Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
f969. február 7. Kerekasztal Erílemes-e újítani? Béralapból is fizethetők újítások — 'további módosítások várhatók Ma szakszervezeti nae.\aktíea A főmérnök újítást akar beadni. Te, be ne add — könyörögtek neki — majd csak jövőre, addig egészen biztosan megváltozik a rendelet... A kifizetett újítási díj ugyanis elvitte volna az I. kategóriában az összes nyereségrészesedést ... Közismert, a kormány 57/ 1967-es rendeletét követően országszerte visszaesett az újítómozgalom. Ez mindenképpen aggasztó, hiszen a műszaki fejlesztés egyik mozgatórugója. A közelmúltban azonban lényeges módosítás látott napvilágot, amelyet már a múlt évi részesedési alap elszámolásánál is alkalmazni kell. A kormány határozata értelmében: az újításokért kifizetett összegeket a kategóriákra fel nem osztott részesedési alap terhére kell elszámolni, nem pedig annak a részesedési kategóriának a terhére, amelyikbe az újítót sorolták... A fentiek megvitatására rendezett tegnap ke- rekasztal-komferenciát a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal. A kerékasztal résztvevői közül többen megkérdezték: Ha már mindenki előtt világos volt, hogy rossz a rendelet, akkor miért nem módosították már előbb? (S akkor a példánkban szereplő főmérnök is beadta volna, mondjuk félévvel korábban újítását.) Egyébként tavaly első félévben gazdasági vezetők nem értek rá az újításokkal foglalkozni, a második félévben azonban már jobban felKétnapos országos vita a Jogi Karon Értéktöbblet, profit... A modern kapitalizmusról — korszerűen A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Katának tanácstermében a Művelődésügyi Minisztérium politikai gazdaságtani szakbi- aottságának kétnapos vitaülésén a modem kapitalizmus oktatásával kapcsolatos egyes aktuális kérdésekről tanácskoztak az ország egyetemeiről ideérkezett marxizmus—leni- nizmus tanszékvezetők és politikai gazdaságtan szakos oktatók, köztük dr. Szabó József, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának igazgatóhelyettese. A tőkés kizsákmányolás tartalma és alakulása a mai kapitalizmusban, a vita egyik középponti kérdésévé lépett elő, de érdekes polémia alakult ki egyes résztémák körül, mint például: Milyen jövedelmek tekinthetők kizsákmányolásból származónak? A gazdasági fejlődés feltétlenül együttjár-e a kizsákmányolás fokának növekedésével? Mekkora reálbér növekedést jelentene a kizsákmányolás megszüntetése a szocialista átalakulás bekövetkeztekor? Miben jelentkezik a szocialista gazdái kodás előnye a kapitalista rendszerrel szemben? Milyen szerepe van a szolgáltatásoknak egy adott kapitalista ország struktúrájában? E problémák vizsgálatát az a tény indokolja, hogy jelenlegi politikai gazdaságtan oktatásunk például az értéktöbblet keletkezését, a tőkés kizsákmányolás mértékét, a kizsákmányolás fokának alakulását, illetve az erre ható tényezőket a XIX. századi kapitalizmus viszonyaiból magyarázza. s így nem ad elegendő alapot e kategóriák mai megjelenési formáinak megértéséhez. A nyílt és szenvedélyes vita — noha az egymástól eltérő nézeteket a dolgok természeténél fogva nem tudta egycsa- pásra . kibékíteni” — számos kérdésben az álláspontok jelentékeny közelítésére vezetett. Így a vita részvevői egyetértésre jutottak abban, hogy a politikai gazdaságtan oktatásának korszerűsítése nemcsak olyan témák kidolgozásán múlik, mint az állami monopolkapitalizmus, a tőkés integráció a második világháború után, vagy a gazdasági válságok alakulása a mai kapitalizmusban, hanem a politikai gazdaságtan alapvető kategóriáinak (pénz, értéktöbblet, profit, profitráta, termelési ár és a többi) korszerű kifejtésén is. A vita eredményeként fogadták el azt is a jelenlévők, hogy a kizsákmányolás fokát már nem lehet csak a régi módszerekkel mérni. A változtatás mikéntjében azonban természetszerűleg még nem született egyetértés. A kétnapos vita szó szerinti anyagát megküldik az ország felsőoktatási intézményeiben dolgozó összes politikai gazdaságtan oktatónak, és ugyancsak a teljes szöveg megjelenik a Művelődésügyi Minisztérium Tájékoztatója egyik következő számának mellékleteként. K. T. Elhalasztották a pécsi tsz-szöyetség küldöttgyűlését Elhalasztották a Mecsek és Dráva-menti Termelőszövetkezetek Szövetsége tegnapra meghirdetett küldöttgyűlését. A rossz időjárási viszonyok, a járhatatlan utak miatt ugyanis a küldöttek többsége nem tudott beutazni Pécsre. A tsz-szövetség elnökségének jelenlévő tagjai úgy határoztak, hogy a küldöttgyűlést február 26-án tartják meg ugyancsak Pécsett. Ennek előtte a szövetséghez tartozó minden termelőszövetkezetnek új meghívót küldenek. lendült a mozgalom. Elhangzottak olyan vélemények, hogy a múlt évben Baranyában az I-es részesed si kate- 1 góriába sorolt régi újítók 90 I százaléka nem adott be javas- j latot, egy felmérés szerint akadtak olyan vállalatok, ahol | egyetlen egy újítás sem fu- j tott be. Az újítási díjak kifizetésének a nyereségrészesedési alapon kívül a béralap is forrása. A kormány, az elmúlt években újításokra kifizetett 1 összegek évi átlagát figyelembe véve a béralapba fél százalék erejéig beépítette, s csak ami ezen felül van, az megy a nyereségrészesedési alap terhére. A felmérés adatai szerint azonban Baranyában az újítások díjazásánál a vállalatok legtöbbje nem használta fel a béralapban rejlő lehetőségeket Ellentmondásosan vetődött fel a gyáregységek kérdése. Baranyában a legtöbb vállalat és üzem ilyen. A gyáregységek részesedési alapként a bruttó eredményt bizonyos — tegyük hozzá elég kevés —* százalékát tarthatják vissza. Miért törjék akkor magukat amikor egy komolyabb újítás a részesedési alapból jelentős összeget elvihet? Ugyanakkor a vállalatnak lényeges eredményjavulást nem hoz. (Az SZMT: ilyen problémákkal keressék meg az SZMT-t próbálnak segíteni.) Elhangzottak olyan javaslatok, hogy az újításokat a termelés költségeként számolják el, vagy az adózatlan nyereség, illetve az adózatlan nyereségrészesedés tértiére. Egy másik kérdés volt: a beruházásoknál jelentkező újításoknál a díj melyik forrást terhelje. Az Országos Találmányi Hivatal képviselője megjegyezte, az illetékesek több részletkérdéssel foglalkoznak, és további, ha nem is alapvető módosítások várhatók. Az újítások rendjét szabályozó szerződés mellékletként bekerül a most kötendő kollektív szerződésekbe. E kérdésről az SZMT ma szakszervezeti nagyaktívát rendez. (MiklósvárI) A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott: Apró Antal, a kormány elnökhelyettese tájékoztatót adott a KGST XXII. ülésszakáról és a KGST VB 38. üléséről. A művelődésügyi miniszter a Szovjetunióban járt kulturális delegáció útjáról, a belkereskedelmi miniszter romániai és bulgáriai tárgyalásairól számolt be. A Minisztertanács a tájékoztatót és a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette I a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését az iparban dolgozó nők munkahelyi és otthoni körülményeivel kapcsolatban végzett vizsgálat tapasztalatairól. A pénzügyminiszter és az Igazságügyminiszter előterjesztést tett az állami és szövetkezeti szervek egymás közötti forgalmában felszámítható késedelmi kamat mértékének szabályozására. Az építésügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi és a pénzügy- miniszter az állami ingatlanok kezelésének új szabályozására tett javaslatot. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és határozatokat hozott. A Minisztertanács határozatot hozott az április 4-é- vel kapcsolatos munkaidő beosztásáról és megbízta a munkaügyi minisztert, hogy erről részletes közleményt jelentessen meg. Kilométeres kocsisor a tortyogói csapdában“ A hófúvás erősebb volt••• Sokan az úton éjszakáztak A fehér Nysákat felváltották a terepjáró katonai mentők A tortyogói „csapdában" szerdán este rekedt meg az első kocsisor, s bár éjféltájra a honvédség segítségével sikerült szabaddá tenni az utat, tegnap reggel így fogadtak a Közúti Igazgatóság hóügyeletén: hiába minden erőlködésünk, Pécs és Szentlőrinc között amíg a szél fú nem lesz közlekedés... A megye úthálózatának térképén legalább két tucatnyi jel: mozgásban van az egész géppark. Az erők zöme a 6-os úton koncentrálódott, itt van a két legmakacsabb dugó: az egyik Pécsvárad térségében, a másik Szentlőrinc alatt. Me- csekaljáig simán eljutunk, ezt követően azonban már csak visszafelé jövő kocsikkal találkozunk. Néhány gépkocsi- vezető megálljt int — ők már tudják, mi vár arra, aki túlmerészkedik a 2-es rakodó vonalán... A hó hirtelen méteres magasra nő; a DUTRA-vontató is csak vergődik. Az út már régóta nem látszik, legfeljebb az előttünk elhaladó járművek küszködésének nyoma jelzi, hol lehet. Egy lánctalpas dózer katonai mentőt „vezet”: lépésben mennek, tíz méterenként megállva, ötven métert követhetjük őket, amikor leáll a lánctalpas. Nincs tovább. A gépkocsivezető őrmester, kimászik, könyörög, vitatkozik. Gerdére indultak egy szülésre váró asszonyért. A dózer újra felberreg, aztán újra csend. Minden hiába, vissza kell fordulni. Hóval befújt, kékrefagyott emberek jönnek: hajnal óta várják a felmentést. A szél ötven-hatvan kilométeres sebességű lehet, jobbról éri az utat. Két Volvo hóeke jön: egymást vonszolják. A felszabadított útrész alig keréknyom szélességű, s még tíz méterre se haladnak el az ekék, már el is tűnik. Egy DUTRA pótkocsis teherautót rángat, egy Csepelre szerelt eke belefarol az árokba. A felkavart hó égeti az arcot. Talán mínusz 5, mínusz 6 fok lehet, az éles szél azonban megsokszorozza a hideget. Térdig hóban haladunk előre; a visszafelé gyalogoló gépkocsivezetők azt mondják, már nincs messze a hómaró. Egyenruhás AKÖV- pilóták jönnek: tizenkét busz áll a kilométer hosszú sorban. Siklósi István azt mondja, hajnali öttől vár, a kocsi tele van utassal. Délelőtt tizenegy óra van. Mennyien lehetnek az úton? Százötvenen- kétszázan, biztosan ... A hómaró Szentlőrinc felől jön, hatalmas sugárban balra lövellve a havat. Rada László káromkodik; háta mögött azonnal eltűnik az út... Egy Skoda — CF 03-80 a száma —, este óta áll magányosan: gazdája „cserben” hagyta. A nagykocsik vezetői nem ilyen „szerencsések”, ők nem hagyhatják el járművüket Egy sárga műhelykocsi „orrabukva” áll az árokban, egy sertésekkel megrakott Csepel fáradhatatlanul dudál. Az állatok hangtalanul fekszenek a platón: hajnali négy óta tépi-veri őket a szél. Van, aki káromkodik, van, aki türelmesen vár. Olyanok is vannak, akik segítenek a Közúti Igazgatóság embereinek. Kinek drótkötele van, kinek vonóhorga. Egy buszsofőr pokrócot ad az SB 08-63 Csepel vezetőjének, aki este óta ül a jégvirágos fülkében — nagy kabát és sapka nélkül ... Fél tizenkettő van, négy-öt kocsi a hómaró nyomán megint kitör a csapdából. Pécs felől új közúti gépek jönnek, Lőrinc felől újabb gépkocsik. A szél mintha megvadult volna: újult erővel fütyöl... Békés S. Tízéves a Misina- tetői tv Misina-tetőn, tíz évvel ezelőtt, 1959 február 7-én, ünnepélyes keretek között avatták fel a televízió közvetítő állomást Ez volt Magyarország első vidéki televízió relé állomása. A tízéves jubileum alkalmából Sugár Gusztávval. az állomás vezetőjével beszélgetünk. — Mi volt a helyzet 10 évvel ezelőtt? — Tíz évvel ezelőtt hetenként 4 napon és csak délutáni-esti órákban volt tv műsorsugárzás — mondotta Sugár Gusztáv. Az állomás teljes létszáma hét emberből állott. A műsor Budapestről való átvételére mikrohullámú lánc nem állt rendelkezésre, és úgynevezett „ballenfünger” — módszerrel kaptuk a műsort a fővárosból. Mindössze egy-két legszükségesebb mérőműszerünk volt. — Mi van ma? — Jelenleg a hét 6 napján sugárzunk műsort. A kiépített mikrohullámú lánc nemcsak a jó minőségű műsorátvételt biztosítja, hanem bekapcsol bennünket a televízió nemzetközi láncolatába is. Most már 9 esztendeje ultrarövid hullámon is sugározunk rádióműsort. Dolgozóink létszáma 26 főre emelkedett, akik a legkorszerűbb műszerezettséggel felszerelve ügyelnek arra, hogy Dél-Dunántúlnak általunk ellátott része kifogástalan tv és URH műsort élvezhessen. — Mi a jövő perspektívája? — A jövő perspektíváját messzeláthatóan mutatja a közel 200 méteres TV-torony és a folyamatban lévő 60 millió forintos beruházás. Már megtörtént az új üzemi épület műszaki átvétele és az Elektromechanikai Vállalat szakemberei jelenleg az új 4 kilowattos TV-adót szerelik. Az új TV-adó üzembehelyezésével nemcsak a minőség javul majd. hanem igen jelentősen nő az üzem- biztonság, hiszen a jelenleg sugárzó TV-adó tartalékként továbbra is megmarad. Ez azt jelenti, hogy az adóberendezés hibájából üzemzavar nem állhat elő. Javulni fog az állomás dolgozóinak szociális ellátottsága is. P. J. Befútta az utat a hó,». OTAUO Eljutott-e Küntzler Ádámné a szülészetre? Tegnap reggel anyai örömök előtti fájdalmak kínozták az asszonyt. Cikóra kell szállítani. De hogyan? Az utak járhatatlanok. Háromnégy méteres hótorlaszok emelkednek helyenként. A DT-traktor sem boldogul. Egy megoldás kínálkozik. A tejet szállító szánkó elé négy lovat fognak, úgy törik az utat, és ezen a csapáson — a szántóföldeken át, toronyirányt — követné a Küntzlernét szállító jármű, hogy a várandós asz- szony az orvosi segítséget megkapja. Egyébként Ófaluban minden csendes. SASRÉT, VADÁSZHÁZ — Egyetlen kapcsolatom a külvilággal a telefon — mondja a drót másik végén Vízvári János. — A környék oly szép, hogy gyönyörűbbet elképzelni sem lehet. Az erdei vasút nem közlekedik. Nem tud a nagy hó miatt A rezervátum nemesvadjaira gondolunk. Szarvasainknak, őzeinknek, fácánjainknak visszük a tápot, az etetők környékét takarítjuk. A hózuhatag helyenként eléri a másfél métert. Kártevő vadak? Lakott helyre a tél nem zavarta őket, legalábbis eddig. ÖBÁNYA — Gyalog még át tudunk menni Nádasdra, de ha így esik a hó, nem tudjuk, mi lesz — mondja beszélő partnerem az óbányai tanácsházáról. — Harminc munkás itthon maradt csütörtökön. Nagyon várjuk a kenyeret. Pécs- váradról érkezik Mecsekná- dasdra, onnan hozzák óbányára, ha a 6-os műút járható. Ha nem, akkor kenyerük nem lesz. SZENTLÁSZLÓ — Egy szem tüzelő sincs a TÜZÉP kirendeltség telepén — panaszkodik a községi tanács vb-elnöke. — Éppen itt van az irodámban az orvos, mondja, hogy nem tud otthon fűteni. Szenet adunk kölcsön. Iskolában, bölcsődében nem fáznak a gyerekek, a termek melegek, széngondjuk nincs. — ílófúvás? — Kavarja jócskán a szél. — Hóvastagság? —• Ügy negyven centi. — Közlekedés? — Késett a vonat, a busz is késve indult és belecsúszott az árokba. — Lekopogom, baja senkinek sem történt, mentek tovább. BÜKKÖSD A környék „főhadiszállása". Dinnyeberkiből Goricáról ide futnak be a jelentések a tanácsházára. Az autóbuszközlekedés a hóba fulidat. A két hegyi falu útjain derékig érő hó, a szél most itt, majd ott hordja kupacokba. Veszélyt még sehonnan sem jeleztek. A kenyérellátással baj lehet. Hetenként kétszer kapnak frisset. Egy nap kiesés ... A bük- kösdi tanács vezetői tegnap kéiték a tsz vezetőit, hogy a falvakba, üzemágakba vezető meliékutakat tegyék járhatóvá. Nem könnyű feladat, mert szüntelen esik a hó és fúj a szél. —nist—> 1
