Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

t969. január 31. minanttui napio s Bányász kulturális hetek Tegnap délután a Puskin Művelődési Házban sajtótá­jékoztató keretében számolt be Tóvizi Sándor, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­te kulturális osztályának ve­zetője az országos bányász kulturális hetek sikeréről és programjáról. A bányász szakszervezet évek óta segítette az egyes területeken spontán módon kezdeményezett bányász kul­turális napok, majd kulturá­lis hetek rendezvényeit. Ta­valy a szakszervezet úgy dön­tött, hogy ezeket a kezdemé­nyezéseket országos méretű­vé iejlesztik, s már 1968 őszén megszervezték a Bányász Kulturális Heteket Három nagyobb rendezvény lesz, amelyeket egybekapcsoltak a munkásmozgalom jubileumai­nak megünneplésével. Tatabányán rendezik meg az irodalmi színpadok és tánccsoportok nagy közös programját Salgótarjánban pedig az ének- és zenekarok adnak majd műsort Pécs és Komló az országos bányász képzőművészeti illetve fotó­kiállítás színhelye lesz. A képzőművész-bányászok ki­állítása február 20. és már­cius 8. között lesz a Puskin Művelődési Házban, a fotó- kiállítás pedig március 20. és április 8. között a komlói mű­velődési házban. Az ország területén mint­egy 1000 bányász tevékeny­kedik a képzőművészeti és foto-szakkörökben. Számukra már tavaly ősszel meghirdet­ték a pályázatot A kiállítá­sokon bemutatott alkotásokat szakzsüri bírálja felül és több komoly pályadíj is kiosztásra kerüL A foto-kiállítás anya­gában elsősorban a bányász- ság megváltozott életkörül­ményeinek művészi ábrázolá­sa számít 'majd, s a pálya- díjak egyéni tévékenységet jutalmaznak.; A képzőművé­szeti alkotásokra is adnak egyéni díjakat, de itt na­gyobb összegekkel jutalmaz­zák a legjobb munkát végző szakköröket, tehát a kollek­tív munkát is. A kiállítások színvonalas megrendezését a Mecseki Szénbányák dolgozói vállal­ták magukra. Felszabadulási emlékmű a Mecsek-kapu fölött Két műalkotást kap az egyetem — Munkásmozgalmi emlékmű a Köztársaság térén — Beszélgetés a Képző• es Iparművészeti Lektorátus vezetőiével Pécsett járt Ormos Tibor, a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus igazgatója, két mun­katársával együtt. Program­jukban néhány megbeszélés szerepelt, valamint helyszín­megtekintések. Elsősorban a készülő pécsi felszabadulási emlékmű ügyében jártak vá­rosunkban, megnézték a Me­csek kapu fölött azt a helyet, ahová az emlékművet szán­ják. A továbbiakban a lekto­rátus pályázatot ír majd ki az emlékmű megtervezésére. Jártak továbbá az Orvostu­dományi Egyetemen, mivel igények érkeztek onnan szob­rokra. A helyi adottságok megismerése után a lektorá­tus itt-tartózkodó képviselői úgy nyilatkoztak, hogy való­színűleg két műalkotást is kap majd az építkező egyetem. Jártak a vendégek Siklóson is, ahol a helyi vezetők azt kérték, a tervezett felszabadu­lási emlékmű az elgondolá­soknál nagyobb szabású le­gyen. A lektorátus vezetőinek is az a véleménye, hogy a ter­vet volumenében és koncep­ciójában meg kell nagyobbí- tani. A terveket Kamp fi Jó­zsef szobrászművész készíti. Szó volt a Len in-szoborról is, valamint a pécsi munkás- mozgalmi emlékműről. A meg­beszélések szerint utóbbi a Köztársaság téren kerül elhe­lyezésre, jellegét tekintve át­tört fal lesz, amelynek dom­bormű-részét a későbbiekben tervezi meg Illés Gyula szob­rász, aki a meghívásos pályá­zaton első helyre került ter­vével. Megragadtuk az alkalmat és a városunkban tartózkodó Or­mos Tiborhoz néhány kérdést intéztünk. Amikor a lektorátus dönt az egyes városok, megyék igé­nyeiről, figyelembe veszi-e azokat az erőfeszítéseket, kez­deményezéseket és tetteket, amelyek az adott város vagy megye művészetekhez való vi­szonyára jellemzőek? —■ Természetesen. Baranyá­val régebbi és rendszeresebb Időjárásjelentés Várhat« időjárás péntek estig: felhdátvonulások, legfeljebb né­hány helyen kisebb esővel, ha­vasesővet. Napközben mérsékelt, változó irányú szél. Sokfelé köd- képződés, elsősorban északkeleten zúzmarával. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1—plusz 4 fok között. — Komlói bányászok Ró­mában A komló Kossuth- bánya KISZ-fiataljainak ké­résére az üzemi KlSZ-bizott- ság turistautat szervezett Olaszországba. A napokban véglegesített program szerint a komlói bányászcsoport Ró­ma—Nápoly útvonalon a fél­sziget valamennyi nevezetes városát felkeresi. A nyolcna­pos utazás résztvevői szep­temberben indulnak. torátussal közösen megálla­podnak annak pontos felhasz­nálásában. Ez még kb. 5—6 millió forintot jelent évente. Budapesten kívül persze, mert erre a fővárosnak külön kb. 3 millió forintja van egy év­ben. De igyekszünk munkán­kat a jövőben még tervsze­rűbbé és átgondoltabbá tenni. Kezünkben van az ipari fej­lesztések országos terve, ami az elosztásoknál igen komo­lyan figyelembe veendő szem­pont, ugyanis az nyilvánvaló, hogy az iparilag erőteljeseb­ben fejlődő területek igénye­ikben gyorsabban fejlődnek például a művészetek terén is. H. E. Tizenöt taggal működik a biológiai szakkör a Leöwey Klára Gim­náziumban. A tanulók tartják az előadásokat egy-egy szakkört foglalkozáson a tananyaghoz kapcsolódó témákról. A tanulók elő­adás után mikroszkóp alatt szemlélik a baktériumok világát Szokolai felv. i ] kapcsolata van a lektorátus- I nak, hiszen itt rendszeres ki­■ állítások vannak, színvonalas • | munka folyik, hogy csak az ; í országos jelentőségre emelke­• dett biennálékat említsük. A i kerámia biennálé sikere külö- . nősen meglepő. Őszintén szól­• va, féltünk tőle, de félelmünk • alaptalannak bizonyult. A ke- , rámia kevéssé ismert műfaj, ■ többnyire a használati és dísz­tárgyakat értik rajta, itt a biennálén bebizonyosodott, hogy a műfaj többre képes ennél. Tudvalevő, hogy van egy olyan országosnak tekinthető panasz, miszerint a megbízá­soknál nem veszik eléggé te­kintetbe az adott területen élő művészeket, hogy erősebben 1 fogalmazzak: nem gondolnak megfelelő arányban a vidéki képzőművészekre. Mi erről ; önnek a véleménye? — Általában pályázatot szoktunk hirdetni. Ha pályáz­nak és felkészültségük megfe­lelő, igyekszünk bevonni a területen dolgozó képzőművé­szeket is. Baranyában is van ilyen példa. Hát persze figye­lembe kell venni, hogy pél­dául évente kb. 130 szoborra adunk megbízást és van kb. 260 szobrász az országban. Mit tesz a lektorátus az el­len, hogy színvonaltalan kiál­lítások nyíljanak meg, vagy színvonaltalan alkotások ke­rüljenek kivitelezésre? Tekin­tetbe véve, hogy az országban a zsűrizés joga kizárólag a lektorátusé. — Küzdünk ellene. Évente mintegy 480 kiállítást zsűri­zünk le, s az nemigen fordul­hat elő, hd'gj^-a-''Műcsarnok­nál, múzeumoknál vagy a Képcsarnokban, tehát nagyobb, reprezentatív helyeken s?ÍO- vonalon aluli alkotások ke­rüljenek a közönség elé. Egyik biztosítéknak tekintjük, hogy javaslatot kérünk a szövetsé­gektől — a területi szövetsé­gektől is. A művészetek támogatására fordítható összegek tekinteté­ben milyen az arány a vidék és Budapest között? — Évi pontosan megállapí­tott összegekkel dolgozunk, tavaly 21, az idén 22 millió forintot tesz ki az a keret, amit a képzőművészetek ré­szére elkülönítettek. Ebben minden benne van, a gobe­lintől a szoborig. Ennek elosz­tása a mi feladatunk. Más­felől viszont a beruházási jel­legű pénzek is rendelkezésre állnak, az ún. célhiteles ösz- szegek. Például egy tanácsi szerv bejelenti nálunk a saját keretéből erre a célra fordít­ható összeget és aztán a lek­A Nagy Lajos Gimnáziumban Nem szüntetik meg a kertészeti szakközépiskolát Előnyben részesülnek az úgynevezett sajáterfis ösztöndíjasok Nyári gyakorlat Németországban Lesz Pécsett kertészeti szak- középiskola? — Nem lesz? — Bár a Pályaválasztási tájékoz­tatóban most is szerepel ez az iskolatípus, a megyében elter­jedt: az idén mégsem indí­tanak első osztályt. Érdeklődtünk, végűiig mi az igazság. Kiderült: az ősszel Valóban tárgyaltak arról, hogy megszüntetik ezt a szakközép- iskolát, pontosabban áz idén már héfri indítanák első osz­tályt Ezért megvizsgálták; vajon valóban szükség van-e rá, igényli-e Pécs és Baranya megye? A vizsgálat során az illeté­kes mezőgazdasági szervek tájékoztatták az oktatásügy il­letékeseit arról, hogy bár a kertészeti szakemberellátott- ság az utóbbi években javult, továbbra is súlyos gondot okoz a kertészeti szakmunkás­hiány. Ezért a szakmunkás- képzést fokozni kell, mégpe­dig létszámát és színvonalát illetően egyaránt Az 1975-ig vonatkozó táv­lati fejlesztési terv például a következő szakemberlétszámot tartalmazza: 83 kertészmér­nök, 60 felsőfokú technikus, 120 középfokú technikus és 1500 szakmunkás. S a terü­let, ahol majd dolgozniuk kell: 6 ezer hold nagyüzemi szőlő, 7 ezer hold nagyüzemi Pécsi karmester Jénában Első külföldi vendégsze­repléséről tért haza minap Károly Róbert, a Pécsi Nem­zeti Színház fiatal karmes­tere — A Weimarban rende­zett nyári Nemzetközi Ze­nei Kurzus sikeres elvég­zése után részesültem ab­ban a megtiszteltetésben, hogy meghívást kaptam a Jénai Szimfonikus Zenekar vezénylésére. Január 12-én érkeztem meg a Weimar szomszédságában fekvő egye térni városba, Jénába. Már a pályaudvaron nagyon ked­vesen fogadott a zenekar művészeti vezetőjének és vezető karnagyának, az épp Lengyelországban hangver­senyező Günter Blumhagen- nek felesége. A másnap dél- I előtti próbán a zenekar tag- J jai régi ismerősként üdvö­zöltek, hiszen ezzel a 80 tagú, függetlenített zenekar­ral dolgoztam már a nyári zenei kurzuson. Most is nagy lelkesedéssel láttak munká- j hoz, jóllehet a négy zene­kari számot: Erkel Hunyadi nyitányát, Kodály Galántai táncait, Liszt II. magyar rapszódiáját és Ránki Po- mádé-szvitjét még soha sem játszották. Azonban megnyugodtam, mert reme­kül „Mattoltak”, s bár elein­te kissé idegen akcentussal játszottak, meglepően gyor­san megtanultak „magyarul muzsikálni”. Többen haza­vitték a kottát és otthon gyakorolták a számukra szokatlan, nehezebb része­ket. így a legexponáltabb szólamok is hibátlanul szó­laltak meg a klarinétosok, fuvolisták, oboisták tolmá­csolásában a csütörtöki fő­próbán és este a koncerten. A hangverseny színhelye az NDK jelenleg egyik legna­gyobb koncertterme volt, mely a Zeiss Művek által épített óriási kultúrpalota egyik része. Remek akusz­tikájú terem, faburkolattal, orgonával, 1200 ülőhellyel. Végtelenül jólesett, amikor már az első próba alkalmá­val megtudtam, hogy kon­certemre minden jegy el­kelt! Annál nagyobb izga­lommal vártam a hangver­senyt. A közönség hosszan­tartó tapssal fogadta az egyes zenekari számokat, — ismételni is kellett — va­lamint a magyar opera- és daljáték részleteket éneklő Lehoczky Évát és Pásztor Lajost. Ha különbséget le­het tenni, talán Kodály Galántai táncai és Liszt II. magyar rapszódiája ragadta magával legjobban a közön­séget. Ott tartózkodásom alatt alkalmam volt meg­ismerni Jéna gazdag zenei életét. Igen sok a koncert, a műsorfüzet szerint ebben az évadban 28 szimfonikus hangversenyt rendeznek. — Még néhány zenei élmény­ről: Weimarban hallottam egy csodálatosan szép Tra- viata előadást, Lipcsében a Gewandhaus Orchester köz­reműködésével láttam egy szovjet balett-előadást és Drezdában egy hamisítatlan német Bécsi vér előadást, így hát gazdag élményekkel és tapasztalatokkal tértem haza első külföldi vendég- szereplésemről. — nt — gyümölcsös, a zoiasegxermo terület: 4800 katasztrális hold. De 1975-ig újabb 3000 hold szőlőt telepítenek a nagyüze­mek. a zöldségtermesztő terü­letet pedig 3200 katasztrális holddal növelik. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Szigetvári Kon­zervgyár 100 millió forintos rekonstrukciója. Nem hagyha­tó figyelmen kívül a borgazda­ságok nagysága es egyre kor­szerűbb technológiája sem. Jelenleg 14 nagyobb, jól fel­szerelt pincészet, 9 korszerű szőlőfeldolgozó, két nagyobb palackozó és egy pezsgőgyár működik Pécsett illetőleg a megyében. További öt üzem­ben újabb pincegazdaság ki­alakítása szükséges, illetőleg kezdődött meg. Valóban meggyőző adatok ezek. Különösen akkor látszik fontosnak a pécsi szakközép- iskola fenntartása, ha figye­lembe vesszük, hogy a villá­nyi szakmunkásképző iskola nem győz elég fiatalt kiké­pezni. Végülis az oktatási szervek úgy döntöttek: a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola az 1969-ben induló tanévben is szervez kertészeti szakközépiskolai el­ső osztályt. Ez az osztály, hasonlóan az előzőekhez, a kertészeten belül szőlészeti és borászati szakképesítést ad s a végzettek szakmunkásként is elhelyezkedhetnek. Ebbe az osztályba az általá­nos iskolát jó eredménnyel befejező tanulók jelentkezhet­nek, összesen harmincnégyen, mégpedig húsz fiú és tizen­négy leány. A beiskolázási körzethatár nem érvényes, a megye területéről bárhon nét jelentkezhetnek. Aki úgyne­vezett sajáterős ösztöndíjat nyert valamelyik nagyüzemi gazdaságtól, az mind az is­kolai, mind a kollégiumi fel­vételnél előnyben részesül. Az oktatás olyan rendszerű, hogy a közismereti tárgyakat és a szaktárgyak elméletét hetenként öt napon át tanul­ják, egy napot pedig dolgoz­nak. Bázisüzem a Pécsi Álla­mi Gazdaság, de tanulnak a Szőlészeti Kutató Intézetben, és a Mecseki Állami Pince­gazdaságban. A heti egy munkanapon kí­vül 2—2 hetes őszi és tavaszi, valamint egy hónapos nyári termelési gyakorlaton vesznek részt. A nyári gyakorlat két esetben a Német Demokrati­kus Köztársaságban volt, és idén is a III. osztály tanulói ott töltik a gyakorlatot. A Pedagógiai Társaság •• 6 f u ese A Magyar Pedagógia Tár­saság Pécs városi és Baranya megyei Tagozata e héten tartotta meg évi első ülését a Nevelők Háza nagytermé­ben. A társaság tagjain kívül igen sok érdeklődő pedagó­gus vett részt ezen az ülé­sen, hogy meghallgassák Pí­risi Jánosné és dr. Ballér Endre előadásait. Pirisi Já­nosné szakfelügyelő „Az ideO- kinetikai mozgások fejlettse­ge, a motiváció és az igény- színvonal szerepe az íráskész­ség fejlődésében” címmel tar­tott előadást, melynek sorát» a probléma elméleti' megvi­lágítása után, saját kísérle­teit ismertette, összegezve a vizsgálatok értékeléséből le­vont következtetéseket. Érdé- kességük e kutatásoknak, hogy nem elszigetelten, csu­pán az alsótagozatos tanulók íráskészségére szűkítette le vizsgálódásainak területét, hanem összefüggésben a fel­sőtagozat. sőt a gimnáziumi osztályok tanulóinak problé­máival, vetette fel a kérdést. Az előadó tapasztalatai is bebizonyították, hogy az írás­készség fejlettségének esetle­ges elégtelenségei néhány ta­nulóinál, nem organikus ere­detűek, az öröklési állomány­nak csak minimális szerepe lehet, hanem elsődlegesen a különféle motivációs ténye­zők hatnak döntően. Az előadás korreferensei­ként dr. Baranyai Tivadarné és Gábriel Józsefné szakfel­ügyelők szóltak a felvetett problémáról. Mindketten a vonatkozó tantervi követel­ményeket, valamint óraláto­gatásaik tapasztalatait ele­mezve erősítették meg az előadó megállapításait. Dr. Ballér Endre tanulmá­nyi felügyelő „Az elmélet és a gyakorlat viszonya Nagy László munkásságában” cím­mel szólt a hallgatósághoz. Az előadó először az 1931- ben elhunyt kiváló pedagó­gus egyéniség-műveit és élet­pályáját ismertette nagy ‘ vo. nalakban, majd kifejtette, hogy Nagy László gyakorlat­fogalma jóval tágabb terje­delmű értelmezést jelent, mint ahogy azt általában a pedagógiában értelmezni szoktuk. Az ő terminológiá­jában ez elsősorban társa­dalmi gyakorlatot jelentett Az előadás során rendkí­vül tömör plaszticitással lát. tűk gyűrűzni azokat a kon­centrikus köröket, amelyek­nek élettel teli tartalmával Nagy László még ma is gaz­dagítja a magyar pedagó­giát. Nagy László nem volt forradalmár, hanem a polgá­ri demokrácia hive a maga korában, hitt a reformpeda­gógia új szeleket hozó áram­latában, mégis tiszteljük, be­csüljük és nagyra értékeljük őt tanításainak nagy része ma is rendkívül aktuális.

Next

/
Oldalképek
Tartalom