ez a felfokozott várakozás késztetett bennünket arra, hogy felkeressük az Üt- és Vasúttervező Vállalat buda­pesti központját, ahol tanul­mánytervet készítenek Pécs tömegközlekedésének ideigle­nes, majd pedig távlati át­szervezéséről. Az első kérdés, amit Mágori Judit tervező- mérnöknek és Hegyi Kálmán osztályvezetőnek feltettünk, a Kossuth tér szerepére, jövő­jére vonatkozott. Nagyon sok ellentmondó véleményt hal­lattunk ugyanis erről a té­máról. A két mérnök elmondotta, hogy a Kossuth tér funkciója már a szeptemberi események előtt is tarthatatlanná vált, mert a város 37 főjárata kö­zül 22 innen indult, illetve tért vissza. Ezen még a be­szakadások nélkül is változ­tatni kellett volna. Hozzá­tették, hogy a jelenlegi hely­zet sem jelenthet megoldást, hiszen a Majláth utca, s kü- lösösan a 48-as tér aránylag messze esik a város központ­jától, márpedig minden tö­megközlekedés alapvető köve­telménye, hogy az emberek minél kevesebb gyaloglással érhessék el a centrumot. Ezért azt javasolják, hogy a 40-es, 39-es és 39/a-s járat továbbra is a Kossuth térről induljon illetve oda térjen vissza. Meg­jegyezték, hogy ezenkívül a Kossuth térre irányítható még egy, esetleg két járat A gyors­járatok jelenlegi rendszere to­vább is fennmaradhatna. Köztudott, hogy a pécsi vá­rosrendezők szeretnék kikap­csolni a Kossuth tér északi részét a tömegközlekedésből, s egy zöld oázist, illetve autó­parkolót kívánnak ott létesí­teni. A két szakember még nem tudott választ adni arra, hogy valóban felszabadítha­tó-e a tér északi része, kö­vetkezésképpen megvalósít­ható-e a p&siek elképzelése. A budapesti tervezők sze­rint célszerű volna meghagyni a 10-es, 20-as és 27-es járat jelenlegi útvonalát, azzal a megjegyzéssel, hogy a 27-es később esetleg a Budai vámig közlekedhetne. Az utasszám­lálás adatai szerint azonban ma még nincs szükség erre Miért a Budai vám? A másik fogas kérdés a Majláth utcára vonatkozott Mint ismert, a pécsiek sze­retnék minél előbb beépíteni azt a helyet, a tömegközle­kedésben jártas és nagy gya­korlatot szerzett szakemberek viszont azt vallják, hogy amíg nem lesz közúti felüljáró a Siklósi úti vasúti keresztező­désnél, kivihetetlen a terv. Így is óriási forgalmi dugók keletkeznek, ha a vasúti so­rompó lezár, s ezek végletes mértékig fokozódnának, ha a Majláth utcai járatok indító illetve végállomását a kert­városi autóbusz fordulóhoz illetve egy — valahol ott ki­alakítandó — autóbusz pálya­udvarhoz helyeznék át Ami a Budai vámra vonat­kozik, megjegyezték, hogy a 48-as tér semmiképpen sem jelenthet végleges megoldást. A pécsi városrendezők is a Budai vámot jelölték meg a távlati tervekben. Ez a téma a Kossuth téri beszakadások miatt előtérbe került, s a Városi Tanács megbízta Göm­bös Józsefet, a Közúti Építő Vállalat tervezőmérnökét, hogy március 31-ig készítse el a tervet. Az új pályaud­vart május végéig kellene át­adni a forgalomnak. Valószí­nű, komoly technikai problé­ma elé kerülnek a tervezők \ és kivitelezők, hiszen egy volt i szeméttelep statikai szem­pontból nem olyan stabil, mint egy meg nem bolygatott, feltöltetlen térség. A fővárosi szakemberek í szerint a Budai vámtól kel- j lene indítani azt a nyolc — | tehát István-aknai, vasasi,! hirdi, szabolcsi — járatot, mely jelenleg a 48-as térre tér vissza. Felvetődik: mivel utazzanak akkor az emberek a Budai vámig, hiszen a 10- j es, 2ü-as járat — különösen csúcsforgalmi időben — így is nagyon zsúfolt A válasz: Me­csekről, Tettyéről valamint Pécsbányáról és környékéről I jövő járatok közül 3-nak az útvonalát meg kellene hosz- i szabbítani a Budai vámig. További 3 járat végállomását Uránvárosban lenne célszerű kijelölni, a megmaradó többit pedig a Majláth utcába kelle­ne irányítani. A tervezők nem nyilatkoztak arról, hogy konk­rétan milyen járatokra gon­dolnak. Mint mondották, a számozások változhatnak, te­hát annak nincs különösebb jelentősége. Egyébként is öt változatot dolgoztak ki Pécs tömegközlekedésének átszer­vezésére, s aligha lenne cél­szerű, ha mind az öt varián- sot ismertetnék. A fehér foltok Fürst Sándor u. 1/3 szám alatti értékesítő irodánk­ban 1 kg-tól bármilyen mennyiségig ÉGETETT MÉSZ befizethető. Hétköznapon­ként reggel 7 órától déli 12 óráig. Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat. Közhely, hogy Pécs közle­kedésében elég sok a fehér I folt Hogy mást ne mond­junk, csak körülményesen il­letve hosszabb gyaloglással lehet megközelíteni az Engels út közelében lévő Bokor és Vadász utcát, a kialakulóban lévő Északi körút egyes pont- ' jait, a Megyeri út déli ré-j szét stb. A tervezők az év vé­géig elkészülő tervben tesz­nek javaslatot a fehér foltok felszámolására. | Amint fentebb láttuk, a tervezők meg akarják hosz- szabbítani egy sor járat út­vonalát. Ha ez kivitelezhető, illetve ha az elképzeléseket jóváhagyják, minden bizony­nyal kedvező lesz a vissz­hang. Ez még talán tarifális szempontból is jót ígér a la- I kosságnak. Nem tudni vi­szont, hogy mennyiben érinti ! majd a tömegközlekedés át­szervezése a pécsiek zsebét | illetve milyen kihatásokkal jár majd az egyes városrészek lakói számára. Bár a téma nem az UVATERV „asztalá­hoz” tartozik — hiszen nem ott döntenek a tarifáról —, mégis ismertettük, hogy mi­lyen aggályok vetődtek fel és hogy Pécs közlekedését na­gyon sokan drágának tartják. I A tervezők ez utóbbit cá­folták. Mint mondották, a vo­naljegy ára Szegeden és Szol­nokon is 2 forint, s egyébként is központi rendelkezések alapján határozzák meg a vi­teldíjakat. Magától értetődik, hogy a központi rendelkezések nem térhetnek ki minden já­ratra, pontosabban a szakasz- határokra, hiszen az elkép­zelhetetlen volna. Ezt már helyben határozzák meg az általános irányelvek alapján. A viteldíjakkal kapcsolat­ban a tervezők elmondottak egy érdekes példát. Győrött is a közelmúltban szervezték ót a tömegközlekedést. Az Ottani AKÖV vezetői kiszá­mították, hogy az egyes já­ratok meghosszabbítása avval jár, hogy az összvonalas bér­letesek kisebb-nagyobb há­nyada egyvonalas bérletre tér majd ót. Ezen tehát veszít a vá lalat. Feltételezték viszont, hogy a járatok meghosszabbí­tása illetve — a fehér folto­kat eltüntető — új járatok bekapcsolása révén több lesz majd a vonatjegyet váltó utas, mint korábban volt. Tovább utaznak mint korábban. Így is történt, s végső soron nem vesztett a vállalat. Csak később döntenek! A tervezők nyomatékosan aláhúzták és többször hang­súlyozták, hogy amit mond- j tak, azok csak javaslatok,! nem pedig döntések. Március 6-án a Városi Tanács és a í Hazafias Népfront Városi Bi- j zottsóga tömegközlekedési an-! kétot tart a TIT Janus Pan- j nonius utcai klubjában, ahol [ Mágori Judit tervezőmérnök ismerteti a tanulmánytervet illetve annak változatait. A jelenlévő 40—50 közlekedési és egyéb szakember tüzetesen megvitatja a témát és csak utána döntenek. Joggal kérdezheti a lakos­ság, hogy — mint a tömeg­közlekedés alanya, „szenvedő” résztvevője — nem nyilvánít­hat véleményt erről a témá­ról, s a szerepe csupán a kész tények tudomásul véte­lére szorítkozik? A válasz: határozott nem. Mint dr. Ta­kács József, a Hazafias Nép­front Városi Bizottságának titkára mondotta, már eddig is vagy 30 levél érkezett be hozzájuk a város lakóitól, s a levelek a Kossuth térrel, illet­ve a tömegközlekedés átszer­vezésével foglalkoznak. El­mondotta, hogy szívesen fo­gadják a további írásos ész­revételeket is, amelyeket a Hazafias Népfront Városi Bi­zottsága régi címére (Széche­nyi tér 18.) lehet beküldeni. Minden március 5-ig beérke­ző levelet összegyűjtenek, s a Hazafias Népfront a március 6-i vita során tolmácsolni fogja a pécsiek javaslatait, kívánságait. Magyar László \ plaltátgyfljtés az utóbbi időben különösen az ifjúság kóréhen elterjedt. A Papír és Irodaszo Nagykereskedelmi Vállalat a századforduló legsikerültebb plakátjaiból többet újra ktnyomatotfc Egyelőre két helyen — a Perczel utcában és az egyetem előtt ra gasztották ki a hirdetőtáblákra. De a papír és írószerboltokban meg Is lehet vásárolni a szellemes falragaszokat. Jelenleg tíz faj­tából lehet válogatni, de várható, hogy további plakátokkal bővül a választék. Egy japán kandidátus elcsodálkozik A minimum: két idegen nyelv A magyar mérnökök még mindig hátrányban vannak A japán kandidátus Lon­donból hazafelé tartott frissen kelt diplomájával a zsebében. A London—Tokió közötti utat eddig már éppen két tucat­szor tette meg a Királyi Légi- társaság szupermodern gépein, ezúttal azonban a vonatot vá­lasztotta. Egy japán mérnök­nek ismernie kell Európát — mondta —, Európa pedig nem ér véget az Oderánál... Ma­gyarországra Csehszlovákiából érkezett. Tíz napot volt itt, s amikor tovább indult Varsó felé, úgy érezte, semmit sem tud ‘erről az országról, bár, szinte mindent látott, ami ennyi idő alatt egyáltalán megnézhető... — Aki csak tereket, háza­kat, gépeket lát egy országból, az valóban keveset tud meg a lényegről; ezért is értettem meg a japán kolléga örömét, amikor végre kibeszélgethette magát egy magyarral — mondja Csővári Mihály, az Ércbánya Vállalat kutatómér­nöke, aki Lengyelországba utazva, a határon ismerkedett meg távol-keleti vendégünkkel. — Tetszett neki az ország, meglepte bizonyos iparágak QVénapva ajándékozzon lűráfjút l AJÁNLATUNK: Cserepes virágzó: Begónia Crocus Cynerária Jácint Kalanhoe Primula Tulipán Cserepek zöld: Cyperus Nephrolepis Sansevieria Vágott virág: Amerikai szegfű \ Freesia Anemone Intézmények, vállalatok, termelőszövetkezetek előre megrendelhetik a kívánt mennyiséget virágüzleteinkben és dísznövénytermelő üzemünkben Bolgár Néphadsereg (Siklósi) út 77. sz. magas műszaki színvonala, de azon ' nagyon csodálkozott, hogy a magyar mérnökök túl­nyomó többsége egyetlen ide­gen nyelvet se bír... Csővári Mihály könyvespol­cán orosz, angol, német, fran­cia, olasz és spanyol nyelvű könyvek, folyóiratok sorakoz­nak. A legtöbbet forgatottak persze orosz nyelvűek — Le- ningrádban szerezte diplomá­ját — Nyolc évi orosz tanulás után utaztam a Szovjetunió­ba, de tisztességesen még kö­szönni sem tudtam. Emlék­szem, ez novemberben volt, s januárban már vizsgáztam — oroszuk Ennyit tesz a környe­zet Igaz, odakint a tanköny­vek is mások: a hatéves gye­rek épp úgy megtalálja a ne- kivaló nyelvkönyvet, mint az ötödik nyelvvel birkózó ta­nár ... Harminchárom éves, fél Európa a háta mögött van. Részt vett a szófiai Világifjú­sági Találkozón, s onnan is azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy .nyelvtudás nélkül nem sok értelme van az em­berek utaztatásának. — Azért külföldre utazni, hogy tolmács útján meghall­gassunk egy tudományos elő­adást vagy tájékoztatót, nem éri meg. E célból készülnek a cikkfordítások, könyvkivo­natok. Nekünk alkotó jellegű 'gondolatcserére van szüksé­günk; egyébként mindig csak kullogni fogunk az illető tudo­mányág éllovasai után... Takács György gépészmér­nök, a Mecseki Szénbányák Igazgatóságának munkatársa szintén Leningrádban szerzett diplomát. Kapcsolatai azóta sem szakadtak meg szovjet ba­rátaival — így aztán egy ki­csit mindig hamarabb értesül a szakmai újdonságokról, mint azok, akik a magyar szaklapok fordításaira vannak utalva. — Én ötven ben utaztam ki, de a szovjetek már akkor is főtantárgyként kezelték az idegen nyelveket. Nálunk leg­feljebb a bölcsészkaron van olyan rangja a nyelvnek, mint ott akármelyik műszaki főis­kolán ... A szakemberképzés egyéb­ként ma már egyetlen maga­san fejlett országban sem képzelhető el korszerű nyelv- oktatás nélkül. Nyugat-Német- országban például rendelet ír­ja elő, hogy minden kutató intézeti mérnöknek minimáli­san két nyelvet kell ismer­nie. Ebből az egyik természe­tesen orosz... — Tavaly egy osztrák cég részt vett a komlói fatelep óriásdarujának szerelésében. Egy alkalommal éppen ott jártam, amikor kézzel-lábbal magyaráztak magyar kollé­gáiknak, mert valahova el­ment a tolmács. Tapsoltak, amikor megláttak, nagysze­rűen beszéltek oroszul... Takács György minden év­ben tucatnyi kedves ismerőst, jóbarátot szerez nyelvtudása révén, s alig van a világnak olyan országa, amelynek ál­lampolgárával ne beszélt vol­na. Pedig csak egy nyelvet bír... — Meggyőződésem, hogy nagy hiba volt annakidején egyetlen tollvonással eltöröl­ni a német nyelv oktatását. Ennek a nyelvnek komoly hagyományai voltak az ország­ban, s a szülők is jobban tud­ták volna serkenteni, segíte­ni gyerekeiket Most már fel­nőtt egy olyan nemzedék, mely ismeri az orosz nyelv alapjait — s ez a mai általá­nos iskolások tudás-színvona­lán érződik is. A feleségem — aki leningrádi, g most Komlón tanít — egyébként azt mondja, a magyar gyerekek nagyon tanulékonyak... Nagyperge Lajos as új gazdasági mechanizmus beve­zetése óta gépészmérnöki munkaköre mellett amolyan utazó nagykövet is a Pécsi Tervező VállalatnáL Az el­múlt esztendőben legalább tízszer kerestem hiába: min­dig külföldön volt Hol az NDK-ban, hol Jugoszláviában. A magyarázat: a vállalat ér­dekköre túlnőtt a megye, sőt az ország határain Is; jó üzle­tet kötni pedig csak az tud, aki félszavakból is megérti partnere terveit, elképzeléseit — Az NDK-ban különösen jó hatással van az emberek­re, ha valaki elfogadhatóan bírja a nyelvüket — ha né­metül szólalsz meg, egysze­riben más lesz a légkör... Túlzás lenne azt állítani, hogy a PTV országosan, sőt nemzetközileg is nagy megle­petést keltő NDK-beli térhódí­tása mögött csak e felismerés áll, egy azonban tény: a vál­lalati „diplomácia” ezt a kö­rülményt is messzemenően fi­gyelembe vette, s a tárgyalá­sokra mindig valóban tár­gyalóképes szakembereket küldött — Nemrégiben együttmű­ködési szerződést kötöttünk a Tanárképző Főiskola német tanszékével: öt turnusban ti­zenöt mérnökünk tanul né­metül. Vannak egészen kez­dők, s vannak nyelvvizsgára készülők. A cél egyébként az, hogy két év alatt valameny- nyien vizsgát tegyenek. — Kivéve a lemorzsolódáso­kat ... — Nem hiszem, hogy lesz­nek: munkaidő alatt tartjuk a foglalkozásokat. — És a költségek? » — Természetesen a vállalat fizeti. B. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom