Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-10 / 7. szám

SP69. Január 10. Dunontoit nap 10 Árvízvédelmi repülőtér Mohácsnál 7öbb száz kilométer új csatornát ásnak a megyében Harmincezer hold víztelenítései teszik lehetővé Folytatják a Dráva szabályozását — Csaknem 41 millió fo­rintot költenek 1969-ben víz­rendezésre Baranyában — kö­zölte lapunkkal Polohn Ist­ván, a Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője —. Ebből az összegből több száz kilométer új vízlevezető csatornát lehet építeni, illetve meglévőt kor­szerűsíteni. Ez a csatomahosz- szúság több mint harmincezer hold víztelenítését készíti elő és teszi lehetővé. A 44 milliós vízrendezési összegből 15,5 millióval a Víz­ügyi Igazgatóság rendelkezik. Ebből a pénzből a többi között rendbehozzák az Almás-patak medrét Szigetvár és Csertő kö­zött, bővítik a Lanka-csator­nát Gyűrűspuszta és Matty között, újjáépítik a Kölked ha­tárában fekvő gerecháti szi­Fogászati rendelő az építőknél Üzemorvosi — s egy­ben fogászati rendelőt avattak tegnap délután Pécsett, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat központi épüle­tében. Az ünnepségen részt vettek a megyei és városi egészségügyi szak- igazgatási osztályok kép­viselői és a tömegszerve­zetek vezetői. A rendkí­vül korszerű és az egész­ségügyi követelmények­nek megfelelő rendelő­ben nyolc órát tölt az üzemorvos: dr. Róka Edit, míg a fogász hat órán át rendel. Az új létesítmény szá­mos előnyt, biztosít az építő munkásoknak. Pa­naszuk esetén nem kell sem a körzeti orvoshoz, sem a Rendelőintézetbe menni, a fogászati szak- rendelés is helyben tör­ténik. Az üzemorvosnak lehetősége van táppénzre jogosítani a beteget A társadalmi szervek ellen­őrzési lehetősége is ki­terjed, mert az üzemor­vossal együtt a munka­helyi egészségügyi körül­mények vizsgálatát rend­szeresebbé tehetik. A több, mint három helyiségből álló létesít­ményre negyedmillió fo­rintot fordítottak. Az or­vosi felszerelések a leg­modernebbek. Az üzem­orvosi rendelő építésénél a társadalmi munkások jelentős segítséget adtak. — ni — vattyútelepet. A Bükkösdi-víz és Pécsi-víz mederbővítése is tovább folyik egyes szakaszo­kon. A Vízügyi Igazgatóság a felsorolt munkákkal elsősorban a szigetvári járás északi ré­szén. a siklósi járás délkeleti részén és a Magyartelek tér­ségében tervezett és folyó víz­rendezéseket készíti elő. Nemzetközi szempontból is említésre méltó a Borza-patak rendezése A vízfolyás Udvar község határánál hagyja el az ország területét A patak né­hány éve még nagy területeket részén és a Magyartelek tér­ségekben, s sok gondot okozott Udvar környékén is. Ezért — a két ország megállapodásának megfelelően — teljes hosszú­ságban rendezik a patak med­rét, s a munka magyar sza­kaszát az idén bonyolítják le. Branya megye. 4 vízgazdái- i kodási társulata 28,3 millió fo- í rintot költ ebben az évben víz- j rendezésre, kereken 10 millió j forinttal többet, mint 1967- ben. Ebből a Baranya-csatorna menti Társulat 5,3 millió fo­rinttal részesedik. A társulat Kaposszekcső térségében 1.3 millió forintot költ üzemközi csatornák megásására. Hat ki­lométer hosszúságban rendezik a Szágyi-patak medrét, s dol­gozni fognak az Almamellék közelében fekvő Alsókövesdi- erdészet területén is. A Mohács környéki Vízgaz­dálkodási Társulat 3 3 millió forintjából 900 ezer forint ere­jéig a Borza-patak vízgyűjtőjé­nél folyó munkákhoz csatla­kozik. Ugyanekkora összeget szánnak a nagynyárádi vízfo­lyás, s további 200 ezret a Cse- le-pntak vízgyűjtőjéhez tartozó j majsi Malom-árok rendezésére. A Dráva.-Feketevíz közti Víz­gazdálkodási Társulat 14,3 mii- ; lió forinttal gazdálkodik ebben az évben. Az idei programban I szerepel a Marócsa közelében fekvő Denci-árok rendezése 6 kilométer; a Körcsönye-csator­na felújítása 9 kilométer, a Kemsénél fekvő Zehipusztai- árok kikotrása 4 kilométer, a Magyarteleki-árok rendezése 5 kilométer, a Kisszentmárton— Hirics térségében fekvő Kele- menligeti-árok rendbetétele, bővítése 5 kilométer, a Magyar­telek közelében található Ka- kasdi-, illetve Dóczi-pusztai- árok rendezése összesen 14 ki­lométer hosszúságban. A Szigetvár környéki Víz­gazdálkodási Társulat 5,5 mil­liós programjának fontosabb elemei a Basali-árok bővítése 4 kilométer, a Somogy—Bara­nyai határárok. Bürüs—Váradi árok rendezése. Az utóbbi 6 ki­lométer hosszúságban történik meg. A Sumony közelében fek­vő Csobokapusztai-főárok és övárok 12 kilométeres, Szente- gát környéke 11 kilométeres j hosszúságban részesedik a ren- I dezési tervekből. A Vízügyi Igazgatóság csak­nem 11 millió forintot fordít ] ebben az évben árvízvédelmi | célokra. Mohács és az ország­határ között folytatják a töl­tésmagasítást, megerősítést, kö- vesutat építenek hozzá, 2 gát­őrtelepet és egy repülő leszálló pályát létesítenek a közelében. A folyamszabályozás kere-! ken 9 millió forinttal szerepel az idei tervekben. Az ösz- szeget a Dráva mentén költik ■ el. Az idén építik meg a rnattyi j kőgátat, hogy a falu határát megvédhessék a víz pusztítá-1 saitól. Megkezdik a folyósza- | bályozási munkákat a Gordisa és Cun közötti 10 kilométeres szakaszon 1968-ban — mint is­mert — Matty és Gordisa kö-j zött fekvő 10 kilométeres tá­von folytak ilyen munkák, magyar—jugoszláv együttmű­ködéssel. Hasonló lesz a hely­zet az idén is: a magyar fél az északi, a jugoszláv pedig a dé­li part- és mederrészeket hoz­za rendbe. MECSEKI SZERPENTIN Ahol a kis számok az örvendetesek Riadó 30 másodperc alatt Továbbképzés, prö^ariadók, szigorú fegyelem I bányamentő szó gálát a számok tükrében Tizenegy bányász életét mentették meg a bányamen­tők az elmúlt két esztendő alatt. Közben 441 órai meg­feszített munkával egy gáz­kitörés, két sújtólégrobbanás, öt vízbetörés, nyolc omlás és tizenöt bányatűz katasztró­fáját hárították el a Mecseki Szénbányák Vállalat pécsi ak- .náin. Az elmúlt öt esztendőben „csendes, nyugodt” volt a bá­nyamentők szolgálatban töltött idője. Az elmondott és meg­döbbentőnek tűnő, megtörtént bányaveszély-sorozat csak kis töredéke annak, ami az öt év előtti időszakban történt. A szigorúan megkövetelt meg­előző intézkedések, a bányá­szok fokozódó szakmai fel- készültsége, a technikai szín­vonal fejlődése és az a tény, hogy a művelés veszélytele­nebb területeken történt, je­lentős mértékben csökkentet­Szinte kínálják magukat a jobbnál jobb megoldások Közösen a vállalatokkal A gazdasági reform új lehetőségeket nyitott a tanácsokon A régi mechanizmusban a tanácsok „gazdaságpolitikája” abban állt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak gazdaságpo­litikával. Ám jött az új, mely nemcsak a vállalatok, hanem a tanácsok részére is nagyobb önállóságot biztosított. Meny­nyiben él ezzel, hogyan vég­zi gazdaságpolitikai tevékeny­ségét (természetesen a végre­hajtó bizottság vezetőinek jó­váhagyásával) a Pécs m. j. városi Tanács vb. tervosztá­lya? Ezt érzékelteti néhány gyakorlati példán keresztül dr. Dányi Pál tervosztályve­zető és Balaskó István főmér­nök. Garázs Az elmúlt évben számos ga­rázst kellett lebontanunk a Szigeti városrészben, a tulaj­donosok kártalanításának pe­dig nincs más módja; új ga­rázsokat kell építeni. De, ha már erre elszántuk magunkat, nem hunyhattunk szemet egy másik égető probléma felett sem: Pécsett általános a ga­rázshiány. Műszakilag szinte kínálta magát a megoldás. Az Endresz György utcai épületek terve­zésénél amúgy is ki kell kü­szöbölni a magas talajvíz, ká­ros hatását; egyszerűen ki­Egészségűgyi tagozat a Javasban Szőke, barna és fekete lá­nyok olyan ügybuzgalommal hajolnak a mikroszkóp fölé, mintha valami eddig isme­retlen kórokozót akarnának felfedezni. A másik csoport a „kórteremben” foglalatos­kodik, mégpedig a „minden­napos beteggondozást gyako­rolja. A kórteremmé alakí­tott szobában olyan példás rend és tisztaság uralkodik, hogy bármelyik klinika be­csületére válna. A harmadik csoport elsősegélynyújtási gyakorlatokat végez. Két óra múlva, — forgószínpad-sze- rűen — változik a kép. A csoportok szerepet cserélnek s ez folytatódik mindaddig, amíg egy-egye csoport mind a három gyakorlóhelyiségen végig nem ment. Ilyen szakmai, gyakorlati órát tartanak a Janus Pan­nonius Gimnázium és Szak- középiskola egészségügyi ta­gozatán. E tagozat 1968. szep-^ tember 2-án indult két első osztályban összesen 86 tanú­iéval. Célja, hogy a felső­fokú továbbtanuláshoz szük­séges, korszerű, általános műveltségen kívül, széleskö­rű alapképzést biztosítson a középfokú képesítéshez kö­tött egészségügyi munkakö­rök ellátásához. Dr. Wéber Mihályné igaz­gatónő mondja: — Az elsősök óratervében a magyar nyelv és iroda­lom, orosz és latin nyelv, továbbá történelem, gazda­sági földrajz, matematika, fi­zika, testnevelés és honvé­delmi ismeretek, valamint kémia, biológia, egészségügyi alapismeretek, osztályfőnöki óra és heti hat óra szakmai gyakorlat szerepel. A szak- középiskola sikeres elvégzése esetén az érettégi bizonyít­vány mellé oklevelet is kap­nak a tanulók. Ez utóbbi az egészségügyi intézmények­ben több, mint harminc féle gyakorlói munkakör betölté­sére jogosít. További, speciá­lis szakképzettséget — a szaktól függően — fél-egy év alatt munka mellett végzen­dő tanfolyamokon szerezhet­nek az itt végzettek. — A gyakorlótermeken kívül szemléltetőeszközök, klinikai felszerelési tárgyak és segédeszközök, mikroszkó­pok és még sok egyéb áll a tanulók rendelkezésére — mondja Szentesi Béláné, a gyakorlati foglalkozás vezető­je. A nyári szünetben az el­sősök és másodikosok két, il­letve három, a harmadik osz­tályosok négy, a negyedike­sek két hét szakmai gyakor­laton vesznek részt. Az egészségügyi hálózat megyeszerte bővül. A szak­mai gyakorlatok alkalmával az egészségügyi intézmények meggyőződhetnek arról, hogy a hálózatfejlesztéshez a Ja­nus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola egészségügyi tagozatán önálló és logikus gondolkozású, hivatástudattal bíró és gyakorlati tapaszta­lattal rendelkező embereket igyekeznek nevelni alapfo­kon. Bakos László emeljük az épületeket. így az alagsorban levő szeneskamrák — melyekre a távfűtés miatt úgy sincs szükség — megkö­zelítőleg a földszint magassá­gába kerülnek; keresve sem lehet megfelelőbb garázsokat találni. E merész tervnek mindössze egy hibája volt, nem állt rendelkezésre a ga­rázsok kialakításához szüksé­ges jelentős többletköltség. De, ha lett is volna pénzünk, furcsán vette volna ki magát, hogy a közpénzen épített ga­rázsokat minimális díjért bér­be adjuk néhány „kiválasz­tottnak”, a többi gépkocsitu­lajdonos gondján pedig nem tudunk enyhíteni, hem is szól­va azokról az emberekről, akik nem kocsijuk, hanem önma­guk után fizetik a borsos al­bérleti díjat. Végül az a dön­tés született, hogy a garázsok építéséhez szükséges összeget „kölcsönvesszük” a lakás cél- csoportos beruházások kereté­ből, és úgy gazdálkodjuk visz- sza, hogy a garázsok bérlői­től az építési költség megfi­zetését kérjük. Ennek fejében 10—15 évig mintegy 70 száza­lékos bérleti díj kedvezmény­ben részesülnek, ezt követően pedig az akkor érvényben le­vő állami bérleti díjat fizetik. Mint ismeretes, 40 garázs épült Ilyen módon, tehát lé­nyegében állami anyagi ráfor­dítás nélkül, s hogy már mindegyiknek van gazdája, azt mutatja: a bérlők is megtalál­ták számításaikat Vásárcsarnok A Szigeti városrészen, pon­tosabban a Madách Imre út és Megyeri út között, a Szi­geti úttól délre eső mintegy 3000—3500 négyzetméternyi te­rületen vásárcsarnokot kívá­nunk építeni. A tulajdonkép­peni fedett csarnok, egy külső fedett pavilonsor és a nyitott piac kialakítása összesen 17 millió forintba kerülne, a baj, talán mondanom sem kéne az, hogy nincs ennyi pénzünk. Ilyenkor általában két lehető­ség között választhat a beru­házó. Vagy azonnal elkezdi az építkezést és lassan, anyagi erejétől függő ütemben fejezi be, vagy vár a beruházás be­indításával, de utána gyorsan tető alá hozza. Mi szeretnénk minél előbb elkezdeni — és minél előbb befejezni a vásár- csarnok építését. Ergo; más­honnan kell megszerezni a hiányzó pénzt. Feltételezzük, hogy jónéhány fejlett tsz és állami gazdaság szívesen be­törne áruival a pécsi piacra, különösen erre a területre, Pécs jövendő piaci központjá­ba, A vásárcsarnok elkészülte után nyilván maguk nyújta­nák be igényeiket, szeretnének a piacon árusítani, bocsássunk rendelkezésükre pavilont. Azt hiszem, nekik is érdekük, hogy hamarabb épüljön meg a vásárcsarnok, hamarabb kezdhessék meg az árusítást. Ezért előre hozzuk a jelent­kezés, a pavilon megvételének — s ezen keresztül a létesít­mény megvalósításának — időpontját. Déli főgyűjtő csatorna Ha megépül a város legmé­lyebb területén kelet-nyugati irányban húzódó déli főgyűjtő csatorna, a szennyvízelvezetés gerince lesz. Mintegy 75 ezer lakos és az érintett területek ipari szennyvízét fogja elvin­ni, Pécs minden pontjáról rá lehet majd gravitációsan köt­ni. Jelenleg első szakaszának építése folyik' (a szennyvízte­leptől a vágóhídig), a második szakasz tervezés alatt áll. A két szakasz együtt 36 millió forintba kerülne, ez az összeg ismét csak nem áll hiánytala­nul rendelkezésünkre. Ezért arra gondoltunk, hogy azok a vállalatok, intézmé­nyek, amelyek az új szenny­vízcsatorna megépítésével ked­vezőbb helyzetbe kerülnének, terjeszkedhetnének, járuljanak hozzá az építés költségeihez, mégpedig a szennyvízkibocsá­tás arányában. Tervpály ázat Eddig Is tudtuk, de az új gazdasági mechanizmusban sa­ját bőrünkön érezzük, nem mindegy az, hogy milyen fej­lesztési elgondolásokat _ igyek­szünk megvalósítani, milyen terveket bocsátanak rendelke­zésünkre ehhez; hogyan ala­kulnak a megvalósítás költsé­gei. Korábban bizony nem egyszer kész helyzet elé állí­tottak minket, a jövőben vi­szont már a tervezés idősza­kában érvényesíteni kívánjuk beruházói jogainkat. Ezért megállapodtunk a Pécsi Ter­vező Vállalat Igazgatójával, hogy minden fontosabb témá­ban pályázatot írunk ki a terv- készítésre a vállalaton belül — esetleg több vállalat között — s ily módon érjük el azt, hogy az a terv kerüljön meg­valósításra, amely a legki­sebb anyagi ráfordítással a legjobb műszaki megoldást javasolja, Sér! Tamás ték a katasztrófák lehetőséi feét. A Központi Bányamentő Ál­lomás István-aknán működik. Állandó függetlenített sze­mélyzete: a bányamérnök képzettségű parancsnok, egy főműszerész és négy műsze­rész-gépkocsivezető. Ezenkívül hetenkénti cserével kilenc* nem függetlenített bányamen­tő teljesít szolgálatot. Ugyani­akkor, a bányaüzemekben, műszakonkénti váltással négy mentősből álló raj készenléti ügyeletben van. Riasztás esetén az üzemben lévő mentő raj 30 másodpere alatt az aknába, 18—20 pere alatt a két és fél kilométer távolságra fekvő, legtávolabbi munkahelyekre is odaér. Köz­ben 8—12 perc elteltével a Központi Mentőállomásról is megérkezik a riadó autó, as ügyeletes osztag. Szükséges s gyorsaság, hiszen az elmúlt utolsó 26 hónap alatt 51 sé­rültet szállítottak ki, akik kö­zül jópámak életet jelentett a gyorsaság. A mentési munkákon kívül a mentőszolgálat különleges feladatokat is végez. Csak né­hány példa: kigyulladt egy társasgépkocsi — a bánya­mentőket riasztották. De ül­döztek már betörőt az István- aknai kultúrházban, nagy ér­tékű kaparót és más beren­dezéseket építettek ki. tűzol­tók füstkamra gyakorlatát se­gítették, az Ércbánya kísérleti robbantásainak füstgáz méré­seit . ellenőrizték. Ezenkívül folyamatos továbbképzés, próbariasztások és szigorú fegyelem tartja állandóan fel­színen fő feladatuk sikeres végrehajtását. # V Ha emberéletről van szó. a pénz nem számít! Mégis, ön- $ kéntelenül felvetődik a kér­dés: mennyibe kerül a mentő- szervezet évi működtetése? Az 1967-es évről megközelí­tően pontos adatok birtoká­ban, kevés részletezéssel: a mentéshez szükséges eszközök, tehát készülékek, szerszámok, oxigén, gépkocsik, műszerek 334 ezer forintba; a mentő­állomások alkalmazottainak és a mentők bére: 2 millió 350 ezer forintba került. — Ugyanebben az időszakban a három pécsi aknán, mintegy másfélmillió tonna szenet termeltek. A pontosság igénye nélkül, könnyű kiszámítani, hogy 1 tonna szénre mind­össze egy forint nyolcvan fil­lér költség esik. A mentők, a bányászok elitjéből kezűinek ki. Statisz­tikai adatokból kitűnik, hogy 90 százalékuk magasabb bért kap az átlagkereseteknél. Tel­jesítmény bérezésnél ez annak bizonyítéka is, hogy jobb munkások az átlagnál. Ilye­nekre is van szükség! De s szakemberek elöregedésével, a fiatal vájárok, technikusok számának csökkenésével, min­dig nehezebb lesz a bánya­mentők utánpótlását biztosí­tani. Ebben bizonyos mérté­kig közrejátszik az is. hogy a végzett munka és vállalt veszély nincs arányban a ki­fizetésre kerülő bérekkel. Lombos] Jenő ldőjárásJe!entés Várható időlárás péntek estiffí az ország déli és nyugati részeia felhős idő, helyenként havazás­sal. Máshol kevés felhő, nárá^ néhány helyen ködös idő. Időn­ként kissé megélénkülő délkeleti széL Várható legalacsonvabb éj« szakai hőmérséklet nyugaton ml« nusz 8—mínusz 13, másho’ mínusz 14—mínusz 19. legmagasabb nap- pali hőmérséklet általában ml« nusz 3—mínusz 8, kele en helyen* ként mínusz 10 fok körű!*

Next

/
Oldalképek
Tartalom