Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
/ •gy«suíj«t&k i Ara: 1 forint Dunántúli napló xm«»foircMi,s3.nAi» Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. február 9, vasarnap Két „ütközet" kozott Az Ide! t® harmadik hideghulláma igazi telet hozott; az ország egész területét hó fedi, s miután a csapadék érés széliéi járt együtt, az utak órák alatt járhatatlanokká váltak. A közúti igazgatóságok, köztisztasági vállalatok, közlekedési üzemek, falusi útfenntartó brigádok azonnal munkához láttak, gépek és emberek dolgoztak éjt nappallá téve az utakon. Jártam közöttük, láttam, mit jelent hatvan kilométeres szélben, derékig érő hóban elakadt személygépkocsikat emelni; a hómaró gépek vezetőivel is beszéltem, akik átlagban tizennégy-ti zenhat órát ültek a kormány mellett, s felelősséggel mondom: nem rajtuk múltot t, ők mindent megtettek... Mert ez a két nap a „győzelmek” mellett „vereségeket” is hozott Emberek százai éjszakáztak szerdáról csütörtökre virradóan a behavazott távolsági és munkásbuszokban az utakon, s ezrekre rúg azoknak a száma, akik meg sem kísérelték, hogy eljussanak családjukhoz, vagy munkahelyükre. Csütörtökön szinte egész nap csörgött a Mecseki Szénbányák igazgatóságán a telefon: az üzemek kétségbeesetten követelték, hogy hasson a vállalat oda, hogy ha késéssel is, de induljanak a bányászbuszok. A Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásjáratai egyszerűen képtelenek voltak megközelíteni az alig 10 kilométerre lévő üzemeket — s ez bizony nagyon is nyugtalanító- Kint voltam Komlón, beszéltem a Kossuth-bánya főmérnökével, aki egy maszek autóval rohangált a városban, hogy szállást, élelmet szerezzen Komlón rekedt, bejáró dolgozóinak — mert tudta: legyen bár istenítélet odakint — a termelés nem állhat. De találkoztam olyan autósokkal is, akik Pécsről — ha nem is zavartalanul, de szerencsésen —, átmentek Komlóra, akkor, amikor az AKÖV buszai már órák óta álltak. Egyszóval nem voltak ezek az akadályok egyértelműen objektív eredetűek. Távol áll tőlem, hogy pál- eát törjek a gépkocsivezetők felett, a felelősség valóban az övék, ők tudják. Az azonban biztos, az ilyen vitáknak nem szabad olyan következményekkel járniuk, melyek más vállalatokat, egyes emberek ezreit — s ezen keresztül a népgazdaság egészét sújtják. Aztán itt van a másik tapasztalat: kicsi, gyenge, korszerűtlen a hóeltakarító gépparkunk. Hómaró, ha három volt az utakon, lánctalpas se sok. A nagy bajon túl vagyunk, az utakon, ha lassan is, de mindenütt zajlik a forgalom, a pár nappal ezelőtti „ütközet” tanulságait azonban érdemes lenne az illetékeseknek a lehető legalaposabban összegezni. A lehetőségek természetesen máról-holnapra nem bővíthetők jelentősen, de azért lehet mit tenni. Tisztázni kell például ezt a „téli pótlék”-vitát, aztán itt van a honvédséggel való együttműködés kérdése is. Ahol nagyon nagy baj volt, most is a katonák segítettek de — ez volt minden bajbajutott gépkocsivezető véleménye —, későn. Miért kellett megvárni, hogy emberek, kocsik tu- 1 cat ja fél éjszakát a hófalak közé szorítva töltsön? Ha végveszélyben lehet segíteni, lehet korábban is. Még akkor is, ha ez plusz pénzekbe kerül, hisz a termelésből kiesett órák sem olcsók. Egyszóval: mi.előbb össze kellene ülniök az illetékeseknek, mert A tél még nem ért véget... Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Összességében elégedettek lehetünk a külkereskedelem tavalyi eredményével Tkr. Bíró József kfll- kereskedelmi miniszter szombaton sajtótájékoztatón válaszolt a napilapok, valamint a rádió, a televízió és az MTI munkatársainak kérdéseire. A válaszok a következőképpen foglalhatók össze. A külkereskedelem 1968. évi tevékenysége Az alapvető célt, a gazdálkodás egyensúlyát sikerült elérni, sőt a forgalom emelkedése is kielégítő. Az exportimport együttesen 3,4 százalékkal haladta meg az 1967. évit. Ez megfelel a várakozásnak; számítottunk arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első évében az áttérés nem lesz zökkenőmentes, s átmenetileg bizonyos mértékben csökkenni fog a külkereskedelmi forgalom növekedésének üteme. Az export gazdaságossága, illetve a deviza-kitermelési mutatók alakulása is megfelel az előzetes számításoknak. A legfigyelemre méltóbb eredmény, hogy a külső és belső piac lényegesen közelebb került egymáshoz, a külkereskedelmi és a termelő vállalatok együttműködése révén számottevően javult a piaci munka. összességében elégedettek lehetünk a külkereskedelem tavalyi eredményeivel, de a részlet-előirányzatok teljesítése nem mindenben kielégítő. A szocialista országokkal bonyolított áruforgalom 7,2 százalékkal növekedett, míg a tőkés országokkal folytatott kereskedelem három százalékkal volt kisebb az 1967. évinél. A szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban nőtt, mint ahogy a behozatal. Az import-lehetőségeket nem használtuk ki kellőképpen, s a termelő vállalatok nyereségük fokozásának útját a kapacitásuk jelentős részét lekötő szocialista relációjú export növelésében látták. A szabályozó rendszer tapasztalatai Egészét tekintve bevált a szabályozók rendszere. Legfontosabb közülük a külkeresA NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI — A bolognai sportcsarnok zászlódíszbe öltözött épületében megnyílt az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusa. A tanácskozást Armando Cossutta, a titkárság tagja nyitotta meg, majd Luigi Longo, a párt főtitkára tartott beszámolót az előző kongresszus óta megtett útról, a párt előtt álló feladatokról. Az MSZMP küldöttségét Nyers Rezső, a PB tagja, a KB titkára vezeti. — Mika Spiljak Jugoszlávia miniszterelnöke és a kíséretében lévő jugoszláv személyiségek látogatást tettek a Magyar Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetben. Nagy érdeklődéssel hallgatták az intézet szakembereinek tájékoztatását a kutatások megszervezéséről, majd megszemlélték az intézet szociális létesítményeit. A jugoszláv vezetőket fogadta Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára is. — Az egyiptomi sajtó támadja Londont és azzal vádolja, hogy titkos fegyverszállítást szerződési egyezményt köt Tel-Avivval. — Jeruzsálem óvárosában, amely korábban Jordániához tartozott és most izraeli megszállás alatt van, mintegy ezer főnyi tömeg vonult fel és Nasszer elnököt éltette. A tüntetés incidens nélkül zajlott le. (Részletes tudósítások a 2. oldalon.) kedelmi árszorzó. Hatásának korrigálására az állami visszatérítés szolgál. Ennek fontos szerepe volt abban, hogy exportforgalmunk egészében nem esett vissza. Másik eszköz az engedélyezési rendszer, ez hozzájárult a kereskedelem-politikai lag kívánatos piac átcso- portosí fásokhoz. Az új vámtarifát az irányítási rendszer egyik fontos eszközeként vezettük be. Hatásai azonban még nem érvényesültek a kívánt mértékben. A vámtarifában szereplő vámtételek egy részénél ugyanis a vámokat részben vagy teljes mértékben felfüggesztettük, vagy más formában mentesítettük, hogy ezzel kiküszöbölhessük a vélt „nem kívánatos hatást”. Az év folyamán kitűnt azonban, hogy részben indokolatlan volt az óvatosság és ennek következtében megjelölt kereskedelem-politikai, termelésvédelmi, importszabályozó funkcióit a vámtarifa csak csökkent mértékben teljesíthette. Ezért január 1-vel eltöröltünk egy sor vámsemlegesítést, illetve néhány vámtételt módosítottunk. A külkereskedelmi szabályozó rendszer alapjában jó, szükséges azonban tökéletesítése és továbbfejlesztése. Elsődleges cél volt gazdasági kapcsolataink fejlesztése a szocialista országokkal. Ezt a törekvést tükrözik a forgalom adatai. 1968-ban az export 10,2, az import pedig 5,1 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző évben. A Szovjetunióval bonyolított forgalmunk az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vállalatok export-kötelezettségeiket globálisan teljesítették, de a megjelölt áru három százalékát nem szállították, azaz helyettük más árut adtak át Dinamikus fejlődés tapasztalható a magyar—NDK kereskedelemben. Csehszlovákia belső problémái nem hatottak a két ország közötti áruforgalomra, amelynek alakulásával elégedettek vagyunk. A többi szocialista országgal is növekedett forgalmunk 1968-ban. Az 1969. év legfőbb feladatai Fokozottabban kell törekednünk, hogy a belső piaci egyen- ; súly megszilárdítása mellett a I külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi fizetési mérleg | egyenlege az eddigieknél kedvezőbben alakuljon. Az áruforgalom a tervek szerint 1969- ben 6—7 százalékkal, jövőre pedig mintegy 9 százalékkal növekszik. Ez feltételezi, hogy az iparágak jelentős részének külkereskedelmi forgalma Szombaton is dolgoztak az építők a Honvéd ntcában, a lebontott házak helyén rendezik a terepet. Itt építik majd fel a három tízemeletes panelh zat. Jövő hét elején már a cölöp verőgép foglalja el azt a helyet. — Szokolai felv. — mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a termelést meghaladó ütemben növekedjék. Szocialista relációban arra számítunk, hogy ipari termékek exportja általában az (Folytatás a 2. oldalon.) A tartalomból; Egy hét a világpolitikában ▼ A termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben Gondoskodás az idős tsz-tagokról ▼ Mibe kerül egy diploma? ▼ Melegházváros épül Pécsett ▼ Megmentették őket az életnek A Magyar Posta az 1918—19 -es forradalmakban Kiállítás a Tudomány és Technika Házában „1919. március 22-én a csepeli rádióállomás meghívta Moszkvát és ennek segítségével Kun Béla felvette a kapcsolatot Leninnel. A távíróállomás a Tanácsköztársaság alatt mindvégig tartotta a kapcsolatot Moszkvával A Magyar Posta az 1918—19-es forradalmakban című kiállítás ünnepi megnyitóján — tegnap délelőtt — láttuk és olvastuk ezt a feliratot egy vitrinben. Benne történelmi ereklye: az egyszerű távíróberendezés, mellette egy kézigránát és egy vasbuzogány; jelképe az eszme és a közvetlen cél védelmének. Garamvölgyi Miklós igazgató, a pécsi postaigazgatóság vezetője mondott megnyitót az ünnepségen, ahol társadalmi életünk számo* vezetője között ott volt Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke, Wieder Béla, a Pécsi Városi pártbizottság titkára és sok látogató. Az ötven évvel ezelőtti postások bátor tetteinek méltatása ez a tárlat De bemutatja a mai, korszerű távközlési berendezéseket is. A történelmi események néma tanúi, tárgyai, égy hősi kor — 1818—19 — bátor eszmehű emberednek ák- lííanak emléket. A megye „óriás” tsz-e ismét bizonyított Sikeres zárszámadás Mohács-szigeten Megyénkben, ahol az átlagos üzemnagyság 3 ezer hold körül mozog, minden évben különös várakozás előzi meg a sokak által kissé nagyra sikerült, 10 ezer hold feletti Dunavölgye Tsz zárszámadását, mely csaknem egyedül uralja Mohács-sziget Baranya megyei szakaszát Legnagyobb termelőszövetkezetünk azonban, rácáfolva az aggodalmakra, még egyetlen évben sem okozott csalódást, s a napokban megtartott 1968. évi zárszámadásuk eredményeiről ezúttal is csak a dicséret hangján szólhatunk. Megyei rekordnak számít 108 millió forintos árbevételük is, mely 38 millió forinttal lett több a tervezettnél. Ezek a bevételek, intenzív és igen nagy volumenű árutermelést jeleznek. Kár, hogy a szigeten megtermelt áru zöme — a mohácsi Duna híd hiányában — nem Baranya ellátásában realizálódik, hanem Bács megye és a főváros felé irányul. A megyét sújtó tavalyi erős aszály a párá- sabb szigetet kevéssé viselte meg, a szigeti tsz-ben a mű- I trágya felhasználás is jóval ! meghaladja a megyei átlagot. ; Ezek a tényezők jelentkeznek ! a magas hozamokban, a 21,5 mázsás búza, a 26,9 mázsás kukorica, a 47 mázsás kender | és a 102,3 mázsás burgonya termésekben (ez utóbbi a megyei átlagtermés két és félszerese.) Burgonyából 15 vagonnal, búzát 44,5 vogonnal, 27 kendert, 5 ezer hízott sertést, 1676 mázsa hízott marhát értékesítettek többek között az államnak. Megyei rekordot állítottak fel a tagságnak kiosztott 22,8 millió forinttal is, melyből több mint fél millió a fizetett szabadságra, és mintegy 2 millió forint a nyereségrészesedésre kifizetett összeg. Szovjet katonafiatalok a komlói bányákban Huszonhárom szovjet komszomolista — az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, tisztjei és harcosai —, látogatott el tegnap Komlóra, hogy a Mecseki Szénbányák KISZ- alapszerviezeteinek munkájával ismerkedjék. A csoport tagjai a délelőtti órákban bányajáráson vetteb részt Zobákon, Bétán, illetve Kossuth-bányán, majd « három üzem KISZ-vezetői- nek társaságában Kossuth- bánya ifjúsági klubjába Iá togattak, ahol kölcsönösen tájékoztatták egymást a; ifjúsági munka időszeri kérdésedről.
