Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
WW. február a A termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben Lényegesen változott a termelés szerkezete ptmammt to A Pécsi Közúti Építő Vállalatnál 1968-ban 26,3 százalékkal nőtt az átlagos állományi létszám, ezzel szemben a bázishoz viszonyítva a termelési érték tömege csupán 0,2 százalékkal. Értelemszerűen a termelékenység 20.9 százalékkal csökkent. A változó ár hatása Megvizsgáltuk a termelés összetételének változását. Megállapítottuk, hogy a változó ár igen erős befolyásoló tényező. A bányaközelbem lévő útépítő vállalatok lényegesen kisebb árbevételhez, termelési értékhez jutnak, mint a bányától nagyobb távolságban lévő azonos profilú vállalatok. Csak példaként: munkáink zömét bányaközeiben végezzük és logikai sorrendben csak a közúti szállítási költség értéke jelenik meg az árbevételben, elmarad a MAV- fuvarköltség és sorrendben annak térülése is. Ez viszont á termelési érték csökkenését jelenti és magától értetődően a termelékenység csökkenését is. Amíg tehát új árrendszerünkben a változó ár megmarad, és a költségeket — következményként a termelési értéket és a termelékenységet — ez a tényező állandóan befolyásolja, éspedig döntően, a bázis adatát megnyugtató módon vetítési alapnak elfogadni nem lehet. Van azonban egy másik befolyásoló tényező is: nem mindegy, hogy az útépítő vállalat makadám burkolatú útpályát hoz-e létre, vagy korszerű aszfaltburkolatot épít, esetleg betpnutat vagy hidakat, csatornákat. Egy makadám burkolatot, egyszerű pályaszerkezetet sokkal gyorsabban lehet megépíteni, mint egy korszerű aszfaltburkolatú pályát. Igaz ugyan, hogy a korszerű burkolatok valamivel költségesebbek, mint az egyszerű burkolatú utak, de termelékenység vonatkozásában épp a ráfordítandó munkaidőt figyelembe véve egyáltalán nem állnak arányban. Egy másik példa: portalanításokat csak egytizednyi meny- nyiségben kellett végeznünk a bázishoz viszonyítva, a korábbi 8 millióval szemben megközelítően csak egymilliót. Ugyanez vonatkozik a felfagyás helyreállításokra is. Az viszont köztudott, hogy munkaerőt az ilyen munkák végzése alig igényel. Nincsenek gépek Természetesen ezeknek a munkáknak a kiesése után a piachoz igazodva valamilyen más munkát kellett vállalni, és az összetétel eltolódott olyan munkák felé, melyek termelékenysége lényegesen alacsonyabb: csatornaépítés, hídépítés. A bázis évben a MEZÖBER tsz-útépítéseinek igénye egyszerű pályaszerkezetekre szorítkozott, ma már korszerű aszfalt és betonutakat építtetnek. Viszont ezeknek a termelékenysége lényegesen alacsonyabb, hisz a kis volumen HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS A LAKÁS, A NYARALÓ, A CSALÁDI HÁZ KORSZERŰ BIZTOSÍTÁSA miatt megfelelően gépesíteni a munkákat nem lehet. A korszerű aszfaltburkolat kivitelezését gépesítettlenség hiányában kézi munkával kell elvégezni. Korszerűtlen, 300 kg-os aszfalt-berendezéseink vannak, ha ugyan egyáltalában még gépeknek lehet ezeket nevezni, meid az elhasználódást tekintve, a gépek annyira fáradtak, hogy jóformán két berendezést kellett minden keverőtelepen telepíteni azért, ha egyik javításra szarul, legalább a másik üzemeljen. Az aszfaltszőnyeg elterítését ugyancsak géphiánya miatt, mégpedig aszfaltfini- ser hiánya miatt, kézzel kellett végezni. A 108 milliós 1968. évi termelési értékből 35 millió ilyen „korszerű” aszfaltút építési munkát kellett végeznünk, mint például a 6-os úton, vagy a chmaszentigyörgy—faddi úton. Meg kell még említenem, hogy a bázis évben csak egy hidat építettünk, mert rendelkezésünkre álltak az alvállalkozók. 1968-ban ez a lehetőség teljesen megszűnt, minden hidat magunknak kellett építenünk, mégpedig tizenkettőt Az előzőek ismeretében bizonyítottnak látszik az, hogy az összetételváltozás hatásaként feltétlenül termelékenység romlásnak kellett bekövetkeznie, tevékenységünk döntően a munkaigényesség felé tolódott Ugyanekkor a termelési feladatok teljesítése érdekében felvett munkáslétszámunk szakmailag, gyakorlatilag messze elmaradt a törzsgárdától. Az utóbbi években építőipari gép is nagyon kevés állt a vállalat rendelkezésére, és egyes gépfajtákat csak magas költségű bérleménnyel tudott biztosítani. Fejlesztési alap nem állt rendelkezésre, központi beruházásiból beszerzés, pótlás nem volt biztosítva. A géppark korszerűtlen, elavult, arról nem is beszél-* ve, hogy szerelőcsarnokok stb. nem állnak rendelkezésre. A bázis időszakában, helyesebben annak utolsó szakaszában és 1968-ban kizárólag rakodógépeket és tehergépkocsikat tudtunk beszerezni, felettes hatóságunk csak ilyen munkaeszközöket tudott biztosítani. Magától értetődik, hogy így csak á szolgáltató apparátusunk nőtt, mert ezekkel a gépekkel csak a szállítás problémáin tudtunk segíteni, és így az AKÖV-től kevesebb rakodóeszközt és szállítóeszközt kellett igénybe venni, de ezzel építőipari kapacitásunk egyáltalában nem nőtt. Természetesen a szolgáltató egységek növekedése további munkóslétszám igény- bevételét jelentette. Még említeni szeretném, hogy a megyénkben dolgozó építőipari vállalatok termelékenységi mutatói munkások vonatkozásában 150—180 ezer forint/fő értéket mutatnak, a mi vállalatunk termelékenységi mutatója 1968-ban is 224 ezer forint/főben jelentkezik. Javulás várható Megkíséreltem megmagya- j rázni dr. Nagy élvtárs által jogosan felvetett termelékenységi problémánkat és romlását előidéző okait. A jövőt illetően: elavult gépekkel, kézzel ma már korszerű útpálya- burkolatot építeni nem lehet, ezért felettes szervünk meg akarja szüntetni rossz gépellátottságunkat. Biztosítottak számunkra 1969-től kezdődően korszerű ÁK—12-es aszfaltkeverő berendezést, asz- faltfinisert és más kisgépeket. Ezekkel a gépekkel, magától értetődően többet, jobban, termelékenyebben lehet majd produkálni. A korszerűbb gépek javítását viszont a most épülő, a követelményeket már jobban kielégítő javítóműhelyeinkben kívánjuk biztosítani. Természetesein nem elég csak gépesíteni, feltétlenül foglalkozni kell a műszaki színvonal javításával. Megfelelő káderkópzéssel, mérnökeink további képzésével, tröszti, egyetemi kutatóintézeti J tanfolyamokon való részvétel- j lel kívánjuk biztosítani a jobb műszaki munkát. A minőség ! javítása érdekében meg kívánjuk szilárdítani a technológiai fegyelmet és fejlesztjük laboratóriumunkat. Tervszerű, szakszerű munkavégzéssel, előkészítéssel, a munkafegyelem erősítésével kívánjuk termelékenységünket az 1968. évihez Nképest javítani. Márki László, a Pécsi Közúti Építő Vállalat igazgatója A megáradt folyók felső magyar szakaszán — amint várható volt —, szerdán a Fehér-Körös kivételével megkezdődött az apadás. A jeges áradás azonban még veszélyes lehet. Ezért továbbra is tíz folyót őriznek árvízvédelmi készültségben a vízügyi igazgatóságok. A helyzet kedvező alakulását jelzi azonban, hogy a tíz folyó-közül a korábbi öt helyett mór csak három folyó — a Tárná, a Berettyó és a Fehér-Körös — gátjait védi másodfokú készültség. Szerdára a Taktáról levonult az áradás, s ezért megszüntették a készültséget. A Körösök felső szakaszáról lehúzódó árhullám miatt viA mezőgazdaság jövője Előtérbe kerül a koncentráció Profil meghatározó továbbra is a szarvasmarha* és sertés- ágazat marad — Jelentős felfutás halból és húsnyúltermelésből A megye élelmiszergazdaságának 1975-ig szóló távlati fejlesztési irányelvein belül külön munkabizottság dolgozta ki az állattenyésztés fejlesztési célkitűzéseit, amelynek elnöke Pék János, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője. A szakemberekből álló munkabizottság a jelen helyzetből kiindulva határozta meg a távlati feladatokat ennek a fontos ágazatnak a megye élelmiszergazdaságában betöltött szerepe alapján. Kedvezőbb fajtaösszetétel Az állattenyésztés pillanatnyi helyzete — bár a számosállat-létszám az 1950. évihez képest csökkent — a faj és fajta összetétel, a tartási viszonyok, valamint a hozamok terén dinamikus fejlődést tükröz. A fajok arányában a megye profiljának megfelelően — 1968. évi adatok — a szarvas- marha 56,8 százalékkal és a sertés 30,5 százalékkal dominál, a ló létszám 6,7 és a juh 6 százalékos arányához képest. Az állattenyésztési beruházások és a korszerű zoo- technika bevezetésének mai üteme azonban még szükségessé teszi a háztáji és kisegítő ágazatok árutermelését. Az elmúlt időszakban demográfiai és egyéb okokból a háztáji árutermelés csökkenése nagyobb ütemű volt, mint amennyivel a nagyüzemi állattenyésztés a közös gazdaságokban növekedett Az ebből eredő árukiesést a következő időszakban a nagyüzemi állat- tenyésztés fejlesztésével és a háztáji állattenyésztés ösztönzésével kell pótolni. Százezer szarvasmarha A megye állattenyésztésének „nehézipara” a szarvasmarhatenyésztés, bár létszámában csökkenő tendenciát mutat, eredményei figyelemreméltók. Jelenleg az állomány — 97 530 darab — 92 százaléka van bevonva a mesterséges termékenyítésbe, a törzskönyvi ellenőrzés a tehénállomány 36 százalékára terjed ki, a borjak 96 százalékát nevelik korszerű itatásos módszerrel s a szarvasmarha-gümőkóros fer- tőzöttség mindössze 5.2 százalék. A távlati terv a megye szarvasmarha-létszámának fel futását tervezi 1975-ig. 100 ezer a kívánatos állomány, ezen belül a tehénlétszám kívánatos aránya 40—45 százalék. Ez a létszámfejlesztés plusz 6500 tehénférőhely és 7800 növendék, valamint hízómarhaférő- hely-növelést von maga után, a koncentráció és specializáló figyelembevételével, komplex teleprendszerben a járulékos beruházásokkal együtt. A takarmánytermesztés színvonalát oly mértékben kell fejleszteni, hogy egy tehén évi szükséglete 1,5 holdon megteremjen. A hozamnövelés érdekében új termelékenyebb fajtákat állítanak be zárt tenyészetekben, s egyidejűleg korszerű technológiai eljárásokat vezetnek be az ágazat gazdaságosságának növelése érdekében. 1970-ig befejezik az állomány teljes gümőkórmen- tesítését, s megkezdik a bru- cellamentesítést. A tejtermelésben 1975-ig az állami gazdaságoknál évi tehenenkénti 3500 liter, tsz-éknél több, mint 3 ezer liter elérése a cél. A fejlesztési terv a háztáji és kisegítő gazdaságokban a jelenlegi 15 ezer darabos tehénlétszám stabilizálódását tűzi ki célul, s mivel itt valamelyes csökkenés semmiképp nem kerülhető el, arra kell törekedni, hogy a háztáji tehénállomány 1975-re se csökkenjen 10—12 000 darab alá. Iparszerű hústermelés Sertésnél a jelenlegi létszám — 367 OCO darab volt 1968ban — szintentartása a cél a mostani kocaaránnyal, illetve ez kisebb mértekben még növekedhet. Érdekes megemlíteni a magas sertéslétszám kapcsán, hogy az ország területének 4,7 százalékát kitevő Baranya megyében van az ország sertésállományának 5,6 százaléka. A fejlesztési feladatok itt elsősorban a tenyésztés és hizlalás termelékenységének javításában jelentkeznek. A tsz-ek tavaly még mindig 4,7 mázsa abrak felhasználásával állítottak elő egy mázsa sertéshúst, az állami gazdaságok pedig 4,4 mázsával. Ezt á még mindig magas takarmányráfordítást, korszerű tenyésztési és tartási körülményekkel, az iparszerű hústermelésre történő áttéréssel, intenzívebb fajták beállításával lehet csökkenteni. Mindez az ágazat jobb anyagi műszaki ellátását igényli — állapítja meg a terv. Az új szakosított telepek már a koncentráció és specailizáció elveinek figyelembentartásával épülnek, a régiek felújítását pedig ott érdemes elvégezni, ahol a befektetés 3—4 éven belül megtérül. A baromfitenyésztés fejlődött az utóbbi időben a legdinamikusabban, a tojáster-- melés 338 százalékkal, a baromfihús termelés pedig 636 százalékkal nőtt 1960-hoz képest a megye nagyüzemeiben. Ebben az ágazatban érvényesült a leghamarabb a koncentráció és szakosodás jövedelemnövelő hatása. A távlati terv baromfinál a piac igényéhez igazodó termelés mellett tör lándzsát, húsbaromfiból kisebb mértékű növeléssel számol, árutojásban pedig a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését szorgalmazza. Tekintettel a kedvező exportigényekre a terv indokoltnak látja a halastavi pecsenyekacsa-termelés fokozását 300 hold halastó épül A lótenyésztés fejlesztése nem cél, bizonyos területeken azonban indokolt, mivel a me gye hidegvérű lóállománya kiválóan alkalmas pecsenyecsikó előállítására, mely keresett exportcikk. Még ennél is nagyobb lehetőséget kínál a húsnyúl export. Baranya 1967- ben 1519 mázsa húsnyulat produkált, az ország termelésének 6,2 százalékát. A termelés már 1970-re évi 3 ezer mázsára növelhető, tehát megduplázható s 1975-ig megsokszorozható. A megye haltermő területe jelenleg 2077 hold. 1975-ig újabb 300 hold halastó és 1000—1200 hold víztároló építésére van lehetőség. A területegységre eső halhústermelés a jelzett időpontig 20 százalékkal fokozható. A baromfi, a nyúl és a hal hústermelésének fejlesztését az egészségesebb táplálkozási arányok kialakítása, a szervezetre kí- rnélőbb húsételek fogyasztása felé történő várható ízléseltolódás indokolja. Húszmilliós rekonstrukció Polgárdiban Húszmillió forintos rekonstrukcióval megfiatalítják a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb kőbányáját Polgárdiban. Az üzem megfelelő berendezések hiányában, több mint félmillió tonna évi termeléséből csak kétféle választékot tud vevőinek kínálni. Az idén szanálják a düledező épületeket, az elavult gépeket újakra cserélik ki, korszerű osztályozót építenek 1970 végéig. Attól kezdve a szabványban szereplő összes kőbányai termésféleség kapható lesz Polgárdiban. A technológia korszerűsítése mellett javul a dolgozók szociális ellátása is: öltözőt, fürdőt, étkezőt építenek a kőbányászoknak. Munkácsy Mihály Ma, február 20-án, száz- huszonöt esztendeje annak, hogy 1844-ben Munkácson megszületett Lieb Mihály, akiből a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere, a kritikai realizmus egyik legnagyobb alakja: Munkácsy Mihály lett. Madarász Viktoron kívül, talán egyetlen nagy magyar festőművészt sem fűzték az emlékezés százali olyan szorosan Pécshez, mint éppen Munkácsy Mihályt. Pécsett, a Munkácsy , Mihály utcában még ma is áll a világos sárga salétrommarta, vakolathullatta, ütött-kopoti földszintes ház. Rajta, egy márvány emléktábla. — Már teljesen megfakult, alig olvasható a szövege: „E házban lakott Munkácsy Mihály 1865-ben. Messze időkig álljon ez emlék s lelkesedésre gyújtva a honfi szívet, fönnera hirdesse nevét!” A fiatalon árván maradt Munkácsy Mihály három ízben járt Pécsett: 19, 21 és 23 éves korában. Az egykori Nepomuk utca 29. számú, ma már Munkácsy Mihály utca 31. számú házban lakost, rokona: Reök Lajos ügyvéd vendégszerető otthonában. Itt töltötte az 1863. évi augusztusi és szeptemberi szünidejét. A Reök-család büszke volt a 19 éves, bozontos hajú, szőke ifjúra, akit magukkal vittek azokhoz a pécsi családokhoz, akikkel jóbarátságban voltak. így került Munkácsy Mihály Németh Béla pécsi történész házába is. A történész édesanyja meghívta „Czerók”-ben lévő szőlejébe szüretre. Munkácsy itt ismerkedett meg Mayer Móric pécsi tanárral, a neves botanikussal, aki felfedezte benne a tehetséget és nagy jövőt jósolt neki. Másodszor 1865-ben, harmadszor pedig 1867-ben járt Pécsett 1867 farsangján Munkácsy Mihály a Reök-esalád tagjaival ott volt a „Hattyú” Vigadóban, a mai Kossuth Lajos utca 15. számú házban. Munkácsy Mihály a fényben úszó teremben meghallgatta a Pécsi Dalárda hangversenyét és elnézegette a karneválozó, táncoló pécsi fiatalokat A családi hagyomány szerint Munkácsy Pécsett beleszeretett egy leányba, akiért a Casino kertjében párbajozott is, de a felhevült fiatalokat a rivális bátyja szétzavarta. Munkácsy megkérte a leány kezét is, de az apa kikosarazta azon a címen, hogy lányát nem adhatja oda akármilyen jött-ment festőhöz. Az érzékeny Munkácsyt bántotta a kudarc, de elégtételképpen az apa távollétében elment a Mária, ma Déryné utcai házba és a leányt lefestette. Képe azóta is nemzedékről nemzedékre szállt Munkácsy Mihályt 1889- ben Párizsban a világkiállítás alkalmával felkereste Lenkei Lajos, a Pécsi Napló szerkesztője. Munkácsy a francia fővárosban sem feledkezett meg Pécsről és a pécsiekről. A lap szerkesztőjétől az épülőfélben lévő pécsi vártemplomról, a mai Székesegyházról érdeklődött Megemlítette, hogy ő is szívesen vállalkozott volna a pécsi székesegyház freskóinak elkészítésére, majd örömmel vette tudomásul, hogy Lotz Károly és Székely Bertalan is néhány freskóval gazdagította a templomot. Megígérte, ha ideje engedi, újra ellátogat Pécsre, felkeresi majd rokonait, ismerőseit, megnézi a vártemplomot és a hírneves Zsolnay gyárat, amely Párizsban is nagyon érdekelte. Amikor 1900, május 1-én Munkácsy Mihály meghalt a Pécsi Napló javasolta, hogy a Nepomuk utcát nevezzék el Munkácsy Mihályról és a jelenlegi 31-es számú házat jelöljék meg emléktáblával. 1900 május 25-én, Pécs város közgyűlése elhatározta, hogy Munkácsy Mihály emlékére szegény képzőművészeket segélyező alapot létesít és a Nepomuk utcát Munkácsy Mihály utcának nevezi el. P. L Tíz folyónál árvízvédelmi készültség Jégtörő hajók a Felső-Tiszán szánt a Hármas-Körösön kellett elsőfokú készültséget elrendelni. Az áradásoktól megmozgatott és összezsúfolt jég még sok helyen okoz gondot. A tokaji kőbányászok a Tárnán Tamazsadány és Tamaméra környékén összesen hatszáz méter hosszú és helyenként másfél méter vastag jégtorlaszt robbantottak fel, s munkához fogtak már a tarnabodi ötszáz méteres jégtorlódásban is. Három tiszai jégtörő hajó szerdán délben kifutott a Keleti Főcsatorna torkolatában berendezett téli kikötőből, hogy az áradás közreműködésével megtisztítsák a jégtől a Felső-Tiszát.
