Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

JBto. fetmiéir ft pmvantmt name f I an ácsi küldöttség Somogyból A kezdeményezőkészség Ba­ranya megye. tanácsának egyik jellemzője. A mezőgaz­daságiban és az államigazga­tásban számos olyan koncep­ciót valósítottak meg, me­lyek érdeklődést váltottak ki a környező megyékben, de az országos hatáskörű szervek is fölfigyeltek ötleteikre és praktikus módszereikre. Szerdán Somogy megye Ta­rácsának vb-titkára, dr. Kas­sai János járt a megyei ta­nácson. Vértes Tiborral, me­gyénk vb-titkárával progra­mot állítottak össze. Ugyanis február utolsó hetében és március első napjaiban So­mogy megyei tanácsi delegá­ció érkezik hozzánk kétszer kétnapos tapasztalatcserére. Sási János vb-elnökhelyettes vezette csoport a pécsi és a mohácsi járás termelőszövet­kezeteivel, mezőgazdasági üzemeivel ismerkedik. — Dr. Kassai János vb-titkár és a vele együttérkező szakigaz­gatási dolgozók, a sásdi és siklósi járás közös községi tanácsainak munkáját tanul­mányozza. A Somogy megyei állam­igazgatási dolgozók látogatá­sát — egy későbbi időben —■ a zalai küldöttség követi. Magyar hetek Kuwaitban Tavasszal a kuwaiti Hű­tőn Szállóban sorra kerülő magyar heteken hazánk gasztronómiai kolóniáját dr. Bolgár András, a Nádor kom­binát igazgatója vezeti. Elismerése a magyar sza­kácsművészetnek, hogy idén Kuwaitban egy teljesen új szállodában rendezik az ese­ményt és a nemzetközi be­mutatók sorát magyarok nyitják. A két hét folyamán a Hilton konyhája kizárólag magyar ételeket szolgál feL A szálló halijában egy, a ma­gyar kulturális életet bemuta­tó kiállítást rendeznek. Az étteremben a hangulatról ci­gányzenekar gondoskodik. Az esti programban operett, ci­gány- és népdalokkal magyar énekesnő szórakoztatja a vendégeket A műsorral kap­csolatban a kuwaiti aknak csak egyetlen kikötésük volt: a vendégénekesnő —- szőke le­gyen. f ’ yerekkoromban mindig ^ azt mondták, lámpagyúj­tásra legyek otthon. Ma azok a szülők, akiknek gyermekei az Uttörőház szakköri foglal­kozásain vesznek részt még este hétkor sem idegeskednek, tudják, jó helyen vannak. Az úttörőház udvaráról nyí­lik a vasútmodellezők szak­köri helyisége, melyet bárki barkácsoló műhelynek hinne. Az ajtó mellett satupad, raj­ta festékesdobozok, dróthuza­lok, kapcsolók, középütt ha­talmas asztalszerű készítmé­nyen furnérlemezből barká­csolt utak, melyek alagutak­ban futnak tovább. Az üresen hagyott részeket mindenütt sűrűn szőtt drótháló fedi. — Ez lesz a föld — mu­tatja egy kisfiú és szürkés mázat ken a hálóra, majd a szürke dombtetőre illeszti a kicsiny házakat és néhány miniatűr fenyőfát ragaszt eléjük. — Innen indulnak a vona­tok — magyarázzák egyszerre többen is — aztán bele az alagútba, majd egy szép egye­nes pályaszakasz következik és megint egy alagút, és vé­gül itt lesz a nagyállomás, mellette pedig az üdülő épü­lete. — A nagyállomásról egy kis vicinális megy tovább a ra­kodóhoz a fáért. Tudja ez itt Bővül a társprofesszori rendszer a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Traumatológiai osztályt szerveznek az 1. Sebészeten Pályázatot hirdetnek egyetemi tanári és docensi állásokra A szokásoknak megfelelőer különféle közlönyökben jelen meg nemrég, hogy a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rekto­ra pályázatot hirdetett a kö­vetkező állásokra: egyetem tanári helyekre a Gyógyszer­tani Intézetben, az I. számi Sebészeti Klinikán és a II számú Sebészeti Klinikán Egyetemi docensi állásokra pedig a Kémiai Intézetbe, a Közegészségtani Intézetbe, aa I. számú Belklinikára, a Fül-, Orr- Gégeklinikára és a II számú Sebészeti Klinikára le­het pályázni. A Közegészség­tani Intézetbe kinevezendő docens feladata — ez külön érdekesség — az egészségügyi szervezés elméleti és gyakor­lati oktatása lesz. Ismert módon úgy történik majd az állások betöltése, hogy egy-egy bizottság vizs­gálja meg a jelöltek tudomá­nyos stb. munkásságát, vizsgá­latának eredményeiről jelen­tést tesz a karnak, a kar vé­leményezése és állásfoglalása után pedig a miniszter nevezi ki az új egyetemi tanárt Bár a kinevezések ilymódon még távolabb vannak, nem érdektelen megtudnunk: mi­lyen fejlődések, változások következnek be az egyetem életében, amelyek szükségessé tették a pályázatok meghirde­tését valamint hogy a társ­professzori rendszer újabb ki- terjesztéséről van-e szó. Ezért fordultunk a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem klinikai rektorhelyetteséhez. Kariinger Gy. Tihamér egyetemi tanár­hoz és oktatási rektorhelyet­teséhez, Szabó Dezső egyetemi tanárhoz. Megtudtuk, hogy két egye­temi tanári állás betöltése azért válik szükségessé a kö­zeljövőben, mert Méhes Gyu­la és Póka László professzo­rok nyugdíjazási kérelme már folyamatban van. Megtudtuk továbbá, hogy Kariinger pro­fesszor a II. számú Sebészeti Klinikáról az I. számú klini­kára kerül át, ennélfogva új professzor jön majd a II. kli­nika élére és társprofesszor az I. klinikára. — A társprofesszori rend­szert csak olyan ütemben kí­vánjuk kiterjeszteni — mon­dotta Szabó Dezső rektorhe­lyettes —, amilyen ütemet a gyakorlat felmerülő igényei indokolnak. Mindenekelőtt a szóbanforgó intézmény nagy­sága, a feladatok széttagolt­sága, már-már áttekenthetet­len nagysága lehet ilyen in­dok. A társprofesszori rend­szert mi kezdtük a gyermek- klinikán valamint a Biofizikai Intézetben. Azt lehet tehát mondani, hogy pécsi kezde­ményezésről van szó, amelyet egyre nagyobb számban át­vesznek a többi egyetemek is. Ez kiderül a más egyetemeken most hirdetett állások áttanul­mányozásából is. A társpro­fesszori rendszer lényege, hogy a munka minél szerencsésebb megosztása történjék meg a színvonalasabb gyógyítás, ok­tatás és tudományos tevékeny­ség érdekében, de az intéz­mény vezetése, irányítása, a végső döntés joga minden esetben a tanszékvezető egye­temi tanár feladata marad. A soronkövetkező intézmény ahol társprofesszor működik majd, tehát az I. számú Se­bészeti Klinika lesz. — A klinika valóban meg­lévő méretei, kiterjedt fel­adatai mellett — mondja Kariinger Gy. Tihamér rektor­helyettes — egy traumatoló­giai osztály létesítésének ter­ve is indokolja, hogy társpro­fesszor működjék a klinikán. Bár a traumatológiai osztály ilyen létesítése félmegoldás­nak tűnik. Előzményként el kell mon­danunk, hogy az önálló bal­eseti kórházak vagy klinikák létrehozása világszerte ten­dencia. Egyrészt azért, mert a traumatológia egyre élesebben különválik a sebészettől, ön­álló tudománynak számít, sajátos feladatai és módszerei révén. Másrészt az ideális kí­vánalom az, hogy a baleseti sebészeti osztály az ún. komp­lex funkcionális kezelést va­lósítsa meg, vagyis a bal* esetet szenvedett beteget az első pillanattól, az első or­vosi beavatkozástól kezdve egészen a munkábaállitásig ugyanaz az egészségügyi gárda kezelje azonos módszerekkel, begyakorolt módon, korszerű koncepció alapján. így lehet leghatásosabban elejét venni az esetleges rokkantságnak, és legeredményesebben helyre­állítani a munkaképességet. — A végső megoldás tehát mindenképpen egy önálló, legalább 120 ágyas intézmény lehet csak — mondja Kariin­ger professzor, — ahol vala­mennyi szükséges berendezés koncentrálódik, speciálisan képzett személyzet működik, és az egész intézmény a bal­eseti ellátás szellemében dol­gozik. Jelenleg azonban csak ott tartunk, hogy az I. sebé­szet felét, 60 ágyat kívánnak erre a célra berendezni. Ez továbbra sem oldja meg a baleseti ellátás valódi gond­jait. Annál kevésbé, mert így is megmarad az a rendszer, hogy az I. és II. sebészet, valamint az Orthopaedia Klinika és márciustól a belépő Honvéd Kórház felváltva tartanak ügy eletet és fogadják a bal- esetes betegeket. A jelenleg tervezettnél kor­szerűbb alkalmasabb megol­dáson még érdemes gondol­kodni — s bizonyára nem várat sokat magára a további fejlődés ezen a téren sem. n. F­Az 50 éves jubileumi ünnepségek re és a tanácsköztársaság! mű­vészeti szemlére készülnek a péc si Bóbita bábegyüttes tagjai. Ba­lázs Béla 1919-ben bemutatott, A halász és a Hold ezüstje című, felnőtteknek szóló mesejátékát a zóta először viszik ismét színre. Már készülnek a bábjáték figur ái, Kós Lajos, az együttes veze­tője éppen a Vízitündér fél igkész bábjával foglalkozik. A baráti szálak ereje Nevelés a közösségi életre Kezdődik a közös játékkal A feladatok és az önbizalom Két élénkszemű gyereket kérdeztem meg, mindkettő el­sős, csak fél éve jár iskolába: — Szereted az osztályodat? Az első kicsit elmélázott a cipője orra felett, majd be­vallotta: — Nem szeretem! Sokan vannak és néha félek tőlük! — Miért félsz? — Nem tudom. Csak félek. A másik, — újmecsekaljai srác és karácsony óta egy tar­ka indián fejdísz tulajdonosa — komolyan válaszolt: — Ühüm. Most már szere­tem. Mert nem hajígálják szét a papírokat. Tetszik tudni, én vagyok a tisztaságfelelős, és segítek a tanító néninek, hogy ne legyen sok piszok a padlón. Az első fiú — a pedagógia kudarca. Az indián fejdísz tulajdonosa — a pedagógia si­kere. Egyszerűen azért, mert egyikkel sikerült megkedvel­teim a közösséget, a másikkal pedig nem sikerült. Közösségi nevelés — alap­vető pedagógiai feladat Alap­vető, de általában nem egyér­telmű a pedagógus társadalom előtt, s nem világos a szülők szemében. Különösen nem ak­Jáfékváros a fcrepaszfalon már nagyon magas és ... — mutat egyikük az asztal ma­gasabban kiképzett részére. — Hárman vasutasok sze­retnénk lenni — mondja az a szőke fiú, aki türelmesen pró­bálgatja, hogy megfelelő le­mezkét vágott-e le a bakter- ház talpazatához. Egy váratlan kérdést ka­pok az eddig csendben álló fiúcskától: — Tetszik tudni, mi az in- tegra-dominó elven működő irányítás? Válaszomat be sem várva folytatja: — Én tudom; Hát, az lesz majd az új terepasztalunkon. — A régit szétszedtük, mert megvetemedett — mondja a szakkör vezetője,-Molnár Mik­lós, a MÁV építési előadója. — Áprilisra szeretnénk elké­szíteni az új játékasztalt. Az úttörőház 15 éves évforduló­jára rendezett kiállításon a mi szakkörünk ezzel szerepel. Az új asztalon egy kis auto­mata játékvárost építünk ál­lomásokkal, a kettős vágányú sínek hossza, 28 méter lesz, 20 váltót szerelünk fel, so­rompókat és még hidakat is. A folyosók kihallak. A ter­mekben is szokatlan a csend. Találomra benyitok egy szo­bába. A hosszú asztalt körül­ülő lányok, fiúk merően fi­gyelik a lombikokban, kém­csövekben a víz mozgását. A terem minden oldalán polcok, szekrények, rajtuk vegyészeti kellékek; egy kis laboratórium a szakköri szoba. A vegyész szakkör vezetője Kaurek Róbert, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályá­nak mérnöke: i — Öt éve vezetem a szak­köri foglalkozásokat két cso­portban tíz-tíz fővel. Célunk, hogy olyan mutatósabb kémiai fogásokat, kísérleteket sajátít­sanak el a gyerekek, amelyek mostoha körülmények között, minimális anyagi ráfordítás­sal is elvégezhetők. A kiállí­táson az úttörők készítette anyagokat mutatjuk be az ér­deklődőknek. A Pécsi Uttörőház 22 kü­lönböző szakkörébe 350 úttörő jár. A hét minden napjára, még vasárnap délelőttre is jut foglalkozás. — Minden szakkör munka­terve a szakmai témakörökhöz kapcsolódva foglalkozik az Úttörő Mozgalom aktuális kér­déseivel is — mondja Kóczián Erzsébet, az úttörőház veze­tője. — Egy-egy évfordulóra szakköreink felkészülnek. — Képzőművész szakkörünk pél­dául március 2l-re rézdombo­rítású emlékfalat készít Itt az udvarban fogjuk felállíta­ni. A fal készítésében min­den „kis képzőművészünknek” szerepe van. Mindenegyes réz- domborművön más és más gyermek dolgozik. Az emlék­fal az egész szakkör munká­ját demonstrálja majd. — Hogyan készülnek az út­törőház megalakításának 15 éves évfordulójára? — A táncszakkör, több vá­ros úttörőházi táncszakkörei­nek közreműködésével bemu­tatót tart. Ez alkalomból hang versenyt is rendezünk. Az est érdekessége lesz, hogy az út­törőház fúvószenekarával, ka­marakórusával együtt a haj­dani zenei szakköri tagok — akik ma már aktív muzsiku­sok — is fellépnek. A model­lezők is szorgalmasan készül­nek a Szabó István modelle­ző kupára. A 15. születés­napra mind a 22 szakkör ki­állítást rendez foglalkozási helyiségeiben. (Mécs! kor, amikor a gyerek még csak hat, nyolc éves, még csak al­sós. E korosztályra vetítve or­szágszerte kevés tudományos munka támogatja a gyerme­kek közösségi nevelésére irá­nyuló gyakorlati igényt. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadásában most készül egy kötet e kérdésről. A felső ta­gozat neveléséről négy iskola több tanára ír benne, az alsó tagozatéról az országban csak egy: dr. Sásdi Imréné, a Pécsi Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanító­nője. Azaz rövidesen alsó ta­gozatos tanárnője: nemrég fe­jezte be a Szegedi József At­tila Tudományegyetem böl­csész karán a pedagógia sza­kot, s az említett kötetben írott fejezete tulajdonképpen egyetemi szakdolgozata. A közösségi nevelés fontos kérdésének ismerőjeként ke­restük fel tehát dr. Sásdi Im­rének — Mit jelent az alsó tago­zatban közösségi életre nevel­ni? — Ez is, mint minden ne­velés, egy hosszabb folyamat, amely már kisgyermekkorban, óvodás korban kezdődik. Ami­kor a gyerek iskolába kerül, az csak egyik, bár nagyon fon­tos állomása a közösségi életre való nevelésnek. Az óvodában vagy a jó szülői házban még csak nevelnek. Az iskolában már oktatunk is. Az oktatás és nevelés együtt halad, összefo­nódik, mert például az első osztályban nemcsak a betű­vetésre kell megtanítani a kis­gyermeket, hanem megvalósí­tani azt a célt is, hogy jól érez­ze magát az iskolában. E nél­kül nagyon nehéz tanítani. Beszélgetés közben kialakul bennem a kép a két megkérde­zett gyerekről. Annak a má­sodik kerületi fiúnak a tanító nénije bizony elfeledkezhetett arról, hogy mindenekelőtt meg kell hódítani a gyerek szívét, feloldani benne a gátlásokat. Kosztolányi írta a Szegény kis­gyermek panaszaiban. Az isko­lában hatvanan vagyunk című versben: „...s e hatvan em­ber furcsa zavarában a sok között most én is egy vagyok.” — Igen. — mondja Sásdi­né — ezen kell segíteni a kö­zösségi életre való nevelés első lépéseként. Kialakítani a gyer­mekben azt az érzést, hoqy ő nem gyenge, hogy neki is megvan a maga ereje ebben a tömegben. Ezt. pedia kellő fel­adattal. ennek révén az önbi­zalom felkeltésével lehet elér­ni. Látná, hogy csillog a sze­mük. amikor megkérem őket: te ebben segíts a tanító néni­nek. te abban, te a. tisztaságért felelsz, te a virágokat öntözöd. Pedig előtte — néhány kivé­tellel — még oly szorongva te- kintgettek szét a tanteremben. — Bizonyára bonyolult ne­veléslélektani kérdésekről le­hetne most órákig beszélgetni. Kérem, ezek közül csak a leg­fontosabbakat mondja el a szülők számára. — Az alapvető: a szülőnek állandóan együtt kell működ­nie a pedagógussal, őszintén elmondani mindent a gyerek­ről, rendszeresen tartani a kap csolatot az iskolával. De ami­re a szülők önmaguk is na­gyon vigyázzanak: a közösségi életre a játék és a barátság nagyon jól nevel. A barátoktól ne tiltsák őket, legfeljebb vá­logassák meg azokat, mert az egykorú barátot nem pótolhat­ja sem a szülő, sem a magá­nyos játék. A közös jái&íc ser- rán pedig fejlődik az igazság­érzetük, figyelmük. Így tanul­nak meg alkalmazkodni a kö­zösséghez, áldozni közösen el­érhető cél érdekében. — Kellő felügyelettel legyőzhetik ön­zésüket, beláthatják álláspont­juk helytelen voltát, a másik igazát, belenyugodnak az igaz­ságos vereségbe, küzdenek a jogos közös érdekekért és be­tartják a játékszabályokat, ami átvitt értelemben később is na­gyon fontos életkövetelmény. Földessy Dénes Szavaló­verseny Szolnokon A KISZ Központi Bi­zottsága az országos társ- intézményekkel és szer­vekkel karöltve az 50. év­forduló megünneplésére meghirdeti a Tanácsköz­társasági Művészeti Szem­le országos szavalóverse­nyét. Ezen azok a vers- és prózamondók vehet­nek részt, akik a szemle járási és városi bemuta­tóin aranyfokozatot ér­nek el. A bíráló bizott­ság javaslata alapján me­gyei bemutatókon, majd területi szavalóversenyen mérik össze tudásukat a versenyzők. A területi versenyek Kaposváron, Sopronban, . Tatabányán, Salgótarján- 4 ban, Miskolcon és Szege­den lesznek, valamint Budapesten. A kaposvári bemutatón szerepelnek Baranya legjobbjai, akik a tolnai és somogyi fia­talokkal vetélkednek. Az országos szavalóverseny időpontja május 16, 17, 18, a színhely Szolnok. A területi és országos döntők patronálója és rendezője a Kisipari Szö­vetkezetek Országos Szö­vetsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom