Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
IHM rt mii na*sio 1969. február iS. § Analfabéták cs írástudók Korai századainkban alig akadt betűvető. Leginkább a papság végezte az írásos munkát. Az uralkodó osztályok le is nézték az írást. Könyves Kálmán királyról, aki papnak készült, Frigyes császár titkára, Aeneas Sylvius jegyezte fel: a „könyves” név gúnyból ragadt rá. De nemcsak uralkodók és főemb'erek voltak analfabéták, — nem tudtak írni még a költők sem! Walther von der Vogelweide, a XIII. század nagy énekmondója maga költötte dalainak verseit íródeákjának mondta tollba. A magyar udvar kancelláriáját, okleveleink írásos gyakorlatát az 1180—90-es években III. Béla király francia mintára szervezte meg: udvari jegyzőit — köztük a „Névtelen” jegyzőt is — Párizsban iskoláztatta. 1278-ban á pápa előtt vetik Miklós választott esztergomi érsek szemére, hogy nem tud írni. Újabban Margit hercegnőről (Szent Margitról) mutatták ki irodalom- történészeink, hogy csak úgy, mint legtöbb műveltnek számító kortársa, olvasni tudott, de írni nem. Amikor Zsigmond király a bázeli zsinaton egyik polgári eredetű tudósát lovaggá ütötte, az sietve átült a tudósok padjaiból a nemesek közé. Zsigmond így pirított rá: — Balgán cselekszel György doktor! Mert tudd meg: ezer embert üthetek lovaggá, de egyet len embert sem emelhetek doktorrá! Feljegyezték, hogy például 1323-ban 11 szepesi kanonok közül csak 4 tudta leírni a nevét, a többi hét csak keresztet rajzolt és pecsételt. 1491- berf Báthory István erdélyi vajda, Rozgonyi László főudvarmester írástudatlan, nevüket más írja aló helyettük. Lassú volt a magyar betű útja! 1694-ben Eger város tanácsosai közül a püspökkel kötött szerződést egy sem tudja aláírni; a magisztrátus egyetlen írástudója, Csala Gergely városi jegyző. Poklada, poklada! Jönnek a busók! Régi farsangok Mohácson A tárgyalóteremből Elítélt gépjárművezetők Mohács nevének kiejtésekor önkéntelenül is Kisfaludy elégiája cseng fülünkbe: ... Hős vértől pirosult gyász- tér, sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! Ma azonban nem az 1526-os nemzeti tragédiáról szólunk, hanem a maga nemében egys- j dülálló népszokásról, a mohácsi sokácok busó-járásáról emlékezünk meg. A vidám farsangolás mondája is a gyászos emlékű török hódoltsággal kapcsolatos. A monda szerint a mohácsi nép legnagyobb része a török alatt ember nem járta helyekre, főképpen a Sziget vadonjába húzódott. Rejtett tanyáikon az öregek tartották a reményt, akik azt mesélték, akkor ér majd véget a szörnyű szenvedés, amikor nagy égzengés és félelmetes villámlás közepette megjelenik hó- j fehér paripáján az arany ruhás i lovag, aki azt parancsolja majd, szólaltassák meg a kürtöket, öltözzenek álarcba, zörgessék meg a tehénkolompo- kat és álljanak rettenetes bosszút a házaikba befészke- lődött ellenségen. Mesélő aggastyánok lettek már az unokákból, és még mindig várták az égi jeleket és az aranyruhás vezért. Végre, amikor már száz esztendő is elmúlt, a jövendölés beteljesedett. Erre megfújták a százéves kürtöket, fejükre húzták az ijesztő álarcokat és előjöttek rejtekhelyükből, majd vad j kolompolással és lármával egy I éjjel rátörtek a törökülte Mo- | hácsra. Az álmukból felriasztott babonás törökök úgy megrémültek az állatfejű, kétlábú | szörnyektől, hogy menten ott- j hagyták a várost minden va- I gyonukkal. így beszéli el a monda, mi- ; ként szabadultak meg a török rabságtól a mohácsiak. A még ma is divatozó mohácsi sokác busójárásnak ez a rövid ‘mondái alapja. Lássuk most már, hogyan zajlott le évszázadok óta a kedvelt farsangi busójárás? Farsang legutolsó napján ünnepelte Mohács sokác lakossága a „POKLADÁ”-t, a tavasz ünnepét. Manapság farsangvasárnapján történik a díszes felvonulás. A poklada sokác kifejezés, újjászületést, átöltözést, a télnek tavaszra fordulását jelenti. Az ünnep reggelén már jókor maskarába öltöztek. Arcukra fából faragott és élénk színűre mázolt álarcot tettek, mely a hatalmasra vágott szájnyílással és szarvakkal, a busó kifordított ruhájával, kezében fabuzogánnyal valóban ijesztőnek hat. A busó-menet, a felvonulás régente Mohács sokác negyedének egyik teréről indult, amelyet kolistyé- nek vagy leginkának hívtak. Vállukon vitték a több méter hosszú busókürtöt, időnként meg is fújták. A kürt hangja a szomszéd falvakba tíz kilométernyire is elhallatszott. Rázták a tehérrkolompo- kat, miközben a menet bebetért a házak udvarába, pokládét köszönteni. A legények ilyenkor átadták ajándékaikat a kedvesnek: díszes rokkafát, mosófát, vagy éppen a nősülési szándékot jelentő tükrös abromenciát, magyarul vízhordófát. A házbeliek borral, kaláccsal, fánkkal kínálták a köszöntőket. . Régen orgiának is beillő busómulatozást is rendeztek farsang végén, vaskos tréfákkal. Ha nem fogadták valamelyik háznál szívesen a busókat, ott ekével felszántották az udvart, ölelgették és csipkedték a lányokat, menyecskéket, hamuval és hulladékkal szórták meg a kisgyerekeket. A gyerekek is szívesen köszöntötték a pokladát. A fiúk lányka ruhát, a lányok meg kifordított fiú ruhát öltöttek magukra. A felnőtteknél egyszerűbb álarcban, tollas fabuzogánnyal és kereplővel járták a házakat; éktelen zenebonát csaptak, de ilyenkor senki se haragudott érte. Minden házba bekiáltottak: poklada, poklada! Felnőttek és gyerekek egyaránt a busó-téren gyülekez| tek, köszöntés után. Ha hideg I volt, máglyát raktak, majd 1 dudaszó mellett ropták a j kólót. Az utóbbi időben felújították a mohácsi sokác busó- | i járást a régi hagyomány alap- ■ ! ján. Évről évre megrendezik ! Mohácson a busójárás ünnep- | ségeit, melyek élénk visszhan- | got váltanak ki az ország leg- | távolabbi vidékein, de a kül- I földiek között is — különösen a szomszéd Jugoszláviában. Dr. Kovács András A Pécsi Járásbíróság ítéletet hozott gondatlan veszélyeztetést elkövetett gépjárművezetők ellen. Manchart István 39 éves személyi lakost 1600, V a r- g a Mihály 28 éves geresdi tsz- tagot 1500, Gén g József 22 éves ellendi hegesztőt 1300, Máté László 29 éves szabadszentkirá- lyl szobafestőt 2000, D o m b a i Győző mozsgói erdészt 1500, Törő Károly budapesti repülő- gépszerelőt 1200 forint pénzbüntetésre ítélték. v Horesnyi János 26 éves pécsi operátort 6 hónapi 10 százalékos, Juhász György 28 éves pécsi gépkocsivezetőt 5 hónapi 10 százalékos, Szabó István 30 éves bodolyabéri vasutast 6 hónapi 10 százalékos, Mecseki Gyula 39 éves pécsi gépkocsivezetőt 6 hónapi 10 százalékos, Kiss -Bicskei Rudolf 42 éves gordisai vontatóvezetőt 6 hónapi 10 százalékos, K o m 1 ó d 1 József komlói 20 éves csillést 5 hónapi 2# szán» lek os, Máté János 21 éves harkányi tsz autószerelőt 5 hónapi 15 százalékos, B e n k ö József 21 éves antalszállási lakost 6 hónapi 10 százalékos, Kovács László 30 éves hobolí rakodómunkást 6 hónapi 10 százalékos pénzbüntetéssel járó javító nevelő munkára ítélte. Kukás János 42 éves pilis- szentiváni mérnök Komlón elkövetett karambolért 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztést és 2 ezer forint pénzbüntetést, Ü j h á z i Károly 28 éves pécsi asztalos 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztést és a gépjárművezetéstől 1 évre szóló eltiltást, Michelisz Antal 37 éves bólyi vontatóvezető 7 hónapi felfüggesztett szabadság- vesztést és 800 forint pénzbüntetést, Stiegler János bi- csérdi tsz-tag pedig 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kapott. Az ország egyetlen képes napilapja Amíg a húsz perc összeáll Látogatás a tv-híradónál Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: főként nyugaton többfelé havazás, havaseső. Mérsékelt, később megélénkülő déli, délnyugati szél, helyenként hófúvások. A hideg nyugaton mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északnyugaton mínusz 5—10, máshol mínusz 10—15 fok között, a szélvédett és vastag hóval borított helyeken mínusz 20 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 0 fok körül, máshol mínusz 2—mínusz 7 fok között. A liftre nem egyedül várok. Unott arcú, lezseren öltözött fiatalemberek állnak mellettem, potenciális tábornokok, tarisznya híján zsebükben markolják a marsall- botot. A liftből Kudlik Júlia, a csinos tévé-bemondónő száll ki, szevasz Juli, köszönnek harsányan, jól leplezett örömmel fogadja üdvözlésüket. — Fenn a negyediken Horváth J. Ferenc szobáján kopogtatok. A tévé-híradó főszerkesztőhelyettese barátságosan fogad. — Szívesen bevezetem a munkánkba, ha van türelme, mindent megismerhet. A tévéhíradó az ország egyetlen ‘képes napilapja, hétfő kivételével minden nap megjelenik. Az oldalszámunk húsz perc, nagyon rövid és nagyon hosz- szú. Nagyon rövid, mert rengeteg az esemény és nagyon hosszú, mert egy perc a filmszalagon 10—11 méter. De bocsásson meg egy percre, meg kell néznem a külföldi filmtudósításokat. Ülök a szobában, az idő filmszalagja könyörtelenül pereg, de Horváth J. még mindig távol van. Helyette az ismert tv-bemondó robban be, röpke pillantással veszi tudomásul, hogy én már benn vagyok, leül az asztal mellé és elmerül a hírek tanulmányozásában. Arcjátéka vonzó és intelligens, szája hangtalanul mozog, mintha levették volna róla a hangot. Aztán egyszerre nagyon is hallhatóan köszörülni kezdi a tarkát, majd eléfí 0 ni o 1 y t«( f a ft r o f a t J?z van kiírva a pesti vá- sárcsarnokban egy halárusító helyen: szálkamentes körösi kárász. A másikon meg: szálkamentes ezüst kárász. Élhetetlen nép vagyunk mi. Csak úgy elkótyavetyéljük ezt a világhírű felfedezést. Minden kárász fülig van szálkával. Mi vagyunk a világ egyetlen nemzete, akik anélkül, hogy ezt a felfedezést eladnánk és megkeresnénk rajta egy vagyont, semmit sem csinálunk vele, csak kiszórjuk a nagy magyar éjszakába. Bár!... Valahol a lelkem mélyén azért, bárhogy hesse- getem, mégis előbukkan a kétely. Valóban olyan szálka- mentes az?! APR0SÄQOK Ugyanis ért már néhány neglepetés fővárosunkkal kapcsolatban. Egyik ilyenfajta a csirke. Ahány vendéglőben még eddig ettem, mindig, minden étlapon csak csirke szerepeli. Hova lettek a vén tyúkok, hová!? Ugyanez az eset a disznóval is. Disznó nincs, csak malac, Hova leit a disznó? Lehetséges az, hogy ez is csak olyan, mint az a régi vicc: Itt csokoládé kapható, ára 4 forint. A másik táblán pedig: valódi csokoládé 8 forint, a harmadikon meg igazi csokoládé 10 forint. EGY TALPONÁLLÓBAN Gyűlöli és utálja azt, aki megiszik egy pohár bort.. Aki megiszik egy pohár bort, azt gyűlöli és utálja... A te feleséged nem gyűlöli és utálja, aki megiszik egy pohár bort? ... — Az enyém is gyűlöli... Nekem nincs is barátom... Az én barátom egy macska... Azt a szegény állatot úgy fölrúgtam, hogy elnyúlott, mégis eljött velem ... Éppen a derekába rúgtam bele ... — Nézd az ember megbotlik, mégis négy lába van ... — Az embert nem értik meg... Nem, nem értik meg.~ azt, hogy mi van itt belül!... Itt legbelül!... Mélyen benn!— Az emberben!... Hazamentem fizetéskor... csak nyolcszor két decit ittam... A kabátomat odatettem a székre. És mégsem adott ennem. Nekem! ... Nem adott! Én vagyok a rossz fiú ... Mindjárt verekszel — mondta ... Véletlenül hozzáértem ... össze- karmolázta a nyakamat és összerugdalta a lábamat... te is férfi vagy, te is a sarokba vágnád, mint egy rongyot... Te is férfi ember vagy ... — Tudod, kifogásolják az embert. Én nem vágom oda, én nem rúgok bele... Én csak a szeme közé vágok... Megfogom a nyakát és a szeme közé vágok... Én is férfi ember vagyok ... Mindkettő férfi ember volt, részeg férfiember. Mások beleütnek a vak világba, ezek még részegen is előrelátók. Megfontolt emberek, SIMA LEBUKÁS Egy ismerősöm szenvedélyes horgász volt. Hajnalban a vizen ült már és csak a késő este vetette haza. Felesége egy ideig dühöngött, aztán elhívta a barátnőjét. ők, a két asszony, a nap és délután egy részét együtt töltötték, cukrászdába mentek, a férj meg horgászott a nádasban elrejtett pódiumon. Egyik reggel barátunk szemét két illatos női tenyér fogta be, közvetlenül a kapás előtt. Már épp mozgatta a hal a pedzőt. — Te vagy az Mária? — kérdezte türelmetlenül. Nem az volt. A felesége fogta be a szemét, a neve Hilda volt. Tekintettel arra, hogy eddig a nyilvánosság számára magázódtak, ezután a barátnő elutazott, a férj horgászata meg bizonytalan időre felfüggesztődött. És még mondja valaki, hogy a horgászat nem veszélyes sport> Ssőllősy Kálinál* gedetten bólint. Én is, mert Horváth J. végre megérkezik: — Vannak, akik azt mondják, hogy nem országos, hanem budapesti híradó vagyunk. Nem így van. Kezdettől fogva több vidéki tudósítóval dolgozunk, mint bármelyik magyar újság, minden érdekes — tehát nem perifériális — eseményről beszámolunk, persze, ha tudunk róla. Hogy mégis több a pesti téma? De nagy részük nemcsak a pestieket érdekli. Elnézést, várnak a vágószobában. Szűk kis szoba, tele emberekkel, a vágó már befűzte a szalagot. Horváth J. leül az asztal mellé, megnyom egy gombot, a minatűr képernyőn megjelenik a kép, s felhangzik a szöveg is, ez azonban még nem gépesítvé, Horváth J. olvassa fel, időnként titokzatos jeleket ró a sorok közé. Pillanatok alatt végez, még cdaszól egy fiatal lánynak; ehhez valami vidám, pattogós zenét kérek, és máris tovább nyilatkozik: — Minden újságírónak megvan a maga területe, az MTl-től reggelenként kapunk egy listát a budapesti és vidéki eseményekről, az évfordulókról, ezen kívül az ügyeletes szerkesztőnek is vannak értesülései. Ez utóbbi, magunk között montázs-szerkesztőnek hívjuk, reggel fél 9-kor stábértekezletet tart, melyen részt vesz az ügyeletes riporter, operatőr és gyártásvezető, valamint a vidéki adások szerkesztője. Utána rögtön el is indulnak a stábok. [ házba, s az első kép megjele- j nik a vásznon. Öcsi Erzsébet ! mondja alá a szöveget, a | bennfentesek már előre nevet- j nek, mert Gaza városában I diáklányok tüntettek három arab nő bebörtönzése miatt, a nevük: Nahala Hafez el- Baijede, Fatma Zaala Mur- tadzsa és Fatma Mohammed Afamat, lehetetlen elsőre hibátlanul kimondani... A bemondónő tökéletesen ejti a három nevet, közvetlenül utána azonban a tevékenység szóba beletörik a nyelve. Most hát ezen nevetünk, tiszta lelkiismerettel: a tömeg nyomására szabadon engedték őket. Horváth J. jelenik meg, vál- lamra teszi a kezét: — Ha már eddig itt volt, várja meg az adást! Sykora Sándor rendező lép be, udvarias mondatokat váltunk, Horváth J. felhasználja az alkalmat, rohan a dolga után. — Hogy jutnak hozzá a külföldi anyagokhoz? — A külföldi filmtudósítások délelőtt 11-tői folyamatosan érkeznek repülővel. Rengeteg anyagot kapunk a külföldi hírügynökségektől, és küldünk is nekik. Dél felé bejelentkezik az Intervízió központja, más-, fél-két óra múlva az Euróvízió is, telexen teszik meg ajánlataikat. Ennek alapján rendelünk, a képek négy óra után érkeznek meg közvetítőláncon. Telerecordíngra rögzítjük őket, akkor derül ki egyikmásikról, hogy mégsem tudjuk használni. Látta már a lekeverést? — Nem. — A szöveget és a zenét hangszalagra rögzítjük, szinkronban a képpel. Jöjjön, nézze meg! A vetítővászon jó tíz méternyire szemben van velünk. Előtte Öcsi Erzsébet és P. Kovács József tévé-bemondó ül, mr a jobb oldali nagy ablak mögül kandikálunk ki, ez a rendező és a hangmérnök rezidenciája. A zenei szerkesztő kuckójától a kissé hátrább levő gépház választ el minket. Sykora Sándor 'beszól a gépRögtön nyolc óra van, elin- S dulunk a gépterembe. A sze- : mélyzet már a helyén van. — j „Utolsó perc” — jelenti be egy mély mikrofonhang, a „rendes” képernyőn az óra látszik, másodpercmutatója ráérősen közeledik a 12-eshez. A j benti képernyők a stúdiót mu- I tátják a különböző kamerák ‘ látószögéből. — Elindultam — I mondja Sykora Sándor, pontosan öt másodperc múlva a képernyőn megjelenik a főcím i és felhangzik a jól ismert szignál. Az egyik belső ernyőn Fábián Ferenc utolsót igazit a zakóján, Horváth J. hozzám hajol: Avar Jánost egyszer í délután öt órakor kértük fel, hogy fáradjon be a tévébe, itt írja meg a kommentárját és az első kiadásban mondja el. Hirtelen az < egyik kamera vibrálni kezd, a másikon, szinte automatikusan megjelenik az „adáshiba” szövegű felirat. Mindebből a néző szerencsére semmit sem lát, a hibát még a gépteremben sikerült kiküszöbölni. Viszontlátom a gazai tüntetést, most már nemcsak az arab nők neve, hanem a töltelékszó is tökéletesen hangzik el. „Irány Kanada” — ez a következő riport címe. Alig jelenik meg az első kép, Horváth J. felszisszen. Mert egy szekér poroszkál a falusi utcán és a néző még azt hiheti, hogy ez megy Kanadába a faluban gyártott fűzfavessző-készítmények helyett. Sokáig tartana az út. — Látja, háromszor végignéztük, s ez a baki mégis benne maradt. Kéri Tamás Kirendeltségvezetőt keres GÉPKOCSIFLVABOZÖ VÁLLALAT balatonföldvAri TELEPÉRE Csak érettségivel és KSZT felsőfokú, vagy érettségi és gépjárműforgalmi tiszti tanfolyamot végzettek jelentkezzenek. Gépkocsi műszaki és forgalmi gyakorlattal rendelkezők előnyben. Ajánlatot írásban: Pécs, Sállal ii. hirdetőbe „Kirendeltség- vezető” jeligére kérjük.
