Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló xxvi. évfolyom, 47. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. február 26., szerda Sxáxexer ?“ Kereken 100 ezer munkás él Baranyában. Sorsuk és véleményük alakulása min­dig is a figyelem középpont­jában állt, az elmúlt eszten­dő végén azonban a meg­szokottnál is intenzívebben nyilvánult meg vezető testű- léteink érdeklődése, illetve törődése. Az „apropó”: egy évtized telt el azóta, hogy pártunk Központi Bizottsága 1958-ban kiadta emlékezetes határozatát, mely minden ko­rábbi — hasonló jellegű —, dokumentumnál egyértelműb­ben szögezte le a munkás- osztály helyzete folyamatos javításának fontosságát A mostani felmérés tehát számvetés; egy évtized mun­kájának, eredményeinek ösz- szegezése. Az üzemi, válla­lati párt alapszervezetek és bizottságok mindenre kiter­jedő figyelemmel végezték el ezt a munkát Módszereik a lehető legváltozatosabbak voltak: a statisztikai kimu­tatások számadataiból, a szo­ciológiai vizsgálatok módsze­rét képező kérdőíveken át a baráti beszélgetésekig min­den lehetséges információs „csatornát” igénybe vettek. Énnek megfelelően a kapott kép is minden eddiginél tel­jesebb. Nemcsak a munkás­ság bérviszonyainak alakulá­sát, lakáshelyzetét, szociális és kulturális ellátottságát „térképezték” fel, de az ösz- szegyűlt anyagból az embe­rek tízezreinek gondolkodás- módja, érzés- és vágyvilága is kirajzolódott. Őszinték voltak a kérdések, kötetlen, elvtársi, baráti volt a hang — ilyenek hát a válaszok is. Egy ércbányász álfái kitöl­tött kérdőívétf'"Olvastam: nem tudom, mi lesz a sor­suk az összegyűjtött vélemé­nyeknek, adatoknak, de én már annak is örülök, hogy megkérdeztek. Mert a fize­tés nem minden . .. Ennél tömörebben, plasztikusabban nehéz lenne megfogalmazni azt a tényt, hogy az embe­rek tízezrei nemcsak a fize­tési borítékok vastagságán mérik életük változásait. Az elégedettség nemcsak jólét kérdése, hanem közérzeti probléma is. Az emberek fontosnak akarják érezni ma­gukat, nap mint nap tapasz­talni akarják, hogy megbe­csült, tiszteletben tartott tag­jai kollektívájuknak, s azon keresztül az egész országnak. Egy másik kérdőíven olva­som: Miért engedi a párt, hogy mindenki ugráltathassa a munkást, aki egy félfenék- nyi helyet szerzett magának valamelyik íróasztal mögött? És ugyanebből az üzemből egy másik kérdés: miért van az, hogy újabban szinte sen­ki sem köszön a „fentről jöt­tek” közül, ha véletlenül be­téved valamelyik műhelybe? Miért, miért, miért... Mindenkinek van legalább egy ilyen kérdése, s bármi­lyen jelentéktelen is egyéb­ként ez a kérdéssé görcsö­sült probléma, alkalmas ar­ra, hogy rossz kedvet, a munkára is kiható keserűsé­get szüljön. Márpedig e sok „miért” között vannak na­gyon is komolyak. Protekció. Kivétel nélkül minden megkérdezett szót emelt ellene. Ha külön-kü- lön vizsgáljuk az egyes ese­teket talán valóban nem lát­szanak többnek érthető és megbocsátható baráti gesz­tusnál, de így együtt — ezer­nyi helyen és változatban jelentkezve —, félelmetes. Lakás, továbbtanulás, előlép­tetés hovatovább alig kép­zelhető el „szociális össze­köttetés” nélkül. De hát- ki­nek van ilyen „összekötte­tése”? Többségükben nyilván nem azoknak, akik egész nap a munkapad mellett állnak, vagy a bányák mélyén nyomják a „partot” ... Gyerekek. A vezetőszerep, a politikai fontosság, a társa­dalmi emberi rang szempont­jából a munkásgyerekek el­helyezkedési, továbbtanulá­si, érvényesülési lehetősége mindig is amolyan mérőmű­szer volt. A családok számá­ra ez mindennél fontosabb kérdés, s ha ebben a vonat­kozásban sérelem, hátrány éri őket, a háttérbe szorí- tottság érzése más vonatko­zásban is úrrá lesz rajtuk. Ezt .bizonyítják a mostani felmérések is, melyek állan­dóan visszatérő témája volt a gyerekek jövője. S meggyő­ződésem, hogy az e vonat­kozásban szerzett rossz ta­pasztalatoknak nagy részük volt abban, hogy a munká­sok egy része aggódva szólt a munkásosztály vezető sze- repérőL Minden szép elképzelést tönkre tesz a bürokrácia — olvasom egy másik kérdő­íven. s ez a vélemény a töb­bi válasz mélyén is ott van. Ki keserű, ki türelmetlen, ki cinikus e témáról szólva, bármilyen legyen is azonban a stílus, a szavak mögött súlyos sérelmek rejlenek. Az 1958-as párthatározat eb­ben a vonatkozásban is meg­jelölte a teendőket — bürok­rácia azonban — sajnos —, a legtöbb területen meg­védte „hadállásait”... A munkásosztály helyzeté­nek javításáról szóló határo­zat a politikai és gazdasági feladatok' mellett nagy súlyt fektetett a kulturális ellá­tottság javítására is. A sta­tisztikusok könnyen ki tud­ják mutatni, milyen tisztelet­re méltó összegeket fordítot­tunk kultúrházak, könyvtá­rak, mozik és más létesít­mények építésére, a beruhá­zások területi elosztásának képe azonban már korántsem ilyen megnyugtató. Az ipari munkásság zömének otthont adó kül-, perem-, illetve kisvárosok ellátása változat­lanul gyenge, s ha ez a be­ruházási összegek elosztása szintjén egyszerű anyagi vagy városfejlesztési problémaként jelentkezik is, „odalent” — politikát csinálnak belőle az emberek. S ez az amire fel szeretné hívni a figyelmet ez az írás. A „kis” dolgok, az apró sérelmek és igazság­talanságok összesített társa­dalmi-politikai hatása óriási. Politikai és gazdasági fej­lődésünk irányával és ered­ményeivel a munkásság óriá­si többsége elégedett, annak segítése érdekében — s ezt szinte valamennyi megkérde­zett egyértelműen leszögezte —, áldozatokra is kész; könnyelműség, sőt bűn tehát eltűrni, hogy ezt a nemes szándékot, ezt a sokatígérő lendületet csorbítsák a hét­köznapok ma még megvála­szolatlan „miértjei”... , Békés Sándor Kádár János Győrben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden este Győrbe látogatott. Társaságában volt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Tóth Má­I tyás, a Központi Bizottság | oszályvezetője és Katona Ist­ván, a Központi Bizottság • osztályvezetőhelyettese. | A szívélyes pályaudvari fo­gadtatás után a vendégek szállásukra hajtattak. A DNFF-támadás harmadik napja A szabadságharcosok nagy erőket vetettek harcba A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI • Nixon, amerikai elnök megkezdte londoni tárgyalásait. Hírügynökségi jelentések szerint az Eszakatlanti Szövetség, a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai integ­ráció, s különböző kereskedelmi és gazdasági kérdések szerepeltek napirenden. • Készültséget rendeltek el az Egyesült Arab Köztársaságban, mozgósították a népi milíciát, a polgári védelmi szervezeteket, kórházakat. • Az angol lapok élénken kommentálják a De Gaulle—Soames botrányt. Anthony Nutting egykori konzervatív külügyi államminiszter kijelentette: „a szándékos ki­szivárogtatások módszere nem megfelelő diplomáciai eljárás, hosszú távon nem fizetődik ki, mert aláássa a diplomácia szempontjából olyannyira szükséges bizal­mat.” • A nyugat-berlini szenátus rendkívüli ülésen tárgyalta az NDK javaslatát, amely az elnökválasztó gyűlés színhelyének megváltoztatása fejében határátlépési enge­délyeket ígért. Ugyanakkor a nyugatnémet lapok különböző követeléseket állítanak fel, úgy, mintha „értékek cseréjéről” lenne szó. (Részletes tudósítások a 2. oldalon.) Pakisztáni pókerjátszma ▼ A lakosság szolgálatában Y Nagyanyáink mestersége Y A közlekedés fejlődése 1969-ben ▼ Ünnepi két a Főiskolán ▼ Hogyan fejlesszék Harkányt'! Y A közvélemény és a bűnözés A dél-vietnami hadszínte­rekről érkezett legújabb je­lentések alapján egyre in­kább kirajzolódnak a DNFF erőteljes támadássorozatának méretei. Az általános táma­dás harmadik éjszakáján — jelenti az AFP hírügynök­ség — a dél-vietnami hazafiak nagy erőket vetettek harc­ba, s súlyos veszteségeket okoztak a demilitarizált övezettől délre kiépített állásokban meghúzódó ame­rikai tengerészgyalogosok­nak. A partizánok rajta­ütöttek a tengerészgyalog­ság egyik tüzérségi üteg­állásán. A váratlan akció­ban húsz „bőrnyakú” el­esett, mintegy száz pedig megsebesült. A DNFF legjelentősebb keddi fegyverténye azonban az volt, hogy a hazafiak át­törték a Saigon köré vont védelmi gyűrűket, s a dél­vietnami főváros peremterü­letéig nyomultak előre. Kedden az ország egész te­rületén összesen Ötven ellen­séges célpontot támadtak a hazafiak tüzérei és gyalogo­sak A Quan Dói Nhan Dan, a Vietnami Néphadsereg köz­ponti lapja megállapítja, hogy a forradalmi háború egyre jobban kibontakozik a városok szívében és kör­nyékén egyaránt. A washingtoni Fehér Ház hivatalosan kedden foglalt állást elsőízben a legújabb dél-vietnami harctéri esemé­nyekkel kapcsolatban. A Fe­hér Ház szóvivője a DNFF általános támadását „össze­egyeztethetetlennek” minősí­tette azzal az állítólagos „megállapodással”, amely — mint mondotta — Johnson elnök számára lehetővé tette annaíkidején Észak-Vietnam bombázásának megszünteté­sét. Hivatalos amerikai té­nyezők mindazontáltal arra utaltak — jelenti a Reuter —, hogy az Egyesült Államok „nem fogja szükségszerűen elrendelni a bombázások fel­újítását megtorlásképpen”. A bombatámadások újra­kezdése mellett ágált Ngu­yen Cao Ky dél-vietnami alelnök, aki háromhetes saigoni tartózkodása után kedden tért vissza Párizs­ba, hogy folytassa tevé­kenységét, mint a dél-viet­nami kormányzat küldött­ségének különleges tanács­adója. Megismételte azt a fenye­getést, hogy a „dél-vietnami légierő” a hazafiak akciói miatt felújítja tevékenységét a VDK ellen. Gyorsan hozzá­fűzte azonban, hogy csak a saját nevében szólott, s nem tudja, hogy az amerikaiak mit terveznek. Tizenkét ország részvételére! Nemzetközi szimpozion Harkány fürdőn Kedden este, a Pécsi Nemzeti Színházban Puccini: Pillangókisasszony című operájában nagy sikerrel léptek fel az Eszéki Operaház városunkban vendég­szereplő magánénekesei és karnagya: Petrusic Antun. Cso-cso-szán szerepét Stefica Petrusic énekelte, Su­zukit Slavica Pfaff, Pinkertont Mariján Brucié, Gorot pedig Almas Tudakovic személyesítette meg. A képen: Cso-cso-szán és Pinkerton az első felvonásban. Foto: Erb János Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottsága Szénbizottsá­gának felkérésére március 23 és 30 között szén- és gáz­kitörésekkel foglalkozó nem­zetközi szimpoziont ren­deznek Magyarországon. (Ezt megelőzőleg 1960-ban Géni­ben és 1964-ben a franciaor­szági Niemesben tartottak hasonló konferenciát) Euró­pa valamennyi szén- és gáz­kitörés veszélyes bányászattal rendelkező országa — Ang­lia, Ausztria, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Románia és Törökor­szág — elküldi képviselőit. (Az ENSZ Európai Gazdasá­gi Bizottságától hat vendé­get várnak, továbbá bejelen­tette részvételét a távoli Ausztrália is. összesen 45 külföldi és 40 hazai résztve­vője lesz a szimpozionnak, amelynek színhelyéül a Me­cseki Szénbányák Vállalat harkányi üdülőjét választot­ták. A szimpozion célja a szén- és gázkitöréses bányá­szattal rendelkező országok e témára vonatkozó tapasz­talatainak, a megelőzést szolgáló kutatások, eredmé­nyek ismertetése. Olyan In­formációk cseréje, amelyek alkalmasak a veszély mérté­kének csökkentésére, az élet- és üzembiztonság fokozása által növelhetik a szénbá­nyászat gazdaságosságát. — Négy fő témakör szerepel a napirenden: a gázkitörés okai, a gázkitörésveszély csökkentését célzó védekezé­si módszerek, a dolgozók riasztásának és mentésének módszerei, valamint az elekt­romosság alkalmazásának problémái a gázkitörésve­szélyes bányákban. A szimpozion témáiból 24 tanulmány érkezett. Ezek magyar fordítását mintegy 400 oldal terjedelemben a magyar résztvevők rendel­kezésére bocsátják, a külföl­diek pedig a beérkezett nyelven kapják kézhez. — Egyébként tanulmányok szó­ban nem hangzanak el, ha­nem összesítés, értékelés alapján a négy fő témában összefoglalót készítenek be­lőlük s mint a vita tárgyát, a szimpozion elé terjesztik. Később a három ENSZ nyel­ven a vitaanyagot írásban is megjelentetik. Megbecsülik a fiatalokat Jól fizetnek a termelőszövetkezetek Mennyi a havi keresete a termelőszövetkezetekben dol­gozó fiataloknak? A pécsi járás öt közös gazdaságában felmérték, s megállapították, hogy a növénytermesztésben dolgozók 1170, az állatte­nyésztésben foglalatoskodók 1724 forintot kapnak havon­ta. Ennél magasabb a havi illetményük — 2317 forint — a gépek mellett dolgozóknak. Ezt is meghaladja a mellék­üzemekben munkálkodók ke­resete: havi átlaguk 2347 fo­rint. A számok azt mutatják, hogy a termelőszövetkeze­tekben kedvezően alakult a fiatalok élet- és munkakö­rülménye. Az összegek, az anyagi jö­vedelmek, keresetek oldalá­ról adnak képet a termelő- szövetkezetekben dolgozó if­júság helyzetéről. De a fog­lalkoztatásukra és a körük­ben végzendő munkára is ki­terjed az a részletes jelen­té«, melyet együttes ülésen beszélt meg tegnap a Pé­csi járási Tanács-, és a KISZ járási vb. A pécsi járásban 83 KISZ alapszervezet működik, két- I ezret meghaladó létszámmal, közülük több mint négyszá­zan dolgoznak közös gazda­ságban. A termelőszövetkeze­tekben korszerű technika és a kemizálás elterjedésével indokolt a szakmunkáskép­zés előtérbe helyezése. Ezt több tsz-vezetősége felismer­te és a mezőgazdasági pályán tanuló ifjaknak előmenete­lükhöz anyagi, erkölcsi tá­mogatást adott. Az újpetrei termelőszövetkezet 21, a ko- zármislenyi: 19, a baksai: 18, az egerági: 14 mezőgazdasági tanulóval kötött szerződést az elmúlt négy évben. Hasz­nos lenne a vókányi, a bük- kösdi, a pécsváradi, a hidasi és a berkesdi közös gazda­ság vezetői is követnék ezt a példát — állapítja meg a jelentés. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom