Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

1969. január 17. Duna mau nauio 3 Kétszázmillió forint Pécs idei költségvetése Rendelőintézet és napközi nyílik Űjmecsekalján — Két év alatt 1800 lakás — A tanács elfogadta a vb előterjesztését Nyelvi laboratórium Igen érdekes, követésre méltó kezdeményezés született Pécsett, a Jó­kai Mór utca 49 szám alatt lévő álalános isko­lában. Pécs város II. kerületi Tanácsának anyagi támogatásával, valamint az iskola szü­lői munkaközössége mű­szaki bizottságának tár­sadalmi munkájával nyelvi laboratóriumot létesítettek az audio­vizuális oktatás érdeké­ben. A nyelvi laboratórium ünnepélyes átadására — műsorral egybekötve — január 23-án, csütörtö­kön délután 3 órakor ke- .! rül majd sor a Jókai ut­cái iskolában. Egy napot Pécsért Javaslatom: Úttörőtábort a Jakabhevyen Csatlakozva a Dunántúli. Naplóban már két ízben le-1 közölt javaslathoz, a Jakab- hegyen egy úttörőtábor létesí­téséhez, az alábbi kiegészítő javaslatot teszem. Véleményem szerint e tá­bor felépítése beindítása le­hetne egy nagy társadalmi megmozdulásnak. Mecsekünk ugyanis a többi hazai hegy­ségeinkkel szemben kissé el­maradottabb, mostohább, ke­vésbé ismert A természeti adottságok pedig itt is meg­vannak, de építés, kulturált­ság területén még sok a hiány. Az előző javaslatokon túl­menően még sok mindenre volna lehetőség a Jakabhe- gyen. Figyelembe véve a dol­Minden munkát gépek végeznek ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A pénzügyminiszter eíőter- Jesztésére a Minisztertanács módosította az általános jöve­delemadó-rendszert. Az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter a közületi elhelyezés újabb rendezésére tett javasla­tot. A kormány az előterjesz­tést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a felnőtt-járóbetegellátás- ról 1965-ben hozott kormány- határozat végrehajtásával kap­csolatbari _ végzett vizsgálat megállapításairól. A miniszter- tanács a beszámolót tudomásu., vette és határosatokat hozott. A nehézipari miniszter be­számolt a ■szénsavtermelő vál­lalat répcelaki üzemegységé­ben bekövetkezett robbanással kapcsolatban indított vizsgádat eddigi megállapításairól. A minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az Országgyűlés december 18—19- iki ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételeket és javas­latokat Speciális olajban edzlk a Süt fokra fölhevített rngólapokat. Rugó nyár az udvar végén Van itt az udvar végében két helyiségből álló kis ko­vácsműhely, amely arról ne­vezetes, hogy a hagyományos üllőt már alig-alig használ­ják, a kovácsolást teljesen gépesítették. A 12. AKÖV szép gépkocsi- parkkal rendelkezik. A rugó­törés hosszú éveken át komoly gondot okozott a vállalatnak. Egy-egy rugóköteg ára mé­reteitől függően lehet 300, de lehet 3000 forint is. De a be­szerzés különben sem első­sorban pénzkérdés: a rugó speciális acélból készül, kö­vetkezésképpen nehezen be­szerezhető, de hosszú a ren­delési átfutási idő is. Bonyo­lította a beszerzést az is, hogy a rugók mérete nagyon változó és gyakran előfordult, Baranyai képes album A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának 1965- ben hozott határozata alapján hirdették meg a Baranyai ké­pes album megvalósítása ér­dekében a „Baranya és Bara­nyai vasárnapok” folytatóla­gos országos fotópályázatot. Az anyagokat évente kétszer zsűrizik, január közepén és július 15-én. A Megyei Ta­nács vb-termében, a dr. Nagy Gyula, Vértes Tibor, dr. Var­gha Károly, dr. Dankó Imre, Balász Rudolf: VillánykBvesd Tillai Ernő, Halász Rudolf, Auth András és Erb János al­kotta zsűri 46 fekete-fehér képet és 10 színes diát foga­dott el tegnap délután a be­érkezett mintegy 300 pálya­műből. hogy éppen azt a típust nem szállították le, amelyre éppen szükség volt Megtörtént, hogy egy-egy nap egyszerre 30—40 kocsi is állt rugóhiány miatt A vállalat ezért létesítette alig két eszendővel ezelőtt ezt a jól felszerelt üzemet. Ka­pacitása évi négy-ötezer rugó­köteg. A vállalati igényeket teljes egészében fedezik a ko­rábbi beszerzési árnál jóval kisebb költséggel. De szállíta­nak új rugókat a szekszárdi és a kaposvári testvérválla­latoknak is. A cél tehát az volt, hogy a vállalaton belül legyártsák a szükséges meny- nyiséget, illetve elvégezzék helyben a javításokat. Csak­hogy nem akármilyen techno­lógiával! A rugógyártás kézi­erővel hallatlanul nehéz mun­ka volt. Csak „volt”, mert minden munkafolyamatot gé­pesítettek. Az edzést az elek­tromos kemencénél kezdik. A rugólapokat felhevítik 920 fo­kos kemencében. A kiemelés után egyetlen pillanat alatt géppel lyukasztják ki a kö­zépcsavar helyét. Közben 860 fokra „hül” az anyag, ekkor elhelyezik az olajkád fölött lévő láncra, majd a rugólapot alámerítik az olajban és le­hűtik. A „fürdetést” egyetlen ember végzi a kapcsolótábla előtt állva. A rugószerelőasztal is tu­lajdonképpen egy gép: hidrau­likus készülék nyomja össze a lapokat s így már köny- nyedén felerősíthetik a ren- dezőoántokat. Ezt a gépet az AKÖV kísérleti üzemének dolgozói konstruálták. Géopel végzik a főrugólap végének „saemhajlítását* fs. Talán a legérdekedebb készülék a mfl- ar^agvágó. A liáűányagbói ké­szült vékony korong, amely magyar szabadalom, a Csiszo­lókorong Gyár gyártmánya — néhány másodperc alatt vágja ketté a vastag és kemény acéllemezt A Siklósi úti gépesített ko­vácsüzem a vállalati műszaki fejlesztés egyik leggazdasá­gosabb produktuma. Vb-ülés ía 11. kerületben Fizessenek-e a házasulok? A hivatalos időn túl történő házasságkötések­ért az ünnepélyességet biztosító körülményekkel arányban álló összeget fizessenek-e a házasulok vagy nem? — ez a kér­dés merült fel Pécs vá­ros II. kerületi tanácsá­nak tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén. Városunkban megfele­lő ünnepélyességet bizto­sító házasságkötő terem egyedül a II. kerület­ben, a Városi Tanács épületében van. A leg­több házasságot ott kö­tik. 1968. november 1-ig 415-en keltek egybe. Ezeknél a házasságköté­seknél számos esetben szerepelt a kamarakórus, az úttörőzenekar és több- szőr az ifjú házaspár út­törők sorfala között ér­kezett és hagyta el a há­zasságkötő termet. A házasságkötések túl­nyomó többségét munka­időn kívül kérik a háza­sulandók. Ezek száma igen magas. Az ünnepé­lyesség biztosítása érde­kében két anyakönyvve­zető látja el e tisztet. Te­kintettel arra, hogy őket különdíjazásban kell ré­szesíteni, és a reprezen­tatív házasságkötő terem fenntartása is sok kia­dást jelent, indokolt len­ne a budapesti központi házasságkötő terem szo­kásához hasonlóan te­remdíjat kérni a házasu­landóktól a munkaidőn túl, illetve a nagy te­remben megkötött házas­ságok esetében. A II. kerületi tanács vb-a a közeljövőben hi­vatalosan megkeresi a budapesti központi há­zasságkötő terem fel­ügyeleti szakigazgatási szervét, érdeklődik a te­remdíj bevezetésének fel­tételeiről. A továbbiak­ban keresi annak a mód­ját, hogy a munkaidőn túli házasságkötések ese­tében milyen összegben kéri a lakosság hozzá­járulását a költségek vi­selésében. A II. kerületi tanács vb-döntéséről olvasóinkat tájékoztatjuk. A végrehajtó bizottság döntött a Pécs-Baranyai FiíVafóió, Szolgáltató, Félvásárló és Értékesítő Szövetkezet iparigazol­vány kiadásának engedé­lyezéséről is. Pécsett, a Bgjcsy-Zsilinszky utca 6. szám alatti épületben működő társulás csak szekérfuvarozást végez­het A szolgáltatásokra megállapított tarifáját köteles az iparhatóság­nak bemutatni. gozók érdekeit, a mindinkább szélesedő munkaidőcsökken, tési mozgalmat, a heti kél nap szabadidő felhasználását és az evvel járó igény je­lentkezését. Az Ércbánya út- és energia- hálózatának kibővítésével a megközelítés és ellátás is meg oldást nyerne. A víz-kérdést a hegy és környéke ismert bő forrásainak feltárásával lehetne biztosítani. A SZOT egy régi hiányt pótolhatna itt a Dunántúlon egy üdülő felépítésével. Bizonyára törne, ges társadalmi munkára le­hetne számítani ennek meg­valósulása érdekében. A Szén­bánya, az Ércbánya, a MÁV* az Egyetem, a Honvédség, a Tsz-központ, SZŐ VOSZ, talán még a minisztériumok ic tá­mogatnák a mozgalmat. A KISZ, de az egész szakszer­vezeti tagság megmozdulásá­val, akár országos ifjúsági építőtábor szervezésével segít­hetnénk. Tudományos intézetek, gyó­gyászati, főiskolai, erdészeti­vadászati, stb. oktatás terü­letén kiegészítő objektumok építésével a tanítás is meg­felelő környezetben kapna helyet. Abaliget és Orfű szomszédsága szinte hiányol­ja és szükségessé teszi egy magaslati üdülőközpont létre­hozását, télen-nyáron üzeme­lő üdülő, turistaház, stb. épí­tését. Külföldi és hazai ven­dégeink, üdülők, turisták egy páratlan szépségű kiránduló- helyhez jutnának. Csak az idegenforgalom jó tevékenysé­gén múlna, hogy Mecsekünk­ben több napot töltsenek a szabadidejükből. Hiszen á ju­goszláv vendégeknek, turis­táknak még csak el sem kel­lene utazniok, mert a Jakab- hégy csúcsáról hazalóthatná- nak városaikba és falvaikba. Az IBUSZ, a vendéglátás is megtalálná a számítását, nem is beszélve arról, hogy mindkét szerv érdeke, de kíi. telessége is újabb üdülési* pihenési lehetőségek keresése, létesítése. Sportközpont is alakulhatna itt ki- A téU sport is biztosítva volna. A Jakabhegy északi oldala úgy­szólván a téli hónapok idején teljesen hóval fedett, lejt® és az abaliget! mező igen al­kalmas a téli sportok gyakor­lására, Egyik előbbi javaslat a tör­ténelmi múltat igen helyesen említi meg. De a legújabb történelem is megtalálható a Jakabheggyel kapcsolatba^ még pedig a munkásmozga­lom nyomán. Igen sokan em­lékeznek még azokra a „ma­jálisokra”, melyek a munkás- mozgalom jegyében, a „Ter­mészetbarátok” rendezésében itt a Jakabhegyen zajlottak le. A szerb megszállás, a |L világháború, de különösen a német megszállás idején — (rendőri betiltás ellenére) sok száz pécsi szervezett munkás a május 1-ét is itt fenn a Jakabhegyen ünnepelte. A szerb megszállás éveiben több ízben is volt itt fent talál­kozó (a demarkációs határ is itt volt) a kaposvári és bu­dapesti elvtársakkal. — Úgy gondolom, az elmondottak is a Jakabhegy mellett szólnak. A Városi Tanács felhívására, hogy milyen társadalmi mun­kát szervezzenek meg az ille­tékesek, elsősorban a Jakab­hegy ilyetén való beépítését javasolom. Gazdagodna szű- kebb hazánk és nemes ver­sengésben utolérhetnénk a Mátra és a Bükk hegységek már jól kialakult üdülő- és turisztikai lehetőségeit. Sz. A, Időiárás'elentés Várható időjárás péntek estig: vál­tozóan felhős idő, délnyugat felől valószínűleg már esőkkel. Időnként megélénkülő délkeleti, déli széL Helyenként erős párásság, köd. Az évszakhoz képest enyhe idő tovább tart. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mí­nusz 2—plusz 3, legmagasabb nap­pali hőmérséklet plusz 4—9 fék között« Pécs város Tanácsa 201 mii- i Hó 722 ezer forint bevétellel és ugyanannyi kiadással teg­nap tartott ülésén elfogadta Pécs 1969. évi költségvetési előirányzatát. A költségvetés — mint dr. Németh Lajos, a Városi Ta­nács vb elnökhelyettese elő­terjesztésében elmondotta — ösztönzőleg hat arra, hogy a tanács növelje a gazdasági munka hatékonyságát. A ta­nács irányítása alá tartozó vállalatok pedig csak úgy tud­jak 1969. évi feladatukat meg­oldani, ha lépést tartanak a műszaki haladással. A tanácsi ipar ez évi termelési értékében az elmúlt évhez képest 6 százalékos növekedéssel szá­mol. A költségvetés a szociális és egészségügyi célokra több, mint 51 millió forintot, a kul­turális ágazatnak közel 49 millió forintot kíván juttatni. A város költségvetése ez év­ben mintegy 44 millió forint­tal haladja meg az 1968-as évit. A szociális és egészségügyi ágazat részére juttatott ősz­szegből többek között növelik a szakorvosi óraszámot. Ezt az újmécsekaljai új rendelő- intézet üzembe helyezése in­dokolja. A József A. utcában új röntgen és szűrőszolgálat is megkezdi működését. Nö­velik az iskolaegészségügy orvosi óraszámát is, a védő­női szolgálatot új körzettel bővítik. A kulturális ágazatnál figye­lembe vették többek között Üjmecsekalján egy 150 fős napközi otthon megnyitását Az általános iskoláknál szep­tembertől újabb 30 tanulócso­port kezdi meg munkáját Gondoskodik a költségvetés a művelődési otthonok, idegen- forgalmi szállások, a Mecseki Kultúrpark működésének költ­ségeiről is. i A Pécsi Nemzeti Színház több, mint 11 milliós kiadás­sal és mintegy 3 millió forin­tos bevétellel szerepel a költ­ségvetésben. A tanácstagok hozzászólásai azt bizonyították, hogy figye­lemmel kísérik a gazdálkodást és igyekeztek kerületük részé­re még különböző összegeket kérni, megszavaztatni. Erre a : tartalékalap lehetőséget nyújt | Végülis a beterjesztett költ­ségvetésből a kerületekre jutó | összegeket a tanácsülés meg- j emelte. Az I. kerületnek 700 ezer, a II. kerületnek egymil­lió és a III. kerületnek 800 ezer forint pluszt szavaztatott meg a tartalékalap terhére, általában kommunális és egészségügyi célok megvalósí­tására. A tanácsülés Péps 1969. évi költségvetését elfo­gadta. Az 1969—1970. évi fejlesz­tési alap felhasználásáról az írásos előterjesztést Horváth Lajos, a Városi Tanács vb- elnöke szóban még kibővítet­te. A fejlesztési alapnak mint­egy 80 százalékát lakásépítke­zésre használják fel. Két év alatt tanácsi beruházásból mintegy 1800 lakást építenek, erre van pénz, többre nincs. Szólott arról, hogy a lakás- építkezéssel párhuzamos kommunális beruházások — bölcsőde, óvoda, iskola — már a II. ötéves terv elejétől nem tartottak lépést, mintegy 30 millió forint értékű beruházás maradt el. Ezeknek pótlására sajnos sem 1969-ben, sem 1970-ben nem kerülhet sor. A beruházások megvalósítását a IV. ötéves tervben kell majd figyelembe venni. A hozzászólók egyet értet­tek a fejlesztési alap felhasz­nálásával, mert — mint mon­dották — az a lakosság jobb ellátását segíti. De megemlí­tették: szükség van Űjmecsek- alján egy strandra, jobb le­hetőségeket kellene teremteni a tömegsportolási igények ki­elégítésére, igény van egy vá­rosi köztisztasági fürdőre is. A tanácsülés a fejlesztési elő­terjesztést elfogadta. Dr. Galabár Tibor vb-titkár ismertette a Városi Tanács és Végrehajtó Bizottsága 1969. I. félévi munkatervét és a II. félévi munkaprogramját, ame­lyet a tanácsülés elfogadott. Toller László, a Baranya me­gyei NEB elnökhelyettese pe­dig beterjesztette a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság I. félévi munkatervét, amelyet a tanácsülés elfogadott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom