Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Duncinmii namo 1969. február fl, r Rekordok a gyógyvizek versenyében 1866-ban fúrta első ter- •málkutunkat Harkány- fürdőn Zsigmondy Vil­mos. Azóta gyógyvízkút- jaink listája 1957-ig be­zárólag 175-re bővült. A legutóbbi évtizedben pe­dig különösen meggyor­sult a feltáró munka: 1958-tól 1967 végéig 153 új fúrás gazdagította ás- vány-gyógyvízkincsünket. Ezzel még jobban meg­erősítettük vezető he­lyünket a gyógyvíz-bir­tokos országok között. Az újonnan megismert hé­vízkészlet jellemzőit tár­ta fel dr. Papp Szilárd­nak az Országos Gyógy­fürdőügyi Igazgatóság tá­jékoztatójában legutóbb megjelent tanulmánya. A legnagyobb mélység­ből — 2555 méterről — a mindszenti Tiszavirág tsz új kútja hozza fel a vizet, mégpedig percenkint 1100 litert, 96,5 fokos hőmérsékleten. A legna­gyobb vízhozammal egy új miskolci kút dicseked­hetik, amelyből percen­kint 4700 liter tör a fel­színre. A hőmérséklet tekintetében a szentesi Üj Barázda Tsz kútja áll az élen kerek 100 fokos hőmérséklettel. A kút mélysége 2193 méter, ho­zama percenkint 1700 li­ter. Mindhárom maxi-re­korddal szemben egyetlen mini-rekord áll. A fertő- rákosi új kút mindössze 41 méteres mélységből percenkint csak 20 litert termel, s annak a hőmér­séklete sem haladja meg a 11 fokot. Klorid-tarta­lom szempontjából vi­szont a harmadik helyen áll az új kutak között. összetételénél fogva legértékesebb vizünk ma már a rábasömjéni új kúté. Minden litere 44,7 gramm oldott sót hoz fel 1943,6 méteres mélység­ből, hozama pedig per­cenkint 1400 liter 89 fo­kos víz. Igen sok értékes vegyianyagot — kloridot, brómot, jódot, fluoridat stb. tartalmaz. Érthető, hogy ide országos, sőt nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő létesítését ter­vezik. Ez a rábasömjéni . lelet a második helyre szorította vissza az eddigi rekordert, az egyébként szintén rendkívül értékes bükkszéki Salvus vizet a maga „mindössze” 24808 milligrammos literenkinti oldott sótartalmával. De hát azért az ezüstérem sem megvetendő ... A paradicsom földje — Paloták az iszap alatt I i Mátyás király vendégei va­gyunk. Visegrádi palotájának termeit járjuk. A díszes ter­mek majolika padlózatának helyén ma fű virít. A kecse­sen kanyargó folyosó-labirin­tust kőművesszerszúimok tar­kítják. Apró házak húzódnak a Várhegy tövében: a palotára épültek. És palotából. Falaik­ban a palota sok-sok díszes, faragott köve rejlik. Két év­századon keresztül innen hordta a követ a • környék, s most a restaurációhoz sziszi­fuszi munkával, hihetetlen tü­relemmel kell visszaszerezni. A közelmúltban kidőlt egy há­zacska örek kerítése. A leom- ló terméskőfal alól díszes fa- ragású kő bukkant elő. A ré­gészek mindig is azt állítot­ták, hogy Mátyás palotájának lábát a Duna hús hullámai mosták. Bizonyíték, tárgyi em­lék ezt eddig nem igazolta. — Most előkerült az első. A töb­bi még a házacskák alatt „rej­tőzködik”. Magyarország egyik legje­lentősebb műemléke 1002-ben István király egyik okiratában szerepel először: „civitas Wsagrad ...” 1002-ben ezen a helyen őrizték Salamont, s jóval később épült lakótor­nyot az egykori rabról nevez­ték el. I. Károly Csák Máté­tól foglalta el, és itt tartották a híres visegrádi kongresszust. — Mátyás alatt már 350 lakó­szobás a palota, s Castelli bí­boros így keltezte IV. Sixtus pápához írt levelét: „Ex Vissegrado, paridiso terrest- ri __” Visegrádról, a paradi­c som földjéről... Fejünk felett, több mint háromszáz méter magasban a Fellegvár romjai. 1529-ben megrohanták a janicsárok: ma a zord hadfiak utján modern panoráma-busz jár. Távolabb, a Salamon-toronynál gépkocsi­ról rakodnak. Közel egy évszázada kez­dődtek meg a feltárási és hely­reállítási munkák. A Salamon- toronyra, s az alsó-várra ke­rült sor először. — A királyi palota feltárá­sát 1934 szilveszterének nap­ján kezdték el. És ez a mun­ka tart napjainkban is — mondia a visegrádi Mátyás ki­rály Múzeum igazgatója, Héjj Miklós. — Sok a munka, hi­szen Visegrád már a rómaiak korában táborváros volt, s at­tól kezdve nagy forgalmú hely. Minden tenyérnyi földdarab­ja kincseket rejt. Cseréptöre­déket, márványból faragott vízköpő fieurát. érmeket, pén­zeket, a gőzfürdő vizét forraló kemencéit tégláit, a fakáda­kat körülvevő majolikadísze­ket szerszámokat, mindazt, ami megtölti a múzeum ter­meit. raktárait A Fellegvár, a lakótorony és a palota: ez s három csomó­pont sűríti Visegréd történe­tét. 1702-ben Lipót császár el­rendelte a „várromok” fel- robbantását. A hegyről lezú­duló kőgörgeíeg, az iszaphor­dalék betakarta a palotát. — Most. csodálkozva és ámulva „bontják” ki a kései utódok, csodálják a sok száz helyiség vízellátását; az oroszlános kút kutyáktól mardosott fenevad- jait, s faragott vörös márvány­ból való baldachinját. Mátyás király ma is nagy udvart tart: Évente százezrek­re rúg hódolóinak száma. - Ennyi bel- és külföldi turista keresi fel minden esztendő­ben a Visegrádi-szoros ék­kövét. Mészáros Ottó Kinéz a róka az ablakon Hétfőn délután három óra tájban történt Mozsgón: dr. Herczeg József állatorvos há­zának padlásablakán kinézett egy róka. A mozsgói gyerekek nagyon megörültek, integettek neki, aztán a róka visszabújt, majd megint kinézett, továbbá kisétált a háztetőre és hasra- fekve napozni kezdett. A faluból sokan összeszalad­tak, s néhány embernek mind­járt eszébe is jutott, hogy na­pok óta széttépett csirkema­radványokat látott itt-ott. El­szaladtak Dombos Gézához, Mozsgó idős vadászához, hogy lőj je le a rókát. Méghogy ró­ka a háztetőn — mondotta. —» Végül mégis elhitte, és puská­val a csődülethez vonult. A gyerekek ordítottak: — Dombos bácsi, ne lőjje le! Mások figyelték: na. hogy tud célozni az öreg Dombos? Tudott, lelőtte. Arról nem kaptunk informá­ciót, hogy az állatorvosék padláson tárolt kolbászai és sonkái, hogy vannak. F. D. Vendégségben Mátyás királynál i Jogi tanácsadó Mennyit kereshetnek a nyugdíjasok? Mint arról már értesültek ol­vasóink, ez év január 1. nap­jától a társadalombiztosítási szolgáltatások területén is vál­tozások történtek. Ezek közül olvasóink jelentős részét érdek­lik azok a rendelkezések, ame­lyek a nyugdíjakkal kapcsolatos korlátozást új módon rendezik. A mindenki részére szükséges tudnivalókat az alábbiakban is­mertetjük: © A nyugdíjak korlátozására vonatkozó jogszabályok 1969. január 1. napján léptek hatály­ba és kiterjednek a munkavi­szonyban álló vagy kereső fog­lalkozást folytató valamennyi öregségi és rokkantsági nyug­díjasra függetlenül attól, hogy nyugdíjukat milyen jogszabá­lyok alapján, mikor állapították meg. Az új rendelkezések nem érintik azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasokat, akik a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben termelőszövetkezeti tagként fizikai munkát végez­nek. (2) Január 1. napjától kezdő­dően az öregségi és rokkantsá­gi nyugdíjasok az eddigi havi 500 Ft helyett évi 6000 forintot kereshetnek anélkül, hogy nyug­díjuk korlátozás alá esne. A nyugdíjas tehát egy hónapban már 500 forintnál többet is ke­reshet a korlátozás, illetve a nyugdíj szüneteltetése nélkül és mindaddig munkaviszonyban állhat, illetve megbízás alapján munkát végezhet, amíg a mun­kabére, illetve díjazása az évi 6000 forintot el nem éri. Mit jelent e rendelkezés a gyakorlatban? Az eddigiekben a nyugdíjas csak havi 500 Ft-ot kereshetett nyugdíjának teljes összegű fo­lyósítása mellett. Amint a ke­resete az 500 forintot megha­ladta -- pl.: a havi keresete 520 Ft volt —, akkor arra a hónap­ra már nyugdíját korlátozták és öregségi nyugdíj esetén egyál­talán nem kaphatott nyugdíjat, míg rokkantsági nyugdíj esetén a nyugdíja egyharmadát. illetve üzemi baleseti rokkantság ese­tén a nyugdíj felét kaphatta csak meg. Az új rendelkezés szerint vi­szont: ha a nyugdíjas az egyik hónapban 500, a másik hónap­ban 1000, a harmadik hónapban 1500, a negyedik hónapban 2000 forintot keres, majd utána há­rom hónapig nem dolgozik, ezt követően újból havi 500 fo­rintért vállal munkát, akkor még két hónapot dolgozhat anélkül, hogy nyugdíja korláto­zás alá esne. A keresetek össze­adása során a jelen példa sze­rint a nyugdíjas hat hónap alatt kereste meg a 6000 forintot tel­jes nyugdíja mellett. Egy másik példával megvilá­gítva a kérdést: a nyugdíjas munkaviszonyba lép és kap a munkáltatótól 1000 forintot. Egy­idejűleg megbízás alapján elvé­gez egy munkát, amelyért a dí­jazás végösszege 4000 forint. E megbízásos munkát egy hónap alatt készíti el, így a munka- viszonyát is figyelembe véve összesen három hónap alatt ke­reshette meg a 6000 forintot a teljes nyugdíja mellett. Az évi 6000 forint keretösszeg túllépését követően az öregségi nyugdíj folyósítása szünetel mindaddig, amíg a nyugdíjas munkaviszonya alapján munka­bérben vagy megbízás alapján díjazásban részesül egy naptári éven belül. Rokkantsági nyugdíjnál az el­térés annyi, hogy a 6000 forin­tos keret túllépése esetén a nyugdíjas nyugdijának, egyhar- madára üzemi baleseti nyugdíj esetén a III. csoportos rokkant­sági nyugdíj felére jogosult. A fenti általános szabálytól eltérő a rendelkezés a megbí­zás alapján végzett tevékeny- ségnél, ha á keretösszeget a nyugdíjas túllépi. Ebben az esetben, ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas az évi S000 forintos keretet túllépte ez azzal a következménnyel jár, hogy a nyugdíj folyósítása szü­netel az alábbi szabály szerint: Ha a díjazásnak a keretössze­get meghaladó része illetve az egy naptári hónapban kapott összes újabb díjazás összege a nyugdíj kétszeres összegét eléri vagy meghaladja, a nyugdíj fo­lyósítását nemcsak egy naptári hónapra kell szüneteltetni, ha­nem annyi további naptári hó­napra — esetleg a naptári éven túl is — ahányszor a keret- öszeget meghaladó rész (6000 fo­rintot meghaladó rész), illetve az egy naptári hónapban kapott összes újabb díjazás összege több a nyugdíj összegénél. Ab­ban az esetben, ha a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt részesül újabb . díjazásban, alt­kor a nyugdíj folyósításának szünetelése a fenti szabálynak megfelelően meghosszabbodik. (3) A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagság alapján megállapított öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi jára­dékok folyósítására vonatkozó rendelkezések is megváltoztak. 1969. január 1-től. Az eddigi jogszabályok értelmében a já­radékos akkor volt jogosult já­radékának felvételére, ha a já­radékos vagy a vele élő házas­társának nem volt havi 260 fo­rintot meghaladó keresete, jö­vedelme. Ez a szabály megvál­tozott. Az új rendelkezés sze­rint 1969. január 1-től kezdve a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tagság alapján megállapí­tott öregségi, munkaképtelen­ségi és özvegyi járadék folyó­sítása csak akkor szünetel, ha a járadékban részesülő vagy há­zastársának a keresete, nyug- dója. jövedelme stb. a naptári évben a 3120 forintot megha­ladja. Amíg ezen összeget nem éri el, addig a járadékra jogo­sult. A keretösszeg túllépése esetén a járadék folyósítása ae év végéig szünetel. (3) Az eddig ismertetett sza­bályok azokra a nyugdíjasokra, járadékosokra vonatkoznak, akik már ellátásban részesülnek. Ezen általános szabálytól eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a nyugdíjas, Illetve járadékos állapot az évnek csak egy meg­határozott részében áll fenn, il­letve kezdődik. Ezekben az ese­tekben a folyósítását korlátozó keretösszeg is változik. A nyug­díjas, illetve járadékos állapot kezdetétől függően csökken. Ha például a dolgozó augusz­tus 1. napjától részesül nyug­díjban, akkor az év hátralévő részében már csak évi 2500 fo­rint összeg erejéig vállalhat munkát, illetve részesülhet meg­bízás alapján díjazásban. Já­radékosoknál ugyanezt a példát alapulvéve az év hátralévő ré­szében, tehát augusztus 1-től december 31-ig csak 1300 forin­tot lehet keresni a járadék szü­neteltetése nélkül. MIÉRT VÁLT EL? — Nem értettük meg egy­mást. — Megcsalt. — Nem lehetett gyerekünk. — Nem ezt vártam a há­zasságtól. A házasságban, szerintem, senki se uralkod­jon a másik fölött. — Nem tagadom: szexuális okai voltak. Néhány válasz azoktól, akik elváltak. Sokan vannak. Ma­gyarország a válások statiszti­kájában meglehetősen előkelő helyet foglal el. A szocioló­gusok újra és újra felteszik a kérdést: dehát miért? Afo­rizmával persze, nem lehet a család egyik alapvető kérdé­sét megválaszolni — még in­kább nem társadalmi szinten — de van valami mélyen iro­nikus és elgondolkoztató ab­ban a szójátékban, amely egy országoshírű családjogászunk­tól származik: „Az emberek a kényelmükért kötnek házas­ságot, és a házasság a ké­nyelmük miatt megv tönkre”. Ez elsősorban a férfiakra vo­natkozik. Az emberek azért kötnek házasságot, mert ez a kiala­kult morális rendszer. Mert otthonra vágynak. Mert gye­rek? után vágyódnak. Vagy egyszerűen sorsszerűségből há­zasodnak, i jóformán át sem gondolva a részleteket. Pláne, a következményt. S miért válnak el? A kiindulópontot kell tisz­tázni. Kiindulunk abból, hogy a váláshoz vezető okok ki­lencven százaléka a házasság folyamán jön létre. Ez nagyon fontos körülmény. Kiindulunx abból, hogy az elváló házas­társak nagy többségükben — mindkét oldalon — becsületes emberek. Leszámítjuk az olyan eseteket, mint az alko­holizmus, az alapvető lakás­gondok, s még néhány ha­sonlóan súlyos eset. Figyelem­be vesszük, hogy amit a házas társak a tárgyalóteremben felhoznak magyarázatként, nem biztos, hogy az igazi ok. S végül kiindulunk abból az alapvető társadalmi változás­ból, hogy a mai házasság más, mint az apák házassága Volt. Miért válnak el a férfiak és a nők? A kérdés rendkí­vül összetett. Talán a legbiz­tosabb kiindulópontunk lehet, hogy a nagy társadalmi válto­zások jogilag, társadalmilag megváltoztatták a nő státu- j szát, a családban azonban ez gyakran nem érvényesül. A nők munkába álltak, a csa­ládon belüli egyensúly meg­változott, vagy a reális hely­zet szerint meg kellene vál­toznia. A szocialista társada­lom a családban jogilag egy­más mellé rendelte a férfit és a nőt, de még a klasszikus polgári házasság megcsontoso­dott alá és fölé rendelt vi­szonya is fellazult, megvál­tozott. Azt mondhatjuk, hogy . a társadalom progresszív vál­tozásaival egyenes arányban fokozódik a válások száma? Egy biztos: az utóbbi évtize­dek folyamán, legalábbis a modern társadalmakban tisz­tult, humarrizálódott a házas­ság intézménye, és ehhez a válások elszaporodása is hoz­zátartozik. Magyarországon a század elején minden fennálló ezer házasságra 0.7 válás ju­tott. A huszas években 3.8, a hatvanas években pedig kö­rülbelül 8 százalék. Kissé ta­lán furcsán hangzik, de a vá­lásnak társadalmi szempont­ból humanizmusa van, visz­szaadott érzelmi szabadsága megfelel az alapvető emberi jogoknak, amelyek a családi életben is érvényesek. A válás — bizonyos érte­lemben felszabadulást jelent. De, mi alól? A házasság egy sajátos al­kalmazkodási igényt is magá­val hoz. A férfi Is, a nő is szokásváltozásokon megy át a házasságban. Ha ez sikerül, a házasság elfogadható. Ha nem sikerül, a válással fejeződik be. Egyiknek is, másiknak is alkalmazkodnia kell. A való­ságban azonban gyakran csak az. egyik alkalmazkodik. A válásoknak tényleges és olyan elháríthatatlan okai mellett, mint például az alkoholizmus — a válás „családfája” óriási tömegben visszavezethető az alkalmazkodási készség teljes hiányához. Keveset beszélnek nálunk — legalábbis a min­dennapi élet szintjén, ahol a probléma virágzik — a szexu­ális kultúrálatlanságról, amely sokszor elképesztő az embe­rek, a társadalom civilizált­sági fokához képest, de még ennél is kevesebbet beszélünk az általános pszichikai kultú­rál atlanságról. A másik em­ber, a házastársul, a gyere­kek apjául-anyjául törvénye­sen elfogadott ember megis­meréséről, teljes elfogadásáról, és a hozzá való reális és tü­relmes alkalmazkodásáról na­gyon keveset beszélünk. Pedig ez kulcskérdése a házasság­nak. Annál is inkább, mivel korunk élettempója szinte fan­tasztikus. Az alkalmazkodási készség csekély. Az önfegyel­mi tartalék esetére, mire a házastársak hazaérnek — el­fogy. Ezeket a szituációkat intelligens alkalmazkodási igény nélkül nem lehet el­viselni. A nők alkalmazkodási kész­sége általában nagyobb. Ennek több oka van. Magyarázható ez a nőnek a családban be­töltött különleges szerepéről, ! de magyarázható azzal is i hogy a társadalmi változások még nem hatoltak el a csa­ládig, vagy nem minden eset­ben és a nő státuszát több­nyire a férfi határozza meg. A férfi orvos, a nő kereske­delmi alkalmazott. A nő egy orvos felesége. A nő orvos, a férfi kereskedelmi alkalma­zott. A nő egy kereskedelmi alkalmazott felesége. Az is mond valamit, hogy a váló­keresetet benyújtó nők döntő többsége állásban van. Sokan mondják, hogy a há­zasság, mint intézmény vál­ságban van. A házasság fon­tos intézmény, s ha az idők folyamán sok érdekes és fon­tos változáson ment is át, tár­sadalmilag elég szilárdnak látszik. De válságban vannak az egyes házasságok, azok a házasságok, amelyeket csupán az ösztönösség kormányoz. S ezek közt van fiatal korban kötött házasság, van házasság, amelyben nagy a szellemi kü­lönbség, van házasság, ame­lyet sexuális kulturálatlanság tesz tönkre, a másikat pedig az alkalmazkodási képesség hiánya. Egy dolog valószínű­nek látszik. A rossz házassá­gokból kezdettől fogva hiány­zott az alkalmazkodási kész­ség, a tudatosság, hogy ők há­zastársak, a teljes egymásra találás tudatossága. Ha már egyszer egymást választották. Thiery Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom