Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-18 / 40. szám
ff«», febnidr 18. ta 4 termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben A termelékenység növekedése adja idén a többlettermelés leiét Áz elmúlt héten a szövetkezeti ipar területén is nagyon sok szó esett dr. Nagy József elvtárs a munkatermelékenység problémáival foglalkozó cikkének megállapításairól, különösen ami a kisipari szövetkezeteket érintette. Nincs megbízható árindexünk A gazdasági reform első esztendejében a szövetkezetek többségében jelentős erőfeszítések történtek a rendeltetés szerinti tevékenységek továbbfejlesztésére, illetve bővítésére, különösen a javító-szolgáltató tevékenységeikben. Eredményeként a termelés 8,3%- kal, az ipari javítás 9,7%-kal, a személyi szolgáltatás pedig ' 11,4%-kal nőtt. Az árutermelés összetételén belül pedig a kisszériás, választékot növelő, belkereskedelmi árualapra, illetve egyes szövetkezetekben a tőkés exportra történő termelés fejlődött jelentősebben. A vita akörül folyik, hogy a termelés szerkezetében bekövetkezett helyes irányú struktúra-változások mellett is érvényesek-e a termelékenység növekedésének követelményei s ennek általánosságban meghatározott elvei. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a 20 kisipari szövetkezet közül kilenc szövetkezetünkben — jellemzően az építőiparban — a termelékenység színvonala elmaradt az előző évitől és a többlettermelést a szövetkezetek többségében a létszám növelése révén érték el, A vita okai tehát érthetők. A teljességre való törekvés igénye nélkül kívánok egyrészt Nagy elvtárs vitaindítójához kapcsolódni, másrészt a cikk megállapítása körül a területünkön kialakult' nézetekre reagálni. A teljességié azért nem vállalkozhatom, mert a termelékenység reális elemzésének nincsenek meg az objektív feltételei. Ennek magyarázata, hogy részben a szövetkezeti ipar sokrétű tevékenysége naturális mutatóval nem mérhető, részben pedig nincs abszolút megbízható árindexünk, amivel mérhetnénk az elmúlt évi ármozgások hatását a termelési értékre, illetve az árbevételre. Objektív okok E cikk terjedelme nem ad lehetőséget a széles skálájú termelés részletes elemzésére s így csak a három fő iparág legjellemzőbb problémáira térhetek ki; © A szolgáltató tevékenység fejlesztését és bővítését a továbbiakban is a szövetkezeti ipar egyik legfontosabb feladatának kell tekintenünk. — Megyénk sajátos helyzetére tekintettel, el kell fogadnunk, hogy a termelés növekedése csak az extenzív fejlődés útján jöhet létre. A kisebb lélekszámú községekben és városaink peremkerületeiben telepített és a fejlesztési terv szerint telepítendő javító-szolgáltató fiókok növelik a létszámot, ugyanakkor az itt elérhető egy főre eső termelés mérsékli a szövetkezesek termelékenységét. A szolgáltatások egy része szezonális jellegű s ez a munkaidő kihasználása tekintetében egyes szövetkezetekben komoly gondot okoz, amit kiegészítő árutermeléssel igyekeznek megoldani. A fiókok szétszórtsága miatt azonban a termelékenység ez esetben sem növelhető. © Az árutermelő szövetkezetekben már több lehetőség van, azonban a termelékenység alakulását e területen is több olyan tényező befolyásolta, amit figyelembe kell vennünk. Első okként említeném meg, hogy a piac igényének megfelelően szinte jellemzővé vált m kisszériás, választékot növelő és hiánycikkeket pótló új termékek gyártása. Az elmúlt évben több mint 220 új különféle bútoripari, vasipari és textil-bőrruházati termék gyártását kezdték meg. Gyakori volt pl., hogy a textil- konfekciós szalagon naponta 4 termékféleség készült. Az export bútortermelésben pedig a kézi munkaigényes, intarziás stílbútorok többféle változatát termelték. Mindezek gyakori átállást követeltek meg, ami a munkatermelékenységre kedvezőtlenül hatott. Mivel a termékösszetétel ily- mérvű alakulása fizetőképes keresletet elégített ki, ami népgazdaság érdekeinek és a lakosság igényeinek kielégítése szempontjából egyaránt kedvező, ezért a termelékenység csökkenő tendenciáját ezekben a szövetkezetekben sem értékelhetjük negatívnak. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az árutermelő szövetkezetek gépparkja jórészt elavult, pótlására, korszerűsítésére az előző évekhez képest kevesebb lehetőségünk volt. © A munkatermelékenység a szövetkezeti iparon belül az építőiparban alakult legkedvezőtlenebbül. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 11,2%-kal alacsonyabb az előző évinél és a 8 szövetkezet közül mindössze egy ért el a tavalyinál jobb teljesítést. Nem szándékom építőiparunk „bizonyítványát” megmagyarázni, de tárgyilagosan el kell ismerni, hogy e szövetkezetek vezetőinek sok sajátos nehézséggel kellett megküzde- niök. A TÖVALL-ok és az egyéb alacsonyabb szervezettségű, de magasabb személyi jövedelmet ígérő vállalkozások elszívó hatása különösen az I. félévben nagy fluktuációt váltott ki. Emellett a termékforgalmazás új rendje ebben az iparágban idézett elő legtöbb anyagellátási problémát Az építőipari szerelvények, a betonacél, és a különféle idomvasak hiánya a termelés folyamatában gyakran idézett elő fennakadásokat és sok munkaidőkieséssel járó átcsoportosításokat. — A korábbi években megkezdett műszakfejlesztési program is lelassúlt és a szükséges építőipari gépek beszerzésének a szűk fejlesztési alapok határt szabtak. Mindezek befolyásolták, bár végső soron a szövetkezetek egy részében nem ezek döntötték el a termelékenység alakulását. Utalnék itt egyrészt a munkaszervezési fogyatékosságokra, a gépi kapacitás, valamint a munkaidő nem megfelelő kihasználására. A bérszínvonal szabályozása j is a lazább létszámgazdálkodás irányába hatott, — Több mint 360 fő van a szövetkezetek állományában — nők, fiatalok, illetve nyugdíjasok —, akiknek munkábaállításával egyes területeken enyhítettek a foglalkoztatási gondokon, de ugyanakkor a termelékenység alakulását kedvezőtlenül befolyásolták. Emellett egyes szövetkezetekben a munkadíjazási rendszer, tagjaink anyagi érdekeltsége sem ösztönöz kellően a termelékenységre. A csökkentett munkaidő bevezetésének tapasztalatai sem a legkedvezőbbek. Az áttérésre vonatkozó tervek megalapozottak voltak, azonban a tervezett intézkedéseket nem hajtották végre következetesen, ami szintén hozzájárult a munkatermelékenység csökkenéséhez. Intézkedési íeladattervek A szövetkezetek 1969. évi ; terveinek ismeretében azt a ! következtetést vonhatjuk le, j hogy vezetőink felismerték a ; termelékenység stagnálásának í várható következményeit, ami I többek között a múlt évben | elért gazdasági eredményeket ' is veszélyeztetheti. Számoltak I a tartalékok feltárásával s a j megyei összesítés szerint a ter- ! vezett 11%-os többlettermelés mintegy 50%-át a termelé- ■ kenység növeltével kívánják : realizálni. Az árutermelő és j építőipari szövetkezetek többsége egyáltalán nern, vagy ! minimális létszámnövelést I tervezett és az új munkások többségét a szolgáltató tevé- | kenységben veszik fel. A módosított szabályozók ; figyelembe vételével készülnek a tervet megvalósító intézkedési feladattervek, amelyek a közeli napokban kerülnek a szövetkezetek kollektívái — a mérlegzáró közgyűlések — elé jóváhagyás végett. Meggyőződésem, hogy mindezek következetes gazdasági, szervező és politikai munkával, tagságunk alkotó támogatásával meg is valósulnak s az év végi számvetés a termelékenység fejlődésében is eredményekről ad majd számot. Tárnái Ferenc a Baranya megyei KISZÖV elnöke Téglagyári körkép Télen sem húny ki a téglagyári égetőkemencékben a tűz. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat 22 gyára közül csak nyolc áll — ezekben folyik a szokásos évi nagyjavítás. A többiben vagy már befejeződött, s be is gyújtottak a kemencében, vagy még nem kezdődött él a kemence karbantartása. A nagyjavítások vállalati ütemezése lehetővé teszi, hogy a téglagyártás télen is folyamatos legyen. A nyersgyártással természetesen már tavaly év végén leálltak, de a felhalmozott nyerskészlet elegendő lesz március elejéig — az időpont nyilván az időjárástól függ — a nyersgyártást ugyanis^ ekkor szeretnék beindítani. A jelenlegi időjárás megnehezítette az üzemben lévő téglagyárak munkáját, a kemence környékét befújta a hó, el kellett takarítani, közben csökkent a termelés. Érdeklődtünk, hogyan halad a görcsönyi (keresztespusztai) új téglagyár építése. A mély sárban nehéz a mozgás, a gépek elakadnak, a munka ütemét ez lassítja, a belső munkák azonban rendben haladnak, már a kemence bolthajtásánál tartanak. Sziporkázó havon siklik a fogatos szán — Szokolai felv. — Nemcsak Okorág, Sellye is szavaz majd! Mennyit kap és mennyit ad Okorág? A tsz-ek egyesülése mindkét télnek előnyös lenne — Mennyi dotációt kap évente Sellye, s mennyit Okorág? — Mi semmit! — mondja a sellyei tsz-elnök. — Mi nem vagyunk dotációsok. — Mi viszont igen — válaszol az okorági főkönyvelő. — Húszezer forint híján évi 800 ezret kapunk. A dolgozó tagok száma alig töb, mint száz. Ha tehát a 800 ezer forintot százzal osztjuk ... Nem folytatja, hiszen mindenki érti. Ha a 800 ezret százzal osztjuk, nyolcezer az eredmény, az okorági tsz-tag pedig tavaly tízezer forintot kapott a szövetkezettől. Igaz, hogy nem ilyen egyszerű az ügy, hiszen a 800 ezret előbb befektetik, „megforgatják”, de a végeredmény mégis csalt közel 8 ezer forint tagonként. Tehát csak kétezer forintot fizetnek a saját erejükből. Sellye viszont 13 ezret — dotáció nélkül! Győri László fogatos és Bakó Ferenc növénytermesztő hallgatja a számokat, aztán egymásra pillant. Hiába, nagy különbség van a kétezer és 13 ezer között! Nyiri Sándor és Sárkány Pál, a sellyeiek tsz-elnöke és főagronómusa szerkesztőségünk kérésére látogatott el Okorágra és vesz részt ebben a vitában. A polémiára az ad okot, hogy az okorági tsz tagsága egyelőre nem akar egyesülni Sellyével. A többség legalább is ellene szavazott. Győri László fogatos és Bakó Ferenc növénytermesztő ezt a többséget képviseli itt. Derekasan vitatkoznak, körömszakadtáig védik a vélt igazuFelemelt ár. Most több pénzt kap. ÉRDEMES FELKERESNI AZ ÓRA- ÉS ÉKSZERKERESKEDELMI VÁLLALAT üzleteit, mert a fémjelzett ezüstöt grammonként 2,50 forintért vásároljuk PÉCS, BEM V. 8., KOSSUTH LAJOS U. 19. MOHÁCS, SZABADSÁG U. 10. kat, s még a lehetetlennel is megpróbálkoznak. Ez is rokonszenves, hiszen jól felkészült vitapartnerek — a sely- lyei tsz-elnök és főagronómus — ellen akarják állni a sarat. Csakhogy egyre nehezebben megy, hiszen most arról van szó, hogy mit ad Okorág az államnak a 800 hold szántójáról: — Tizenkét vagon búzát, 2,3 vagon sertést, 3,13 vagon hí- zóinarhát és 93 ezer liter tejet az utóbbi. három év átlagában — közli a szövetkezet főkönyvelője. — Egy pillanat türelmet kérek! — Szól a sellyei főagronómus. — Nekünk ugyanis 4 ezer hold a szántónk, következésképp minden sellyei végszámot 5-tel kell osztanom, hogy az okorágival összemérhető, reális eredményt kapjunk. Így számoltam, s az adatok a következők: 20 vagon búza, 4 vagon sertés, 3 vagon hízómarha és 107 ezer liter tej. Természetesen, én is három éves átlagot vettem alapul. — Sellye tehát 8 vagon búzával ad többet, egy fillér dotáció nélkül. Majdnem mindenből többet szállít, mint Okorág. Anélkül, hogy az oko- rágiakat megsértenék, önkéntelenül is felvetődik: hát helyes ez? A kérdés a két okorági tsz- tagnak szól, akik — mint mondottam — rendkívül nehéz és hálátlan feladatot vállaltak magukra, s ezért feltétlen megbecsülést érdemelnek. A két ember megint egymásra néz, majd Győri megszólal: — Lehet, hogy nem helyes, de két évig még adni fogják azt a dotációt, s amíg adják, mi is megvagyunk. Társa helyesel. Aztán — mintha meggondolnák magukat — azt mondják: most már felfelé ível Okorág útja is. S bár csak maroknyi ember él náluk, azért ők is megmutatják, mit tudnak. A sellyei főagronómus —, aki fiatal kora ellenére is nagy körültekintésről, higgadtságról tesz tanúságot ebben a vitában — megszólal: — Nem lesz könnyű megmutatni, hiszen egy kicsiny tsz nehezen boldogul. Hogy mást ne mondjak: mivel aratnak, emberek? Gépi amortizációjuk évi összege 142 ezer, egy kombájn ára viszont 160 ezer forint. Miből,' honnan vesznek gépet? S a kombájn csak egy példa volt, hiszen más gépjük is hiányzik. Tudjuk, hiszen tőlünk kérik! Ne értsenek félre, a jövőben is szívesen odaadjuk, dehát biztonság ez?... Mi nem akarjuk rábeszélni magukat az egyesülésre, hiszen — talán megértenek — egy olyan tsz, melynek 4 ezer hold szántója, s maholnap 5 kombájnja van, könnyebben megáll a lábán egyedül is. Számot vetünk viszont azzal, hogy Okorág köz- igazgatási és néprajzi szempontból is a sellyei körzethez tartozik, tehát előbb-utóbb úgyis jönni fognak, s nekünk is előnyös lenne az egyesülés. Ezért gondoltuk, hogy ha jönnek, addig jöjjenek, amíg azt a 800 ezer forintot adják. Mert nemcsak Okorág tagsága szavaz az egyesülésről, hanem a sellyei tsz-é is, s Sellye is szívesebben fogad egy olyan sző- vetkezetet, mely biztos alappal jön. — Igaz, igaz, ezt ml is tudjuk. Mégis, úgy érezzük, hogy korai volna még ... Várjunk egy-két évig. — Amíg a dotáció tart? — Mi tagadás: addig. Aztán elköszöntek. Elgondolkozva néztem utánuk, s azon tűnődtem: vajon sikerül-e megértetni velük, hogy nem megy így? Hogy még akaratlanul sem szabad visz- szaélni avval, hogy az állam most már három évre előre megadja a dotációt? Előbb-utóbb biztos megsejtik, aztán meg is értik. Csak fel kell ébreszteni az emberek lelkiismeretét. A járási pártbizottságnak, a tanácsnak, a faluban élő kommunistáknak, mindenkinek, aki felelősséget érez ezért az ormánsági faluért. Lelkiismeret ébresztőnek íródott ez a riport is. — Magyar — Díjtalan házhozszállítással, közületeknek ajánlunk új, modern, kisméretű, olcsó, 1RÖ-, IRÓGÉP- ÉS DOHÁNYZÖasztalokat Tetszés szerinti színekben. Megrendelések felvétele: MÉSZÖV Ipari osztálya, Pécs, Kossuth tér 8. Telefon: 13-25. Eladó sürgősen 1 db 2,5 tonnás IFA TEHERGÉPKOCSI 1 db 5 tonnás ROBUR TEHERGÉPKOCSI megegyezés szerint. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Komló, Kossuth L. u. 13. szám.
