Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
I?í9. március U Dunammt navia Készül az új szabadalmi törvény Háromezer találmány évente Az Ol H elnökének nyilatkozata A kormány legutóbbi ülésén megvitatta a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénytervezetet, amelyet az országgyűlés elé terjesztenek majd. A törvény megalkotásának okairól, a tervezet fő vonásairól a következő nyilatkozatot adta a sajtónak Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke: — A találmányokat érintő jogi szabályozás alapja még ma is az 1895. évi XXXVX. törvény, amely elsősorban az osztrák és német törvények mintájára rendezte a találmányok szabadalmi oltalmának kérdéseit. E törvényt azóta több alkalommal módosították, s emiatt a szabadalmi jog egyre áttekinthetetlenebb lett. — 1957-ben, majd 1959-ben az új rendelkezések az egyoldalú díjmegállapítással szemben bevezették a szerződéses rendszert, a rugalmasabb díjkulcsokat és a bírói jogvédelmet, de továbbra is fennmaradt a találmányoknak a szocialista szervezetek közötti ingyenes átadása. E rendeletek tehát növelték a feltalálók jogi védettségét, de nem teremtették meg a találmányok kifejlesztésével és megvalósításával kapcsolatban a szocialista kollektívák anyagi érdekeltségét — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a vállalatok, szövetkezetek gazdasági és műszaki fejlesztési tevékenységének feltételei megváltoztak. Ez megkövetelte a szabadalom funkciójának változását is. Egy 1967-ben kiadott kormányrendelet megteremtette a szocialista vállalatok anyagi érdekeltségének jogi feltételeit és előtérbe helyezte a szabadalom iparjog- védelmi szerepét. E rendelet azonban csak átmeneti és részleges szabályozást jelentett. s nem változtatott azon, hogy szabadalmi jogunk egészében elavult. Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági fejlődése, nem utolsósorban nemzetközi gazdasági kapcsolataink kiszélesedése előtérbe helyezte az iparjogvédelem és ezen belül különösen a szabadalom szerepét. Erre mutat az is, hogy hazánkban a szabadalmi bejelentések száma 1964 és 1968 között évi 2040-ről 3200- ra nőtt; az engedélyezett szabadalmak ötvenhét százalékát külföldi cégek, harminchárom százalékát hazai vállalatok, szövetkezetek, intézetek, tíz százalékát pedig magánfeltalálók szerezték meg Az iparjogvédelmi jogszabályok — elsősorban pedig a szabadalmi jog — a megváltozott viszonyoknak már nem felelnek meg és ez halaszthatatlanná teszi a találmányokról szóló új törvény megalkotását. — A mostani törvényjavaslat az eddiginél egyértelműbben meghatározza a szabadalmazható találmány ismertető- jeleit Arról is rendelkezik, hogy a növényfajták és a növénytermesztéssel kapcsolatos eljárások szabadalmi oltalomban részesíthetők. A találmányok e csoportjának olyan sajátos vonásai vannak, amelyek szükségessé teszik a velük kapcsolatos külön szabályok megalkotását. A törvény- javaslat mind az össztársadalmi, mind a vállalati érdek fokozott érvényesítése érdekében továbbfejleszti a szolgálati találmányok jogi szabályozását Továbbá részletes szabályokat ad a hasznosítási szerződésről a szabadalmi li- cenc szerződésről, amelynek alapján a szabadalom jogosultja ellenérték fejében engedélyt adhat a találmány hasznosítására. Ugyanakkor a javaslat továbbra is fenntartja a szabadalmi bejelentések teljes vizsgálti rendszerét, s bevezeti az úgynevezett halasztott vizsgálati rendszert. Továbbfejleszti a szabadalmi ügyekben eljáró szervek jelenlegi rendszerét, amely alkalmas lesz arra, hogy az elA II. kerületi vb az Autójavító új székhazában Ki gondolná, hogy egy modern, korszerű üzemben több baleset történhetik, mint a zsúfolt telephelyeken? Hogy így van, ezt Árus Sándor, a 14-es Autójavító Vállalat igazgatója mondotta tegnap a Pécs város II. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának, amely a vállalat Bolgár Néphadsereg utcai székházában tartotta ülését. A testület az Autójavító dolgozóinak munkaügyi, szociális, egészségügyi és kulturális helyzetéről tájékozódott a helyszínen. A munkásvédelmi helyziet gondot okoz a vállalat vezetőinek. A balesetek zömmel a gépjármű javításánál jelentkeznek. Kik szenvednek sérülést? Az új dolgozók. Hol? A A Munkácsy Mihály utcai legzsúfoltabb telephelyen 1968- ban: egy, a korszerű nagyjavítóban harminchat baleset történt. A vizsgált okok között a munkafegyelem megsértése a munkavédelmi szabályok be nem tartása szerepel. De az ittasság és az álmatlanság visszahatása is tényező. Ez utóbbi a hétfői napokon jelentkezik. A vállalat állományi létszáma hatszázhatvannyolc. Az új nagyjavítóban szinte ideális körülmények között végezhetik munkájukat. A műhelyek, fürdők, öltözők egyenletes hőmérséklete távfűtéssel biztosított. A nap minden szakában hideg, meleg víz áll a dolgozók rendelkezésére. Kedvezőtlenebb a helyzet a Munkácsy Mihály utcai és az Irányi Dániel téri telepen, de korszerűsítésükre törekszenek, j A régi kályhákat központi fű- j tés váltja £-1, új nagyobb j fény erejű világítótesteket he- j tyeznek el. ' 1 Az egészségvédelemről elismeréssel lehet beszélni. A szakma különböző ágában — így a fényezők, csiszolók, hűtőbádogosok — dolgozók rendszeresen negyedévi vizsgálaton kötelesek megjelenni. Laki Istvánná dr. vb-elnök elismeréssel beszélt a munkások — különösen a törzsgárda tagok tokozott megbecsüléséről, a kétszáznegyven ipari tanuló képzéséről és arról a segítségről, melyet autójavító munkások a város lakóinak nyújtanak, különböző szolgáltatásaikkal. Nagy István bírálás függetlenségét és szak- szerűségét minden fokon az eddiginél hatékonyabban biztosítsa. A törvényjavaslat szerint a változásnak jobban kitett kérdéseket (a találmányokért járó díjazás mértékét, a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket) kormányrendelettel, illetve miniszteri rendelettel, az eseti és a technikai jellegű kérdéseket pedig az Országos Találmányi Hivatal elnökének hirdetményével kell majd megrendezni. A Kárpátokon nem jött át a hideg Időjárási szempontból élesen kettévált Európa a hét második. felére. Dél-Franciaország- ban, Olaszországban, Spanyol- országban, a Földközi-teng er térségében, Jugoszláviában és a Kárpát-medencében még a minimum sem maradt 5—10, sokhelyütt 10—15 fok alatt, a Szovjetunióban és Skandináviában, elsősorban Finnországban viszont mínusz 25—29 fokot is mértek. Még Svédország déli részein is előfordult mínusz 20 fok körüli hőmérséklet. Ez a hideg levegő dél felé haladva csütörtökre virradó reggel elárasztotta a román síkságot is, úgyhogy Bukarestben a legmagasabb nappali hőmérséklet 8 fokkal maradt a sokévi átlag alatt. Ami a jövőt illeti, az alacsonyan kúszó hideg levegőréteg megkerülte a Kárpátokat. nem tudott áttörni a medencébe, így az enyhe délnyugati levegő akadálytalanul áramlott keresztül fölöttünk. Március 15 — április 15 Megyei fásítási hónap Az idei fásítási hónap középpontjában az az emlékfásítási mozgalom áll, melyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága kezdeményezett a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére. Megyénkben eddig 80 község kapcsolódott be a mozgalomba. E falvak lakói vállalták, hogy társadalmi munkában fákkal, cserjékkel, sövényekkel ültetik be lakótelepülésük utcáit, tereit. E célból mintegy 200 ezer facsemetét — hársat, platánt, juhart, nyárfát, nyírt, ezüstfát és csörgőfát — bocsát a Mecseki Erdőgazdaság ingyenes akcióban a falvak rendelkezésére. A csemeték Tarass a Szigeti úton Kétszáz ember dolgozik az építkezésen Dózerek, dömperek, teherautók, trélerek sürögnek szüntelen Valamelyik beat-lány bűbájos üvöltését hallom, de hol a táskarádió? A hangok összevegyülnek: zene, daru-motor búgása, csengő, kiáltozás, füttyjelek... Ez a friss hangkáosz tölti be az épülő tízemeletes lakóház egyelőre csupasz lépcsőházát, ajtók nélküli, szürke-falú lakásait. Nem tudom, melyik emelet erkélynyílásán — nehéz így tájékozódni — kihajolok. A Mecsek még szürkés-barnás, lejjebb a klinika zöldüveges homlokzata, még lejjebb a Szigeti út északi sora, ahol néhány lebontott családi ház helyét csak romhalmaz jelzi. A déli oldalon pedig alig egy-két nap alatt benépesült az ősszel dózerekkel letarolt terület. Az első tízemeletes nyolcadik szintjén most rakják le a födémeket. A sárgára festett daruk egyike emeli be a „beton-szeleteket” és a fent dolgozó szerelők munkaruháját Ne várjon tovább hyfogépet már most vásároljon! OTP VÉTELNÉL AZ ELŐLEG CSAK 10 SZÁZALÉK OTP ügyintézés azonnal az üzletben Díjmentes házhoz szállítás 10 t'*ms közül választhat t EZT AJANLJA A 36. SZ. ÜSZAKI BOLT, PÉCS, SZÉCHENYI TÉR 6. 22. "’ÜSZAKI BOLT, PÉCS, SZÍNHÁZZAL szemben testnek feszíti az erős, félelmet idéző szél. Lent a mélyépítőknél és az épületek alapozását végző katonáknál sokkal enyhébb az idő. Ingujjra vetkőzve töltik meg a konti- nereket sóderrel, odébb a darut hívják, egy mély árokból pedig bányász-sisakos ember kúszik fel létrán a napszintre. — Mi van itt lent? — Pince. Szerencsére még a bontás előtt feltérképezték a régi épületek alját, bár volt rejtett vízmosás is. ök az Aknamélyítő Vállalat dolgozói. Ennek a rövid kis alagútnak déli végét betonnal tömítik el, mert közel esik az épülő panelházhoz, a másik végét, amely a Steinmetz téri buszmegállóig húzódik, csupán iszapolják. Az első tízemeletes lakóház szerelését március végén befejezik, a másodiknak alagsor feletti betonozását éppen most végzik. A 3. számúnak a pincetömbjét emelik ki, a 4. épület alapozása később kezdődik. Közvetlenül a Szigeti úttal párhuzamosan négyemeletes panelházak épülnek. Az öt lakóház nem önálló építmény lesz, hanem hármat, illetve kettőt egymáshoz csatolnak. Itt is alapozás, illetve betonkoszorúzás folyik. * Jelen pillanatban körülbelül kétszáz ember dolgozik az építkezésen. Tulajdonképpen hétfő óta indult meg itt nagy lendülettel a munka. Három daru, dömperek, dózerek, teherautók, panelt szállító trélerek mozognak a terepen szüntelenül. A kiszállított panelelemek valóságos beton-utcákat képeznek. A mélyépítőknél Helbich István művezetővel beszélgetek. Most csomagolja be egy fémtáskába a szintező műszert. Kiásták az egyik épület csapadékvíz-csatornáját. Ezt be kell szintezni: — A Megyeri úti nagycsatornába kötjük majd be, de a csővezetéknek egy-másfél százalékos esésűnek kell lennie, vagyis méterenként egy centit lejt A mélyépítő részleg irodája, öltözője a Mezőszél utcában van, bontott épületben. Ebédidő van, hirtelen elcsendesedik minden, a gépek, motorok leállnak, leáll a kis francia gyártmányú '— mintegy húsz műveletet „tudó” markológép is. Az udvaron két ács a hajdani — már letaposott veteményesben — valami gumószerűt piszkál ki a földből. — Mi ez? — Tulipán-hagyma. Otthon elültetjük. Sokmindent találni itt A katonák koponyát is találtak az egyik kertben, amint a csővezetékeknek kiásták az árokrendszert. Ki tudja, hogy került ide? Az idei első, szép tavaszi napokkal megindult az élet. A beton lassan elfed itt mindent, ami régi volt és megszületik egy új városrész. Rab Ferenc Tizennyolc dolgozat a Doktor Sándor pályázatra Még tavaly áprilisban hirdette meg a megyei és városi tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Doktor Sándor Művelődési Ház a hagyományos Doktor Sándor pályázatot középiskolások részére. Ezúttal azonban a pályázatnak különös jeleritőséget adnak az 50 éves munkásmozgalmi jubileumok. A meghirdetett témák: Lakóhelyem története a Tanácsköztársaság idején; Munkás- és parasztsors a Munkás egykorú szép- irodalmi anyaga alapján; A Tanácsköztársaság Észak-Ba- ranyában, valamint a bányászélet feldolgozása a pécsi Bányamunkás korabeli cikkei alapján. A pályázatra tizennyolc dolgozat érkezett be, a feltételeknek megfelelően jeligésen, ezek közül ketten pályáztak Komlóról. A pályaművek elbírálása folyik, az eredményhirdetésre március 20-án kerül sor. áprliis első napjaiban érkegnek, s ekkor kezdetét veszi az emlékfásítás. — Egyidejűleg megkezdődnek a tavaszi városfásítási munkák is, ezek azonban nem spontán akcióit, hanem a zöldövezeti tervek keretében az ütemezésnek megfelelően történnek. A fásítási hónap egyik rangos, s Baranyában immár hagyományos eseménye zajlott le csütörtökön délelőtt Sás- don. a Művelődési Házban is a Megyei Tanács Végrehajtó- Bizottsága, a Fécsi Állatni Erdőrendezőség és a Mecseki Erdőgazdaság rendezésében, ahol Csanády Béla, a Pécsi Állami Erdőrendezőség igazgatója. „Az erdő szerepe a megye gazdasági életében” címmel tartott értékelő és a megye erdőgazdálkodásának távlatait is felvázoló elóadást. Az előadásból megtudtuk, hogy a megye több. mint 91 ezer hektárt kitevő erdőterületének élőfakészlete 11 millió köbmétert tesz ki, s a készletnek forintra átszámított értéke 5,5 milliárd forint — ez csaknem négyszer több. mint a megyében gazdálkodó tsz-ek összes közös vagyona—. E hatalmas erdő- vagyonnal a megye gazdasági életében betöltött szerepének megfelelően kell gazdálkodni. Legújabb számítások fényt derítettek arra is, hogy az évi átlagnövedék hektáronként 5,3 köbméter, megyénkben az ösz- szes növedék 460 ezer köbmé! tér évente. Az erdővagyon újraértékelése során kiderült, hogy évente 190—150 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki Baranyában, mint lehetne, s ennek okát jórészt faiparunk fejletlenségében keÜ keresni. A nyomasztó — 48,7 százalékos — faimportot tehát máris csökkenteni lehetne, de ennek a falfeldolgozóipar elmaradottsága szab gátat. A faipart fellendíteni megyénkben mindenekelőtt a mohácsi farostlemezgyár fejlesztése révén lehet, de a lombos fűrészárú terén komoly tartalék rejlik a kisebb üzemi — szamuk százra tehető Baranyában — fafeldolgozók korszerűsítésében is. Ezek legtöbbje tsz kezelésben van _s ma még gazdaságtalanul működik. Fagyártmány üzemet csak akkor gazdaságos létrehozni. ha évente legalább 4000 köbméter fát dcűgoz fel* ez pedig felveti a tsz kooperációk szükségességét. Ennek számos formája lehet — Az egyik amikor a tsz-ek egyj mással kooperálnak, de van I már példa arra is, — újpetrei tsz — hogy az erdőgazdasággal kooperál a tsz. A cél minél több ipari fát kitermelni és feldolgozott állapotban értékesíteni. A termelőszövetkezeti erdővagyon — 23 500 hektár — jobb kiaknázásról szólva Ba- racs József a megyei tanács osztályvezetője is a kooperáció szükségességére hívta fel a figyelmet. A tsz-ek ugyanis egyáltalán nem alkalmaznak erdőmémököket — míg a Mecseki Erdőgazdaságban 1800 hektárra jut egy erdőmémök, addig a tsz-ekben a 23 ezer hektárra egyetlen egy mérnök sincs. A szakértelem, és a rosszabb felszereltség hiányában a tsz erdőkben kitermelt fa 67 százaléka tűzifa és csak 33 százaléka ipari fa. Az állam 1965 és 1968 között 30 millió forinttal dotálta a tsz erdőtelepítéseket, s 1970-ig újabb kilencmillió forintot biztosít e célra. Az erdősítés jó ütemben folyik, a kitermelt fával történő gazdálkodás azonban még korántsem megfelelő. A tsz-ek csakis társulva tudnak e téren előbbre lépni, hozzáértő szakemberekét, specialistákat alkalmazni s erdészeti ágazatukat nyereségessé tenni. Az ankét kapcsán kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtak át az 1968-ban legjobb eredményt elért tsz-ek és állami erdészetek szakembereinek. fásítási felelőseinek. Ezt követően a résztvevők, a közeli felsőmindszenti Ady Endre Tsz-be látogattak el, megtekintették az ott folyó fásítási, erdősítési munkálatokat, é
