Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

W6*. február 22. pimonvmi to A támogatást oda kell adni, ahol megtérül Leromlott mintalegelők A sásdi járásban több tsz rosszul sáfárkodott az állam millióival A nagy szarvasmarha-te­nyésztési tradíciókkal, kitűnő adottságokkal rendelkező Hegyháton újra fellendülőben van a fél évtizeddel ezelőtt mélypontra süllyedt szarvas­marha-tenyésztés. Az elmúlt 5 évben a sásdi járás termelő- szövetkezeteinek marhaállo­mánya igen figyelemre méltó számbeli és minőségi fejlődé­sen ment át, s ezt mindenek­előtt a vetésszerkezet megvál­toztatásával — kevesebb ga­bonát, több takarmányt ter­melnek — a szakvezetés szín­vonalának növelésével, az agazatra fordított beruházá­sokkal és a legelőgazdálkodás fejlesztésével érték el a hegy­háti tsz-ek. hold és ígőB^ban 1540 hold ' száros eredményt tudtak vol­mintalegeló volt a járásban, j na produkálni. A mintalegelőkön ugrásszerű­en megnőttek a fűhozamok, s így gyorsan megtérült a több­letráfordítás — több műtrá­gya, kút, karám, villanypász- tor, felhajtó út kiépítése stb. Intenzív gazdálkodás Milliók legelőjavításra A legelőgazdálkodás szere­pe ezen a vidéken, ahol a me­zőgazdasági művelés alatt ál­ló terület 41,8 százaléka rét és legelő, sokkal nagyobb, mint a megye többi járásában. A 38 ezer hold szántó mellett a gyepterület nagysága közel 16 ezer hold, tehát egyáltalán nem lebecsülendő, és komoly, mohdhatni döntő szerepet ját­szik a megnövekedett állatál­lomány takarmány igényének kielégítésében. A sásdi járás termelőszövetkezetei a marha- állomány fejlesztésével járó többlet takarmány igényt csak úgy tudják kielégíteni — mi­vel a szántóföld nagysága még a járásban folyó meliorációs munkák befejezésével sem nö­vekszik számottevő módon —, ha a természetes gyeptartalé­kot feltárják úgy, hogy kul­turált és intenzív gyepgazdál­kodást vezetnek be. Az állam ezt a tendenciát kívánta erősíteni a legelőgaz­dálkodás fejlesztését elősegítő tí^n ugatás: rendszerével. A mintálegelők létesítésére adott 70 százalékos állami támoga­tás itt azt célozza, hogy a hegyháti tsz-ek a nyári — le­geltetési — időszakban biztos zöldtakarmányalapot képezze­nek, és a szükségleten felül termelt legelőfüvet szénaként tárolhassák télire. Érthető módon ez a járás kapta a leg­nagyobb összegeket e célra, 1966- ban 1,2 millió forintot, 1967- ben több, mint 2 milliót, 1968- ban pedig csaknem 1,5 millió forintot. A támogatás­ban részesült tsz-ek három éven keresztül élvezték az ál­lami támogatást, ebből kiala­kították mintalegelőiket. 1966- ban 1973 hold, 1967-ben 2650 A lottó nyerőszámai J A. Sportfogadási és Lottóigazga- tóság tájékoztatása szerint Szé- csényben. a Rákóczi Ferenc Mű­velődési Házban megtartott nyol­cadik heti lottósorsoláson a kö­vetkező számokat húzták ki: 7, 14, 69, 86, 90 A három évre adott állami támogatás lényege az volt, hogy a kezdeti lendületet meg- ! adja, számolva arra, hogy ez | ' idő alatt a tsz-ek megbizonyo­sodnak afelől, milyen előnyös az intenzív gyepgazdálkodás, s az állami támogatás megvo­nása után magukra vállalják a fenntartási költségeket. A kedvezmény a tsz-ek többsé­gében el is érte a célját. Akik megértették a hasznát, elő­nyét, azok a támogatás meg­szűnése után is folytatták — most már önerőből — a meg­kezdett utat, sőt mintalege­lőik nagyságát tovább növel­ték. így igen intenzív legelő- gazdálkodás bontakozott ki az abaligeti, az egyházaskozári, a kaposszekcsői, a tormási és a vásárosdombói tsz-ekben, ahol a gyepek hozadéka ma már komoly bázisát képezj az állatok takarmányozásának. ^ A tsz-ek egy részénél azon­ban, és ezt feltétlen szóvá kell tenni, nem érte el célját az állami támogatás. Ezeknél a hozzánemértés és helytelen szemlélet következtében szak­szerűtlen volt a legelőhasz­nálat, gyengébbek a hozamok, s így az állami dotáció meg­szűnésével a javított minta­legelők egy-két év leforgása alatt az átlagos legelők szín­vonalára süllyedtek vissza. Ezek a tsz-ek rosszul sáfár­kodtak az államtól kapottá százezrekkel, milliókkal. A sásdi Búzakalász Tsz-ben pél­dául, ahol nemrég még 150 holdas mintalegelő virult, amelynek kialakítására az ál­lamtól 667 ezer forintot kap­tak, most nyoma sincs minta­legelőnek. A berendezések egy része tönkrement, a felhajtó út oszlopai kitöredeztek, a drótokat az állatok szétszag­gatták a, legelőn a szakszerű­ség és törődés nyomai sem látszanak. A magyarszéki tsz- ben, ahol a befektetett állami támogatás 117 ezer forint volt, ma már nyomát sem látni an­nak, hogy egy évvel ezelőtt kiváló fűösszetételű mintale­gelőt mondhattak magukénak. A felsőmindszenti tsz minta­legelője, melyre 341 ezer fo­rint támogatást adott az ál­lam, is visszaesett az átlagos legelő színvonalára. S a sort még lehetne folytatni. _ Ezek a tsz-ek nem éltek a lehetőséggel nemcsak az adott közösségnek, de a népgazda­ságnak is kárt okoztak azzal, hogy az állam százezrei és milliói náluk nem térültek meg, s azzal is hogy így el­vonták olyan gazdaságoktól a kedvezményt, amelyek több­Csak ahol megtérül Legelőjavítási célokra 1969- ben is komoly összegű álla­mi támogatást kap Baranya S megye. Most van az ideje ala­posan megfontolni, hogy le- i hetne ezt az összeget célsze­rűbben felhasználni, s biztosí- j tani, hogy olyan nagyüzemek | részesedjenek belőle, amelyek 1 a megtérülést garantálják. Farkas László mezőgazdasági mérnök Sásdi Járási Tanács jfr • f m • Uj vízügyi épületek A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság ezévben többmil­liós épületberuházási progra­mot valósít meg. A cserkúti központi géptelepen 100 sze­mélyes munkásszálló készül. A kényelmesen berendezett épü­letben helyezik el riasztás esetén az árvédelmi osztagokat. Mohács korszerűen berende­zett árvédelmi központot kap. A folyó partján épülő vízügyi székház a város egyik legszebb létesítménye lesz. A mederőri szolgálat jobb ellátását segítik az őrtelepek fejlesztésével. A mai igényeknek megfelelő la­kásokat építenek, a legszüksé­gesebb árvédekezési anyagok tárolására pedig raktárakat. Idén elkészül a vízügyi igaz­gatóság pécsi székhazának bő­vítése. Az új, három szintes szárnyban irodákat és labora­tóriumokat rendeznek be. Eze­ken kívül Pécsett tizenkét la­kást is építtet dolgozóinak a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. Huszonkilenc napi nyereség Az első szövetkezeti közgyűlés a KlSZÖV székházában Ezekben a napokban rende­zik meg a kisipari termelőszö­vetkezetek a mérlegmegálla- pító közgyűléseket. A megye húsz szövetkezetének 1968. évi összes árbevétele 444 millió forint volt. A felosztható nye­reség 8,9 millió forint, tehát átlagosan több, mint egy havi kereset jut egy főre. Az első közgyűlést a Pécsi Járási Épí­tő Ktsz tartotta meg, tegnap délután 2 órakor a KISZÖV székhazában. Haasz József elnök bejelen­tette, hogy a Pécsi Járási Épí­tő Ktsz múlt évi termelési ér­téké 42 millió 277 ezer forint Húsz-harmincezer forintos többletköltség Korszerű családi házakat! A tervek 99 százaléka sablonos és pazarló Több tervezőt törölnek a tervezői névjegyzékből A magánépítkezések fi­nanszírozási feltételei 1968- tói kezdődően megváltoztak, csökkent a családi ház építési kölcsön, magasabb lett a ka­mat. Ez önmagában is indo­kolja, hogy az építtetők fo­kozott gonddaf terveztessék meg házaikat, törekedjenek aiTa, hogy az épület bekerü­lési költsége a lehető legala­csonyabb legyen, anélkül, hogy feladni kényszerülnének eredeti építési elképzelései­ket. Ha valaki típusterv alapján kíván építkezni, a kerületi tanácsnál vagy az OTP-nél kiválaszthatja a neki legjob­ban megfelelő típust, a Nyom­tatványellátó Vállalat pedig 150 forint ellenében meg is küldi a tervet. A típusterv adaptálásáért további 150— 200 forintot kell fizetnie a tervezőnek, de ezzel le is tud­ta a tervezés költségeit — Hogy mégis viszonylag so­kan, évente 6—800-an igény­be veszik a magántervezők szolgálatait, annak az az oka, hogy a típustervekben nincs annyiféle variáció kidolgozva, amennyire szükség lenne ah­hoz, hogy minden esetben biztosítva legyen az építmény tájba illeszkedése, oly mó­don ráadásul, hogy az meg­feleljen az építtető által meg­határozott tervezési program­nak is. A tervezők általában csak beadvány! tenet készítenek, melynek taksája 1000—-1500 forint körül mozog, tehát nem riasztja vissza az építtetőt, ugyanakkor csak e terv alap­ján nehezebb építkezni. — Amelyik tervező komplett ki­viteli tervet készít (szinten­kénti alaprajzokkal, metsze­tekkel, homlokzatokkal, téte­les költségvetéssel, műleírá­sokkal, statikai részletrajzok­Orosz nyelvbarátok klubja Keresztelő volt, de nem is akármilyen tegnap a Mecseki Ércbányászati Vállalat köz­ponti tanácstermében! Az or­szág első „szülöttjére” ürítet­ték poharukat az egybegyűl­tek: hazánkban elsőként a Me­cseki Ércbányászati Vállalat MSZBT elnöksége alakította meg az orosz nyelvbarátok klubját. Az alakuló ülésen megje­lent Ivan Ivanovics Bagyul. a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára, Wieder Béla, a Városi Pártbi­zottság titkára, Mitzki Ervin, a Megyei Pártbizottság mun­katársa, Romvári Attila, a Mecseki Ércbányászati Válla­lat igazgatóhelyettese, a szov­jet külkereskedelmi kirendelt­ség részéről A. G. Tkacsenko és Zsuídibin elvtársak, a me­gyei MSZBT részéről Selymes Ferenc elnök és Popovics György titkár. Az összej'övetel ünnepélyes keretek között zajlott le, de már a további programnak megfelelően mindenki oroszul beszélt. Mert az orosz nyelv­tudás az első szempont, hogy valaki e klubnak tagja lehes­sen, vagy legalább is, hogy a későbbiek folyamán megtanul­ja Gorkij nyelvét. Az előadást is orosz anya­nyelvű szakember tartotta. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok címmel, majd a Tanárképző Főiskola orosz- tanszéke és az Alkotmány ut­cai Gyakorló Általános Iskola növendékei adtak színvonalas irodalmi és zenei összeállítást. — A vállalatunknál mintegy 80-an beszélnek oroszul — mondja Virágh Károly az új nyelv-klub vezetője. — Gya­korlat hiányában azonban el­felejtik a nyelvet. Elsősorban nyelvgyakorlás céljából hoztuk létre ezt ». kis kört Minden második pénteken ebben a helyiségben tartjuk a foglal­kozásokat, melyek egyrészt kö­töttek, például nyelvi mód­szertani foglalkozások, külön­böző szakszövegek fordítása, irodalmi műsorok szervezése; másrészt szabad beszélgetés és nem szinkronizált szovjet fil­mek vetítése szerepel progra­munkban. — A nyelv-klub meglopja az orosz nyelvű napilapokat és folyóiratokat is. A klub te­rületi jellegű, azaz munkájá­ba bevonjuk az uránvárosi is­kolákat és a Tanárképző Fő­iskola orosz tanszékét is. A klub programja Lenin szüle­tésének 100. évfordulójáról is megemlékezik, első kiállítá­sunk címe: Lenin a képzőmű­vészetben. Az alakuló összejövetel filmvetítéssel és kötetlen ba­ráti beszélgetéssel zárult. (Mécs) kai stb.), a tervezőirodák díj­szabásában rögzített díjak 45 százalékát számíthatja fel, ez az összeg az építmény jelle­gétől függően változik, de mindenesetre több ezer- fo­rint. És a tervek minősége korántsem áll olyan magas színvonalon, mint az a terve­zési költségekből következ­nék. Sőt! Pavelka Györgyné építész- mérnök, a Pécsett működő Magán tervezési Szakértő Bi­zottság elnökének elmondása szerint a bizottsághoz jóvá­hagyásra benyújtott tervek 99 százalékukban sablonosak, af­féle magán típustervek, pa­zarlók (több helyet és ennek következtében több anyagot használnak fel a szükséges­nél, természetesen az építte­tő költségére) és a tájbeli il­leszkedésre sem fordítanak gondot Minden általános és építész­mérnöki diplomával rendel­kező személy, akit kérelmére felvettek a tervezői névjegy­zékbe, az ország egész terü­letén bármilyen épület terve­zésére jogosult. A techniku­sok és még inkább a kőműves mesterek tervezési joga — mind területileg, mind az építmény jellegét tekintve — már korlátozott. Túl széles a kör, a szakértelemmel lenne baj? Nem, a bajok gyökere másban keresendő. — A szóban forgó tervek — mondja Pavelka Györgyné — az Országos Építésügyi Sza­bályzatban meghatáro2x>tt kö­vetelményeknek megfelelnek, csak a korszerű építészeti fel­fogás és a becsület támasz­totta követelményeknek nem. Mert az a b*izonyos pazarló terv egy adott esetben 20—30 ezer forint többletköltséget jelenthet az építtetőnek. — Persze nem vitás, gyakran előfordul, hogy az építtető maga ragaszkodik egy éssze­rűtlen és gazdaságtalan meg­oldáshoz. Am ilyenkor is a tervező a hibás, mert alig van olyan építtető, aki miután türelmesen és szakszerűen megmagyarázzák álláspontja tarthatatlanságát, esztétikai, funkcionális és gazdasági hát­rányait, továbbra is kitart eredeti elgondolása mellett. A tervezők többsége azonban nem veszi magának azt a fá­radságot, hogy magyarázzon. — Még a tervezés megkez­dése előtt meg kellene vizs­gálni az építtető munka- és életkörülményeit, családi vi­szonyait. csak ennek ismere­tében lehet optimális megol­dást javasolni. Mert például nem mindegy az, hogy a két különnemű gyerek és a nagy­papa együtt alszik-e az egyik nagyszobában, vagy ehelyett két kisebb vagy félszobát, ne­tán három szobát alakítunk ki, az esetek nagyobb részé­ben többletköltség nélkül. — Olvan családoknál, ahol a oadlástér kihasználatlan, szin­te kínálja magát a megoldás: a gyerekeknek az otthon is dolgozó családfőnek vagy a vendégeknek a padlástérben is ki lehet — a földszintivel azonos lakóértékű — háló­vagy dolgozószobát tervezni. Az sem baj, ha a család elő­re számít bizonyos később be­következő Változásokra, pél­dául, hogy a serdülő korú gyermek néhány év múlva megházasodik, nehogy az egyébként számos helyiséget magában foglaló házban ne legyen a fiataloknak megfe­lelő helye. De ki hívja fel erre a többségükben laikus építtetők figyelmét, ha nem a szakember, ha nem a terve­ző. — Ami a korábban emlí­tett szabályzatot illeti, e ré­szében sajnos meglehetősen elavult, átdolgozása folyamat­ban van. De ettől függetlenül a „türelmi idő” lejárt Ta­vasszal átvizsgáljuk az eddig benyújtott terveket, és azoknak a tervezőknek, akik többszöri figyelmeztetés és a tervek többszöri átdolgoztatá- sa ellenére sem voltak haj­landók lelkiismeretes mun­kát végezni, — a tervezői név­jegyzékből való törlését fog­juk javasolni. Kéri Tamás A „világos“ Balaton­partért A déli Balaton-part és környéke energia- ellátásának javítása ér­dekében a DÉDÁSZ ön­álló üzemigazgatóságot szervezett Siófokon. A kellő hatáskörrel felru­házott egység gyorsab­ban intézi az üdülő­sáv áramfogyasztóinak ügyeit. Bár a téli idő nem kedvez a szabad­téri munkához, erősített ütemben dolgoznak a hálózatépítők, hogy má­jus 15-ig a balatoni munkák elkészüljenek, emiatt kényszer áram­szünet ne zavarja a nya­ralókat. A siófokiakon kívül kaposvári és szek­szárdi szerelőegységeket is erre a területre irá­nyítottak. Növelik a há­lózat kapacitását. Sűrí­tik a transzformátorál­lomásokat, középfeszült­ségű kábeleket fektetnek le, hogy a nagy légveze­tékek elkerüljék az üdü- lősávot. Ezeken kívül Keszthelyen 120 kilo­voltos transzformátor al- állomást szerelnek fel az idén. Ez egyrészt a ba­latoni üdülőkörzet, rész­ben Veszprém és Zala megyék egyrészének energiaellátását biztosít­ja. A nyaralási szezon ide­jére rendkívüli szolgála­tot is szerveznek: min­den Balaton menti köz­ségben lesz a DÉDÁSZ- nak megbízottja, aki ősz- • szegyűjti a panaszbeje­lentéseket, kérelmeket. volt, a tervezett 39 millióvá szemben. Itt mindjárt megje­gyezte, hogy hosszú idő óta ez volt az első esztendő, amikoi a szövetkezet egyetlen részle­ge sem volt veszteséges. A termelésnek több, mint 60 szá. zalékát a lakosság részére vál­lalt munkák kötötték le. és ez örvendetes eredmény a koráb. bi évekhez viszonyítva. 1966- ban 87, 1967-ben 99 és a múl esztendőben pedig 120 lakás' építettek, zömében társasház jelleggel. — A lakásépítkezést 1 vábbra is fokoznánk, azonb e szándékunkat gépesítésük jelenlegi szintje gátolja mondta az elnök. — Éppen ezért örömmel értesültünk OKISZ intézkedéséről, misze­rint a lakásépítő szöveti tek műszaki színvonalának emelését anyagilag támogatja, hasonlóképpen a lakosságszol­gáltatási tevékenység fejles: tését is. Szövetkezetünk mind­két lehetőséggel élni kíván. A továbbiakban a termel kenység alakulásáról szólt. Tavaly a reális 969 408 mun­kaórából a ténylegesen ledol­gozott órák száma 830 824 munkaóra volt. A külör.bözet- ből szabadságra jutott 44 321 óra, az igazolatlan mulasztá­sok azonban 10 072 kiesett munkaórát okoztak. Ezáltal a termelési összérték 488 ezer forinttal csökkent — Ebből is látszik, hogy miért szükséges a jövőben a munkafegyelem megszigorítá­sa. Hiszen az igazolatlan mu­lasztók a becsületes, lelkiis­meretes szövetkezeti tagok zsebéből veszik ki a pénzt s azontúl kárt okoznak a szö­vetkezetnek, népgazdaságnak egyaránt. A következőkben az elnök utalt arra, hogy a szövetkezet eredményei alapján —■ amit jelez a 6,5 százalékos terme­lésnövekedés — a felosztható nyereség egymillió 021 ezer forint. A felosztásra a szövet­kezet küldöttközgyűlése által elfogadott szabályzat szerint kerül sor. A részesedés és az osztalék összesen tehát 29 na­pi, azaz, több mint egy havi keresetnek megfelelő összeg. — Az évek folyamán kialakult a törzsgárda, rájuk számítha­tunk a jövőben is — folytatta beszámolóját Haasz József. — Megteremtettük a helyes anyagi ösztönzés módszereit. Ennek hatása jelentkezett a dolgozók keresetének emelke­désében, de más vonatkozás­ban is. Ugyanis a szövetke­zettől korábban megvált régi tagok sorra jelentkeznek munkára. Végezetül, a jövőbeni feL adatokat vázolva kijelentette, hogy főfeladatuk továbbra is a lakásépítkezés és a lakos­ságszolgáltatási tevékenység fokozása. Ezért a szövetkezet vezetősége intézkedéseket ho­zott a készletek helyes kiala­kítására. a hitelkamatok, to­vábbá az átfutási idők csök­kentésére, a szociális körül­mények javítására és még egy sor más, jelentős feladat vég­rehajtására. Az építők közgyűlése a késő délutáni órákban ért véget és utána következett a nap má­sodik rendezvénye, a Pécsi Fa­tömegcikk és Járműjavító Ktsz dolgozóinak az előzőkkel azonos összejövetele. Építészmérnököt főépítésvezetői, építésztechnikust építésvezetői munkakörök betöltésére keresünk. LAKÁST BIZTOSÍTUNK Fizetés: megegyezés szerint BARCSI TÖVALL Barcs, Táncsics M. u. 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom