Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

f?69. február 13. N punanran nap to Tizenkétezer hagyatéki ügy Rendezik a tsz-ek használatában levő földek tulajdonjogát Az elmúlt esztendőben a törvényes előírások szerint minden községben megvizs­gálták a termelőszövetkezetek használatában lévő földek tu­lajdonjogi kérdéseit. Kiderült, hogy nagy a rendezetlen c rökösödesi ügyek száma. Az ország termelőszövetkezetei­nek használatában 590 ezer ) old olyan terület van, amely rek tulajdonosa meghalt, de hagyatékkal kapcsolatps eljá­rást még nem folytátták le. A tulajdonjog tisztázására mintegy 200 ezer esetben kell eljárást indítani. A tsz-ek liosználatában lévő földek tulajdonjogát mindenképpen tisztázni kell. Erről beszél­gettünk dr. Tomszer Ferenc * ívtárssal, a pécsi Megyei Bí­róság elnökhelyettesével. — Mi a helyzet megyénk­ben az elmaradt hagyatéki ügyek felszámolásánál? — Alapvető politikai és gaz­dasági érdekek fűződnek ah­hoz, hogy megvalósuljon a földhasználat és a földtulaj­don egysége, mert az idegen tulajdonban lévő földek hasz­nálata nagy terhet ró a tsz- ekre — kezdte válaszát dr. Tomszer Ferenc. — Meg kel­lett teremteni annak lehető­ségét, hogy a tsz-ek haszná­latában lévő földek megvál­tási ár ellenében termelőszö­vetkezeti tulajdonba kerülhes­senek. A földtörvény alapján megalakított bizottságok meg­állapították, hogy a földek tulajdonosai között még szám­talan olyan elhalt személy is szerepel, akinek hagyatéki ügyében annak idején nem in­dították meg az eljárást, s így ezek a földek tulajdonjogilag jelenleg még a meghalt sze­mélyek nevén állnak. Ez az állapot akadályozza a föld­törvény végrehajtását, annál is inkább, mivel a földhiva­talok a jogerős hagyatékát­adó végzések alapján bírálhat­ják el, hogy a földtörvény szerint kiket kell tsz-en kí­vülállónak tekinteni. Tehát: kinek a földje került a tör­vénynél fogva az év január 1-vel tsz-i tulajdonba s ennek megfelelően kit illet a meg­váltási ár. Ezért a bíróságok, közjegyzők időszerű feladata, hogy elmaradt hagyatéki ügye két mielőbb feldogozzák. — Hány elmaradt hagya­téki ügy van és mikorra tárható ezek elintézése? — Baranyában 12 ezer ha­gyatéki ügy vár feldolgozásra, s ezt a munkát 6—7 hónap alatt szándékozunk elvégezni. — A bíróságok rendelke­zésére állnak-e a hagyatéki leltárak? — Jelenleg a tanácsi szer­veknek is fontos feladata a közjegyzői eljárást megelőző hagyatéki leltározás. Ezt a munkát a tanácsok illetékes szervei gyorsított ütemben végzik előre meghatározott ütemben, legkésőbb március közepéig a bíróságok a köz­jegyzők rendelkezésére bocsát­ják az összes leltárakat. — Egyszerűsödött-e a ha­gyatéki eljárás? — Igen, bizonyos esetekben, így például újabb rendelet szerint a hagyatéki eljárást a közjegyző függőben tartja és az ezt kimondó végzés kéz­besítését mellőzi, ha a hagya­ték tárgya olyan külterületi föld, amelynél a megváltási ár alapul szolgáló összes ka­taszteri tiszta jövedelem az egy aranykoronát nem éri el, továbbá abban az esetben is, ha a hagyatéki leltár szerint nincs ismert örökös, illetőleg az örökösök ismeretlen helyen tartózkodnak. — A hagyatéki eljárás egy­szerűsítését szolgálja továbbá az a jogszabály is, amely az eddigi szűkebb lehetőségek mellett kötelezővé teszi, hogy a közjegyzők tárgyalás nélkül adják át a hagyatékot akkor is, ha annak tárgya kizárólag mezőgázdasági nagyüzem hasz­nálatában lévő föld, melyre nincs végintézkedés. Ezt az egyszerűsített eljárást kell alkalmazni akkor is, ha pót­hagyatéki eljárás lefolytatásá­ra kerül sor, amelynek tárgya ugyancsak kizárólagosan mező gazdasági tsz, illetőleg állami használatban lévő föld. — A hagyatéki ügyinté­zés sok embert érint, lesz-e lehetőség helyszíni közjegy­zői tárgyalások megtartásá­ra? — Igen. A közjegyző illető­leg a hagyatéki ügyben el­járó bírák és bírósági titká­rok helyszíni tárgyalásokat tartanak majd több olyan községben, amelynek lakosai nagyobb számban érdekeltek a hagyatéki eljárásokban. Fel­hívjuk az érdekelteket: jól nézzék meg az idézéseiket ho­va szólnak, a járásbírósághoz vagy a községi tanácsokhoz. Hozzák magukkal a vonatko­zó iratokat: végrendeletet vagy esetleg korábbi hagya­téki iratokat. Felhívjuk a fi­gyelmet az idézés hátlapján lévő tájékoztatóra is, amely a további kérdésekben így a képviselet kérdésében is eliga­zítást nyújt. Külön utalunk arra, hogy a tárgyalásról való távolmaradás a hagyatéki el­járás megtartását és a hatá­rozathozatalt nem akadályoz­za. — Az igazságügyi appará­tus rendkívüli erőfeszítéssel igyekszik az említett 12 ezer ügyet mielőbb rendezni, hogy a földtörvény maradéktalan végrehajtását, a termelőszö­vetkezeti földhasználat és föld tulajdon egységét gátló ez akadály is mielőbb elhárul­jon — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Tomszer Ferenc elv­társ. — Garay Ferenc — Illatos csillagszórók Á tragédiák tanulsága Van hazánkban egy olyan gyár, amely egyetlen alka­lomra, mondhatni egyetlen estére termel egész éven át — a bólyi csillagszórógyár ez. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet üzemében jelenleg is a kö­vetkező karácsonyra készül­nek. Maletics Miklós ve­gyész illatos és színes csil­lagszórók előállításán dol­gozik. A bizarrnak tűnő öt­letet nagyonis fontos cél su­gallta. Megszüntetik a csil­lagszóró égése során kelet­kező erős, kellemetlen sza­got és helyette valamilyen kellemes illatot bocsátanak a levegőbe. A vegyszerbe te­hát olyan anyagokat kever­nek, amelyek az égés, szik­rázás közben fenyő-, na­rancs- vagy csokoládé-illa­tot, esetleg finom dohányil­latot árasztanak a kará­csonyfa körül. A színes csillagszórókkal folytatott kísérletnek az a célja, hogy valóságos mi­ni-tűzijátékot lehessen va­rázsolni velük: a szertehulló szikrák piros, sárga, zöld vagy kék szíriben ragyog­nak. igazságügyi fórum a döntőbizottság Pécsett és Baranyában több mint ezer vállalati és üzemi munkaügyi döntőbizottsági el­nököt, elnökhelyettest, tagot és póttagot érint a munkaügyi miniszternek a SZOT-tal egyet értésben kiadott rendelete, amely szerint a döntőbizottsá­gokat igazságügyi fórumnak kell tekinteni. Ezért a döntő- bizottságok valamennyi tiszt­ségviselőjének március végéig hivatali esküt kell tennie. Az eskütételt a Területi Munka­ügyi Döntőbizottság elnöke szervezi meg és bonyolítja le. A rendelet intézkedik arról is, hogy a döntőbizottságok elnö­keinek és elnökhelyetteseinek munkaviszonyát felmondással, vagy fegyelmi határozattal csak a Területi Döntőbizottság elnökének előzetes hozzájáru­lásával lehet megszüntetni. Ahogy édesanyánk csinálta odahaza Megrendelések özönével Tizenkét hétig érlelik a Mecsek szalámit A szabadtéri ketrecben még békésen szundítanak a hízók, jobb létre „szenderült” tár­saik viszont már mozdulatla­nul várják, hogy leforrázzák és feldarabolják őket Sűrű gőzfelhő jelzi, hogy az elsők forrázását már megkezdték, aztán nyikorogni kezd a csi­ga, s egy sertés, fejjel lefelé a kampóra kerüL Ez a látvány fogad a Me- csek-szalámi nevű közös ter­melőszövetkezeti vállalkozás komlói vágóhídján, mely né­hány hónappal ezelőtt kezdett a húsfeldolgozásihoz. Minden vágóhídi képet mutat — kicsi­ben. Sózott sonka- és szalon- nahalmckat látok a következő kis termecskében pedig már pácolják a sódart. Ezek már húsvétra készülnek A másik „cellában” kol­bász- és stifolderfüzérek soka­sága lóg az állványokon. — Csak a falusi éléskamrákban érezni ilyen illatokat, rég elfe­lejtett ízeket, zamatokat jut­tat eszembe ez a hely. — Önök mindent házi mód­ra készítenek? — Még a töpörtyűt is — vá­laszolja Sárközi Lajos műve­zető. —. Darabokra vágjuk a szalonnakockát, tejjel sütjük ki, ahogy az édesanyánk csi­nálta odahaza. Azzal a tíz-ti- zenkét hízóval ugyanis, amit hetente vágunk nem verse­nyezhetünk a Húsipari Válla­lattal. Ebben a vonatkozásban csak jelentéktelen kisüzemnek A NEB első féléves tervei Vizsgálják az üzemegészségügyi ellátást és a fiatalkorúak foglalkoztatottságát A Népi Ellenőrző Bizottság első féléves tervei országos és megyei szintű vizsgálatokra ta­gozódnak. Az országos vizsgá­latok között szerepel az üzem­egészségügyi szolgálatok el­lenőrzése. A vállalatok több­ségében ugyanis nincs üzem­orvosi szolgálat, az üzem­egészségügyi ellátás fejlesztése nem tartott lépést az általános egészségügyi fejlődéssel. A magánlakásépítéshez nincs elegendő telek, különö­sen városokban. Megvizsgálják a magánlakásépítés-kiesések okait, a lakásépítéshez szük­séges feltételek megteremtése terén tett intézkedéseket és azok hatékonyságát. Az országban 7,8 millió ka- tasztrális hold terület szorul talajvédelemre és javításra. — Az eddig tett intézkedések nem voltak — egyes esetektől eltekintve — kielégítőek. Kü­lönösen súlyos problémák me­számítunk. De a minőség, a házi ízek varázsa olyan dolog, amiben viszont mi vagyunk nagyobbak. De minden szó­nál többet ér a tett, kóstolja meg termékeinket! Egy pirinyó irodába ka­lauzolnak, ahol fehér abrosz- szal terített asztal vár. A min­takollekció a következő: disz­nósajt, bácskai hurka, kenő­májas, füstölt főtt kolbász, gyulai módra készült kolbász és természetesen stifolder, vagy ahogy újabban nevezik, Mecsek-szalámi. Mindenből megkínálnak egy szelettel, s — a gyulai módra készült kol­bászt kivéve — minden jobb, messze jobb ízű, mint amit ma a húsboltokban árusítanak Az a városi ember, akinek nincs falun rokona vagy jóismerőse, legfeljebb csak vágyakozhat az ilyen ízek után. — Mennyit költöttek rek­lámra? — Eddig egy fillért sem — mondja dr. Förster Edéné fő­könyvelő —. Csak néhány lap — Tükör, Dunántúli Napló, Magyar Mezőgazdaság — írt rólunk, vagy adta hírül, hogy mit csinálunk. Egy kurta, né­hány mondatos cikk is elég volt ahhoz, hogy a megrende­lések özönével árasszanak el bennünket. Ajánlatokat kap­tunk Pécsről, Pestről, Faddról és az ország különböző részei­ből. Korlátlan piaci lehetősé­gek állnak előttünk, hiszen még Komlót és Pécsváradot is alig tudjuk ellátni, nemhogy Pécset. Pestről nem is beszé­lünk még, pedig azt hiszem ott is helytállnánk, hiszen a Me­csek-szalámi baranyai specia­litás. Ilyen az ország más ré­szében nincs. — Hírünk tehát már van szerencsére — teszi hozzá Var­ga Lajos üzemvezető —. Pe­dig a legfontosabb termé­künket, a Mecsek-szalámit még nem ismerik. Tíz-tizenkét hét kell ugyanis ahhoz, hogy az ízek összeérjenek, s kiala­kuljon az egységes zamat — Ezért csak néhány hét múlva léphetünk piacra az első más­fél mázsás mennyiséggel. — Előbb azonban meg kell vár­nunk az Árhivatal döntését, mert annyira új dolog ez, hogy egyelőre még ára sincs. A legtöbb persze mégis csak attól a tizenhat tsz-től függ, mely létrehozta és fenntartja ezt a társulást. A közös vál­lalkozás vezetősége a közeljö­vőben összeül és megtárgyalja, miképp bővíthetnénk az üze­met. Egyelőre napi huszonöt hízó vágásáról beszélnek. Biz­tató jel, ha így haladunk, egy­szer talán még megérjük, hogy ha a pécsi húsboltba megyünk, megkérdezi tőlünk a kiszol­gáló: — Parancsol egy kis Me­csek-szalámit? •—Magyar— Az elmúlt hónapban szá­mos szomorú szenzációt „szolgáltatott” a vasút lap­jainknak. December 22 — er­re a dátumra, azt hiszem, még sokáig emlékezni fogunk —: Mende és Tápiósüly kö­zött összeütközött két vonat. A televízió „jóvoltából” va­lamennyien láttuk a harmo­nikaként összenyomott ko­csikat, a tehetetlenül oldalá­ra dőlt mozdonyt, s a sebe­sültek, hozzátartozók jajve­székelését is hallottuk. Aztán új hírek jöttek: a halottakat országos gyász közepette el­temették. a sérülteket kár­talanították, s már-már kezd­tük elfelejteni a MÁV fekete karácsonyát, amikor január ötödikén — Taktaharkány és Szerencs között —, újabb ka­tasztrófa történt És e szomorú sor azóta új dátumokkal szaporodott. Ja­nuár 8: Szentes és Lakitelek között a szolnoki személyvo­nat belerohant egy motor­vonatba. Sebesültek, halot­tak. De a legtragikusabb szenzáció még hátra van. Ja­nuár 31: a szombathely— budapesti gyors Herenden egy veszteglő katonavonatba ütközik. Tíz halott, hatvan­nál is több sebesült. Emlék­szem, a hír hallatán vala­mennyiünk első kérdése az volt: hát hogy lehetséges ez a huszadik század közepén? Mindenki döbbenetesnek, rendellenesnek találta ezt a baljós katasztrófasorozatot, ami érthető is, hisz a gyak­ran ismétlődő véletlenek mö­gött könnyű megsejteni bi­zonyos törvényszerűségeket S most ezekről néhány szót! Kezdjük a hivatalos jelen­tések ok-magyarázatával, me­lyekben ez a két szó ismét­lődik: hanyagság, felelőtlen­ség. A vizsgálatok órák alatt felfedték a felelősök szemé­lyét: hol a váltókezelő, hol a forgalmi szolgálattevő „téve­dett”, e valóban tényszerű megállapítások mögött azon­ban sokrétű társadalmi gon­dok húzódnak meg. Mert: ha sok a „tévedés”, fegyelme­zetlenség, nyilván sok olyan ember áll a MÁV fontos posztjain, aki képtelen fel­adatait maradéktalanul vég­rehajtani. De, ha így van, miért van így? Nyilván azért, mert a vasút nem képes megszerezni a megfelelő em­bereket S hogy miért, ez már magától adódik: mert nem tudja megfizetni őket Fegyelmezetlenség. Az ez­zel kapcsolatos gondolatsor bizonyos vonatkozásban szin­tén a fizetési borítékig vezet, hisz a vasúti szabályzatok tökéletességéhez kétség se férhet Csak hát a szabály­zatok holt betűje mit sem ér, ha nincs aki betartsa és betartassa azokat E cikk megírása előtt tucatnyi vas­úti tiszttel beszéltem. Vala­mennyien azt mondták: csín­jául kell bánni az emberek­kel, mert könnyen „megsér­tődnek”. .. Már-már az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy a beosztottak tartják sakkban a vezetőket, hisz bárhova kerülnek is a vas­úttól, rosszabbul nem járhat­nak. Az igazgatóság vezetői gyakran panaszkodnak: több­nyire csak az jön vasúti tisztnek, aki az érettségi után már tucatnyi helyen kísérle­tezett. Kihaltak a vasutas di­nasztiák. Miért? A fentebb említettekért. Ezért a pénz­ért nem érdemes, s mert a vasúti szolgálat az elmúlt húsz—harminc évben alig lett könnyebb. A munkaidő a szolgálati ágak többségében 300 óra körül van; vasárnap, húsvét, karácsony gyakran évekig nincs. A probléma természetesen rendkívül összetett, mert a fentebb elmondott tények sú­lyos voltuk ellenére sem mentesítenek senkit a fele­lősség alól. Hogy ki hol vál­lal munkát — ez többnyire magánügy, de az, hogy mi­képpen áll helyt, már nem az. A személyi jellegű nehéz­ségek mellett természetesen jelentősek a technikai-mű­szaki problémák is. A vasút­hálózat túlnyomó része még ma is korszerűtlen, a forga­lom pedig sokszorosa a há­ború előttinek. Már-már he­roikus az a munka, amit a MÁV egy-egy őszi csúcs ide­jén végez. Nem az a csoda, hogy néha bajok történnek, hanem az, hogy egyáltalán meg tudja oldani a rábízott feladatokat. Eddig csak pénzről, gépről esett szó, pedig nekünk uta­soknak is van némi szere­pünk abban, hogy ilyen ne­héz a vasút helyzete. A tár­sadalom vasúttal kapcsolatos érdeklődésére, megbecsülésé­re gondolok. Mert van ugyan vasutas napunk, de ezzel az­tán ki is merül a nagykö­zönség, a társadalom minden erkölcsi elismerése. Sok fiatallal beszéltem; azt mondták, kérdezzem meg a lányoktól, szívesen hozzá mennek-e egy vasutashoz? Bezzeg azelőtt... Egyszóval: nincs rangja a szakmának. Pedig — s ezt kellene min­den fórumon világosabban látni és többször hangsúlyoz­ni —, egy ország színvona­lát nagy mértékben közleke­désének színvonala határozza meg. Hogy ez mennyire így van, azt az országgyűlés múlt évi állásfoglalása is bizo­nyítja, mely előtérbe helyez­te a vasútfejlesztés proble­matikáját A közlekedésfej­lesztési koncepció végre „sín­re tette” az olyan hosszú ideig holt vágányon álló MÁV-ot, a határidők azon­ban meglehetősen hosszúak. Pályafelújítás, automata biztosítás, dieselesítés. Na­gyon kell. De a sorrend talán nem a legszerencsésebb. Az embereknél kellene kezdeni, azaz a vasúti dolgozók foko­zottabb erkölcsi-anyagi meg­becsülésénél. Két év óta na­gyon sokat beszélnek a MÁV szakszervezeti vezetői a mun­kaidőcsökkentésről, s értek is el eredményeket. Több te­rületen volt béremelés, új szociális létesítményeket emeltek, modernizálták az egyenruhát (mert ez is szá­mít), a többi iparághoz való felzárkózás útja azonban még hosszú. A tragédiák végső tanul­sága tehát: nagyobb figyel­met, több segítséget a MÁV- nak. Az összeütközések, ki­siklások sora remélhetőleg most már hosszú időre meg­szakad, a közérdeklődés na­pirendjéről azonban kár, sőt bűn lenne levenni a vas­utat ... Békés Sándor Ötven évig tehenet fejt Nyugalomba vonult a Szent­lőrinci Tangazdaság legöre­gebb tehenésze: a 68 eszten­dős Nevegyál József. ötven évig tehenet fejt. Ezalatt meg­közelítőleg két és félmillió li­ter tej csurgott sajtárába. Egy tavacskát meg lehetne tölteni ezzel a nagymennyiségű tej­jel. Nevegyál József 1918-ban került az akkor Eszterházy- birtokhoz tartozó Tarcsapusz- tára állatgondozónak. Édes­apja helyére lépett, aki har­minc esztendeig szolgált a hercegi uradalomban. A fel- szabadulás után Tarcsapuszta a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tangazdaságává alakult és Nevegyál József a fiatalok tanítómestere lett Józsi bácsinak bár szép há­za van Szentlőrincen, kérésére a gazdaság lehetővé tette, hogy Tarcsapusztán a szolgá­lati lakásban maradhasson, s így naponta találkozhat régi munkatársaival és kedvelt te­heneivel. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat esttel erősen felhős idő, sokfelé hava­zás, a déli és keleti megyékben ónoseső, eső. Mérsékelt, napköz­ben megélénkülő változó IrányŰ szél. Helyenként párásság, köd. Az utakon síkosság. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0—mínusz 5, északon mínusz 8—11, legmagasabb nap­pali hőmérséklet általában plus* S—mínusz 2 fok között, északon helyenként mínusz, i fok körűk rülnek fel az ország hegy- és dombvidékein működő tsz-ek- ben, állami gazdaságokban. — Felülvizsgálják a meliorációs munkák tervezését, reálisak-e a tervek, figyelembe veszik-e az anyagi lehetőségeket. A ruházati kereskedelem év elejére nagymennyiségű kész­letet gyűjtött össze. A felhal­mozott készlet összetétele je­lentősen eltér a kereslettől, nagy az elfekvő áruk mennyi­sége, a készletek mobilizálása nehéz. Megvizsgálják, hogy a közgazdasági ösztönzők, az ér­és hitelpolitika hogyan hatnak a textil- és ruházati szak­mában a piaci egyensúly meg­teremtésére, a keresletnek meg felelő gyártmánystruktúra ki­alakítására. A megyei vizsgálatok többek között a munkaidő-csökken­téssel foglalkoznak, ne­vezetesen: a munka­idő-csökkentést végrehajtó vállalatok az előírt felkészülé­si terveiket az illetékes közle­kedési vállalatokkal egyeztet­ték-e, a megállapodásokat vég­rehajtották-e. Ugyancsak megyei szinten kell vizsgálni Pécs város gáz­vezetékhálózatának helyzetét, különös tekintettel az épülő benzinbontó által termelendő gáz optimális felhasználására. Foglalkoznak a fiatalkorúak helyzetével is, hogyan tudnak elhelyezkedni az általános is­kolát végzett tanulók, a szak­mai és középiskolai továbbta­nuláson túlmenően milyen mértékben van lehetőségük munkát vállalni. Hogyan van biztosítva a testileg, érzékszer­viig vagy értelmileg fogya­tékos, de képezhető gyermekek oktatása és nevelése abból a szempontból, hogy a társada­lom hasznos tagjaivá válhas­.onalg

Next

/
Oldalképek
Tartalom