Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

1? 6# «ft utaii aaoio 1969. január % Eredményes esztendő után Üi játékosok a korn'ói pályán Szélesebb alapokon — színvonalasabban Ércbányász is készül As 196S~as esztendő & sport- mozgalom tekintetében — po­litikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkhöz hasonlóan — igen gazdag volt jelentős ese­ményekben- „Szélesebb alapo­kon, magasabb színvonalon, a testnevelés és sport fejleszté­séért”. Ez a j2lszó végig kísért bennünket az MTS II. kong­resszusa határozataiból adódó feladatok végrehajtása során. Már az év kezdete azt jelen­tette számunkra, hogy az egy­séges fejlődés érdekében ná­lunk is be kell vezetni az 43 gazdaságirányítási rendszert. En­nek megfelelően történt a sport- egyesületek és a vezető, irá­nyító sportszervek éves. prog­ramjának, versenynaptárának, költségvetésének az összeállítá­sa. Tovább léptünk a párt Po­litikai Bizottság határozatainak végrehajtásában azzal is, hogy egyre nagyobb tömegek részé­ne biztosítottunk lehetőségeket a legváltozatosabb sportformák űzéséhez. Minőségi sportunk tö­retlenül fejlődött tovább, s ez nagyban elősegítette nemzeti válogatottjainknak a mexikói olimpián való dicső szereplését. Erősítettük szervezeti keretein­ket mind az MTS szerveiben, mind a sportegyesületekben. Uj versenypályák és sporttermek épültek az igények jobb kileé- gitése érdekében. MINŐSÉGI SPORT Az elmúlt évi minőségi sport- eredményeink nagyfokú fejlő­désről adtak számot. Néhány csapatnak alacsonyabb osztály­ba kerülése után sincs külö­nösebb szégyenkezni valónk. Ez évben ll sportágban az NB I. és NB I. B. osztályban 12 pé­csi csapat, az NB II. osztály­ban 28 pécsi csapat, az NB III. osztályban 8 pécsi csapat, te­hát összesen 48 pécsi csapat képviseli városunk színeit. Az egyéni sportágakban is hasonló a helyzet, sok egyéni és csa­pateredmény sorolható közü­lük az élvonalba. Kerékpáro­saink, női tornászaink, sport­lövőink, könnyűbúvárok, mo­dellezőink hazai és nemzetközi eredményei mind számottevőek. Nem mehetünk el szó nélkül, hogy ne emlékezzünk meg a mexikói Nyár* Olimpián részt vett három pécsi sportolóról. Honti Róbert futóatléta verseny- számában Európa legjobbjai közé tartozik, először volt olim­pián. Erdősiné Tolnai Márta tomásznő már a második olim­pián volt tagja a helyezést el­ért magyar együttesnek. Lovász Lázár kalapácsvető-atléta pe­dig ugyancsak élete első ollm­f iáján s nagy örömünkre bronz- rmet szerzett. Minőségi sportunk töretlen fejlődésének, ezzel kapcsolatos célkitűzéseinknek reális alapja van, arra bizonyíték: a Pécs városi Sportiskola az 1969-es évi­ben több mint 50 testnevelő ta­nár — edző irányítása mellett 1300 10—15 éves tanulót nevel a nagyobb teljesítmények elérésé­re, s ezzel Sportiskolánk az utánpótlás nevelés tő bázisává lett. AZ UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSE Az MTS országos tanácsülése a közelmúlt napokban tárgyal­ta — mint az utánpótlás ne­velés egy másik bázisának — az iskolai testnevelésnek és sportnak helyzetét. E plénum igen kihangsúlyozta e nevelési terület felelősségét a szocialista ifjúság testi nevelése vonatko­zásában, meghatározta jelentő­ségét és ezzel kapcsolatos ten­nivalókat. A főértéke ennek a nagy horderejű kérdésben ho­zott határozatnak, hogy az ok­tatásüggyel foglalkozó szervek a jövőben megjavítják a testi neveléssel kapcsolatos elvi, tár­gyi és személyi feltételeket, s általánossá teszik minden is­kolatípusban a kötelező heti két órás testnevelést. Az MTS helyi szervei a művelődésügyi szervekkel egyetértésben ugyan­úgy mint eddig, továbbra is tá­mogatják az iskolák testneve­léssel és sporttal kapcsolatos munkáját, mind e nevelő ellá­tás, mind a sportpályák, torna­termek és sportfelszerelések fej­lesztése vonatkozásában. Annak, hogy a város egye­temes testnevelése és sportja érdekében nem tudtunk az ed­digieknél többet tenni részbeni oka, hogy gazdasági lehető­ségekben és főleg létesítmények tekintetében a fejlődésben el­maradtunk. Bár a sportpályák és sporttermek száma nem tük­rözi egészen ezt a megállapí­tást, de ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi viszonylag sok létesítményből cca csak 10 szá­zaléka alkalmas hivatalos verse­nyek és mérkőzések megrende­zésére, akkor helytállónak kell tekinteni e téren való elmara­dásunkat. A több mint 30 000 rendszeres és alkalmi sportot űzők foglalkoztatásakor érezzük különösen hiányát a nagyobb- méretű tornatermeknek, egy nagyobb befogadóképességű sportcsarnoknak, nyitott- és fedettuszodának, valamint a téli sportok űzéséhez elsődle­gesen szükséges műjégpályának. Bár ezen a téren az elmúlt években is történt már néhány konkrét intézkedés. Elkészül­tek a szabolcsbányatelepi. a Tiborc utcai általános iskolák, a Kornarov Gimnázium, a Gép- ?nrm Techn’kum és a Felsőfokú Vegyipari Technikum tornater­mei. Átadás alatt van a Helyi­ipar sporttelep, pályákkal bő­vült. a Bányász, a PEAC sport- teleoe és elkészült az Ércbá­nyász SC korszerű sporttelepe. Sajnos — legújabb értesülé­seink szerint — az erre az öt­eves tervidőszakra tervezett sportcsarnok megépítése a kö­vetkező a negyedik ötéves tervidőszakra fog eltolódni. Ezek szerint a kapcsolódó fedett­uszoda megépítése az ötödik öt­éves tervidőszakra kerül. (Csak irigyeljük, hogy Pécsnél lénye­gesen kisebb városokban már most rendelkeznek korszerű sportcsarnokkal illetve fedett­uszodával.) Ezzel szemben vi­szont — a dolgozók társadalmi összefogását remélve — ez év­ben megindul az építése egy fürdő komplexumnak a nyugati városrészben, valamint ugyan­ott elkészül a 24 tantermes ál­talános iskola nagyméretű tor­naterme is. Egyéb vonatkozás­ban további korszerűsítési és bővítési munkálatok lesznek még a PVSK, a Bányász, a PEAC és az Ércbányász sport­telepeken, több új salakos és bituihenes pálya fog megépülni. Jó EGYÜTTMŰKÖDÉS Az, hogy ezeket a kecseg­tető, néhol hízelgő eredménye­ket elérhettük, főleg a párt, a tanácsi, a KISZ, a szakszerve­zeti szervekkel, vállalatok és intézmények gazdasági vezetői­vel való Jó együttműködésünk­nek és sok száz társadalmi dol­gozónk munkájának köszönhető. Ebben az esztendőben is — & tradicionális sportfeladatok vég­zése mellett — több olyan or­szágos és helyi politikai és kulturális esemény is lesz, me­lyekre való felkészülésünk ugyancsak szükségessé teszi minden sportszerető dolgozónak és sporttal foglalkozó szervnek harmonikus együttműködését és összefogását. Ilyen lesz a Ta­nácsköztársaság 50. évforduló­jának, Pécs város felszabadu­lása 25 éves évfordulójának meg ünneplése, Pécsett lesz az út­törők nyári olimpiája, ez év­ben lesz 10 éves évfordulója a „Mecsek Kupa” hagyomá­nyos nemzetközi országúti ke­rékpáros versenyünknek, s az év második felében pedig s^r- ra kerülnek a sportegyesületi vezetőségválaszló közgyűlések. Rózsahegyi Mátyás. m MTS Pécs Városi Tanácsa elnöke Hétfőn kezd a Bányász és a PVS í Lovász Lázár a Sportvezetők Klubjában Az MTS megyei Tanácsa irányításával működő Sportvezetők Klubja gaz­dag. változatos programot állított össze. A klub első rendezvényét január 6-án, hétfőn délután 5 órai kez­dettel tartják a Megyei Sportházban íMegye utca 21.) Lovász Lázár a Pécsi Dózsa olimpiai bronz ér­mes kalapácsvetője, a Mexikóban Járt magyar olimpiai csaoat tagja ta­lálkozik a pécsi sportveze­tőkkel és számol be mexikói élményeiről. A csütörtöki játékosértekezlet után pénteken délután egy ki- ; adós terepfutással kezdte meg j felkészülését a Komlói Bányász i labdarúgó csapata. Az átigazo­lások lezárásáig ideiglenes ke­rettel dolgoznak. Lantos Mi­hály mellett Kanizsai István, másodedző és két testnevelő tanár segíti az erőnlét fejlesz- \ tését. Az NB I-be feljutott gárdán I kívül részt vesz a foglalkozá­sokon az átigazolás alatt álló Makrai (Vasas) Erdősi (Hon­véd), továbbá egy-két tehetsé­ges fiatal, valamint az egy évet kihagyott Bodai (lábtörés miatt) és Sós (fegyelmi eltiltás alatt volt). Az alapozáshoz a bányaváros­ban nagyszerű adottságok van­nak. így a szakvezetés úgy dön­tött, hogy Komlón készülnek fel az MTK elleni bajnoki rajt­ra. — A fokozatos megterhelés elve számunkra különös figyel­met parancsol, hiszen a keret­ben néhány olyan fiatal is ta­lálható, ,akí eddig csak a me­gyei bajnokságban szerepelt — mondotta Lantos Mihály edző. — Nehezíti munkánkat, hogy az átigazolás január 15-ig elhúzó­dik, a végleges keret csak két hét után alakul tel. Nemcsak a labdarúgó NB I- ben szereplő csapatok készü­lődnek az új bajnokság mérkő­zéseire, a Dózsa és a Komlói Bányász labdarúgói mellett a Pécsi Bányász, az Ércbányász SC és a PVSK játékosai is megkezdik felkészüléseiket. A kedvezményes átigazolási időszak az NB I. B és NB n- ben szereplő pécsi csapatoknál sem hoz lényeges változást a játékos-állományban, mindössze néhány új játékost találunk a csapatok játékos keretében. HÜSZ JÁTÉKOSSAL HÉTFŐN KEZD A PÉCSI BÁNYÁSZ Kontha Károly, a Pécsi Bá­nyász edzője csütörtökön érke­zett vissza Pécsre, első útja a pécsúj hegyi sportirodába veze­tett, ahol Bódl Dezsővel, a sportkör elnökével mégegyszer . átvizsgálták a felkészülési tér- i veket. Az már biztos hogy húsz | tagú lesz a Bányász idei kerete, egyedül a még katonai szolgá­latot teljesítő Keller kapcsoló­dik később az alapozásba, a többi 19 játékos számára hétfőn véget ér a pihenés. Az első héten napi egy, a továbbiakban — míg arra szükség van — napi két edzést tart Kontha Ká­roly. Január 21-ig Pécsúj hegyen szabadban illetve Pécsbányate- lepen teremben folyik az ala­pozás, majd 22-től két hétre Harkányfürdőre teszik át szék­helyüket a Bányász labdarú­gók, ahonnan csak az előkészü­leti mérkőzésekre utaznak be Pécsre Üj szerzeményük még nincs, számítanak a katonai szolgálat­ból visszatérő Keller játékára, és amennyiben a PVSK hozzá­járul, Balázs Lajos visszatéré­sére. Balázs ügyében jövőhéten keresik meg a PVSK-t. Hoff- ! mann és Körmendi eltávoztak, mindkét játékos Budapestre, ; volt egyesületébe tér visza. | Több pécsi sportkör mutatott i érdeklődést két saját nevelésű . fiatal játékos iránt. Szűcsről és j Heimről van szó, akiket a Pé­csi Porcelángyár, PEAC, Pécsi Vasas ég Vasas n. Bányász is szeretne megszerezni. Kiadatá­suk ügyében azonban még egyik pécsi sportkör sem kereste fel a Bányász vezetőket. A hétfőn kezdő alapozó ke­retben következő 19 játékos lesz: Lukács, Bogyai, Bárány, Kelemen, Tallósi Györkő n., Halasi, Márton. Palkovics I. és Palkovics n., Selymes, Bartal, Makiári, Opova, Koch, Bencsik, Méret Szigetvári és Köves L AZ ÉRCBÁNYÁSZ IS MEGKEZDTE A FELKÉSZÜLÉST A frissek között is a Pécsi Ércbányász labdarúgói voltak a legfrissebbek már január ne* gyedikén a pólyán voltak. Az Ércbányászoknál még nem ala­kult ki a végleges 18-as keret, Dara edző a múlt évben figye­lembe vett valamennyi játékost lerendelte az első edzésekre. Ezek pedig a következők: Zen­gő!, Doszpod, Ben des Péhl, Ag- falvi. Kovács, Strassz, Boro- vácz, Görgényi, Vincze, Fekete, Zeller, Auth. Decsi Kisutczky, Tóth-Vincze, Lieber és Gyürke. Egy új fiú is ott volt a szom­bati kezdésen Mester, akit a Dunaújvárosi Építőkből igazol­MAI SPORTMŰSOR Délutánonként vidám fiatalokkal telik meg a »-es Dandár úti Ál­talános Iskola udvarán léfesíteít jégpálya. A téli vakáció még néhány napig tart és ezt az időt jól szeretnék kihasználni a kor­csolyázók Kézilabda: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések a PVSK csar­nokban: Pécsi Bányász D.— Pécsszabolcs n. m. o. férfi, 8.00, Sportiskola C.—Sportiskola A. ifi leány, 8.35, PEAC—Pécsi Bányász C. n. o. férfi, 9.00, Pé­csi Bányász C.—Pécsszabolcs, n. o. női, 9.35, Pécsi Tanár­képző— Nagyharsány I. o. női, 10.00, Pécsi Tanárképző—Pécsi Kesztyűgyár, I. o. férfi, 10.35, Szigetvár—Pécsi Tanárképző II. n. o. női, 11.20, Szentlőrinc— Pécsi Kesztyűgyár B.—Hl. o. férfi, 11.45, Sportiskola B.— Pécsi Vörös Meteor, ifi leány, 12.20. Sportiskola—Kesztyűgyár C. m. o. férfi 12.45, Siklós­Pécsi Ércbányász B. H. o. fér­fi, 13.20, PEAC—Pécsi Kesztyű­gyár, n. o. női, 13.55. Mecsek- nádasd—Vasas II. Bányász n. o. férfi. 14.20, Pécsi Vörös Meteor A—Pécsi Vörös Meteor B., I. o. női, 14.55. Pécsi Bányász A.— Pécsi Bányász B. I. o. férfi, 15.30, Pécsi Dózsa—Pécsi Érc­bányász, I. o. férfi, 16.10, Pé­csi Porcelángyár—Pécsi Sparta­cus, I. o. női, 16.55, Komlói Bányász—Bóly, I. o. férfi. 17.30, Pécsvárad—Komlói Bányász B., ül. o. férfi, 18.05, Pécsszabolcs —Pécsi Dózsa B. n. o. férfi, 18.50, Pécsi Bányász E.— Pécsi Dózsa C. m. o férfi, 19.25. Mint már annyiszor ne elő­ző esztendőkben, Beamon sze­mélyében ismét atlétát vá­lasztottak a legnevesebb kül­földi sportújságírók az „év sportolójává”. A rendkívül rugalmas néger versenyzó Mexikóban 890 centiméterrel nyerte a távolugrást. Teljesít­ménye méltán keltett szenzá­ciót. Volt olyan szakértő is, aki ezt mondta róla: „Beá­mon a XXI. századba ug­rott!” Ezzel akarta jelezni, hogy a néger atléta világre­kordja hosszú ideig érvény­ben maradhat. Mexikó ünnepelte Beamon fantasztikus teljesítményét és az elsők között gratulált Jesse Owens, aki 1938-ban Ber­linben megnyerte ezt a szá­mot. Az újságírók megrohan­ták az atlétika hírességét és feltették az ilyenkor szokásos kérdéseket: — Mit szólt a káprázatos ugráshoz? Gondolta volna, hogy kilenc méter közelébe ér a távolugrás világrekordja? Owens a tőle megszokott egyszerűséggel és a népszerű emberek gyakorlottságával vá­laszolt: — Beamon olyan tökéletesen emelkedett s magasba, hogy hasonlót soha életemben nem láttam ... Nincsenek meg­dönthetetlen rekordok, gon­doltam, hogy egyszer a távol­ugrók ugyanúgy megközelítik, sőt el is érik a kilenc métert, ahogyan annakidején én túl­jutottam a nyolc méteren. Aztán egy újabb kérdés kö­vetkezett. Egy mexikói újság­író tette fel s négyszeres olimniai bajnoknak: — Ml lett volna Mister Owens, ha ön a fénykorában nem salakon, hanem tartan­pályán ugrik? — Owens elhallgatott, és hosszasan elgondolkozott. Csak azután válaszolt: Rekordok és spoitszerek Ugrás a XXI. századba Mi lett volna, ha Owens tartanon ugrik? — Nehéz kérdés. Ezt nem tudom. Nehéz lenne kiszámí­tani. Sok tényezőtől függ. Saj­nálom, hogy annak idején nem volt az atlétikai pályá­kon tartan. Rekordjaim azt hiszem, akkor még hosszabb életűek lettek volna. Owens nyilatkozatából Is ká­derül, hogy milyen nagy Je­lentőségű a tartan-pálya as atlétikai rekordok fejlődésé­nek történetében. Kedvező hatása különösen a rövid- és középtávú futószámokban va­lamint a távolugrásban érvé­nyesül. Alkalmazása legalább olyan jelentős, mint amikor a századfordulón, az addigi füves talaj helyett eleinte le- döngölt földes pályán, majd pedig salakon rendezték a futóversenyeket. A teljesítmé­nyek akkor hirtelen javultak. A pályaépítő szakemberek már a harmincas esztendők­ben keresték a módját an­nak, hogy a salakot rugal­masabbá tegyék. A németek az 1936-os olimpia stadionjá­nak futópályáját igyekeztek „gyorsabbá tenni”. Ezért a salakba különleges vegyi anya­gokat kevertek. Hasonló kísérleteket végez­tek a svájciak Is, akik Zü­richben megépítették Európa leggyorsabb pályáját. Ezen tett kísérletet többször is Háry, az ötvenes esztendők híres nyugatnémet sprintere, hogy megjavítsa * száz méte­res futás világrekordját. Ti­tokban tartották, hogy milyen arányban keverték össze a salakot, az agyagot és a kü­lönféle műanyagporokat. Egyre tevékenyebben kap­csolódtak a kísérletezésbe a vegyészek, főleg a nagy észak-amerikai sportszergyárak megbízásából. Kettős eél ve­zette őket: 1« rugalmasabbá, gyorsabbá tenni a futópályá­kat. 2. egyúttal pedig növelni akarták élettartamukat. A hatvanas esztendők köze­pén találták meg a megfelelő anyagot az atlétikai pályák építéséhez, amelynek csak a nevét ismerte meg a világ, a pontos összetétele hétpecsétes üzleti titok. Ez volt a tartan. Csak annyi bizonyos, hogy gu­miból és műanyagból készí­tették. Termékeikkel a kül­földet Is el akarták árasz­tani. Az első nagy üzletet a me­xikóiakkal kötötték. Egy négyzetméter tartant 28 dol­lárért adtak el az amerikaiak az olimpia rendezőinek.. Ez magas ár. Garantálták viszont a nagy eredményeket és azt, hogy húsz esztendeig semmi javítás, karbantartás nem szükséges. A befektetés tehát megtérül. Mexikó káprázatos atlétikai j eredményei azt igazolták, hogy a tartanon jobb telje- I sftményeket érhetnek el a versenyzők, mint a salakon. Bácsalmási Péter, • sportág egyik legjobb magyar szak-* értője az új pályák előnyei­ről így vélekedik: — Erősen megjavítja as eredményeket a tartan. Ru­ganyosabb és keményebb a salaknál. Attól is függ. hogy melyik futónak milyen a technikája. Akinek kedvez a tartan, az a futó százon más­fél tizeddel is jobb ered­ményt érhet el a tartanon, mint a salakon. Az új pálya azonban új felszerelést is kí­ván^ Ezért gyártottak sün- cipoket, amelyéknek sok szög van a talpán. Ez lehetővé tet­te, hogy a futó szilárdabban támaszkodhasson & talajon. A Nemzetközi Atlétikai Szö­vetség azonban ragaszkodott a régi szabályhoz. Ez azt mondja ki, hogy a futó cipő­jének a talpán csak hat szög lehet. Ha több van, akkor a segítségével elért rekordok nem hitelesíthetőek. Több faj­ta készült ezekből a sün-ci­pőkből, pontosan nem tud­juk, hogy hány szöget erő­sítettek a talpukra, de a meg­engedettnek legalább a hét­szeresét. Technikai újítások játszot­tak közre a gereXyhajítás és a rúdugrás eredményeinek tak át a támadósor erősítésén. Szó van még két újabb átiga­zolásról is, de ezek még nem realizálódtak. Pécsett sok „jólértesült” úgy tuclta. hogy több játékos távo­zási gondolatokkal foglalkozik* Nos, ez nem felel meg a való­ságnak, mert a „távozók” kö­zött emlegetett Kisutczky, Zeller és Auth továbbra is Ércbányász játékos marad A második csa­patból viszont valóban többen távoznak Szalai Szászvárt vá­lasztotta új egyesületéül, Szo- kol barcsi játékos lesz, Vejtek, Gyürke és Decsi iránt NB III-as ^csapatok érdeklődnek. A felké­szülési tervek szerint — ameny- nyiben az időjárás lehetővé te­szi — szabadban edzenek, köz­be iktatva néhány speciális ter­mi foglalkozást és egy hét után húsz napon keresztül napi két- két edzés szerepel a program­ban. GARAMI ÉS MOHÁCSI NÉLKÜL A PVSK A vasutasok házatáján is hét­főn kezdődik az alapozás. Egyelőre 19 játékos szerepel a keretben egy teljesen „új fiú”. Viola, aki a ZTE-ből került Pécsre és egy „félig új” labda­rúgó, Mihály, aki egyévi szek­szárdi vendégeskedés után sze­retne visszatérni, egyelőre azon­ban még nem adták ki. Garami a visszavonulás gondolatával foglalkozik nem vesz részt az alapozáson, de hiányozni fog Mohácsi is, aki tanulmányi kö­telezettségei miatt csak később kapcsolódik a munkába Balázs Lajos bejelentette távozási szán­dékát, de a vasutas vezetők re­mélik, hogy a kitűnő és igen sportszerű játékos meggondolja magát és továbbra is a PVSK labdarúgója marad, távozásával nagy űr lenne a támadósorban, nem tudnák pótolni A 19-es alapozó keret a PVSK- nál: Ábrahám. Buttlnger. Ba­logh, Szabó. Hámori, Soós, Hor­váth, Pecze Németh, Bukszára Hollóvári. Nagy, Balázs I., Ba­lázs n„ Vessző, Bánd! Viola* Mihály és két Ifjúsági Játékom Fodor és Kiss. Ű? szakosztály a Pécsi Bányásznál D| szakosztállyal gyarapodott a Pécsi Bányász. Pécsújhegyen megalakították a súlyemelő szakosztályt és & PEAC teheb* séges fiatal gárdája * Jövőben a Bányász színeiben versenvea majd. Az edzéseket Pécsújhe** gyen a Bányász sportházbaa tartják. Játékvezetők edzése A labdarúgó Játékvezetők ja­nuár 7-én (kedden) este 6 óra­kor tartják edzésüket a Tanán- képző Főiskola tornatermében, Kérik a pécsi játékvezetők meg­jelenését. javulásában la. Az amerikai Held tette az első lépéseket. Megváltoztatta a gerely alak­ját, áramvonalassá tette, hogy könnyebben szálljon a leve­gőben. Második lépésként e klasszikus sportszer anyagát is megváltoztatták. Fa helyett fémből készítették. Az újítás előnyös. A fagerely ugyanis éppen abban a pillanatban, amikor az atléta elhajította, a ráne­hezedő erőtől meghajlott és ez károsan befolyásolta az eredményt. Más különbség is van. A fagerelyt magasabbra kellett hajítani, hogy mesz- szebb érjen hegye a földbe. Ez felesleges energia erőpo- csékolást Jelentett az atlétá­nak. A fémgerely laposabb ívben repül nagyobb távol­ságra. Adódik két érdekes kérdés: 1. milyen eredményt ért vol­na el a mai fémgerellye! pél­dául a finn Jearvinnen aki a harmincas esztendőkben 77,23 méterrel tartotta a világre­kordot? 2. Hány méterre jutna ei a fagerely a szovjet Lucisz ke­zéből, aki már többször ért el fémgerellyel 90 méteren fe­lül! eredményt? Érdekes játék. A képzelet­beli versenyen Bácsalmási Péter szerint ez az eredmény születne: — Jearvinnen 80 méteren túl­ra hajítaná s. fém gerelyt, Lucisz azonban túlszárnyalná. Legalább 82 méteres teljesít­ményt érne el a fagerellyel. A ma bajnoka tehát legyőz­né a tegnap balnokát. Még akkor Is, ha gerelyt cserélné­nek. Mert nemcsak a technika, a sporteszköz fejlődött, hanem az ember fis« A A é

Next

/
Oldalképek
Tartalom