Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
1969. Január 3. Dunanimi naoio 3 Szabadáras lesz a fogyasztási cikkek egyharmada Árváltozások 1969-ben A módosításokra az év különböző időpontjaiban kerül sor Az MTI munkatársa tájékoztatást kért az Országos Anyag- és Árhivataltól arról, hogy 1969-berr milyen változások várhatók az árrendszerben, p. termelői és fogyasztói árakban. A gazdaságirányítási reform első évének tapasztalatai bebizonyították — hangzott a válasz, — hogy a reform nem nélkülözheti, az ármechanizmus rugalmasságát, vagyis azt, hogy az árformák, az árak egyre inkább alkalmazkodjanak a termelési-értékesítési viszonyokhoz. Ezért 1969-ben tovább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kötöttségeket A hatósági áraknak is követniük kell a piaci viszonyokat, különben a fix, vagy maximált árakat alkalmazó ágazatok hátrányos helyzetbe kerülnének a szabadabb árformákat alkalmazókkal szemben. A szükséges árintézkedéseket összhatásuk figyelembevételével készítettük és készítjük elő. Az 1969. évi nép- gazdasági tervhez kapcsolódó ártervezési munka mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál felmérte az indokolt változások hatásait, s a kormány ennek alapján hozta meg döntéseit Olcsóbb lesz a bőr A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy húsz százalékkal fel kell emelni a fenyő-fűrészáruk termelői árát mert a növekvő igényeket a szocialista országokból származó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőráruk termelői árát viszont mintegy 10 százalékkal csökkentjük. mivel a világpiacon is olcsóbb lett a nyersbőr. Ez az intézkedés várhatóan a cipők és egyéb bőripari termékek fogyasztói árának némi csökkenését is magával hozza. Árarány módosításra kerül sor a tüzelőanyagoknál is. Tekintve, hogy hazánk egyre több szénhidrogénnel rendelkezik, most már nem indokolt hogy fenntartsuk a gyengébb minőségű szenek felhasználására Ösztönző árarányokat Ami a fogyasztói árakat Illeti, a múlt évi tapasztalatok azt igazolják, hogy újabb lér péseket tehetünk a társadalmi ráfordításokhoz közelítő árak alakításának útján. Jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi tervet kidolgoztuk, azzal számoltunk, hogy a fogyasztói árszínvonal egy-két százalékkal növekszilt az emelkedés azonban ennél jóval szerényebb, 0.5—0.6 százalékos volt. 1969-re ismét egy-két százalékos árszínvonal emelkedést'tervezünk, az 1969. évi népgazdasági terv a reál- jövedelmek növekedését már ennek megfelelően vette figyelembe. A tervezett árintézkedések négy csoportba sorolhatók: 1. Egyes rögzített és maximált árak módosítása; 2. az importált fogyasztási javaknál eddig érvényesített kivételek és kedvezmények csökkentése vagy megszüntetése; 3. a forgalmiadó-rendszer egyszerűsítése; 4. a szabadáras fogyasztási termékek bővítése. A központilag elrendelt ár- intézkedések, az emelkedés és a csökkentés kiegészítik egymást, az árszínvonal a hatósági áru cikkeknél változatlan marad. Drágulnak az építkezések A rögzített és maximált árak változásai közül a legjelentősebb a belföldi és nemzetközi postaszolgáltatások díjának emelése volt. Várható további intézkedések: a fűrész, áruk termelői árának módosítását egyes fatermékek fogyasztói árának igen kis mértékű növekedése követi majd, a motorbenzin minőségének javításával arányosan a normál benzin ára magasabb lesz. Az év folyamán az állami dotáció csökkenése következtében egyes vendéglátóipari árak változásával is számolni kell. A fenyőfűrészáruk árának és az építőipar termelői árának emelkedése nyomán a lakosság építke?ései 4—5 százalékkal drágábbak lesznek. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati ki vitelezésben megvalósuló lakossági építkezéseket nagyobb állami dotációval támogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20, a tüzelőolaj 30 százalékkal lesz olcsóbb, alacsonyabb lesz a tűzifa ára is. A baromfi ugyancsak olcsóbb, mint tavaly. A szabadáras fogyasztási cikkek aránya 23-ról 30—33 százalékra növekszik. Mint ismeretes, a termelői és fogyasztói árakat a termékek nagyobb részénél számottevő forgalmiadó, kisebb részénél pedig árkiegészítés kapcsolja össze. A forgalmiadé, illetve az árkiegészítést rendszer egyszerűsítésével lépésről-lépésre közelebb hozzuk a ráfordítási költségeket és az árakat Az 1968-as árreformhoz kapcsolódva bevezettük a termékcsoportok szerinti kulcsos adóztatást. Az idén a forgalmiadókulcsok száma körülbelül a felére csökken. A legjelentősebb forgalmiadóváltozás a ruházati cikkeknél lesz. Különböző szövetek, kötött- és hurkoltáruk, rövidáruk, ruházati cikkek eddigi 600 adókulcsát körülbelül 175 helyettesíti majd. Ezzel kapcsolatban plusz— mínusz 15 százalékos határon belül ármozgások várhatók. Nagyobb mértékű ármozgásra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A forgalmiadó- nivellálás a járműalkatrészek, centrifugák, lemezjátszók, egyes festékek, fotóvegyszerek, továbbá sportszerek és papír- cikkek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. P. aci ( meggondolások A változásokra a korábbi évektől eltérően nem január 1-én, hanem az év különböző időpontjaiban kerül sor. Ezen a területen is szakítani akarunk a régi merev módszerrel. A változásokra olyan időpontokban kerül sor. amelyek a különböző gazdasági és piaci meggondolások alapján erre a legalkalmasabbak. Megjelent a Pécsi Műsor Minden pezsgő elfogyott Hangulatos, vidám szilveszter A Pécsi Műsor, iá Baranya megyei Lapkiadó Vállalat pécsi kiadványa az eddiginél gazdagabb tartalommal jelent meg az új év első napján már árusították a januári számot. Ebben — mint eddig is — a Pécsi Nemzeti Színház egész havi pontos műsora szerepel, továbbá a pécsi filmszínházak műsora is. De most részletes tájékoztatót nyújt a Jelenkor januári, külföldi számáról, valamint öt pécsi művelődési ház teljes programját közli. A kiadványban szerepel a filmszínházak telefonszáma is. Mindemellett egy riport is található a Pécsi Műsorban: Vata Emil" Jászai-díjas díszlettervező lengyelországi j tapasztalatairól, a modern színházi díszletről. A Kossuth Lajos utcai nagy Csemegében minden pezsgő — 3740 üveg pécsi, 600 üveg szovjet — elfogyott az óév utolsó két napján. Megko- pasztották a töményilalok és a borok polcait is. Eladtak 30 kiló malacsültet (mert csak ennyi volt), „Bobbi”-ból pedig egy sovány stangli sem rir.radt. A Finom Falatok Boltjában is volt malacsült. ötszemélyes tállal, 26 adagot kaptak, nem maradt még egy pici malacfarka se. sőt elvittek még 45 hidegtálat is. A Nádor—Pannóniában 1 35 malac és 600 üveg pezsgő fo- i gyott szilveszterkor. Egyedül r > r 7 s z 1 1 5 1 ) l Az év első munkanapján Nyolcmilliós rendelés már kora délelőtt — Szabadságon ezer épílőmunkás Leltározás a Sopianában, csendes nap a Húsipari Válla atnál Január 2. Az új esztendő első műszakja. Ilonka, a vállalat titkárnője szabadkozik, hogy hideg az iroda, két napig nem fűtötték. De már itt az igazgató is. Bertram Jenő. — Mivel kezdték a napot? — Tálosi Ferenc szakszervezeti titkárral kijelöltük azt a két dolgozónkat, akik az építőipari szocialista brigádveze- tők budapesti értekezletén vállalatunknál képviselik. Ezek szerint tehát Ixner Ádám és Nagy István kőműves, illetve lakatos brigádvezetők a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói nevében ütaáiak fel a fővárosba február 7-én. Ismét a titkárnő jelentkezik: „Dr. Szabó József igazgató-főorvos van a i vonalban, Harkányból...!” — Rövid telefonbeszélgetés, majd Bertram Jenő az előjegyzési naptárba ír fel néhány szót. í — Nem vagyok babonás, de jól kezdődik az év. A harkányi kórház igazgatója érdeklődött, hogy a napokban találkozhatnánk-e? Nyolcmilliós költséggel szeretnék a kórhá-! zat bővíteni. Kapacitásunk van, semmi akadálya. Egyéb- j ként 1970-es indításról van szó. A kivitelezési tervet augusztusban átadják, s jövőre kezdjük a munkát irodában Frey Ferenc mérnökkel találkozom. — Leltározunk. Valamikor meg kell csinálni és a teljes leltárt csak így lehet elképzelni. — Mi lesz ezzel az egy nappal? — Majd folyamatosan mindenki ledolgozza. Az ötszázas létszámból körülbelül százan végzik a leltárt: műszakiak és adminisztratív dolgozók. Később, kifele menet látom, hogy a szerszámraktárban legalább vagy harmincán tevékenykednek. Számok, szak- kifejezések röpködnek, jegyez- getnek, rakosgatnak. Pontos munka ez, legföljebb fárasztó és unalmas. És a portás? — Volt valami érdekes? — Nem sok A Népszabadság újévi számát elhoztam magammal, megfejtettem egy rejtvényt. Közben a Szigetvári Konzervgyárból lemezt hoztak hengerelésre és öntvényeket vittek magukkal. Más sem-1 mi nem történt reggel hat óra! óta. — Nem mondta, hogy üresek a műhelyek... Széttárja a kezét: 1— Kérdezte? Húsipari Vállalat. Oda megyek, ahol a legjobb illat fogad: füstölő-főzőbe. Itt két brigád dolgozik: az egyik hajnali 4 órakor kezdte a műszakot, a másik 10 ófakor. Holovics János a gázfűtéses füstölőből pirosra pirult sza- lámirudakat húz ki a „kocsival”. A kocsi tulajdonképpen kerekeken futó vasszerkezeti állvány, amelyre 4—500 kiló szalámit függesztenek fel egyszerre. — Mennyi lesz a műszak teljesítménye? — Talán 25 mázsa. Szilveszterre nyolcvan mázsa virslit „dobtunk ki”, volt nagy roham. Ma csendes napunk van. Csak itt. Mert Szabó László Igazgatótól tudom ugyanis, hogy a vágók ma, az év első napján levágnak vagy 400 sertést és 60—70 szarvasmarhát. No persze, ismét hétvége van, a húsboltokat fel kell tölteni.. A Sopiana Gépgyár portásától, Palotás Lászlótól tudom meg, hogy az igazgató a Tech-1 nika Házában tartózkodik meg beszélésen, a főmérnök szabadságon van. Az üzemvezető? Bent az üzemben. Az udvaron gyanús csend. A forgácsoló üzemben elhagyatottan állanak az esztergagépek, a szereidében hasonlóképpen a munkapadok Sehol egv lélek. Köhintésemtől visszhangzik a hatalmas csarnok. A műhelyPécsi Bőrgyár. Bérezi Pál igazgató asztalán paksaméta levél. Postabontás. Kint a telexgép zörög. Mi van az üzenetben? — A Chemolimpex értesít bennünket, hogy harminc tonna nátriumbikromát érkezett a határra, megtörtént a vámkezelés, az anyag útban van — mondja az igazgató. — A másik itt, nézzük csak! Igen... A Duna Cipőgyár kér bennünket, soron kívül szállítsunk kétezer kilogramm rostműbőr- talpbélést. Megkapják. Egyik központi leirat: közük, hogy a Szabványügyi Hivatal a lakk-felső cipőbőrt törölte a szabványlistáról. Tehát marad a házi szabvány. — Mit jelent ez? — Semmiképpen sem minő-! ségi romlást. Eddig is a lehető legjobban kidolgoztuk a lakkbőröket a mi sajátos technológiánkkal. A posta-rakomány tartalmaz még egy sor üdvözlőlapot, amelyeknek feladói — üzleti partnerek: hazai cipőgyárak, aztán a külföldiek, például a nyugatnémet Bayer vegyipari I cég, aztán a milánói ITES,1 amely az üveglapos szárítóberendezést szállította a gyárnak, továbbá a rostműbőrgyár automata gépsorát gyártó veronai SAIFECS vállalat — Mi történt még ma? — Még egy fontos dolog — mondja mosolyogva. — Rendet teremtettem a könyves szekrényben. Ha akarja, szimbólumnak is veheti: a vezetés-! elméleti könyveket egy polcra raktam a mechanizmus-elméleti kötetekkel. Most már csak a gyakorlat van hátra... ÉVM Állami Építőipari Vállalat. Ott Miklós mérnök, termelési osztályvezető most lépett ki a főmérnök szobájából: lezajlott az első értekezlet. — Fontos megbeszélés volt. amelyen részt vettek az összes főépítésvezetők. Ma tizenkét- tizennégy fok hideg van, ez a mi iparágunknak nem kedvez. I A téliesítésre már az ősz végén felkészültek minden munkahelyen. Különben is, egész 1 évben úgy ütemeztük a munkát, hogy a téli időszakban fedél alatt, fűtött helyiségekben foglalkoztassuk a dolgozókat. Például az egyetemi városrész építkezésén ma az üvegezők lezárják az épületeket, lehet fűteni és belső munkára csoportosítjuk az embereket. — Fagyszabadságra küldtek el munkásokat? — Nem. Ugyanis nagyon sok dolgozónk most veszi ki évi rendes szabadságát, ez esetben hat nap fizetett pótszabadságot is kapnak. Telefonon meg is kérdezi a munkaügyi osztályt, megérkezik a válasz: a háromezres fizikai létszámból nem egészen ezer ember élt ezzel a kedvezménnyel. A többinek pedig bőven akad munkája, még az év első, valóban hideg napján is. Rab Ferene 1968-ban Közgazdasági Technikumot végzett fiatalokat továbbá műszaki rajzóinkat felveszünk. Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat személyzeti osztályán. Pécs, Rákóczi út 56. a Nádor étteremben 113 ezer forintos forgalmat bonyolított tak le, pedig 10-kor lezárták az ajtókat. Az Olimpiában jól sikerült a nyolcadik szilveszter is. 756 vacsora kelt el, 16 malac... és a kisorsolt sültmalac a* erfurti csoport éhségét csillapította. Jól bevált a non-stop nyitvatartás, a vendégek szívesen vártak korhelylevest fogyasztva és nótázva a buszokra és taxikra, úgyhogy a vezetőség már döntött is: a farsangi bálok idejére is alkalmazzák. Éjfélkor a pincérek kis marcipán malacokkal kedveskedtek a vendégeknek. A sztár a Pannónia „rose" pezsgő volt. A zsúfolásig megtelt Elefánt étterem vendégei Bízó József népdalénekessel együtt reggel 5-ig nó táztak. A Hullám 250 vendége viszont diszkréten szó rakozott. Bár az öt fajta pezsgő, a jó borok és a SzigUgetl együttes jó hangulatot varázsolt, egyetlen magáról megfeledkezett vendég sem akadt A Szőlöskert kisvendéglő ben a magyar, német, jugoszláv vendégek fogyasztották jő ízúen a malacpecsenyét és a ' házi disznótorost Zsúfolt volt a Hotel Turist és a dömör- ! kapui turistaház is. A dömör- I kapui turistaház 200 vendéget ! fogadott szilveszterre. Még I reggel sem zártak be. A ven- 1 dégek a félórás takarítási szünet alatt kimentek hóembert építeni, így annál jobban esett a reggeli tejeskávé helyett, a gőzölgő forraltbor. Harkányban a Baranya szálló éttermében szórakozó 120 jugoszláv vendég igazi magyaros szilveszteren vett részt 150 üveg bor, 70 palack pezsgő fogyott valamint sok-sok kupica rövidital. Reggel 5 órakor a vendégek dacolva a kemény hideggel a jó meleg harkányi vízben pihenték ki az éjszaka fáradalmait A pécsi kijózanító állomé* szilvesztere csendes volt — Mindössze egy lányt hoztak be hajnalban, de majdnem ide jutott az a férfi is, akit egy kapualjban ittasan alva találtak. Amikor megtudta, hogy a kijózanítóba akarják vinni, alkoholmámorában így ébredt: — Dehogy visznek oda! Nagyon drága hely. Inkább ennek az árát is megiszom, da otthon! A szilveszteri krónikához tartozik: közlekedési baleset nem történt, nem volt a MÁV pécsi Igazgatóságának területén vasúti baleset, a tűzolók- nak az éjszaka folyamán egy esetben sem kellett kivonulniuk, és a szolgálatban lévő mentősöknek is volt idejük hallgatni a rádiót, nem akadt sok dolguk. A pécsi főposta távbeszélő osztálya megerősített létszámmal dolgozott szilveszterkor, így is alig győzték a sok vonalkérést. Mintegy kétszázan az országhatáron belül lakó rokont, ismerőst keresték fel telefonon. Sokan telefonáltak külföldre is a pécsieket viszont a Szovjetunióból, San Fránciscóból, Milánóból. Münchenből, Zürichből köszöntötték. De nemcsak telefonon, hanem táviratilag is „repült” a sok jókívánság: szilveszterkor több mint 300 táviratot kézbesített a posta pécsieknek, míg a pécsiek 167 táviratot küldtek az országban lakó ismerőseiknek. No és végül még egy hír az új év első napjáról: bár a pécsi gólyákat megelőzték az országban, mégis derekas forgalmat bonyolítottak le. Az év baranyai elsőszülöttje — Novák Orsóivá. A megyei Tanács kórházának szülészeti osztályán január 1-én 0.15 perckor született A szülészeti klinikán Íí.30 perckor született az első «vermek. Mezővári Eszter, öt reggelig még nyolc újszülött követte. Ital, verekedés, halál Werner György 31 éves lip- tódi lakos, a babarci tsz vontatóvezetője és unokaöccse Werner József 21 éves liptódi lakos, vasasi csillés 1968. december 1-én a délelőtti órákban bementek egy ismerősük pincéjébe és ott poharazgat- tak. Hazamentek, majd délután egy másik pincét látogattak meg, ott is több pohár bort megittak Amikor .már jól felöntöttek a garatra, hazafelé indultak, de útjuk a 65 éves Gyenis István pincéje előtt vezetett el. Gyenis István éppen bezárta a pincéjét, egy zsákot dobott a hátára, kezébe pedig egy demizsont vett. Meglátva Werneréket, meghívta őket a pincébe. Azt pontosan megállapítani, hogy ettől a pillanattól mi történt, még nem lehet. Wemer Jó- •ef így vall: „Amikor én egy kis időre félre mentem, Gyenis István és unokabátyám a pince előtt voltak, azt mesélte Gyenis, hogyan szúrta meg apámat. Amikor vissza mentem, láttam, hogy Gyenis egy karóval unokabátyám felé ütött, de unokabátyám karjával az ütést kivédte. Ezután mindketten láttuk, hogy Gyenis István a zsebéből zsebkést rántott elő. Unokabátyám a kést kicsavarta Gyenis ' kezéből, de akkor már én is közelükbe értem, én is ütöttem Gyenist. Aztán ütöttük, rúgtuk, ahol értük...” Gyenis István sérüléseibe december 10-én belehalt Werner György is lényegében hasonlóan mondja el a történteket. A furcsa csak az, hogy az említett kést sehol sem találták meg később, ellenben Gyenis István zsebében csukott állapotban talál ták zsebkését... A történet színhelye a fali közepén egy domboldalon lé vő pince. A lakók közül töb ben hallották a zajt, a vere kedést, sőt két tanú azt i állítja, hogy a pince közeié ben láttak egy férfit — elégg messze vol a tanúktól, de az kivették, hogy férfi —, aki a egész verekedést a domboldal ról végig nézte, aztán amiko elcsendesült a pince környé ke, elment. Ö talán hitelt ér demlően tudná elmondani i történteket... A Baranya me gyei Rendőrfőkapitányság ké ri a lakosságot, hogy ameny nyiben erről a férfiről bárk felvilágosítással tudna szol gálni, levélben vagy szemé lyesen jelentse a Rendőrfő kapitányság vizsgálati osztá lyának.
