Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: M fillér Dunántúli napló xxvi. évfolyam, 30. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i969. február6., csütörtök Újfajta ksoperáció a lippói és drávaszabelcsi tsz-ek között Két, egymástól meglehető­sen távoleső tsz teljesen új­szerű együttműködéséről ér­kezett hír a napokban. A drávaszabolcsi és a lippói tsz-ek az állattenyésztés sza­kosításának NDK-beli mód­szerét választották, miután múlt év novemberében kör­utazást tettek a Német De­mokratikus Köztársaság nagy üzemeiben, s ott alaposan ta­nulmányozták a kooperáció jól bevált formáit Haza jövet elhatározták, hogy 1969-ben együttműkö­désre lépnek a szarvasmarha ágazat szakosítását illetően. Nagy legelői révén Drávasza- bolcs csak tehenészetet és nö­vendéknevelést folytat a to­vábbiakban, marhahizlalást nem, s folyamatosan ellátja hízóalapanyaggal a lippói tsz-t. Lippó ezzel szemben felszámolja tehenészetét és kizárólag a nagy abrakigényű marhahizlalásra rendezkedik be. s a jövőben évi 500—600 marhát fog felhizlalni. A hiz­laláshoz szükséges abrakot a tsz baromfikombinátjában képződő, szárított és magas tápanyagtartalmú baromfi trá­gyával fogják kipótolni. A trágyát eddig a szemétbe dobták, ez év nyarán azon­ban, egy kísérleti állatcso­porttal megkezdték az eteté­sét A féléves kísérlet ezek­ben a napokban zárult le, s a most folyó próbavágások és húsvizsgálatok fogják eldön­teni, a trágyaetetési mód­szer széles körű bevezethető­ségét. Az eredményt szakmai körökben érdeklődéssel vár­ják. Fock Jenő elvtárs meghívására Hazánkba érkezett Mika Spiliak Tizenhat centis hó Pécsett Elakadnak a vidéki járatok Hótorlaszok az utakon Tegnap reggel a Misina te­tőn olyan nagy volt a hófú­vás, hogy a Meteorológia dol­gozói térdig érő hóban men­tek munkahelyükre. Délutáni érdeklődésünkre csak a repü­lőtérről tudtak hozzávetőlege­sen adatokat szolgáltatni a hó mennyiségéről. Ezek szerint Pécsett reggel átlagban 14 centiméteres hó volt, dél­utánra 2—3 centiméter esett hozzá, de a szél sok helyen hófúvásokat, hótorlaszokat ál­lított a forgalom útjába. A hószolgálattól jelentet­ték: járhatatlan út Pécsett nincs, a nagyobb forgalmú utak lucskosak, a Mecseken és az északi részeken meg­maradt a hó az utakon, de a közlekedést nem akadályozza. Az utat mindenhol sós ho­mokkal szórták fel. Ahol gyakran fordulnak elő hótor­laszok, azokat az utakat mag- néziumcloridos oldattal ön­tözték fel, így ott is elolvadt a hó, valamint az is elolvad, ami az öntözés utáni 5—6 órán át esik. Ilyen szakaszok a Nagyárpádra és a Posta­völgybe vezető út. Ahol a lej­tő miatt a folyékony magné- ziumcloridot nem tudják al­kalmazni, ott a szilárd kal- ciumkloridot használják, amit homokba keverve szórnak az úttestre, a hóréteg vastagsá­gának megfelelő mennyiség­ben. Tíz gép dolgozik, éjsza­kai ügyeletet is tartanak, a forgalom fenntartása bizto­sítottnak látszik. Sokkal nehezebb helyzet­ben van az AKÖV, melynek vidéki járatai — köztük a belvárdgyulai — elakadtak, három kocsi Eilenden veszte­gelt tegnap délután három órakor, még a bányászokat sem tudták elszállítani mun­kahelyükre. Nagykozárba be­menni lehetetlen. Harkányból Borjádon és Villányon át a pécsi járat 35 perc késéssel érkezett, a kocsi a hóbuckák miatt annyira tönkrement, hogy használhatatlan. Ugyan­csak javításra szorul a Sik­lósról Ojpetrén át érkezett járat kocsija is, mely 30 per­ces késéssel ért Pécsre. A vidéki járatok nehezen, késve érkeznek, a gépkocsi- vezetőknek komoly fizikai és idegi megterhelést jelent a szolgálat valamennyi járaton, a kocsik motorjai tönkremen­nek. Ha továbbra is esik a hó, több helyen bedugulhat­nak az utak, több járatot be kell szüntetni, bár a Közúti Igazgatóság hószolgálata min­dent megtesz a hóakadályok elhárítására. A MÁV-nál a havazás teg­nap délutánig nem okozott különösebb fennakadást, az esetleges hóakadályok elhárí­tására pedig felkészültek. A mentőktől sem jelentet­tek hóesésből származó bal­eseteket — kéz-, lábtörést —, viszont a mentőkocsik is ne­hezebben közlekednek. A DÉDÁSZ hálózata nem sérült meg, ha továbbra is hasonló marad az időjárás, akkor sem számítanak meg­lepetésekre. EjFElJ JELENTfiS: Szerdán este a havazás to­vább tartott, a szélvihar nem csitult, úgy hogy az útviszo­nyok további rosszabbodásá­val kell számolni. A közúti igazgatóságok nagy hómaró és hótakarító gépei már min­denütt dolgoznak, egyelőre az országutakon rekedt nagy számú jármű kiszabadításán. Sajnos a már megtisztított utakra is új és új akadályo­kat emel az erős hóvihar. — wér — Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnökének meghívá­sára szerdán este nem hivata­los, baráti látogatásra érke­zett Mika Spiljak, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke feleségével, A jugoszláv miniszterelnök kíséretének tagjai: Nagy Fe­renc, a jugoszláv kormány tagja, Milorad Pesics kül­ügyiminiszterhelyettes, Alek- sandar Drljacsa külkereske­delmi miniszterhelyettes, Branko Mikasinovics, a mi­niszterelnöki kabinet taná­csosa és Marko Milasin, a külügyi államtitkárság taná­csosa. Ugyancsak tagja a mi­niszterelnök kíséretének Qé- za Tikvicki, Jugoszlávia bu­Mától ismét lesz palackozott tej Szombat óta akadozik a vá­ros tejellátása. Hosszú sorok állnak esténként a pultok előtt, míg az eladók bemé­rik az edényekbe a tejet, mert a munkából jövőknek már nem jut palackolt tej. A reklamálók a boltvezetők­től azt a választ kapják, hogy sajnos elromlott a Pé­csi Tejüzem palackozó gépe. Szerdán feltárcsáztuk a Tejipari Vállalat főmérnökét, Vajda Jánost, hogy megtud­juk, valóban igaz-e a hír, s ha így van, mikorra várható a hiba elhárítása, mikor kapható újra palackozott tej a boltokban? A főmérnök megerősítette a hallottakat, annyi kiegé­szítéssel, hogy csak az egy *' literes palackokat töltő auto­matájuk romlott el, a fél­literes palackolt tej forgal­mában nem volt kiesés. A négynapos fennakadást — ez idő alatt napi 10 ezer pa­lackkal kevesebb ment ki a boltokba — egy angol gyárt­mányú olajszivattyú meghi­básodása okozta, s tartalék­szivattyújuk nem lévén, szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka megszakítás nélkül dolgoztak a szerelők. Hétfőn délután azonban új­ból elromlott a berendezés, ekkor a Budapesti Tejipari Vállalathoz fordultak segít­ségért, s a kölcsönszivattyú szerdára meg is érkezett. — Ez azt jelenti, hogy csütörtöktől újra kapható a megszokott mennyiségben li­teres palackozott tej a pécsi boltokban — mondotta a Tej­ipari Vállalat főmérnöke. Harmincnégy beruházásból 28-at befejeztek A Pécsi Vasúti gazgatóság 1968. évre eredetileg 49 szol­gálati helyen tervezett szo­ciális beruházást ti zennégy­millió forintot meghaladó értékben. Felettes hatóságuk a hitelt négymillió-kétszáz- húszezer forintra csökkentet­te és 34 szociális beruházást engedélyezett. Dr. Szabó Tibor, a Pécsi Vasútigazgatóság vezetője a tavalyi célkitűzések megvaló­sítását ismertette és az 1969. évi feladatokat vázolta, a Vasutasok Szakszervezete pé­Huszonnégymillió forintos beruházással új telephelyet építenek Komlón az Építők útján az Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz komlói üzemének. A korszerű, háromszintes épületet a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat építi. A tervek szerint a jövő hónapban kezdik az NDK gyártmányú forgácsolóautomatákat be­szerelni az épület alsó részébe. Az új üzem elkészülte után a foglalkoztatottak száma közel háromszorosára emelkedik esi területi bizottsága dai ülésén, az SZMT-szék- házban. A beruházások több helye kívül esik megyénk terüle­tén, a részletes felsorolástól is el kell tekintenünk. Dr. Szabó Tibor igazgató jelen­téséből összefoglaló mondat­ként idézünk: „Az 1968. évi 34 szociális beruházásból 28 munkát fejeztek be.” Többek között a pécsbányarendezői öltöző-mosdó és a barcsi be­ruházás részben ez évre, részben a későbbi időre hú­zódik. Kiemelünk még egy meg­jegyzést a jelentésből: „Az 1968. évi szociális beruházá­sok használatba adásakor ál­talános tapasztalat volt, hogy a megrendelt belső berende­zések időre nem érkeztek meg. A berendezést szállító szervek tőlük független okok­ra hivatkoztak. A Vasút­igazgatóság a következteté­seket levonta. A beruházá­sok jóváhagyásakor, vagy az építkezések megkezdésével a belső berendezéseket meg­rendeli. Az 1969. évi beruházási javaslatuk hitelszükséglete csaknem 13 millió forint. Eb­ből Kaposvárott, Nagykani­zsán, Pécsbányarendezőn, Pécs állomáson, Barcson, Bá- taszéken, Komlón, Dunaúj­városban — kisebb összegű beruházásból Villányban és Sellyén — különböző létesít­ményeket terveznek építeni. Az 1970. évi beruházási tervjavaslatuk is elkészült már. Hitelszükségletük meg­haladja a 24,5 millió forin­tot. Ez összeg fedezné — többek között — a pécsi központ szociális épület épí­tésének megkezdését. Kom­lón és Bátaszéken, hasonló jellegű létesítmény tervezé­sét és megkezdését dapesti nagykövete, aki a ha­táron csatlakozott a vendé­gekhez. A Nyugati pályaudvaron a jugoszláv vendégek fogadásá­ra megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke felesé­gével, dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Zá- gor György, nagykövet, a kül. ügyminisztérium főosztályve­zetője, valamint a külügymi­nisztérium több vezető be­osztású munkatársa. A vendégeket a magyar— jugoszláv határon Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első helyettese, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete fogadta. Kádár János Moszkvába utazott A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására szerdán baráti látogatás­ra Moszkvába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Búcsúztatására a Nyu­gati-pályaudvaron meg­jelentek: Biszku Béla, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Benkei András, dr. , Csanádi György, a kormány tag­jai, Sándor József és Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság osztály- vezetői, továbbá N. K. Szikacsov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Külföldön is hódít a pécsi cipő Szerződés százezres tételre Üzleti tárgyalásra érkezett Pécsre, Raimar Gluschke ci­pőipari mérnök, a magde- burgi Roter Stem cipőgyár technológusa. A gyár —, amelynek képviseletében a Kossuth Cipész Szövetkezet elnökével, Rőder Lászlóval ült le a tárgyalóasztalhoz — 1500 fővel dolgozik, napi ter­melésük 10 ezer pár női cipő. Az üzletkötés céljáról a következőt mondotta: — A múlt év szeptembe­rében a lipcsei vásáron ta­lálkoztunk a TANNIMPEX képviselőivel. Közöltük ve­lük szándékunkat, miszerint cipőfelsőrész gyártására köt­nénk szerződést, a magyar ci­pőiparral. Nem sokkal utána a magyar Könnyűipari Mi­nisztériumban Hegyi Frigyes­sel tárgyaltunk, aid a Bony­hádi Cipőgyárat és a Pécsi Kossuth Cipész Szövetkezetét ajánlotta, örömünkre szol­gált, hogy a pécsiek még szeptember hónapban legyár­tottak részünkre 3 ezer pár felsőrészt, majd folyamato­san, év végéig összesen húsz­ezer párat. Egyébként mi ad­juk az anyagot és a modellt. — Mi indokolja a bérmun­kát? — Az a sajnálatos tény, hogy nálunk az iparágban meglehetősen nagy a mun­kaerőhiány. — Megfelelő munkát vé­geztek a szövetkezet dolgo­zói? — Tudja, hogy az üzleti életben nincs „pardon”, te­hát nem udvariasságból állí­tom, amikor azt mondom, nagyon szép munkát adtak ki a kezükből, de a bonyhá­diak is. Véleményemet jöve­telem célja is bizonyítja: százezres tételre kötünk szer­ződést a szövetkezettel. — Hogyan lépnek érintke­zésbe a szövetkezettel? — Telexgép révén. Ha va­lami módosítást kívánunk végrehajtani a terméken, ak­kor pillanatok alatt kapcso­latba léphetünk. Camion ko­csijaink szállítják ide az anya­got, a legyártott felsőrészt pedig visszahozzák Magde- burgba. — Nem tartozik ugyan be­szélgetésünk témájához, de szeretném, ha elmondaná* hogy az önök gyárában mi­lyen munkaidő rendszer van érvényben? — Eltérő a magyar viszo­nyoktól. Nálunk ugyan min­den szombat munkaszüneti nap, viszont naponta kilenc órát dolgozunk, tehát negy­venötórás a munkahét. A bogádi tsz szörpüzemének legújabb termékei Árubemutató a Jókai téri csemegeboltban Népviseletes, bájos nagykő- zári lányok mutatják be a Bogádi Virágzó Termelőszö­vetkezet szörpüzemének leg­újabb termékeit, a Jókai téri csemegeboltban. Két napra tervezték, de hét végéig meg­hosszabbították a bemutatót, a nagy érdeklődés miatt. A boltba betérő vásárlókat meg is kínálják gyümölcs-zselé­vel, aminek igen nagy sikere van. Tegnap több száz doboz aszpikot adtak el. Amennyi­ben a vásárlók igénylik, a nagykozári szörpüzem bővíti a választékot: ribizkéből, fe­kete ribizkéből és málnából is gyártanak aszpikot. A do­boz 25 deka zselét tartalmaz, de intézmények, vagy üzemi konyhák, vendéglátóipari vál­lalatok kívánságára nagyobb kiszerelésben is szállítanak. Az üzemnek van egy másik új terméke is, amelyet ugyan bemutattak, sőt meg is ízlel­hették a vevők, de még ár­megállapítás alatt áll s ad­dig nem árusítható: ez a Frugi nevű gyümölcs-drazsé. Ízlésesen megtervezett, több­szín nyomású dobozba cso­magolták. Hasonló jellegű gyümölcs-drazsé már régóta forgalomban van, de a bo- gádiak terméke annyiban kü­lönbözik „elődjétől”, hogy anyaga természetes gyümölcs. A termelőszövetkezet egyéb­ként 150 hold gyümölcsössel rendelkezik: a nagykozári üzem évi brutto termelési értéke 14 millió forint. Jö­vedelmük csak gyarapodik azzal, hogy üzleti kapcsolatot létesítettek a Baranya me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat­tal, illetve az Élelmiszerke-- reskedelmi Vállalattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom