Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
1969. február 6 mmommi napio 3 Minisztériumi állásfoglalás a részesedésről és a munkadíjazásról I Több vállalatnál viták folytak arról, hogyan kell helyesen értelmezni a részesedési alap felosztásával, a munka díjazásával kapcsolatos egyes jogszabályokat. A félreértések tisztázására a rendelkezések egységes értelmezése érdekében a Munkaügyi Minisztérium a SZOT-tal és a Pénzügyminisztériummal közösen állást foglalt a vitatott kérdésekben. A kategóriák közötti felosztási arány A jogszabályok értelmében a részesedési alapot — a cso- portátlagot nem terhelő ősz- szegek levonása után — a csoportmaximumok (80, 50, 15 százalék) és az egyes részesedési kategóriákba tartozók éves bérének szorzata arányában kell a részesedési kategóriák között felosztani és ezeket az arányokat vállalati (tröszti) szinte be kell tartani. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezeket az arányokat akkor is szigorúan vállalati, (tröszti) szinten be kell tartani, pítani, ha a részesedési alapot a vállalaton belüli egységek között a vállalati nyereséghez való hozzájárulásuk arányában vagy azt megközelítő arányban osztják szét. (Az ilyesfajta szétosztás kívánatos, mert így jobban érvényesül az érdekeltség.) Mivel ez esetben az adott egység szintjén számított csoportmaximumok szerinti arányok a vállalati, tröszti szinten meghatározott arányoktól csak lényegtelen mértékben térnek el, megfelel a rendelkezéseknek az a megoldás is, ha ilyenkor a kategóriák közötti felosztási arány a vállalati egység szintjén történik. I Valamennyi dolgozót kategóriába kell sorolni Egyes vállalatok a rendelkezéseket úgy értelmezik, hogy az év végi részesedés kategóriák közötti felosztásának kiszámításakor csak azoknak a dolgozóknak az éves bérét kell alapul venni, akik év végi részesedésre jogosultak. Ez az értelmezés helytelen. Minden dolgozót részesedési kategóriába kell sorolni, aki a vállalatnál munkaviszonyban áll, függetlenül attól, hogy az illető az adott évben kap-e jutalmat, prémiumot« év végi részesedést vagy sem. A harminc napnál rövidebb keresőképtelenség idejére jár év végi részesedés I A jogszabályok előírása szerint a kollektív szerződés határozza meg, hogy az év közben távol levők mennyiben jogosultak éwégi részesedésre. A szabályozásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az éwégi részesedés és a jutalom után táppénz, terhességi-, gyermekágyi segély csak akkor folyósítható, ha a dolgozó keresőképtelensége megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig , tart. Ebből következik, hogy a kollektív szerződésben a megszakítás nélkül 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, szülési szabadság időtartamára is biztosítani kell az éwégi részesedést, illetve a csökkentés nélküli jutalmat, ha a dolgozó egyébként jogosult éwégi részesedésre. Ellenkező esetben ugyanis a dolgozó önhibáján kívül hátrányos helyzetbe kerülne. I A kollektív szerződés kedvezményei nem vonatkoznak a magasabb vezető- állásúak részesedésére A kollektív szerződések rendszerint az átlagosnál magasabb részesedést biztosítanak azoknak, akik a vállalatnál hosszú ideje dolgoznak, vagy egyéb módon érdemeket szereztek. Egyes helyeken kérdéses volt, hogy a kollektív szerződésnek ezek a szabályai vonatkoznak-e a magasabb vezetőállásúakra is. Mivel a magasabb vezető állásúak személyi részesedése kiszámításának megfelelő szabályai vannak, részesedésük magában foglalja a részesedési alap pénzbem részéből járó valamennyi juttatást, ezen felül prémium, vagy jutalom nem adható. Az említett dolgozókra tehát az éwégi részesedés kollektív szerződésben rögzített szabályait sem lehet alkalmazni. A magasabb vezetőállásúak részére csak a vállalat felügyeleti szerve engedélyezheti, hogy a részesedési alap vagy a bérköltség terhére más címen fizessenek ki valamely összeget. A nyereséges vállalat veszteséges, és a veszteséges vállalat nyereséges részlegeinek problémája. zik, hogy a veszteséges egység dolgozói nem kapnak évvégi részesedést. A vállalat egyébként fegyelmileg és anyagilag felelősségre vonhatja a veszteségért felelős és I vétkes dolgozót. I A munkaviszonyban nem álló dolgozók díjazása Egyes helyeken úgy magyarázzák a rendelkezéseket, hogy más vállalat dolgozója számára célprémiumot, illetve jutalmat fizethetnek. Ez azonban törvénysértő. A vállalat csak a vele munka- viszonyban, munkavégzéses jogviszonyban állóknak adhat bérköltsége vagy részesedési alapja terhére munkabért, vagy más díjazást. Ez alól a tilalom alól a jogszabályok engedélyeznek kivételeket. Pol. gazd. szakos oktatók vitaülése Dr. Erdős Tibor egyetemi tanár bevezető előadásával tegnap délután vitáülés kezdődött a Tudományegyetem fygi kari tanácstermében á modern kapitalizmus politikai gazdaságtanának oktatási kérdéseiről. A kétnapos ülés, mely a politikai gazdaságtan szakos oktatók s egyúttal a közgazdász közönség tudományos informálására, s a tárggyal kapcsolatos nézetek alkotó egyeztetésére szolgál, a Művelődésügyi Minisztérium Politikai Gazdaságtan Szakbizottságának harmadik ilyen jellegű rendezvénye. Több tejtermék lesz falun Kis gyűjtőközpontok Országos érdeklődést keltett a baksai tsz és a Tejipari Vállalat megállapodása Akik a hazai meglehetősen alacsony tej- és tejtermékfogyasztás növelésén fáradoznak, gyakran teszik szóvá, hogy az egy főre eső átlagot az alacsony falusi fogyasztás rontja le, s ezt nem utolsó sorban a tejipar túlzott centralizálásával magyarázzák. A kis községek tejellátása Baranyában sincs megoldva. A nem kielégítő ellátás miatt, sok falusi fogyasztónak nemhogy tejtermék, de gyakran még tej sem jut. Pécsett egy 62 millió beruházással épült, korszerű tejüzem működik melynek óriási — napi 150 ezer liter — s eddig még ki sem használt feldolgozó kapacitása révén igen nagy a „gyűjtőterülete”. Még Épül az ország legnagyobb nyúl farmja •• Otven vagon nyúlhús Bikáiról I Felmerült a kérdés, hogy ha- a vállalat, illetve tröszt egésze nyereséges, de vannak veszteséges részlegei, akkor e veszteséges helyeken az első és második kategóriába tartozó dolgozók személyi alapbérét csökkenteni lehet-e. S felmerül ennek az ellenkezője is: az egészében veszteséges vállalatok nyereséges részlegeinek első és második kategóriabeli dolgozói mentesülhetnek-e az alapbér-csökkentés alól. Egyik módszer sem alkalmazható, mert a rendelkezések az első és második kategóriába tartozó dolgozók személyi alapbérének csökkentésére egységes szabályokat írnak elő. Ha a vállalat egészének olyan vesztesége van, amelyet tartalékalappal sem tud fedezni, úgy a bércsökkentést a vállalatnál dolgozó valamennyi első és második kategóriabéli dolgozónál egységesen végre kell hajtani, még akkor is, ha a vállalat egészének veszteségét csak egyes részlegek idézték elő. Ha viszont a vállalat egésze nem veszteséges, úgy a személyi alapbércsökkentést az esetleges veszteséges részlegeknél sem alkalmazhatják. Ezzel azonban nem áll ellentétben, ha a kollektív szerződés például úgy rendelke87 cent a világpiaci ára Nemerő-pusztán, a Bikali Állami Gazdaság kövesúthálózatába ugyan bekötött, de félreeső üzemegységében, tehát a legideálisabb környezetben indították be január közepén azt a nagyüzemi nyúl telepet, mely 1970-re az ország legnagyobb centralizált nyúlhústermelő üzemévé és tenyésztelepévé válik. A bi- kalj mellett eltörpül majd a jelenleg országosan legnagyobb 500 anyás, tarjáni nyúl- telep, ahol angol Matthews- nyúlhibrideket szaporítanak. A nemerői üzem tízszer ekkora lesz. Itt ötezer nyúlanya ontja majd a szaporulatot, Matt- hews-nél is kiválóbb, fehér kaliforniai fajtából, amelyből évi ötezer mázsát fognak értékesíteni. Ekkora vállalkozás láttán át kell értékelnünk a nyúl- tenyésztést a hobbyval azonosító felfogásunkat. A kertvárosok, peremkerületek kis- tenyésztői ugyanis főként sport és szórakozási célból, kisebb részt jövedelemkiegészítésül tartják a nyulat A Bikali Állami Gazdaság ezzel szemben fontos nagyüzemi haszonálattá lépteti elő, s mindjárt a korszerű ipari baromfitartással azonos rangra, színvonalra emeli. Bikái közismerten a megye egyik legnagyobb hústermelő üzeme, alsómocsoládi sertés- lcombinátjában évi 120 vagon sertéshúst, európai hírű halgazdaságában 50 vagon halhúst, ezenkívül 20 vagon híMegkezdték a Cserkúti Gépjavító központi irodaházának építését. Az univáz- szerkezetet február végére összeállítják és ez év végére adják át rendeltetésének a négy és félmiliió forintos költséggel épülő Irodaházat. zott marhát állít elő évente. S most negyediknek a halhoz hasonló volumennel belép a nyúl, melynek sem helyi tradíciója, sem hazai nagyüzemi tapasztalata nincs még, s ezért érthető, ha Zámbó István, a gazdaság igazgatója minden szabad percét az üzem beindítása körüli bokros teendőkkel tölti. Nem is csinál belőle titkot, hogy a hal mellett most már a nyúl lett a szívügye. Hogy miért? Mert mint mondja, a ma emberének két legfontosabb húsétele a' nyúl és a hal. Korunkban egyre több az ülő foglalkozású ember, és túl a munkaidőn is csak ülünk a buszon vagy a vonaton, a kocsiban vagy moziban, avagy otthon a tv előtt. A ma embere túl sokat ül, s szervezete, ha nem táplálja ennek megfelelően, deformálódik. Ilyen deformáció az arra hajlamosoknál az elhízás és a különféle belső elváltozások, mint érelmeszesedés, érszűkület. A hal és a nyúlhús magas értékű, könnyen emészthető élelem, a ma és a jövő tápláléka. Európa fejlett országában máris igen nagy az igény nyúlhús iránt, egyelőre azonban kevés van belőle, főleg betegek fogyasztják gyógyhúskérrt. Világpiaci ára kilónként 87 dollárcent, duplája a sertéshúsénak, s a vevők, mivel kicsi a kínálat, még nem válogatnak. Az export hosszú évekre szinte korlátlan lehetőséget kínál. Az úttörő bikali vállalkozást ez£rt az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és a Baromfiipari Országos Vállalat is támogatja, egyrészt anyagi befektetésekkel, másrészt az exportból származó többlet valuta egyrészének a gazdaságba történő visszajuttatásával. Uj építkezés nem lesz, csak átalakítások. Ne- merő-pusztán a gazdaság régi volt uradalmi épületeit fog- • ják átalakítani nyúlistállóknak. A belső berendezés azonban igen korszerű lesz, olajfűtéssel, ventillátorokkal, emeletes battériákkal. A négyemelet magas, nyolc férőhelyes ketrec-blokkokat a szentgotthárdi kasszagyár gyártja beszerelt önetetőkkel és szo- pókás önitatókkal. Egy blokk ára ötezer forint, csak a ketrecek berendezése több, mint hárommillió forintjába kerül a gazdaságnak. A Hollandiából importált kaliforniai nyulat, a gazdaság több vonalban kívánja fenntartani, szaporítani. Az anyákat tenyészrryúlként fogja értékesíteni, a bakokat pedig fel hizlalja. A hizlalást hat hetes korban kezdik meg, választás után közvetlen, de ekkor az anyák már ismét két hetes vemhesek. A szaporulati cél évi 4—5-szöri fialással számolva anyánként 36 utód értékesítése. A kaliforniai hibrid 12 hetes korára eléri a piac képességéhez szükséges 2,5 kilogrammos átlagsúlyt. Egy kiló hús előállításához — az anyatartás takarmányszükségletét is beszámítva — 3 kiló nyúltápot használ fel. Erre csak a baromfi és a hal képes. Hozzá kell még tenni, hogy a nyúltáp 40 százaléka lucemaliszt, melyet a gazdaság maga termel meg és a közeljövőben felépülő szárítóüzemében maga állít elő. A kaliforniai nyúl abrakigénye tehát igen alacsony, nem veszi el más állatok elöl az abrakot. A húsnyulért kilónként 25—26 forintot, a tenyész- nyulért 30—31 forintot fizet a vállalat a gazdaságnak. A nyúl legértékesebb része a hátgerinc és a comb. Nos a kaliforniai nyúlhibrid kine- mesítői is ezt a két fontos szempontot tartották szemelőtt a keresztezéseknél, mert a Bikaion megismert nyulak háta olyan vastagon benőtt hússal, hogy a csigolyákat szinte ki sem lehet tapintani. Rónaszéki Ferencné Bácsbokodról is szállítanak Pécsre tejet. A begyűjtött tej visszajuttatása a sok száz apré községbe igen költséges. Másrészt a falusi fogyasztó két napnál frissebb tejhez ily módon nem is jut hozzá. A falusi boltok még akkor is idegenkednének a kényes tejtermék forgalmazásától, ha az áru terítése nem jelentene szinte megoldhatatlan feladatot a vállalatnak. Így fordulhatott elő, hogy míg a városokban értékesítési problémákkal küzdött a vállalat, a falu ellátatlan volt. A tejcsamokok átadása a tsz-eknek — eddig 160 falusi tejbegyűjtőt vettek át Baranyában — csak egy lépés volt a megoldás felé. Űjabb lépést jelentett az elmúlt évben az* hogy a vállalat néhány nagyüzemmel megállapodást kötött: a tejet a tsz saját körzetéből felvásárolja, egy központi, a vállalat tankautóival elérhető helyen összegyűjti és lehűtve adja át Mindez azonban lényegesen nem változtatott a falusi ellátási problémákon s főleg nem oldotta meg a tejmellékterméknek — író, savó — mint kitűnő fehérjetakarmánynak a mező- gazdasági üzembe való visszajuttatását. Ezért keltett nagy figyelmet országosan is a baksai tsz és a Baranya megyei Tejipari Vállalat teljesen újszerű megállapodása, mely ellentétben a MECSEKTEJ társulást életre- hívó koncepcióval, abból indul ki, hogy adva van Pécsett egy 62 millióval létrehozott tejfeldolgozó kapacitás. Baksa eredetileg a MECSEKTEJ-be szándékozott betársulni, de mint a tsz vezetői elmondották, a nagyipar vonzóbb partnernek bizonyult számukra, mint a lehetőségeiben korlátozottabb társulás. A megállapodás érteinkében: a baksai tsz vállalta, hogy a körzetébe tartozó hat községből»— Baksa, Téseny, Tengeri, Siklósbodony, Kisdér. Öcsárd —, valamint a közeli Babarcszőlősről felvásárolja a háztájiban termelt tejet és központi fekvésű rádfapusztai telepén — itt egy korszerű tejházat építenek fel rövidesen — összegyűjti és lehűti. Majd saját tank-kocsiján — egy négyezer literes tankautót vásárolt e célra a tsz — a pécsi tejüzembe beszállítja. Visszafu- varral a tankautó rendszeresen, tehát naponta visszahozza a tejmelléktermékeket, savót, és írót, amit a szövetkezet fel- takarmányoz. A tsz átvette az említett községekben a tejcsarnokokat is, sőt Siklósbodony- ban, ahol eddig nem volt, most létesít ilyet, s ezeket nemcsak friss tejjel, de a vállalattal kötött megegyezés értelmében tejtermékekkel is ellátja. A tejház felépültével a tsz elő- feldolgozást végez, túrót, tejfelt és tejszínt készít, ellátja belőle csarnokait, illetve a falvak boltjait. Késztermékkel, vajjal, sajtokkal a Tejipari Vállalat látja el a szövetkezetei, az pedig a helyi lakosságot. A hat tejcsamokot a vállalat szereli fel nagykapacitású elektromos hűtőszekrényekkel. továbbá megtéríti a tsz szállítási költségeit úgy, hogy a tsz által végzett tej- beeyűjtési. előfeldolgozási és ellátási tevékenységéért literenként 40 fillért fizet a szövetkezetnek — Rné — — A magyar posta az 1918- 19-es forradalmakban címmel kiállítás nyílik 1969. február 8-án délelőtt 10 órakor Pécsett, a Technika Háza nagytermében. Megnyitó beszédet mond: Garamvölgyi Miklós igazgató, a pécsi postaigazgatóság vezetője. A kiállításon alkalmi postahivatal is működik, amely bélyegeket árusít és levélpostai küldeményeket vesz fel. A tárlat 1969. február 8-tól február 16-ig tart. Megtekinthető: naponta 11-től 19 óráig.
