Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

I Du no mmi napio 1969. február 19L Miért idegesek a gyerekek? Pedagógiai elvek kritikus szemmel Bondy professzor, a neves hamburgi pszichológus aggo­dalommal állapította meg, hogy növekszik a neurotikus gyermekek száma. „Ha ez mí g sokáig így megy — mondotta —, hamarosan az egész társa­dalom csupa neurotikus egyén­ből fog állni és senki se n fogja örömét lelni az élet­ben „Ne a gyerek előtt ?*‘ Általában a szülőket szokás mindezért felelőssé tenni, mondván, hogy akit csak i.z autó és a televízió érdekel, akinek csak az élet anyagi oldala iránt van érzéke, az nem is törődhetik kellőképpen gyermekei nevelésével. Csak­hogy miként magyarázható akkor, hogy még azoktól a pá­roktól is megtámadott idegze­tű gyermekek származnak, akiket megkímélt a modern élet hajszája, ahol az anya nem jár dolgozni és az apa sem teszi tönkre magát a munkahelyen? Honnan van, hogy még az ilyen viszonyok közt nevelkedő gyermekek is gyakran panaszkodnak fejfá­jásra, hogy dadognak, szóra- kozottak, vagy nyafkák, zsör­tölődök, kiállhatatlanok? Túlontúl lelkiismeretes szü­lők meg vannak győződve ar­ról, hogy semmi szín alatt nem szabad a gyermekek előtt veszekedniük. Nos, nem vitás, hogy lehangoló benyomást tesz a gyermekek szeme lát­tára civakodó házaspár, s szo­morú. ha kiabálás, ajtócsap­kodás és zokogás adja a csa­ládi élet kísérőzenéjét. Ámde abból sem származhatok sem­mi jó, ha a szülők megjátsz- szák gyermekeik előtt a har­monikus együttélést, ha eltit­kolnak minden bút, bánatot és feszültséget, ami nélkül pedig nincs emberi együttélés. Egy fiatalember, akinek a házas­sága rövidéletű volt, elmondta a pszichológusnak, hogy nem tudta elviselni a félesége és a közte felmerülő nézeteltéré­seket. valósággal betege volt a klsebb-nagyobb összezördü­léseknek. Ö máshoz van szok­va, mondta, az ő szülei között soha egy rossz szó nem hang­zott el. Ilyen harmonikus há­zaséletre vágyik ő maga is. A fiatalember szülei azonban el­árulták, hogy mindig kínosan vigyáztak, hogy szóváltásaikat házon kívül, autóban vagy sé­ta közben bonyolítsák le. „Is­ten őrizz, hogy a gyerek is tanúja legyen az egyenetlen­ségeknek ...” Az ilyen elkép­zelések, amelyek szerint min­den házasságnak a szüntelen és háborítatlan egyetértés je­gyében kell állnia, amelyek szerint a szülők legkisebb ösz- szekoccanása már valóságos katasztrófa, egyszerűen félre­ismerik a valóságot. Tisztelni a titkokat! ,-A gyermekeknek teljes bi­zalommal kell lenniük irá­nyunkban, mindent el kell mesélniük nekik’’ — hangzik egy másik nevelési alapelv, amely persze épp oly illuzó­rikus, mint az előző, hiszen minden életkorban megvannak az embernek a maga kisebb- nagyobb titkai. A gyermekek kialakítják maguknak kicsiny birodalmukat, amelynek hatá­rait ajánlatos tiszteletben tar­tani. Nem kell őket rögtön kifaggatni, ha egyszer maguk­ra zárják az ajtót, vagy ké­sőbb jönnek haza a moziból. Nem egy. konkrét esetet ismer az ideggyógyászati gyakorlat arra, hogy az így kezelt gyer­mek elveszti szülei iránt ér­zett bizalmát. „A gyermek belátására kell apellálni, rá kell venni, hogy maga is beismerje hibáit.” Ez a nemes jelmondat azokból az időkből származik, amikor ha­ladószellemű nevelők a nád­pálca és drákói szigor ural­ma ellen indultak rohamra. Az elv persze helyes, de a jó­ból is megárt a sok. Ha a szülők túlságosan bölcsek és folyvást előadásokat tartanak a helyes magaviseletről, a gyermekek koravének és stré­berek lesznek. A szülői ház nem pedagógiai szeminárium és ahol csak a logika az úr és az ösztönök szóhoz sem jutnak, ahol a szülő és gyer­mek kapcsolatából hiányzik az érzelmek természetes hul­lámzása, ahol se szenvedélyes becézés. se nyaklevesek nin­csenek, ott nincs is igazi élet. Az ilyen sterilizált levegőn felnőtt gyermeknek súlyos ne­hézségei támadnak, mihelyt kikerül az életbe, ahol annál viharosabban csapnak össze az indulatok, ezek az előttük többé-kevésbé ismeretlen ha­talmak. Sok szülő legnagyobb gond­ja, hogy a gyermek lehetőleg mindenütt simuljon a környe­zetéhez, hogy diáktársai, ta­nárai vagy elöljárói szemében mindenkor kellemes színben tűnjék fel. Ezt természetesen azok a szülők kívánják meg gyermekeiktől, akik maguk is kizárólag csak arra figyelnek, amit mások tesznek vagy nem tesznek. Ebben látják minden siker titkát. A fő az. hogy. a gyermek semmi ha­szontalan, foglalkozással ne vesztegesse az idejét, hanem nézzen utána valami rentá­bilis tevékenységnek. A gyer­mekeknek. akik még önmagu­kat keresik, időt kell hagyni a próbálgatásra, tapasztalatok szerzésére, egyéniségük kiala­kítására. Súlyos lelki konflik­tusok származhatnak abból, ha a gyermekek túlkorán be­lekényszerülnek egy olyan életformába, amelyhez hiány­zik belőle a rátermettség. Nyomasztó adósság A követelés, hogy „a gyer­mekeknek tudniuk kell mivel tartoznak nekünk?’ — olyan önmagától értetődően hang­zik, hogy szinte fölösleges róla hosszasan értekezni. Pe­dig, ha egy gyermeknek foly­ton azt kell hallania, hogy micsoda áldozatot hoznak ér­te a szülei, mennyit „kuliz­nak” azért, hogy iskoláztas­sák, rendesen öltöztessék stb. akkor előbb-utóbb az a be­nyomás támad, hogy ő a szü­leinek csak tehertétel, akitől a legszívesebben megszaba­dulnának, vagy hogy nyo­masztó adósság terheli őt szü­leivel szemben, amelyet soha sem. fog tudni letörleszteni. Az ilyen komplexus megbéníthat­ja a gyermek cselekvőerejét és megmérgezheti később a házasságát is, ha többet hall­gat az anyjára, mint ameny- nyit házastársa hajlandó jó­néven venni. A gyermeknevelés mindig is kockázatos tevékenység volt. Gyermekeinket épp oly ke­véssé csomagolhatjuk vattába, mint ahogy saját sorsunkat sem bonyolíthatjuk le egy megadott menetrend szerint. Problémák és veszélyek min­dig adódnak, fölösleges hát vaskalapossággal vagy bizo­nyos elvek dogmatikus tisz- teletbentartásával még szapo­rítani is azokat. A Hungarotex február X7-töl március 4-ig a londoni magyar hetek keretében bemutatja a legújabb magyar divatkreációt. Képünkön: elegáns nappali öltözék, kockás kosztüm pelerin kabáttaL Mit tanácsol az orvos? Fertőző beteg a gyermek Orvosi gyakorlatomban sok­szor találkoztam olyan édes­anyákkal, akik a betegellátás alapvető teendőit sem ismer­ték. Sírtak, aggódtak, de nem tudták hogyan kell ellátni a beteget, hogy a gyógyulás mi­előbb bekövetkezzék. Éppen ezért most azokról a fertőző betegségekről lesz szó, amelyek otthoni ápolás­sal gyógyíthatók: az influenza, gennyes mandulagyulladás, kanyaró, rubeola, bárányhim­lő, szamárköhögés, fültőmirigy gyulladás. Nagyon fontos, hogy a gyer­meket, már a betegség első tüneteit észlelve, ágyba fek­tessük. Hőmérőzzük meg, s ha lázas, adjunk neki fél kalmo­A no és a pale fia Úgyszólván minden nőnek van egy kedvenc színe. Egy belga pszichológus azt ál­lítja, hogy a kedvenc, szín sok mindent elárulhat ma­gáról a nőről: Vörös: ez azoknak a nők­nek a színe, akik eleven, lüktető, dinamikus életet élnek és könnyen megharag­szanak. Narancs: Az életöröm, a vi­dámság színe: kedvelőik sokféle, sajnos igen gyak­ran csak felületes dologért lelkesednek. Rozsdavörös: Nyugalmat békét, lelki kiegyensúlyozott­ságot és biztonságot jelent; a rozsdabarna szín kedvelői megnyugtató benyomást kel­tenek. Kék: Annak a nőnek a színe, aki szándékosan kerü­li a társaságot, s aki az em­berekkel való mindennapi érintkezésben általában tar­tózkodó, sőt gyakran konzer­vatív. Mennél sötétebb ár­nyalatú a kék szín, annál kifejezettebb ez a tulajdon­ság. Kékeszöld: a nagyon kri­tikus nézetek és az érzelmek feletti uralom kifejezője. Zöld: az egyéni, nagyon önálló és magabiztos nők színe. Sötétzöld: Érzékeny és tar­tózkodó nőre utal: akik ezt a színt kedvelik, általában igen gyengédek. Sárga: A környezetét le­nyűgöző, aktív nők jellem­ző színe: ugyanekkor az ilyen nő könnyen befolyásol­ható. Barna: A mindent meg­fontoló szelíd emberek szí­ne; az ilyen nők általában nem ábrándoznak, nincsenek nagy ideáljaik. Lila: A megértésre és konfliktus nélküli életre vá­gyó, ingatag jellemű embe­rek színe. Szürke: A tartózkodás, a megfontoltság, a körültekin­tés és a haszonlesés kifeje­zője. Fehér: A sárga szín ked­velőit jellemző valamennyi tulajdonság fokozott meg­nyilvánulása. Fekete: Az önbizalom, gyakran a túlzott önbizalom színe; olykor kihívó modort is jelent pirint az orvos érkezéséig. — Természetesen tartsuk tőle távol a család tagjait, külö­nítsük el a mindennapi hasz­nálati tárgyait, a kiskanalától, a tányérjától, a játékokig, meséskönyvekig. Legyen külön törülközője, ágyneműje, s ne fogadjon a kis beteg szomszé­dokat, látogatókat. A kisgyermeket ápoló édes­anya, — különösen ha neki kell ellátnia a család többi tagjait is, — a gyermek ápo­lása után szappannal, meleg vízben mosson kezet, s ha módjában áll, gyenge klóros oldatban még öblítse le kezét. Fontos, hogy a beteg gyer­mekeknek olyan játékokat ad­junk, amelyek könnyen lemos­hatok, fertőtleníthetők. Poha­rát, tányérját külön mosogas­suk, ételmaradékát lehetőleg semmisítsük meg, még házi­állatoknak se adjuk oda. Azt a kanalat, amellyel az orvos a gyermek torkát megnézi, a használat után azonnal tegyük forróvízbe, s 10—15 perces forralással fertőtlenitsük. Mivel a könyvekről a kór­okozó csírákat nehezen lehet eltávolítani, a beteg gyermek­nek, csak olyan folyóiratokat, képeslapokat adjunk, amelye­ket használat után el lehet égetni. A lehúzott ágyneműt lehetőleg külön mossuk, hat órás lúgos áztatás után s a ruhát, még ha színes is —, főzzük ki. Ilymódon lehet tel­jesen csírátlanítani. Miután a beteg gyermeket megfürdetjük, — egy mosdó- tálnyi vízbe öntsünk klórmész oldatot, s ezzel súroljuk ki a kádat. A kis beteg gyógyulása után ajánlatos a szobát forró víz­zel felmosni. Ebbe a vízbe is tehetünk klórmészoldatot. Süssünk, főzzünk otthoni Farsangi ebéd Visszabüjt a medve, visszajött a tél. — Szervezetünk kalória- dúsabb táplálkozást kíván. Ezért állítottuk össze az alábbiak sze­rint étrendünket. A savanyú­káposzta vitamindús védőétel a „hongkongi” ellen. A füstölthüs zamatanyagokban igen gazdag, kalóriaértéke nagyon magas. A farsangi fánk időszerű, hiszen a neve is mutatja, hogy farsangi tésztaételünk. A farsangi fánk sütése a tapasztalt háziasszo­nyokat is próbára teszi. Mérjék fel tudásuk fokát a kezdő há­ziasszonyok is! Étrendünk tehát: 1. Csontleves kockatésztával 2. Prágai füstölt karaj 3. Farsangi fánk. Vacsora: Füstölt karaj hidegen szele­telve, főtt kemény tojással, re­szelt tormával, vagy torma- krémmel és mustárral körítve, illetve díszítve. Fánk. 1. Csontleves. Ha marhacsont­ból főzzük a levest, az össze­vagdalt csontot előbb leforráz­zuk, majd leöblítve hidegvíz­ben tesszük fel főni. Sertéscsont felhasználásakor a csontokat fel­daraboljuk, megmossuk és hi­degvízben tesszük fel főni. A főzés, fűszerezés, bezöldségelés, színezés, az elkészítés ugyanúgy történik, mint a húsleves készí­tésénél. Betétjét, a kockatésztát is vé­konyan nyújtott levestésztából vágjuk kis — vagy ízlés szerint — nagy kockára. 2. A prágai füstölt karajhoz füstölt sertéskaraj (lehet füstölt tarja, sonkacsülök, sonka, eset­leg füstölt oldalas is), tejfeles savanyúkáposzta és zsemlegom­bóc szükséges. A füstöltkarajt (vagy egyéb füstölt sertéshúst) melegvízben megmossuk, majd bő hidegvíz­ben feltesszük főni. Lassú for­ralással főzzük puhára. A savanyúkáposztát kissé át­vágjuk, hogy ne legyen olyan hosszú, majd a füstöltkarajról lemert lében feltesszük főni. Sózásával vigyázzunk, mert a füstiölthús Jeve .sós! Zsemleszínű rántást készítünk hagymával, pirospaprikával és fokhagymá­val, ezzel berántjuk és kis ideig forraljuk. A zsemlegombócot galuska­tésztából éa zsírban pirított zsemlekockából készítjük. A 30 dekagrammnyi liszthez egy egész tojást, kevés sót és gyü- szünyi zsírt teszünk. Vízzel ke­verjük össze fakanállal úgy, hogy lágyabb tésztát kapjunk. Nem kell túlságosan simára ke­verni! Közben másnapos zsem­lét (másfél, kettő db) apró koc­kára vágunk és zsírban meg­pirítjuk. A pirított zsemlekoc­kát a galuskatésztához kever­jük. A tésztából lisztes kézzel apró gombócokat formálunk és forrásban lévő vízbe tesszük. A kifőtt gombócokat hidegvízzel leöblítjük és olvasztott zsírba forgatjuk. A gombócokat tartal­mazó edényt tálalásig vízgőzön tartjuk készen. Tálaláskor a felszeletelt karajt (füstölthúst) a tál közepére ren­dezzük és körülöntjük a sava- nyúkáposzta-főzelékkel. A főze­léket meghintjük tejföllel és rárakjuk mintegy díszítésként az apró gombócokat. Gombócot még külön tálon is adhatunk« Ajánlatos ehhez az ételbe* egy üveg vörösbort is az asz-» talra tenni. Farsangi hangula­tunk keletkezik tőle. Farsangi hangulatunkat még fokozhatja a frissen kisütött farsangi fánk is. 3. A farsangi fánk bevált őst* szetétele a következő: egy kilo­gramm liszt, 10 dkg porcukor# fél dkg só, 15 dkg vaj, fél deci rum, 5 dkg élesztő, 6 tojás sár- gája és annyi langyos tej, hogy könnyű tésztát kapjunk. (Ki­sebb család fél, illetve negyed masszából készítse!) Legelőször is kevés langyos tejjel, cukorral, liszttel és éleszt tővel kovászt készítünk. A lisz­tet megszitáljuk és megfelelő nagyságú edénybe téve, langyos helyre tesszük. Közben a por^ cukrot és a tojás sárgáját jól kikeverjük, hogy könnyű, hatx szerű massza legyen. Ha a ko-» vász megkelt, hozzátesszük * langyos vízhez, ugyancsak hoz-» /aadjuk a cukorral kikevert to« jássárgáját is, kevés rummal ízesítjük és annyi langyos tejet keverünk bele, hogy középsűrű­ségű tésztát kapjunk belőle. Ezt fakanállal nagyon jól ki­dolgozzuk, közben a langyosra kiolvasztott vajat részletenként hozzáadjuk mindaddig, míg fel­veszi magába. A tésztát addig dolgozzuk ki, amíg kissé hólya­gos nem lesz és az edénytől el­válik. A tészta se túl lágy, se túl kemény ne legyen! Ezután a tészta tetejét gyengén meg­lisztezzük és tiszta ruhával le­takarta langyos helyen kelet­jük. Ha megkelt, lisztezett deszká­ra borítjuk ki, kissé összeigar zítjuk és ujjnyi vastagra nyújt­juk ki. A kinyújtott tésztából lisztbe mártott szaggatóval ki­szaggatjuk a fánkokat, lisztezett deszkára téve tiszta ruhával le­takarjuk és meleg helyen még- egyszer megkelesztjük. Ez alatt bő zsírt hevítünk fel megfelelő nagyságú lábosban. Ha a fán­kok megkeltek, ujjunkkal min­den fánk közepét kissé meg­nyomjuk, hogy a közepe is jól átsüljön és egy kis mélyedés keletkezzen rajta. A tisztet le­fújva róluk egyenként tesszük bele a forró zsírba és a lábasé fedővel letakarjuk (a zsír ne legyen túl forró!). Ha a fán­kok egyik oldala szép pirosra megsült, megfordítjuk és a má­sik oldalát is pirosra sütjük, most már fedő nélkül. Ne zsú­foljunk túl sokat össze a sü­téskor, mert a fánk lehűti a zsírt, gőz keletkezik és a fánk nem sül egyenletesen. A zsírból kivéve a fánkokat lecsepegtet­jük, előmelegített tálra tesszük és meghintjük vaníliás porcu­korral. Fánkunk akkor sikerült, ha a kisütött fánkok körül vi­lágos csíkot (szalagot), észle­lünk. A fánkókat mérsékelt hő­fokú sütőben, vagy forró víz­gőz felett fedővel letakarva tart­juk melegen. Tálaláskor kevés rummal íze­sített, kissé megmelegített ba­rackízt adunk hozzá külön már­tásos csészében. Vacsorára is feladhatjuk a fánkot, este még hidegen is él­vezhető. L. ft. Sóvirág a cipón A lábbelik felsőbőrén meg­jelenő szabálytalan alakú, fe­hér foltokat hiába próbáljuk krémezéssel eltüntetni, nem sikerül. A folt képződésének két oka lehet. Az egyik az, hogy a téli hónapokban a jár­dákra, utakra szórt sóval ke­vert latyakból a sóié a talpon és a varrásokon keresztül fel­szívódik a felsőbőrre. Amikor a víz elpárolog, a só kikristá­lyosodik a bőr felületén. A másik ok a láb rendellenes iz- zadása lehet, amikor a sótar­talmú verejték itatja át a ci­pőbőrt, és hagy rajta sóvi­rágot. (Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy esetenként a feldolgozóipar is ludas e kel­lemetlen jelenség bekövetkezé­sében, amikor a megengedett­nél több sót hagy a talpbőr­ben). A cipőt emiatt ne dobjuk félre, némi türelemmel eltün­tethetjük a szépséghibát A só­foltoknál a bőr mindkét ol­dalára tegyünk jókora nedves ‘ vattacsomót és egy napig hagyjuk rajta (ha száradni kezd a vatta mossuk ki és ned­vesítsük meg újra). Lehet, hogy kétszer, háromszor is meg kell ismételni a művele­tet, de a sófolt előbb-utóbb el­tűnik. Ezután az átnedvesedett cipőt normál hőmérsékleten (sem forró kályha, sem tűzhely közelében) szárítsuk meg, s úgy krémezzük be. Díjtalan házhozszállítással, közületeknek ajánlunk új, modern, kisméretű, olcsó, IRÓ-, IltöGÉP- ÉS DOHÁNYZÖ­asztalokat Tetszés szerinti színekben. Megrendelések felvétele: MÉSZÖV Ipari osztálya, Pécs, Kossuth tér 8. Telefon: 13-25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom