Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

1M9. február 24, DttviOntmi napto 3 4 lakosság szolgálatában Miért nem friss a kenyér? Mennyi község fejlesztési hozzájárulást fizessen a nyugdíjas? Ehhez a rovatunkhoz ezút-1 tál sok különféle kérdés fu­tott be. Többen érdeklődtek: jelöl­nek-e ki további vikend-telke- ket Orfün? Vértes Tibor, a Megyei Ta­nács vb-ti tkára: — Orfűn, a szőlőhegyen, kö­zelebbről: a kistónál és az abaligeti hegyoldalban 40—50, egyenként 120—200 négyszög- öles víkendtelek vár gazdára. Vételáruk, tekintve, hogy me­redek, nem közművesíthető helyen fekszenek, négyszög­ölenként 10—40 forint. A Pé­csi tó keleti oldalán, a tekere­si út mentén a mecsekrákosi községi tanács 200 négyszög- öles gyümölcsös parcellákat alakított ki, amelyre víkend- ház is építhető. A tanács csak azt írja elő, hogy be kell te­lepíteni gyümölcsfákkal. A vételár 50 forint négyszög­ölenként Rendelkezünk ezen­kívül még, igaz korlátozott számban, kifejezetten társas­üdülő (4—5 fő összetársulásá- ról vám szó) céljára 300 négy­szögöles telkekkel és ugyan­csak korlátozott számban to­vábbi telkekkel vállalati üdü­lők céljára. Az adás-vételt az OTP-n keresztül bonyolítjuk le. De nemcsak itt vásárolható telek. Somogyvári János, az aba­ligeti tanács vb-elnöke: — Abaligeten, közvetlenül a falu alatt 29 telket jelölünk ki, a közművek — víz, vil­lany — megvannak. A Il-es tó fölött 35 telket alakítunk ki. Az említett telkek 70—80 négyszögölnyi nagyságúak. A tanács körülbelül két hóna­pon belül értékesítés végett valamennyit átadja az OTP- nek. Visszatér« probléma, a hét több napján nem lehet friss jkenyeret kapni Komlón. Lemmer János, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat fő­mérnöke: — Tudunk a panaszokról. A baj a kemencékkel van, bár két éve építettük át a komlói üzemet, sajnos, a rossz konst­rukciójú kemencék gyakran meghibásodnak. Ha kettő kö­zül valamelyik leáll, akkor a másiknak hamarább kell kez­denie a műszakot, nem éjjel, 22 órától, hanem már délután. Ebben az esetben aztán meg­történik. hogy nem friss álla­potban kerül a kenyér a fo­gyasztóhoz. Megjegyzem, a rendelkezések értelmében, ha 12 óránál nem régebbi sütésű kenyeret szállítunk — ez még frissnek számít, sőt a hétvé­gén a kenyérmennyiség bizo­nyos százalékáig a 12 óra, a rendelkezések értelmében, 16 órára módosulhat. A két gépi kemencét az elkövetkezendő hetekben felújítjuk, illetve át- alalutjuk. Ezen idő alatt csak egy kemence üzemel. A két hétben tehát még problémák lesznek Komlón, de reméljük azután javulás áll be. Zsúfoltak a Komló és Pécs között közlekedő távolsági autóbuszok, sokszor még a bérletesek sem férnek fel — panaszolta több olvasónk. Szakonyi Lajos, a 12-es AKÖV személyforgalmi üzem­igazgatója: — A rendkívüli mostoha időjárás miatt ez valóban sok­szor előfordult. Az időjárás komoly gondot okozott az AKÖV-nek, sokkal kevesebb kocsit állíthatunk be, mint rendesen. Januárban és feb­ruárban több mint 20 autó­buszunk karambolozott, a sí­kos utak, a nagy megterhelés miatt igen sok szerkezeti meg­hibásodás, rugótörés stb. tör­tént. A tönkrement nagyko­csik helyett pedig kiskocsikat kellett beállítani. Remélhetően az idén javul a helyzet, fej­lesztési terveinkben több új gépkocsi beszerzése szerepel. Sokak nevében kérem, ne a* erzsébeti útkereszteződés­nél, hanem a C-os út és a pécsváradi, nagypalll, lovisz- hetényi útkereszteződésben építsék a benzinkutat, ahol sokkal szebb és szerencsésebb helyen lenne — írja Bárdos László zengővárkonyi olva­sónk. Olyan helyre akarják a benzinkutat építeni, ahol ál­landó talajvíz van. Előfordul­hat az Is, ha a kutat a ter­vezett. helyre építik, hogy a benzintartály víz alá kerül, s vizes lesz a benzin. Ügy tu­dom — Írja olvasónk —, már több javaslat szóba került, de a három tartályt mégis az erzsébeti útkereszteződésnél rakták le. Kofiás Mjh&ly, a pécsváradi tanács vb-ti tkára: — A benzinkutat a buda­pesti ÁFOR építi, de a hely- kijelölésnél ott volt az összes ilyen esetben érdekelt szerv, a KPM, a DÉDÁSZ, a tűzol­tók stb. és természetesen a tanács is. Az érdekeltek úgy döntöttek, hogy a benzinkutat az erzsébeti elágazásnál kell megépíteni. Miért? A későb­biekben itt lesz majd a szennyvíztisztító telepe is, a benzinkút tehát rácsatlakoz­hat a gerincvezetékre, továb­bá az áramszolgáltatási is így tudtuk a legjobban megolda­ni. (Egyébként megkérdeztünk egy szakembert is, létezik-e „vizes benzin”? A válasz nem­leges. A víz a földbe süllyesz­tett üzemanyagtartályokba semmiképp sem folyhat bele.) Gondorláck Alajos babarc! olvasónk írja: Vagyunk itt Babarcon egynéhányan tsz- . nyugdíjasok, teljesen munka- képtelenek, akiknek a havi 400 forint nyugdíjon kívül más jö­vedelmük nincs, ennek elle­nére 300 forint községfejlesz­tési hozzájárulást vetettek ki ránk, ugyanannyit, mint azok­ra, akiknek mondjuk kétezer forint havi jövedelmük van. A kérésünk, töröljék el, vagy legalább mérsékeljék a kisjö­vedelmű nyugdíjasok adókive­tését. Dr. Kalmusz István, a Me­gyei Tanács adóbevételi cso­portjának vezetője: — A községfejlesztési hoz­zájárulást helyben, a községi tanácsülésen vetik ki. Ha ezt az adófizető sérelmesnek ta­lálja, kérelemmel fordulhat a tanácsüléshez, mérsékeljék adóját. A beadványban — 10 i forintos okmánybélyeggel kell ' ellátni — az illetőnek a va- J gyoni. családi és szociális ' helyzetét kell megjelölnie, ezt mérlegelve dönt aztán a ta­nácsülés. Ezen túlmenően, kér­jük a szerkesztőséget, juttassa el hozzánk a babarci olvasó levelét, megvizsgáljuk helyze­tét és a vizsgálat eredményé­ről tájékoztatni fogjuk önö­ket. (A levelet megküldtük te­hát a Megyei Tanács lakosság adóztatási csoportjának.) Mikiósvári Zoltán A Didst úti új telep reerelflesem ok» Szokolai feffr. A hagyományokat nem szabad kidobni az ablakon... Nagyanyáink mestersége A helyzet röviden szólva a következő: tizenhat csányosz- rói asszony alig egy hónap­pal ezelőtt lecipelte a régi, megporosodott szövőszékeket a padlásról, aztán felállította a pártház napos, világos he­lyiségében és elkezdett szőni tanulni. Kulcsámé Bene Má­ria, aki egyben a nőtanács helybeli titkára is, tanította az asszonyokat az ormánsági szőttesek készítésének titkaira, a nagyanyák mesterségére. A Népművészeti Szövetkezet adott kölcsön anyagot. Az asszo­nyok mind megtanulták már a régi szövőszékek kezelését, és munkáikból a nőnapon kiállítást rendeznek. — Es ezt olyanvalaki csi­nálta, aki három hete látott először működő szövőszéket! — mondja diadalmasan Kul­csámé. Sósék konyhájában álljuk körül az asztalt, szebbnél szebb párnák, térítők sorjáz­nak Kulcsámé keze alatt. — Igaz, nem mind kék, piros, piros-fekete és fehér, mint a hagyományos ormánsági szőt­tesek, akad itt sárga, rózsa­színű, de még barna fonállál mintázott szőttes is, de a min­ták kivétel nélkül „valódiak”. A tanulódarabok ezek. Sósné asszony-lánya, Nemeskéri Ist­vánná készítette a tanfolya­mon a szőtteseket s mindjárt meg is mutatja, hogy az első darabon egy egész sor hibás. — Nem számít — jelenti ki Kulcsámé és hozzám fordul: — Hihetetlen, hogy milyen ügyesek ezek az asszonyok. A gépek olyan öregek voltak, hogy akadt, amelyiken há­romszor kellett bordát cse­rélni. Közben a szomszédasszony is megjelenik, ő is „tanfo­lyamos”. — Álltak a padláson ezek a szövőszékek, de nem nyúl­tunk hozzájuk. Bn negyven­négy éves vagyok, és mikor gyerek voltam, az Édes még Értékesítésre, megtekintés után megállapodás szerinti kedvezményes áron felajánljuk az alábbi gépeket Zetor K—25 traktor Sz—100 traktor RS—09 Maulwurf traktor RS—56 traktor DT—413 Csepel motor Zetor K—25 motor MIA motor, benzines MIB motor, benzines Kukoricamorzsoló GM—670 Daráló (24 kalapácsos) SZK—2,6 silókombájn ZSKN—2,6 adapter Silókombájn AS—1,8 Orkán—1,5 TVD—6 kukorica vetőgép KTV—24 vető Fogatos vetőgép, 16 soros Kazalozó UKL 10 db Magasnyomású permetező 3 áh 1 db Széna-, szalmafúvó 2 db 4 db E—143 fűkasza 3 Úb 3 db Lógereblye 2 db 3 db Műtrágyaszóró szputnyik 2 db 14 db D—385 műtrágyaszóró 1 1 db Szállítószalag 1 db 1 db Szelelőrosta 2 db 1 db TE—330 eke ^ 2 db 1 db Altalajlazító 1 db 1 db Tigar eke, 4 vasú 1 db 1 db pp—50 rigol eke 1 db 1 db Küllősapka 1 db 1 db 4 tagú 24 levelű tárcsa 1 db 'l db Fakerekes fogatos sima henger (vas) 1 db 2 db Fakerekes gyűrűs henger 2 db 4 db Tizedes mérleg, 1000 kg 1 db Gépek megtekinthetők a Hőgyészi Állami Gazdaság központjában Ügyintéző: Molnár László főmérnök. Tel.: Hogy ész 22. szőtt. Mi már nem. Nem di­vat a vászon. Kérdem, akad-e azért a háznál régi ormánsági szőt­tes. A fiatalasszony eltűnik a szobában, majd előkerül egy ölrevaló szép, régi, már meg­sárgult, eredetileg egyszínű fehér szőttessel. Halotti taka­rók, tükörtakarók — ilyesmi­nek használják még hébe- hóba a nagyanyák-szőtte vásznakat. Fogdossuk a régi kelmét: milyen finom, mi­lyen egyenletes a szövésük. Közben a szomszédasszony is eltűnt, s akkora batyuval tér vissza, hogy alig fér el az ágyon. — Jesszusom, Ibolyka, ne­ked ennyi sok van még? — Nézze csak, Manci néni, ez nem úgy van csinálva, hogy... Manci néni, vagyis Bene Mária gyönyörködve emelgeti egymás után a régi vászna­kat. — Ez darázsfészkes... Ezt úgy hívtuk, hogy tökmagos ... — Nézze, édes, a mi Mar- gitunk is ilyent vitt, mikor férjhez ment! — Ez több szálával össze van csévélve... Emez négy nyüstös ... Ezt úgy hívták, hogy gyűrűs minta... Nem divat ma már a há­zilag szőtt abrosz, törülköző, takaró és fehérnemű. De a ha­gyományokat mégsem szabad kidobni az ablakon. — Azt mondják — mesélik az asszonyok, s régi idők sze­le surran a csányoszrói ház falai közé —, hogy nagy­anyáink puszta, kemény deszkára feküdtek le aludni, a deszka nyomta a fejüket, így aztán nem kívántak sokat aludni, egy-két óra múlva új­ra felkeltek és folytatták a szövést.. „ Pravec Jánosné, vagyis Mariska a varrógépet kattog- tatja, mikor benyitunk. Ö ál­lítja össze az elkészült pár­nákat, szegi be a térítőkét, hogy mire a kiállítás meglesz, szép rendben készen álljanak a munkadarabok. A csinos, tiszta konyhában barátságos tűz pattog, a heverő fölött gyárilag nyomott, szarvasos falvédő. — Ugye hogy milyen gyö­nyörű? — Mariska keze gyen­géden csúszik végig egy szőt­tesen: olyan hosszú, mint az asztal, végét rojt díszíti, fe- kete-piros-fehér mintái, azsurjai valóban a kétkezi munka gazdag szépségéről, az évszázadok alatt kialakult dí­szítőelemek művészi erejéről vallanak. — Sajnos, a szövőszékeket szét kellett szednünk — me­séli közben Kulcsámé —, mert a pártház helyisége kel­lett a zárszámadásra. Majd a művelődési házban kapunk egy termet. Még nem tudjuk, milyen formában folytathat­juk a szövést. A tsz-szel tár­gyalunk majd. mert piac az lenne. A népművészeti szövet­kezet adna anyagot, csak a formát kell megtalálni. — Ügy lenne jó — ábrán­dozik Pravecné is —, ha len­ne egy helyiség, olyan szép, világos, nagyablakos, barátsá­gos, mint a pártházban volt, betennénk az összes szövőszé­ket, ott dolgozhatnának az asszonyok. Nagyon jó lenne ez a munkalehetőség! Nekem is van egy nyolcadikos fiam, a férjem bejár dolgozni az építőiparba, csak vacsorát kell főznöm. Délben hazaszaladna az ember megetetni az apró­jószágot ... És akinek kicsije van? — Hiszen kapunk végre egy óvodát! Számbavettük az igényeket, hatvanöt gyereket szeretnének óvodába adni... Ormánsági községben gyünk, de 1969-ben. va­Végül Kulcsáréknál .kötünk ki, itt végre meg lehet nézni a működő szövőszéket is. Bo­nyolult lenne elmondani, hogy működnek a bordák, a bordahéj, a nagy- és kisnyüs- tök, a vetélők, a felvető szá­lak ebben a boszorkányosán raffinált és ősien egyszerű gépben ... Húsz—negyven kis- nyüsttel lehet dolgozni a minta bonyolultsága szerint — Tizenkét éves koromban már szőttem — meséli Kul­csámé — akkoriban a régi főjegyző vezetésével dolgoztak itt az asszonyok, és a pesti kiállításon egy pavilonban árusítottak ... Érdemes a csányoszrói asz- szonyokról még idejegyezni egyet-mást. A nőtanács a leg­teljesebb együttműködésben dolgozik a tsz-nőbizottsággal. Ha baj van, hívják az asszo­nyokat. Tavaly Besencén vol­tak testületileg kapálni, az­előtt egyszer az egész csép- lést az asszonyok végezték el. Tavaly 280 asszony vacsorá­zott együtt a nőnapon, a tsz is adott két birkát az emlé­kezetes birkagulyáshoz. Ren­dezvényeik bevételét gondo­san félreteszik, abból voltak két éve Budapesten a nem­zetközi vásáron, tavaly Har­kányban, ezidén meg buszt bérelnek majd a Dunakanyar­ba. Biztos, hogy az ormánsági szőtteseket készítő szövetke­zetben sem csalódik majd, aki létrehozza Remélhetőleg a tsz veszi majd „szárnyai alá” a lelkes asszonyokat, úgy len­ne talán a legjobb. Mellék­üzemág? Miért ne. S az ere­deti népi szőtteseknek máris hatalmas piaca van, amely csak az árut várja. Hallatna Erzsébet Diósi út 49. Szép, modern vonalú, tívegr- homlokzatú üzemépület. — Nyolc és fél millióért. Ki­vitelező a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Az építkezést megkezdték 1967 szeptemberében. A szer­viz és a javítóállomás tu­lajdonosa az Autó- és Mo­torjavító Ktsz. Jelenlegi te­lepükről, a Majláth utcai zsúfolt, düledező, sötét mű­helyről, már nem is érde­mes beszélni. Azon az őszön a szövetke­zet elnökének titkárnője azt mondotta, hogy jövő év nya­rán az új telep avatásán tán­colni szeretne. Ezt 1968 nya­rára értette..: A határidő 1968. december 31 volt. Már mint a máso­dik határidő. A harmadik 1969. február 25. Azaz tegnap. A műszaki átadásra megjelent a KÖJÄL, tűzoltóság, tanács, DÉDASZ, Vízmű, a kivitelező vállalat képviselője. Ugyanis nr~ épí- tőipar nyolc nappal előtte értesítette e fenti szerveket, hogy az új telephely február 25-én műszaki átadásra ké­szen áll. All is. Csak nem kész. Az épületet nem lehet áram alá helyezni, mert most cserélik éppen a trafót. Bent több kapcsoló hiányzik. A kazán nem jó, mert nem tartja a nyomást. Most csi­nálják a központi áramel­osztót is. Az Autóalkatrész Gyártó Vállalat már december óta türelmetlenül vár, hogy a szervizberendezést leszállít­hassa és beszerelje. A DI­MA VÁG szintén arra vár, hogy a hidraulikus emelőbe­rendezést beszerelhesse. De amíg a műszaki átadás le nem zajlik, addig e két vál­lalat mozdulni sem tud. Újabb határidőben egyez­tek meg tegnap délelőtt: március 6. Ez biztos. A ki­vitelező képviselője azt mondja: biztos. Van-e okunk a kételkedésre? Nincs. Miért lenne? Végül is a szö­vetkezet szerelői — akik eső­ben, hóban, sárban, piszok­ban dolgoznak évek óta a szabad ég alatt — még át­vészelhetnek néhány határ­időt. Megszokták. — A tervek szerint magyar —svéd TV-film változat ké­szül Békefi István—Lajtai La­jos „Az a régi nyár” című operettjéből. A filmet Keleti Márton rendezi, s a nyár ele­jén kezdik forgatni Budapes­ten. Villanyszerelőket, elektrolakatosokat, géplakatosokat, segédmunkásokat, érettségizett fiúkat könnyű munkára lelvesz a B. m. Villamosipari és Gépjavító Ksz Pécs, Felsőmalom u. 11. Gépészmérnökét, gépésztechnikusokat termelésirányítói ES mű­szaki MUNKÁK VÉGZÉSÉRE felveszünk barcsi telepünkre. Jelentkezés személyesen, vagy írásban részletes ön­életrajzzal az Építőgépgyártó Vállalat 7. sz. gyáránál (Pécs, Vasút u. 2.). Fizetés megegyezés sze­rint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. A negyedik határidő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom