Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
IW. február L Dunammi napid A Havihegytől az Űrögi útig Négyezer lakás a IiözépMecseken Tizenkétezer ember otthonát lehet megoldani, mintegy négyezer lakás építhető a XI. kerületi tanácshoz tartozó Kö_ zép-Mecseken. Hat négyzetkilométer terület áll rendelkezésre a páratlan értékű hegyoldalon, a Magaslati úttól északra eső részen, mely a Havihegytől az Ürögi útig öleli át a szőlővel, gyümölcsössel ,,áldott” övezetet. Beépítési tervét tegnap ismertette Kiss Dénes tervező- mérnök a II. kerületi tanács ülésén. A belváros fölötti hegyoldal felhasználása, beépítése reális igény, a kor emberének szükségletét elégíti ki a természeti környezetben kialakított életforma lehetőségeivel. De egyes történelmi városrészek, így a Tettye, Havihegy, Kálváriadomb védelem alatt állnak. Építéstervezésnél országos szervek véleménye indokolt. A Közép-Mecsek szőlőkultúrája elavult, a termőföldet a víz — írszázadokon át — lemosta. Lakásépítéssel a termőtalaj, a növényzet óvása lehetséges. A tervező a korszerű, igényes építészeti megoldásokra hívta fel a tanácsülés figyelmét Elmondotta, hogy a terület épületeinek szerkezetei elavultak. Bár a beépítési struktúrák adottak, a telkesí- tési rekonstrukciók megoldására országos pályázat kiírása Emelkednek a vendéglői árak? Néhány italnál kisebb drágulás lesz Katona József, a B. m. Vendéglátó Vállalat igazgatójának nyilatkozata A beépítendő terület egy része a Burányi Miklós út fölött. Több állami és pártvezető nyilatkozatából kitünően idén a vendéglátóiparban az árszínvonal bizonyos emelkedésére lehet számítani. Mire számíthatnak a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat vendégei, | hozzányúl-e a vállalat a ha- j szonkulcshoz? Erről beszélget- I tünk Katona Józseffel, a yál- lalat igazgatójával. — Tavaly a saját készítésű ételeink után mintegy tízmilr lió forint állami szubvenciót kaptunk; II. osztálynál 40, III. osztálynál 35, IV. osztálynál pedig 30 százalék volt az állami hozzájárulás. Idén a kereskedelmi vendéglátásban az nem érdekelt az ügyletben, már azért sem, mert a várfalon felüli telkekre gépeivel, óriásdaruival feljutni sem tudna. És csak nagytömegű építés kifizetődő számára. A nagytömegű lakóházak pedig rontanák a panorámát. A most épített intézmények bizony már „ellopnak” a hegyekből valamit, ami hiányzik is a városban élő embereknek. Itt említette meg Kiss Dénes városunk idegenforgalmi kívánságait, többek között a TV- torony és Magaslati út közötti kötélpálya építésének már nem új, de időszerű problémáját A hegyoldalon való építkezésnek új formáját, a magánkisiparosok bevonását, legális tevékenységét szorgalmazni jó ötlet Az ilyen jellegű kooperáció, társulás, szövetkezés A Közép-Mecsek rendezési tervének makettje. Erb János felvételei. Félévszázados fénykép A képen én is rajta vagyok Emlékeznek a pécsi vörös bányászzászlóalj egykori katonái Félévszázados fénykép címmel nemrégiben cikk jelent meg a Dunántúli Naplóban. I,eközöltük azt a félévszázados fényképet is, amely a ka- posmenti Döbrököz községben került elő, s a pécsi vörös zászlóaljat ábrázolja. A képet özvegy Kovács Jánosné őrizte meg, mivel a férje is rajta van a képen, s a részleteket az ugyancsak döbröközi és ma is élő Nagy Kovács Istvántól tudtuk meg. Nagy Kovács István is vöröskatona volt a Tanácsköztársaság idején, a pécsi vöröszászlóaljba osztották be, rajta van a képen, úr Az újságcikk kézről kézre járt. s nagy visszhangot váltott ki. Jellemző, hogy még olyan emberek is foglalkoztak vele, akik közvetlenül nem érdekeltek benne. Pécsen valaki átvitte az újságot a szomszédba, s ott így ismerte fel egy asszony a férjét. Egy idős bácsi bekopogtatott a szerkesztőségbe. ö ugyan nincs a képen, nem is volt vöröskatona, de adatokat tudott a pécsi vöröszászlóalj egyik harcosáról. szükséges, korszerű építkezés és műemlékvédelem egybehangolása miatt is. Mintegy önmagának, de természetes a tanácsülésnek tette fel a kérdést: közművesítsenek-e előbb, aztán építsenek, vagy fordítva? A továbbiakban vázolta Pécs város kapcsolatát Abaligettel, mint kiránduló- és fürdőhely- lyel. Megoldást egy kiváló közút építésében kell keresni. A hegyoldalban épülő intézményekről is szólott. Több már látható is, kiegészítésük várható. Megfontolandó, hogy olyan magas épületek állja- nak-e, melyek „eltakarják a napot”. Ha ötszintes középmagas tömbökre esnék a választás, akkor már a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat formájában történnék, természetes megfelelő műszaki fejlettség, anyag- és árkedvezmény mellett. Az is elképzelhető, hogy a magánkisiparosok úgynevezett nyersszerkezeteket: téglafalakat, tetőket stb. építenek a kijelölt helyeken. Az ilyen munkamegosztás a meredek telepen rendkívül előnyökkel kecsegtet A magánerős, tömeges, és szervezett lakásépítésnek lényeges feltétele a hitel, a pénzügyi fedezet alapozottsága. A módozatok megkeresésére intézkedések történnek. Annál is inkább, mert a feladat megoldása a terület előkészítéstől a lakóházak és a kommunális létesítmények, iskolák, vendéglők építéséig — komplex vállalkozást igényel. Nagy István BABOCSAI KAVICSBÁNYÁBÓL betonáruk, betonelemek gyártásához és építkezéshez kiválóan alkalmas folyamka vi c s közúti, vasúti feladást és fuvarozást minden mennyiségben vállalunk. 21. sz. AKÖV Üzemegysége SIÓFOK. Tel.: B.-kiliti 17. „Pécsi vöröszászlóaljról készült fényképen ráismertem férjemre, Pruzsina Vencel bányászra, aki ezen katonai beosztása miatt hosszú időn át nem kapott semmi beosztást a bányában” — írja Pécsről özvegy Pruzsina Vencelné. Megírja a lakáscímét is: Tátra u. 10. Félreeső mellékutca, nem könnyű megtalálni. A pécsi születésű emberek sorra azt mondják, hogy fogalmuk sincs, végül egy taxisofőr ... Szerény lakás, idős asszony. Velem van az eredeti fénykép, azon könnyebben felismerhetők az arcok, mint az újságlenyomaton. _ Azért az újságban is jól f elismertem — mondja Pru- zsináné. — De itt élethűbb. Tetszik látni, ő az ... Előkeresi a családi fényképgyűjteményt, a férj fiatalkori képeit, hogy azonosítani lehessen, s aztán faggatom, hogy mit tud, mire emlékszik férje egykori elbeszéléseiből. Pruzsina Vencel — sajnos — már 1961-ben meghalt. — Én *akkor még nem voltam a felesége, csak 1922-ben esküdtünk meg. Mesélte, hogy ő is a vörös bányászzászlóaljhoz tartozott, s Kaposváron teljesített szolgálatot, tehát stimmel, hogy Kaposváron készült a fénykép. Mesélte, hogy a kommün idején egyszer valami lőszerraktárnál volt szolgálatban, és megtámadták, . fegyverrel kellett védekeznie. / * \ R. E-t egy másik pécsi mel- i lékutcában találjuk meg. Mint í pécsi nyomdász vonult be, s' 19-ben ő is vöröskatona volt a komlói bányászok közt. A szóban forgó fényképen így nem szerepel, mert ő másik alakulathoz tartozott, de erről is tud egyet-mást. Ö úgy emlékszik, hogy a múltkori cikkben idézett Salamon nevű katona nem János, hanem József, és a csatákban nem halt meg, csak megsebesült, a Tanácsköztársaság leverése után emigrációba menekült. A fényképen szereplő alakulatnak a parancsnokát, Liatrányi Imrét ő is ismerte. * Hegyvári Ágota Mohácsról (Tömöri u. 57.) levelében ezt írta: „Tájékoztatom a szerkesztőséget, hogy egy ilyen képem nekem is van. Bár nem ismerek a képen lévők közül mást, csak akitől kaptam a képet, ő azonban már meghalt Amennyiben érdekli önöket a fénykép) értesítsenek, s eljuttatom a szerkesztőségbe.” * Pécsszabolcsról Érát János azzal jelentkezett: szívesen venne részleteket a képpel kapcsolatban. Felkerestük Népfront utcai lakásán. — A testvérem ügyében érdeklődöm. ö ugyan nincs ezen a képen, már nagyítóval is néztük, de hátha tudnak valamit róla. A dunántúli vörös alakulatok egyik parancsnokát egyébként én is ismertem a testvéremen keresztül. Az öcsém, Érát Nándor részt vett Tolna-Tamásiban az ellenforradalmárok visszaszorításában. Pécsszabolcsról, az Arany János utca 11-ből levél érkezett. Ottó Istvánné írta: „Nagy örömömre egy régen látott csoportképre lettem figyelmes. Ugyanis a birtokomban volt ez a kép 1956-ig, s akkor eltűnt a házból. Így most érthető, hogy az újságból kivágott képet megtakarítom, amíg élek. Mert ezen a képen az édesapám is rajta van. Mégpedig az x-szel jelölt katona mögött áll. Apám, Nagy István 40 évig volt bányász a pécsi szénbányánál. Kérem a szerkesztőséget, hogy közölje Nagy Kovács Istvánnal és özv. Kovács Jánosnéval, hogy a félévszázados fényképen én, Ottó Istvánné szül. Nagy Anna megtaláltam az édesapámat.” Somogy megyéből, Kasté- lyosdombóról a következő ajánlott levél érkezett: „A Dunántúli Napló 1968. december 4-i számában megjelent egy fénykép az egykori pécsi vöröszászlóalj katonáiról, Ezen én is rajta vagyok, mint a pécsi vöröszászlóalj katonája, írtam már Nagy Kovács Istvánnak Döbröközre, s ő még a nevemre is emlékszik. írtam neki, hogy meglátogatom, a képet szeretném látni. Megkaptam tőle a választ, amelyben tudatja, hogy a kép a szerkesztőségben van. Arra kérem önöket, hogy két másolatot szíveskedjenek készíttetni róla.” Aláírás: „Wach György, a Hazafias Népfront községi elnöke, a pécsi vöröszászlóalj egykori katonája. Kastélyosdombó, Somogy megye.” Boda Ferenc Épül a hetvenes évek pécsi telefonhálózata Nagyarányú telefonkábelhálózat fejlesztésre kerül sor a közeljövőben Pécsen. A 40 millió forintos kábel- fektetési és szerelési munkát a Posta központi kábelüzeme és a Postaigazgatóság hálózatépítő üzeme végzi el. A hálózatfejlesztést két ütemben hajtják végre. A munka első fázisában a Széchenyi tértől nyugatra eső terület kábelépítéseire kerül sor. A 3500 új telefonigénylő kétharmadrésze itt lakik ugyanis, de e mellett szólnak a városrendezési, útfelújítási szempontok is. A munka volumenére jellemző, hogy a Posta központi kábelüzeme mintegy 220 fővel, a hálózatépítő üzem a munkaterületnek megfelelően 40—80 munkással fog dolgozni. Jelenleg 15 ezer betoncső szállítása és raktározása folyik, de az építéshez szükséges folyamkavics, cement, vasszerelési és kábelanyagok szállítása is megkezdődött. Ha az időjárás engedi, március 1-ével megkezdődhet a kábelek lefektetéséhez szükséges munkaárkok ásása. Majd folyamatosan a kábelbehúzás és szerelés következik. Az építési terv szerint a város nyugati részén a kábelfektetés még ez évben befejeződik. Pécs keleti részén az építés második üteme 1970- ben kezdődik és a távbeszélő központ üzembehelyezésének idejére befejeződik, így nemcsak a 6500 régi előfizető, hanem a jelentkezett 3500 leendő előfizető is megközelítően az üzembehelyezés napján új készülékeken és számokon telefonálhat. Ez azt is jelenti, hogy 1971- ben valamennyi előfizető új hívószámot kap, azaz új telefonkönyvet. állami szubvenciót egységesen 12,5 százalékban állapították meg. — Mennyi ez veszteségben? — A tavalyi adatokkal számolva körülbelül ötmillió forinttól. tehát a forgalom két százalékától esünk el. — És mennyi volt a vállalat tavalyi nyeresége? — Mintegy hat és félmillió. De ha ebből levónja a tízmilliós dotációt... — Ha viszont csak ötmillió lett volna a dotáció (mint lesz az idén), még mindig maradna 1,5 millió forint nyeresége a vállalatnak. Vagy nincs igazam? — Bár igaza lenne, akkor nem is fájna a fejem! Azonban a tavalyi 6,5 milliós nyereségnek csak kisebb része marad a vállalatnál. Egész konkrétan: a dolgozók között nyereségrészesedésként mintegy egymilliót osztunk fel, vállalatfejlesztési alapra visszatartunk körülbelül 600 ezer, tartalékalapra pedig körülbelül 160 ezer forintot, a többit adó formájában elvonja az állam. — Tehát ha a szubvenció csökkentését nem követné a haszonkulcs bizonyos mérvű ! emelése, a vállalat vesztesége- 1 sen gazdálkodna? — Pontosan erről van szó. ötmillió forinttal csökkent a szubvenció, ezt az ötmilliót kénytelenek vagyunk a haI szonkulcs emelésével ellensú- | lyozni. Egyébként éppen ez a j célja a szubvenció csökkenté- I sének. Hogy a kereskedelmi j vendéglátó vállalatok fenntar- j tásához elsősorban azok já- | ruljanak hozzá, akik szolgál- i tatásait igénybe is veszik. Nem i mondhatnám, hogy ez minket | kellemesen érint, de el kell ; ismernem, így igazságosabb. — Az indokoláson ezzel túl vagyunk, lássuk tehát a nehezét: milyen éremelkedésre számíthatnak a vendégek? — Ügy döntöttünk, hogy az ételeknél nem emeljük a haszonkulcsot, továbbra is az 1968-as árszínvonalon maradunk. Ami az italokat illeti, nehéz helyzetben vagyok, mert ha nem mondanám meg, talán észre sem vennék a fogyasztók. Mégis, öntsünk tiszta vizet a pohárba, természetesen csak jelképesen szólva. Néhány italféleség árát — konkrétan nem tudom megnevezni, mert még csak a szá- mítgatások időszakában vagyunk — maximum 10—20 fillérrel emelni fogjuk, persze csak a haszonkulcs tól-ig rendszerén belül, tehát nem lépve túl a felső határt. — Továbbra is érvényben ! maradnak a múlt évi kedvez- ; mények? — Igen, az étel elvitele ese- ! tén most is engedményt adunk, 5 néhány egységünkben pedig — ; az Olimpiában, a Rózsakert> ben, a Borostyánban, a komlói í Békében és a mohácsi Pannó- ; niában — vasárnap és ünnep- ; napon .a helybeli ételfogyasz- | tásnál is kedvezményt biztosí- 'i tunk. Ezenkívül nagyobb egy- 1 ségeink vezetői csoportos ét- | kezeseknél idén már önállóan j adhatnak 5—10 százalékos ár> engedményt. — Még egy mondatot az ár- í emelésről. Nem lehetne a for- ' galom növelésével behozni a ! szubvenció csökkentéséből szár ] mazó veszteséget? Hogy ne < kelljen hozzányúlni az ital ha- ! szonkulcshoz sem? — Jelenlegi körülményeink ■ között nem. Ugyanis senki sem (biztosíthat minket arról, hogy , ha nem emeljük 10—20 fil- J lérrel annak a néhány italnak j az árát. akkor forgalmunk ug- i rásszerűen megnövekedik. A (vásárlóerő amúgyis eltolódott, ( az italokat többnyire inkább az üzletben vásárolják meg éa [otthon fogyasztják el. (Kéri) /
