Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-19 / 41. szám
19«*. február 1ft mmontftii noottf K ÜZlMli Jő alap: a távlati fejlesztés irányelvei Baranya mező- és élelmiszergazdasága 1968-lan Mikroökonómia Vállalati tervezés Hogyan tovább az idén? Lakosságunk fogyasztásának közel 50 százalékát a:; élelmiszer adja. A kereső lakosság mintegy 40 százalékát foglalkoztatja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Nemzeti jövedelmünk előállításából 20—22 százalék körüli — értékarányos áron számolva ezt lényegesen meghaladó — mértékben vesz részt. Külkereskedelmünk exportjából egynegyedrész körüli, a fejlett tőkés exportunk nagyobbik arányát képezi a mezőgazda- sági, illetve az élelmiszeripari termék. A mezőgazdasági termelés költségeinek több mint felét ipari eredetű termékek képezik. (A kisparaszti gazdálkodás idején ez az arány alig érte el a 12—14 százalékot.) Vagyis a mező- és élelmiszergazdaság iparunk egyik legnagyobb fogyasztója, egyben termelése fejlesztésénél:; feltétele is. E néhány mutató is érzékelteti annak szükségességét, amely a párt és kormányhatározatokban egyre jobban kifejezésre jut — a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének elősegítése. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — és megalapozása — előtti években a fejlesztés mérteke csak igen szerény mértékben valósult meg, és szinte mindig elmaradt az előirányzottaktól. Az elmúlt években azonban — a párt és kormány célkitűzésének megfelelően — realizálódik. A harmadik 5 éves tervünk célkitűzései — időarányosan — ezen ágazatokban Is megvalósult, országosan is, megyénkben is. Töretlenül előre Az 1963-as év értékelése azért is érdeméi külön figyelmet, mert a gazdasági reform általános bevezetésének első éve is. Ennek az évnek az időjárása nem volt kedvező a mezőgazdaságra. Az év első felében az évszázad legnagyobb aszályával kellett megküzdeni, az év végi állatbetegségek is nagy kiesést okoztak. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzem mégis helyt tudott állni, s áz eddig legmagasabb termelést felülmúlva, töretlenül növelte a termelését. (Országosan mintegy 2 százalékkal, a megyében ezt meghaladó mértékben). A korai zöldségfélék, a gyümölcs egyrészének és a szálastakarmányok kivételével kiváló vagy jó eredményt produkált. A 17 mázsás búza, 20 mázsás kukorica (májusi morzsolt) és 181 mázsás cukorrépa megyei átlagtermés, a közel 3000 liter tehenenként! tejhozam, a mintegy 16 százalékkal főbb állat és állati termék 1968. évi termelés, illetve értékesítése figyelemre méltó. Mindez nagyban hozzájárult lakosságunk jobb és zavartalanabb ellátásához. az ország gazdasági helyzetének egyensúlyához, csakúgy mint a mezőgazdasági lakosság nagyobb jövedelméhez. Az eredmények alapvető magyarázatát a párt és a kormány kedvező gazdaságVillanyszcrelőket, elektrolakatosokat, géplakatosokat, segédmunkásokat, érettségizett fiúkat k önnyű munkára felvesz a B. m. Villaniosipari és Gépjavító Ksz Pécs, Felsőmalom u. 11* politikai intézkedései adták. Ezzel együtt a már zömében megszilárdult szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fölénye, a több és jobb minőségű gép, azok zavartalanabb alkatrészellátása, a 20 százalékkal több műtrágya, elegen- 1 dő növényvédőszer, a több és korszerűbb nagyüzemi férőhely, a növekvő anyagi érde- j kéltség, a termelőszövetkezeti tagok javuló munkafegyelme, a vezetés színvonalának emelkedése stb. adja. A termelési tevékenységben néhány területen jelentős elmaradás is mutatkozik. Ezek között kell megemlíteni a termelés biztonságát szolgáló öntözéses lehetőségek nem megfelelő kihasználását (20 ezer katasztrális hold öntözésre berendezett területnek alig kétharmadán éltek ezzel a lehetőséggel.) A zöldségtermesztés fejlesztésének sokkal nagyobbak a szükségletei és lehetőségei megyénkben, mint amilyen mértékben azzal éltek a mezőgazdasági üzemek. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha létszámnövelése elmaradt a szükségletektől és a lehetőségektől. Ez utóbbi összefügg a szálas- és tömegtakarmányok termesztésében mutatkozó lemaradással (rét-, legelőjavításokkal) és a háztáji gazdaságok állattenyésztésének csökkenésével is. Lassú a gépesítés Az önállóság és vállalati jelleg fokozatos érvényesülése nem vetette vissza a mezö- i gazdasági üzemeik fejlesztését, további megalapozását A beruházások mértéke és üteme meghaladta a korábbi évek legmagasabb szintjét is. Az ! állami kedvezmények hatására olyan nagymértékű beruházásokat terveztek az elmúlt évre, hogy annak jelentős részét még a módosítások után sem lehetett megvalósítani. — Ugyanakkor a gépesítés fejlesztésében alig jutottak előre, s ez már helyenként (például az őszi mélyszántás elmaradásában) komoly figyelmeztetés is. Kedvezően alakult az üzemek pénzügyi, gazdasági helyzete. Mind a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mind az élelmiszeripari és más vállalatok túlnyomó része a tervezett jövedelmezőséget elérte, vagy meghaladta. A mező- gazdasági termelőszövetkezetekben például az elmúlt évben rendszeresebb és magasabb színvonalon fizették a végzett munka Után a tervezett jövedelem 60—80 százalékát Év végén a tervezett, vagy azt meghaladó jövedelmet a termelőszövetkezetek túlnyo- j mó része osztani tudja, amely megyei szinten körülbelül 3— 5 százalékkal haladja meg az 1967. évit Ezzel egy időben több-kevesebb tartalékot is képeznek. Előreláthatólag alig lesz 3—4 szövetkezet, amely mérleghiányosan zárja az 1968. évet. Mindezek együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben a nagyarányú elvándorlás erősen mérséklődött, megkezdődött bizonyos fiatalodási folyamat. Ezzel a munkaerőellá- tottságuk stabilizálódott, minőségileg javult. A termelőszövetkezeti tagsági viszony erkölcsi, társadalmi rangja növekedett. Az elmúlt évben 4500 új tagot vettek fel a tsz-ekbe. ök korábban, túlnyomórészt, bedolgozó családtagok és állandó tsz-alkalanazottak voltak. A csökkenés (elvándorlás, kiöregedettek stb.) mértéke — érthetően — ez évben is nagyobb volt, mint a növekedés, így az 1968. évi munkaerő-mérleg (jan. 1-től dec. 31-ig) mintegy 3500-zal kevesebb. Feltűnő, hogy az állandó alkalmazottak száma az év első negyedévében közel felére csökkenése után az év végére ismét megközelítette az eredeti létszámot Ugyanakkor számos olyan szövetkezet van, ahol a jelentkező, belépni szándékozó, munkaviszonyban nem álló családtagok (zömmel bedolgozók) felvétele elől a tsz-ben elzárkóznak. 16—18 százalék a melléküzem* ágakból A melléküzemági tevékenység kialakításának és bővítésének lehetőségeivel a termelőszövetkezetek jelentős része helyesen és jól élt. E tevékenységük ma már megközelíti megyei átlagban az összter- melési érték 16—18 százalékát A törekvés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tagság arányosabb és egyenletesebb foglalkoztatását, hasznos és jövedelmező munkával biztosíthassák. Ugyanakkor problémát jelent, hogy e melléküzemági termelés értékének nagyobbik részét a szövetkezetek kisebbik aránya produkálja, amelyek közül jó néhánynál torzulások is mutatkoznak. A termelési érték 30— 50 százalékát adja a mezőgazdasági időszaki munkához nem társítható ipari termelés, ezt is nagyrészt alkalmazottakkal végeztetik. Érthető, hogy az ilyen törekvéseket nem indokolt támogatni, mert eltereli a mezőgazdasági üzem figyelmét alapvető feladatától, s előbb utóbb — feszültséget okoz mind a szövetkezeten belül, mind azon kívül, összegezve: az 1968-as évi eredmények kedvezőek, megfelelő alapot adtak ahhoz, hogy az 1969-es gazdasági évben nagyobb eredményekkel számolhassunk. A népgazdaság idei főbb célkitűzéseit pártunk Központi Bizottsága és a kormány meghatározta (ebben a mező- és élelmiszergazdaságra vonatkozó részt is). Ennek alapján megyénk lehetőségeit figyelembe véve megvan a reális lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági termelés további 2—3 százalékkal, a felvásárlás 4—5 százalékkal, az élelmiszeripari (mindenekelőtt a feldolgozás), valamint az elsődleges faipari termelés ezt meghaladó mértékben növekedjék az 1968. évi színvonalhoz képest. Fejleszteni kell s kertészetet A növekedés ütemére, mindenekelőtt a növénytermesztésben, azon belül elsősorban a kertészeti termékeknél van nagyobb lehetőség. Az állat, állati termékek termelésének és felvásárlásának csak szerényebb lehetőségeivel, egyes termékek szintentartásával számolhatunk. A termelés növekedését teljes egészében a nagyüzemekben lehet megvalósítani. Ez a feltétele annak, hogy a lakosság élelmiszerfogyasztása mintegy 4 százalékkal növekedjék. A fenti célkitűzés megvalósításának meg vannak a feltételei Ezek között figyelemre méltó, hogy több és jobb erő- és munkagépek állnak a mezőgazdaság rendelkezésére. Az idén nagyobb figyelmet kell fordítani e lehetőségek jobb kihasználására, faisr az elanilt gépek javítására korábban adott állami kedvezmények megvonása, illetve korlátozása is ez irányba ösztönzi a mezőgazda- sági üzemet. A műtrágyaellátás további 18—20 százalékkal, a növény- védőszerellátás ennél nagyobb mértékben növekszik. Mind a növénytermesztésben (búza, kukorica), mind az állattenyésztésben az egyre szélesebb körben elterjedt és meghonosodott kiváló nagyhozamú, intenzív fajták és az ehhez kapcsolódó technológiák további szélesítésének alkalmazása elengedhetetlen feltételei az előrehaladásnak. A beruházások kisebb mértékű növekedésének is megvannak a lehetőségei. Ezek közül elsősorban a termelés növelését és a megtermelt értékek megóvását közvetlenül elősegítő járulékos, majd a gépesítést, a szarvasmarha- és sertésprogram fejlesztését szolgáló célkitűzéseket indokolt előnyben részesíteni. Itt mindjárt meg kell említeni, hogy a nagymértékben megnövekedett építkezési igényeket ebben az évben sem lehet kielégíteni. Itt a kedvezmények feltételeit megszigorították. — Ebből is következik, hogy a nagyobb feladatok megvalósítására indokolt, és szükséges is, hogy több mezőgazdasági üzem, vagy mezőgazdasági és más jellegű (ipari, kereskedelmi, feldolgozó stb.) vállalatok — a kölcsönös előnyök figyelembevételével — összefogjanak, kooperációs megállapodást kössenek. A szarvasmarha létszám növelésére 1969-től Igen nagy kedvezményeket nyújt a kormány. Ha erre időben felfigyelnek a mezőgazdasági üzemek, jelentős jövedelemtöbbletre tehetnek szert, ugyanakkor, a gazdaság és a termelés fejlesztését távlatokban is jobban megalapozhatják. Ezzel függ össze, hogy a szálas- és a tömegtakarmány termesztésben több év óta mutatkozó pangást megszüntessék. Megk ü I önböztetett figyelem a háztájinak Továbbra is megkülönböztetett figyelmet igényel a termelőszövetkezetek vezetőitől, a háztáji bizottságoktól a közös gazdaság és háztáji szerves egységként való kezelése, a háztáji termelés — főleg állat és állati termékekből — a lehetőségek jobb kihasználása. Helytelen felfogás, a közös és háztáji kooperációját leszűkíteni az állatok értékesítésére. Mindenekelőtt a szálas- és tö- megtakarmány-ellátásban indokolt nagyobb segítséget nyújtani. Az 1969-es évi célkitűzések megvalósításának eszközeit, lehetőségeit lehetne még hosz- szan sorolni. A Megyei Párt- bizottság az elmúlt hónapban tárgyalta meg és hagyta jóvá a megye mező- és élelmiszer- gazdasága távlati fejlesztésének irányelveit, amely jó alapot nyújt az érintett üzemek politikai, társadalmi és gazdasági vezetőinek, válamint ezen ágazat területi irányításában dolgozóknak üzemük távlati és éves célkitűzéseinek kialakításához, fejlesztéséhez. Indokolt az .irányelvek gondos tanulmányozása, ismertetése és saját viszonyaikra való alkalmazása, mind az idei év, mind pedig a jövő érdekében. Czégény József, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Havonta megjelenő KSigae- f dasági élet oldalunkon Mikro- ökonómia címmel sorozatot indítottunk. Elsőként a vállalati kapacitással foglalkoztunk, j e cikkben a vállala.i tervezés megváltozott funkciójáról lesz szó. Sorozatunkkal a vállalatok, elsősorban a gazdaság- í vezetők munkáját szeretnénk ! segíteni. A gazdasági mechanizmus i reformja elsősorban a központi irányítás és a vállalatok viszonyának korszerűsítésére | fordította a figyelmet, kedvező ' feltételeket teremtve a vállalati gazdálkodás hatékonysága növeléséhez. A vállalatok kor- i szerű makromechanizmus feltételei között tevékenykedhetnek. A központi irányítás módszerének és eszközeinek fejlesztését azonban nem követte a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése. Ez az elkövet- i kezendő időszak egyik fő fel- I adata. ! A vállalati belső mechanizmus rendszerének továbbfejlesztése alapvetően az adott vállalat belső ügye. A fejlesztés módját döntően a szóban- forgó vállalat jellege és adottságai befolyásolják, éppen ezért mindenre kiterjedő és mindenütt egyformán alkalmazható módszert kidolgozni és ajánlani nem lehet. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítésének lé- í nyegét a következőképpen fo- j galmazhatjuk meg: 1. A gaz- 1 dasági mechanizmus reformját megelőzően utasításokra ' épített irányítás a vállalatokon kívül, utasításokra épített irányítás a vállalatokon belül. 2. A gazdasági mechanizmus reformját követően alapvetően közgazdasági eszközökkel történő irányítás a vállalatokon kívül, érdekeltségi rendszerre épített irányítás a vállalatokon belül. Fokozódtak a követelmények a vállalati gazdálkodási rendszerrel szemben. Vállalati feladattá vált többek között a szükségletek felmérése, a termelési lehetőségek és a szükségletek összehangolása, a fejlesztés irányainak és módozatainak meghatározása. Mindez megköveteli az önálló vállalati j politika és a megfelelő szemléletű vállalati terv kidolgozását. A vállalati politika a legfontosabb vállalati célokat meghatározó és elérésükhöz irányvonalat adó vállalati felsőszintű vezetői döntések ösz- szessége. A vállalati politika kidolgozása során hozott döntések előre tekintenek, távlattal rendelkeznek, a vállalatvezetés irányvonalát határozzák meg, de a vállalati élet mindennapos gyakorlatában realizálódnak. A vállalati terv, a vállalati politika konkrét megjelenési formája, amely egy adott időszakra vonatkozóan megjelöli a végrehajtandó feladatokat, a feladatok megvalósításának anyagi, pénzügyi és személyi feltételeit, mindezek kihatásaként a várható eredmény mértékét. A vállalati politika és a vállalati terv az önálló vállalati döntések foglalata, amely azt és olyan részletességgel tartalmazza, amit és amilyen részletességgel a vállalat vezetői a feladatok megvalósítása érdekében szükségesnek tartanak. A tervezés az egész vállalatot átfogja, de nem korlátozódhat kizárólag vállalati szintre. Fontos követelmény, hogy a döntéseket mindig azon a legalsó szinten hozzák, ahol a megfelelő informáltság biztosítható. Vállalati szinten hozzák a legnagyobb jelentőségű döntéseket, az alacsonyabb szintű vezetők, pedig egyre kisebb jelentőségű döntéseket hoznak. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző szinteken hozott döntések egymást szervesen kiegészítik, az alacsonyabb szintű vezetők döntései a felsőbb vezetők döntéseinek keretei közé í illeszkednek. Ennek megfelelően vállalati szinten kell a ,mit” és a „mennyit” kérdéseket eldönteni, a vállalaton belüli egységeket pedig ösztönözni kell a „mivel” és a „hogyan” kérdések minél gazdaságosabb megoldásaira. — Ezért a feladat-mehatározás vállalati szintű, a feladatok hatékonyabb megoldása pedig a vállalaton belüli egysé/ . gek vezetőinek feladata. Ss azt jelenti, hogy a vállalaton bélüli egységek feladatai azok vezetőivel történő mérlegelés alapján — fokozatos .tervlebontás” révén alakulnak ki, amelyek kiegészülnek a megoldás módjára, eszközigényére stb. irányuló elhatározásokkal. A vállalati szintű terveknek tehát elsősorban a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást, az olcsóbb szinten pedig az eszközfelhasználás realitását kell biztosítani. A vállalaton belüli egységek terve — szemben a vállalati tervvel — nein komplex, mert azok pénzügyi önállósággal nem rendelkeznek. Ezért nem követelmény, hogy a termelőegységek részére kidolgozott mutatók azonosak legyenek a vállalati szintű mutatókkal. Feltétlenül érvényesülnie kell azonban annak az elvnek, hogy a kiadott mutatók alakulása valóban függjön a címzett egység tevékenység gétől. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a mutatók ne gátolják a vállalaton belüli egységek önálló kezdeményezését. A vállalati szinttől lefelé haladva természetesen csonkén az értékmutató és növekszik a naturális mutatók száma, természetesen ez n«u jelenti azt, hogy a vállalaton belüli termelőegységek szintjén az értékmutatóknak nincs, vagy csak formális szerepük van, azzal indokolva, hogy a természetes mértékegységbén kifejezett mutatók teljesítése kapcsán, a forintban kifejezett mulatók automatikusan kedvezően alakulnak. Az általános gazdasági áttekintés, értékelés összehasonlítás és ösztönzés megköveteli, hogy értékmutatókat is dolgozzunk ki a vállalaton belüli egységek számára. A vállalatvezetés feladata nem merülhet ki a vállalati politika kidolgozásában, a vél-, ialati terv elkészítésében, to-j vábbá a vállalaton belüli egy-í ségek feladatainak meghatározásában, hanem ezen túlmenően ki kell alakítania azt az eszközrendszert, amelynek működtetése biztosítja a vállalati célok és feladatok .megvalósítását, a vállalat tényleges gazdasági tevékenységének összhangját a kitűzött célokkal és feladatokkal. Ez az eszközrendszer képezi az áttételt a felsőbb és alsóbb szintek vezetői, a vállalati és a vállalaton belüli egységek között. A vezetés eszközeinek jellegét alapvetően a gazdasági célszerűség befolyásolja. A jelenlegi gazdálkodási viszonyok között a szóbánforgó eszközrendszer alappillérének az érdekeltségi rendszernek kell lennie. Az érdekeltségi rendszer a vállalat vezetésének legfontosabb aktivizáló, mozgósító eszköze, amely lehetővé teszi a vezetés adminisztratív módszereinek felváltását gazdasági, szociológiai, pszichológia jellegű eszközökkel. Az érdekeltségi rendszernek, mint a vezetés egyik legfőbb eszközének a vállalati politika és a tervcélok szolgálatában kell állnia, azokra kell ösztönzést gyakorolnia, akiktől az eredmények növelése valóban függ. Az érdekeltségi rendszer az egész vállalati működést és szervezetét átfogja. A vállalat felső vezetőinek nemcsak az alsóbb vezetői szintek érdekeltségi feltételeit, hanem a teljes vállalati érdekeltségi rendszer alapjait kell szabályoztok. Szűcs Pál, a Pécs-baranya! Beruházást Vállalat gazdasági tanácsadója Műanyag hajtatóházak. GARÁZSOK (600 Ft) gépszínek, ponyvák megrendelhetők MÜANYAGÜZEM PÉCS, Nagyposta völgy 39. Telefon: 17-04* k
