Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
|969. Január 16. Dunantait napia 3 Konzervhegyek ■— raktáron Sok és jót de drága a konzerv — Kettőt vesz, hármat kap — a megoldás? Gyakori látvány az élelmi- ■aerboltok kirakatában: „Kom- zerwásár! Leszállított árak!” Az év egyes szakaszaiban, bizonyos konzervfajták kerülnek így a fogyasztóhoz. Hogy mikor és milyen termék árát csökkenti az iparág és a kereskedelem, az a kereslet-kínálaton belül a készlet meny- nyiségén is múlik. Általános tünet ma — nemcsak az élelmiszeriparban —, hogy a kereskedelem és, a gyárak igyekeznek túladni az árun, mert a gyár — éppen úgy, mint a kereskedelem — készlete után eszközlekötést fizet a banknak. Ez az összeg lehet 5—6 százalék, de lehet akár 50 százalék is, ha az áru forgási sebessége a megengedett szint alá csökken. Közvetlen szállítás? A Szigetvári Konzervgyár raktárai telítve vannak, s ez gondot okoz a gazdasági vezetésnek. A telítődés persze csak egyes termékekre értendő. Mert például bogyós gyümölcsből a korábbi évekhez hasonlóan, ebben a szezonban sem dolgoztak fel az igényeknek megfelelő mennyiségben. Pedig jó pénz ez a kül- és belföldi piacon egyaránt Az őszibarack azonban — az almához hasonlóan — nagy tömegben jelentkezett már az utóbbi két esztendőben, és dömping várható az új telepítésű sárgabaracknál is. Probléma inkább a naturle- csó, a vegyes savanyúság és a paradicsomféleségek termékcsoportjánál tapasztalható. Talán nem kelendő áruk? A minőséggel mindenesetre nincs baj, a gyár konzervei jók, ízletesek. Hivatkozhatunk a pécsi, Kossuth utcai 205. élelmiszerbolt vezetőjére, Bogdán Györgyre, aki azt mondja: „Rendkívül elégedettek vagyunk a szigetvári termékekkel”. Igaz, azt is hozzáteszi, hogy szívesen felvenné a kapcsolatot közvetlenül a gyárral is, ha megkeresnék: részéről a közvetlen szállításnak nincs akadálya. Érdekes módon hasonló közeledést kezdeményezett a budapesti, XII. kerületi Közért is, igaz, kurrens árukra, csemegeuborkára, meggybefőttre. A gyár azonban kétszer is meggondolja ezt a lehetőséget, ami — egyelőre — érthető is. A gyár főbb partnerei Baranya, Tolna, Somogy, Győr-Sopron, Pest, Zala és Csongrád megye nagykereskedelmi vállalatai. A Szigetvári Konzervgyár évi termelésének mintegy 30 százalékát (a többi export) tíz- tizenkét FÜSZÉRT köti le. Ez annyit jelent, hogy a nagykereskedelem nemcsak nagy tételben vásárol, hanem a fuvarköltséget is vállalja. Ha a gyár „kikapcsolná” a nagykereskedelmet, akkor egyszerre vagy 250—300 kiskereskedelmi szerv lépne be partnerként Mondani sem kell, hogy az áruforgalmazási sáv ilyen nagymértékű széthúzása nemcsak bonyolulttá tenné az ügyvitelt, hanem megnövelné a fuvarköltséget is, amely a gyárra hárulna. A nagykereskedelem „kikapcsolása” tehát csak elméleti lehetőség, a valóságban kivihetetlen. árcsökkentés? A raktárkészleten azonban az iparnak túl kell adnia. A nagykereskedelem mintegy 50 százalékra csökkentette kon- zervkészletét, és ami ezután befut, azt a lehető legrövidebb időn belül kibocsátja a hálózatba. De mit tehet a gyár? A nagykereskedelem érthető tartózkodása miatt kénytelen saját raktárában felhalmozni az árut, következésképpen fizet a banknak. De nem hagyhatja cserben a nyersanyagot szállító partnereit sem, akikkel évek óta üzleti kapcsolatban áll. A legjobb példa erre: az egyik Ba- ranya megyei termelőszövetkezet 5 vagon paprikahüvelyt ajánlott fel megvételre. A termelőszövetkezetnek égetően ■züksége van a 350 ezer forintra, hogy a zárszámadásra feltölthesse kasszáját. Ha nem adja át a nyersanyagot, akkor a 350 ezer forint után 8 százalékos forgóeszközlekötési járulékot fizet a banknak. A gyárnak viszont csak februárban kell a paprikahüvely. Valószínű hogy eképpen döntenek: a gyár átveszi a paprikát, de csak februárban szállítja be az üzembe. A járulékot is a gyár fizeti a szövetkezet helyett, s ezt az ösz- szeget majd visszatartják a 350 ezer forintból. Tisztes megoldás, de ezúttal a „békát” ismét a gyár nyeli le. Nem először. Hiszen még itt van a fentebb említett termékféleségekből eléggé jelentős készlet. A logika azt kívánná, hogy — miután nagy a készlet — le kell szállítani a konzerv árát Egyébként is meglehetősen drága a konzerváru. Foglalkoznak ezzel a gondolattal, de dönteni nehéz. Egy tízszázalékos árengedménynek tulajdonképpen semmi hatása nem lenne. Semmi vonzó nincs abban, ha a fogyasztó 10 forint helyett 9 forintért kapja meg a komzer- vet. Ezzel nem növekszik meg a forgalmazási sebesség, márpedig a gyárnak az a célja, hogy a raktárkészlet jelentősen csökkenjen: inkább kevesebb haszon és magasabb forgalom. A gyár idén is akar termelni, méghozzá megnövelt volumenben, hiszen az év nyarán már teljesi kapacitással tevékenykedik ' a rekonstrukció befejeztével. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1969-ben már 250 millió forint értékű állóeszköz után is járulékot kell fizetniök. Érthető, hogy a különböző javaslatok közül talán az a megoldás látszik legeredményesebbnek, ha 1+2, esetleg 2+3-as árengedményt vezetik be Biz annyit jelent, hogy a vásárló egyet özet, kettőt kap, illetve két konzervet vásárol és a harmadikat kapja ingyen. Nyilvánvaló, hogy itt veszteséggel kell számolni, amelyet ugyan enyhítene részben az, hogy a készlet gyors csökkenésével csökken a bank részére befizetendő járulék összege is. Másrészt megosztható lenne a terhek viselése a gyár és a kereskedelem között, ez utóbbinál nyilván kisebb arányban. Még több ára várható Mindez persze csak lehetőség az ipar részéről. Miként vélekedik róla a nagy- és kiskereskedelem? Képviselőivel alkalmam nyílt egy kis beszélgetésre. Az árengedménytől tartózkodtak, de nem teljes mértékben. Nyilvánvaló, hogy nekik is igazuk van, amikor feltették a kérdést: ml legyen annak a készletnek fogyasztói árával, amelyet már korábban elhelyeztek saját raktáraikban? És egyáltalán: nem a naptári év szerint kötötték meg a szerződést a konzerviparral, hanem júliustól júliusig, akkor tehát, amikor még sem az ipar, sem a kereskedelem nem tudhatja, az időjárási viszonyoktól függően, hogy milyen áruféleségekből mennyi fut be. Nem a konzervipar, hanem az időjárás okozhat és okoz is gyakran csalódást (ez esetben a bogyós gyümölcsök vonatkozásában), nem kapják meg azt a mennyiséget, mint ameny- nyit a szerződésben lekötnek. Ezt a csalódást tetőzzék még azzal, hogy — ha csak részben is —, de saját zsebükre, pontosabban a gazdaságosság rovására belemenjenek egy jelentős árleszállításba is? Ez egyébként is kivihetetlen, mert a konzerv dotált termék. Végül is milyen következtetést lehet levonni a felgyülemlett ■ problémáikból? A jelenlegi állapot ez: 1. a raktárak telítve vannak, 2. a konzerv minősége kitűnő, 3. a konzerv fogyasztói ára viszont magas. Nos, ezt a „túltermelési sokkot” ezúttal el kell viselnie az iparágnak. Mi várható? Az, hogy a debreceni konzervgyár is belép 'jelentős volumennel, és a többi — többek között a szigetvári — gyár is a rekonstrukció adta többlettel. A konzervdömping tehát még fokozódik. Így tehát már el is jutottunk a lehető legjobb megoldáshoz, az önköltség és a termelékenység kedvező alakításának szigorú törvényéhez. Ez már persze külön téma. Rab Ferenc Egyedi szerelvényekkel látják et a most készülő kapcsolószekrényeket a Szerel® és Szolgáltató vállalat pécsi telepén Ebben a negyedévben bárom hatmezős szekrényt készítenek a megrendelők kívánsága szerint Szokolal felv. Tartalmi és formai változások a zárszámadás készítésében Megszűnt a mérleghiány fogalma — Bruttó helyett nettó jövedelem — Belép a regulativ adó? Az idén Baranyában is kissé késve kezdődnek a zárszámadási közgyűlések _ ja, nuár 22-én lesz az első, a mohácsi Üj Barázda Termelő- szövetkezetben. A késedelem az új és az eddigitől merőben eltérő számviteli zárszámadási rendszerre történő áttéréssel függ össze. A termelőszövetkezeti zárszámadások régi rendszere 1962-től apróbb módosításokkal 1967-ig volt érvényben. 1969. január 1-gyel azonban egységes népgazdasági elszámolási rendszer lépett életbe, s ez komolyan próbára teszi a termelőszövetkezeti könyvelők felkészültségét Dr. Major Ferenctöl, a Megyei Tanács pénzügyi osztálya mezőgazdasági csoportjának vezetőjétől rövid beszélgetés során arra kértünk választ, mi az új zár- siámadási rendszer lényege. — A tsz-ek az idén első ízben készítenek az állami vállalatokéhoz hasonló zárszámadási mérleget Hogy ez milyen eltérést jelent a tsz-ek- ben a korábbitól? A mérleghiány például, mint fogalom, mint közgazdasági tartalom megszűnt. Az alapokat a tsz- ek most kizárólag jövedelmükből képezik. Régen, ha egy tsz-nek nem volt jövedelme, magyarul deficites volt, minimális alapokat akkor is képezett, többnyire állami dotációból. Mosly ha a tsz veszteséges, akkor semmiféle alapot, még szociális alapot sem képezhet, hanem az ilyen célra szükséges összeget tárgyévi bevételeiből kell fedeznie. Az esetben, ha veszteségeit bizonyos időn belül nem tudja kigazdálkodni, akkor szanálási eljárás indul meg a tsz-bea Az előzetes tájékoztatás szerint pillanatnyilag a 106 tsz-ből két tsz áll ehhez igen közel. Üj és lényeges momentum, hogy míg eddig a tsz-ek mérleg szerinti eredménye bruttó jövedelem tartalmú volt. az 1968. évi mérleg — mivel a munkabért az elmúlt évben már a tsz-ek is termelési költségként számolták el — nettó, tehát tiszta jövedelem tartalmú lesz. — Az elmúlt évi zárszámadások idején, mint tudKit un tetett pedagógusok Dr. Kálmánchey Zoltánt, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettesét az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítették. Tizennégy pécsi, illetve baranyai pedagógust, akik húsz éve végeznek nevelő munkát és töltenek be szakszervezeti tisztséget, elismerő oklevéllel jutalmazták. juk sok vitára adott okot a személyes jövedelem és az üzemi felhalmozás arányának előírása. Most ezt a termelőszövetkezeti törvény szabályozza. Ámde időközben életbelépett egy új jövedelemszabályozó, a regulativ adó, amit tavaly még nem fizettek a tsz-ek. A háromnegyedévi pénzügyi felmérés idején várhatóan mintegy 10 millió forintot tett ki Baranyában az az összeg, amit a tsz-ek ilyen címen szándékoztak befizetni. Változott-e az év végéig ez a helyzet? — Igen, változott, bár pontos adatok csak március 10. után állnak rendelkezésünkre. És itt hadd tegyek egy kis kitérőt. A zárszámadásokat a közgyűlések hagyják jóvá, s ebben az évben már a gyenge tsz-ek zárszámadásait sem vizsgálja meg előzetesen a tanács. Mi, mint adóhatóság, folyamatosan évközben tartunk majd pénzügyi revíziókat a tsz-ekben. A rendelet azonban kimondja, hogy a zárszámadási közgyűlés megtartása után öt napon belül, de legkésőbb február 25-ig. a zárszámadási mérleg két másodpéldányát a járási tanácsok pénzügyi osztályain letétbe kell helyezni, egyik példányt a bank, másikat a statisztikai hivatal részére. Ezért pontos áttekintést a megyei tsz-ek zárszámadásairól csak március elején kaphatunk. — Visszatérve a regulativ adóra, ahogy pillanatnyilag meg tudjuk ítélni, lényegesen kevesebbet fognak adózni a tsz-ek, mint az évközben várható volt, mert azt a bizonyos hányadot nem személyes jövedelem növelésére fordítják, hanem egyéb, adó alá nem eső módokon használják fel. Egyébként is Baranya helyzete némileg eltér az országostól. Míg országosan 2—3 százalékkal növelhető a tsz- tagok személyes jövedelme j adómentesen, addig nálunk 5 ' százalékkal. Ennek oka az, hogy itt a személyes jövedelem alatta van az országos átlagnak, 25 tsz-ünkben például évi 12 ezer forint alatt van az egy dolgozóra eső átlagjövedelem. Ezek a tsz-ek 10 százalék —, sőt némelyik 20—25 százalék felett növelhetnek adómentesen. — A személye^ jövedelemnek ezt a növekedését nem az 1967-es zárszámadási eredményhez kell viszonyítani, mert azóta változtak az elszámoló árak. A felhasznált bruttó jövedelem nagysága 1967-ben 987.4 millió forint volt a megyében, ebből üzemi felhasználásra ment 230.7 millió és kiosztásra került személyes jövedelemként 604,6 millió forint Közben megtörténtek az átárazások és az összehasonlítási alap nem a 604,6 millió, hanem 629 millió forint lett, tehát ez a szám növekedhetett átlag 5 százalékkal a megyében. — Végül minden évben visszatérő kérdés, mi tekinthető felhasználható jövedelemnek zárszámadáskor? — Egy új rendelet a korábbi évekhez képest kibővíti a felhasználható jövedelem körét, amennyiben kimondja, hogy a tsz minden mobil eszközét készpénzt, termékeit, adósaival szembeni még be nem hajtott követeléseit felhasználható jövedelemként kezelheti. A december 31-i átadásra szerződött és átadásra kész állatait, függetlenül attól, hogy elszállították-e már, a tsz úgy kezelheti mintha eladta volna. Dohány és fűszer- paprika esetében az érték akkor is beszámítható, ha nem december 31-re, hanem annál későbbi átadásra volt tervezve, itt egyetlen feltétel az, hogy az átvevő előzőleg minősítse a terméket. Túl a tartalmi és formai változáson az idei zárszámadások az eddigieknél részletesebbek is, ezért technikailag nehezebb megbirkózni velük. Ezek a problémák nemcsak a tsz-könyvelők nagyobb szakmai felkészültségének igényét vetik fel, de az adatfeldolgozás gépesítésének kérdését is. — Rné — Rendeletek a vámokról A külkereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter több együttes rendeletben szabályozta, illetve módosította az 1969-re érvényes vámokat. A vámrendeletekkel kapcsolatosan a Külkereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársának a következő tájékoztatást adták: — Mint ismeretes, 1968- ban lépett életbe az új kereskedelmi vámtarifa, és ebben meghatározott vámtételek egy részét ideiglenesen, csupán 1968. évi érvénnyel felfüggesztették vagy semlegesítették, illetve csökkentették. 1969-re az intézményes vámfelfüggesztéseket új lista tartalmazza, ebben azonban jóval kevesebb áruféleség található, mint az előző évi listán. 1968- ban 540 cikkcsoportot mentesítettek a vámkiszabás alól, most csupán 150-re vonatkozik a vámok részleges vagy teljes mértékű semlegesítése. A vámok megállapításánál figyelembe vettek sokféle tényezőt, többek között azt, hogy az import csökkentésére késztessék a külföldi anyagok és más termékek felhasználóit. A vámok egy részénél korrekciót hajtottak végre, alacsonyabb vagy magasabb vámtételeket állapítottak meg, viszont ezeket ezúttal már nem engedik el. Egy sor ruházati cikk vámtételének módosítására még a következő hónapokban kerül sor. Vámokról lévén szó, felmerül a kérdés, menynyiben érintik ezek a fogyasztói árak alakulását? Erre a kérdésre a következő választ adták: — A szabott, fix árakon forgalomba kerülő termékek ára még akkor sem változhat, ha esetleg a hozzá felhasznált importanyag vámja magasabb. Ez a kereskedelmi szervek Vagy az ipar- vállalatok haszonkulcsát csökkenti, vagy az importáru külföldi beszerzési árára gyakorol csökkentő hatást. A vámtételek növelése miatt csak egészen kivételesen, esetleg néhány luxuscikknél fordulhat elő áremelkedés. Az ár- és vámbizottságok a fogyaszói cikkekre úgy állapították meg a vámot, hogy az még akkor se növelje az árat, ha most történetesen magasabb az előző évinél. ÉRTESÍTJÜK t. vevőinket, hogy a mrnm erroglóbus VAS ÉS ACÉL TEK VALLALAT megkezdte különféle vaskohászati cikkek (ötvözetlen rúd-idomacélok, lemezek és haszonvasak) értékesítését pécsi telepén PÉCS, MECSEKALJA-CSERKÜT, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IL sz. rakodójánál. Üzleti órák munkanapokon — szombat kivételével — 6.30-tól 15.30 óráig. Telefon: Pécs 26-92. I a
