Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-30 / 24. szám

ftéf. január 30, Dananttni napi« Holnap: premier Páros merülés Bodri, a bidres-bodros hajú orvosfeleség egyedül marad a heverőn. Férje, Vedress Attila ideggyógyász az előbb lemon­dóan legyintett egyet rá, s itt- hogyta. Végleg. Ez már a má­sodik férje volt, s rádöbben­tették: ő, Bodri, ennek is csak púp volt a hátán. Most egy fénysugár vetődik a színpadra, a heverőre. Bodrira. Egyedül maradt > Aztán legördül a függöny —■ vége a főpróbának. Bené­zünk a női öltözőbe, Bodri­hoz, de nincs bent átszaladt sj szabóhoz, mindjárt jön. Valóban egy perc múlva meg­jelenik Eonyecz Mária. A kérdés: — Nagyon egyedül érzi ma­gát Bodri a darab befejező pillanatában? — Nem, nem. Inkább most hisz igazán önmagában. Iszo­nyúan izgat ennek az asszony­nak a figurája, s azt hiszem, aki végignézi a három fel­vonást azt is izgatja majd, nemcsak a három felvonás tör ténete, hanem az is, ami túl van a darabon. Bodri jövője. Először azt hittem, a Páros merülés inkább filmre való, mint színpadra, annyira finom fintorokkal lehet csak ezt az alakot megformálni, annyira bensőséges az egész darab. De most már hiszek benne így is, színpadi formájában. Átballagunk a színpadon, Pintye Gusztáv nagyon szép, modem díszletét most szedik széjjel. Ez a díszlet egyszerre tagolja is és áttekinthetővé is teszi a színpadot A férfi öl­tözőben utolsó húsz perces megbeszélésre gyülekeznek a Páros merülés alkotói. Azt mondja Dobai Vilmos Jászai-díjas, a darab rende­zője: c ■— Nagyon sok szeretettel és nagyon sókat dolgoztunk a Páros merülésen. Sőt, Dévényi Róbert szerző is sokat tartóz­kodott Pécsett .a próbák alatt Jönnek a színészek: Bálint András, Ronyecz Mária, Győ- ry Emil, Szabó Tünde, ifjú Kőmíves Sándor és Paál Lász­ló. Aztán Jánosi Olga segéd­rendező behúzza maga mögött az ajtót, kezdődik a megbe­szélés, még egyszer, de már csak húsz percig. f. n. A B. m. Állami Építőipari Vállalat felvesz általános lakatos szakmunkásokat, melléjük SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint HEGESZTŐKET. Jelentkezni lehet a munka­ügyi osztályon, Pécs, Rákóczi út 5«. Márta (Bodri) és férje, Vedress Attila (Ronyecz Mária és Bálint And rás). Erb János felvétele Bejárta a világot A dobpedagógia mestere Tizenhat országban tanítanak a magyar Dobiskolából Zöld pulóverben, bordó szí­nű garbógallérral ült a dob­felszerelés mellett, s négy és fél órát tanított, magyarázott, dobolt, alig pihent valamit. Dzsesszdobosok hallgatták: az Országos Szórakoztatózsnei Központ pécsi továbbképző stúdiójának dobos tagozata. Ritka alkalom volt: az ország legjobb, sőt, a világ egyik je­lentős dzsesszdob pedagógusa járt Pécsett. Neve: Bányay Lajos. Foglalkozása: az Or­szágos Szórakoztatózenei Köz­pont központi stúdiója dob­tanszékének tanszékvezető ta­nára, egyben országos dob­szakfelügyelő. ö írta a Dobos­Vigyázat! — Hamisítvány? Tizenegy festő és a többiek Felizgatott a közelmúltban leírt képlopás története. Ha­mis? Eredeti a lopott fest­mény? Bízom benne, hogy megtudják majd állapítani stílusának elemzése, a festék­anyagának vegyvizsgálata, vásznának mikroszkópos vizs­gálata és az egész kép rönt­genvizsgálata alapján. Ahogy ezen a témán gon­dolkodtam, gyanú lopózott a szívembe: mi lesz 10—20 év múlva, amikor majd a mai modern képeket adják, veszik, lopják? Mivel, hogy kezdő műgyűjtő vagyok és szeretném remélni, hogy túlélem az átlagos orvosi életkort (48 év), elképzelhető, „Tizenegy festő, ahogy Arp látja” bást „summa cum laude” avatták. Madárfészek — ez volt a pályamű címe. Művész­barátom ismét lehűtötte ked­vemet, mivel ez Crippa mű, „A másik” címét viselte. Ma­gyarázata után beláttam, hogy ez tényleg emlékeztet a má­sikra (bár magunk között el­árulhatom, hogy.az „Egyikre” jobban hasonlít.) Nem is kel­lett lapoznunk, mert barátom a 249-es oldalra mutatott és reménykedve mondta: de ezt csak felismered? Megnyugtat­tam, hogy igen. Ez a fő­könyvelőm műve, múltkor ké­szült, mikor nem fogott a ceruzája és- addig huzigálta a vonalakat egy papírosra, míg kifirkálta belőle azt a kis kavicsszemcsét. Sajnos, ismét tévedtem, mert Hartung: Kom. pozíció I. című alkotásával álltam szemben. Magabiztos­ságomat kezdtem elveszteni, de szerencsére a 111. oldalon világosan felismertem, hogy a kép egy kettős vese (fejlődési rendellenesség) röntgenkont- rasztos képét ábrázolja. Kissé lesújtott, mikor elolvastam a címet: Arp: „Tizenegy festő, ahogy Arp látja”. Barátom megmagyarázta, hogy miért tizenegy festőt ábrázol a kép. (Bár utólag 8—9-nél többet nem tudok kivenni belőle.) Művészbarátom nem adta fel a reményt. 267. oldal. — Hát ez mi? Egy zsákvásznat látok bekeretezve. Ennyi ku­darc után alig mertem elre- begni... zsák.;. Eltaláltad, örvendezett. A kép címe: Sacco iy., no látod értesz te hozzá, most már csak azt mondd meg, kinek a saccoja, vagy magyarul zsákja? Hogy­ne tudnám, a Gugyerák nénié, aki most ment be a szociális otthonba, s előtte kidobta a szalmazsákját a szemétre — most valaki bekeretezte. Ba­rátom lemondóan megmagya­rázta, hogy ez Burri műve. Bár lehangolt a kezdet, az első leckék alapján, mégis szí­vósan továbbképeztem magam és ahol csak lehetett, minden modern alkotást megnéztem. A baseli múzeumban külön megragadta a figyelmemet egy kissé lapos, tojásdad kő: me­lankólia volt a címe.' örven­deztem, hogy itthon is hozzá­juthatok ilvenhez. hisz a vas­úti töltés Pécstől Pestig ilyen apró melankóliákból áll ki. Láttam lyukasfejű szobrokat, aminek az az előnye. hogy közben az emberek a lyukon keresztül egymást is láthatják. De legjobban az a festmény AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK képzett, gyakorlattal ren­delkező, egyszerű tervezés­ben is jártas, építési enge­délyezési eljárásokban ru­tinnal rendelkező fiatal építész­technikust. Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezés a vállalat üzemfenntartási osztályvezetőjénél KOMLÓI HELYIIPARJ VÁLLALAT Telefon: 20-92. Aleopley: Barokk emlék hogy nekem is kínálnak majd modern képet eladásra és nem szeretnék akkor tudat­lanul állni a műalkotás előtt azon meditálva, hogy melyik az eleje vagy a hátulja, így hát elhatároztam, hogy képe­zem magam. Megvettem Read könyvét, mely a modern fes­tészetről szól, s mivel egy-két képet kivéve nem nagyon is­mertem ki magam, művész­barátomhoz fordultam, aki vállalta okításomat és a mű- | vek magyarázatát. Bevezető­ként bátorított és megnyugta­tott, hogy alábecsülöm képes­ségeimet és egészen biztos, hogy felismerem a képen mit alkotott a művész és termé­szetesen a művészt is. Mindjárt fel is ütötte talá­lomra a könyvet a 288. lapon. Eltakarta a kép alatti írást és megkérdezte, mi ez? Felléle­geztem, tényleg kishitű va­gyok, hisz ráismerek a képre, még III. éves orvostanhallga­tó koromban eleget láttam ilyet mikroszkóp alatt. — Osztódó baktériumok, válaszoltam diadalmasan — ezt ábrázolja a kép. Barátom kissé fejcsóválva mutatta meg a címet Aleopley: „Barokk emlék” című műve volt. Na, mondom minden kezdet ne­héz, valóban ahogy barátom magyarázta a képet, van ben­ne valami barokkos vonás. (Bár engem kissé rokokóra emlékeztet.) A 248-as oldalon játszi könnyedséggel ismertem fel fiam művét, melyet akkor készített, amikor a Geisler Eta utcai óvodában mint kisszo­tetszett, ahol a vászon egy­színű kékre volt mázolva. Newman műve volt és igazán könnyen ki lehetett találni, mit ábrázol,. „Csillagtalan sö­tét éj” — gondoltam magam­ban. Sajnos tévedtem, mert címe: „Egyik napot követi a másik”. Ez így teljesen igaz, és ha sokat magyarázzák, a kép valóban ezt fejezi ki. Meg is vettem a reprodukcióját (egy kisebb karton egyszínű kékre festve) és itthon elvit­tem a képkeretezőhöz. Sajnos közben elfelejtettem, hogy me­lyik a kép teteje és melyik az alja, csak arra emlékeztem, hogy téglalap alakú volt. Se­baj, ahova a képkeretező a karikát becsavarja, az lesz felül. Izgatottan csomagoltam otthon ki, vajon hogy fog lóg­ni? Fejjel lefelé-e, vagy talp­pal. (Mert ugyebár nem mind­egy.) A kép kibukkant a cso­magolópapírból és elrémül­tem. Fordítva keretezték be. A festmény nézett a fal felé, a hátlapja a néző felé. Most rettegek a jövőtől. Nem fognak engem becsapni 20 év múlva? Dr. Szalai István Akik a hírekben szerepelnek Kis Miklós — Az áruforgalom időbeli fejlődésének vizsgálata. A lineá­ris és exponenciális trend. A jövedelem- rugalmasság, árru­galmasság, termelé­kenység matematikai vizsgálata. A költ­ségek alakulásának matematikai vizsgá­lata: változó és vál­tozatlan állományú és forgalomarányel- tolódási index ... — Zsong a fejem, mintha méhkasba dugtam volna! — Pedig ezek a dolgok ma már a mindennapi kereske­delemben nélkülöz­hetetlen tudnivalók. Hajaj. hol vagyunk már a régi világ sza­tócs-szintjétől / A héten csütörtö­kön kezdődik az a továbbképzés, ame­lyen ezekről lesz szó. A kereskedelmi vállalatok központi dolgozói vesznek ezen részt. De ki ez a fiatal ember, akinek szavát hallgatom. Fiatal, mert akinek a sze­méből így sugároz a derű, az ha éppen el is múlott 40 éves, akkor is nagyon fia­tal. Éppen most „egy emberélet útjának felén”, a 40 évében szerezte meg a köz­gazdász doktorátust. Négy évvel ezelőtt az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” lett, ti­zeimét évvel ezelőtt a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta, ti­zenöt évvel ezelőtt pedig a Kereskedel­mi Tanulóiskola igaz­gatójává nevezték ki, s ezt azóta az ország legjobb e típusú is­kolájává emelte. De közben, hogy az is­kola tanulói a szak­munkás vizsga leté­tele után könnyen érettségit is tehesse­nek, tehát a „zsák­utcás” jellegű iskola megszüntetésének is egyik élharcosa volt. Pécsett is indult meg először az emeltszin­tű oktatás. Ám még azt is meg kell em­lítenem, hogy az or­szágos Magyar Peda­gógiai Társaság ki­lenc tagú kesrekedel- mi munkacsoportjá­nak is tagja, a Vá­rosi Hazafias Nép­front oktatási bizott­ságának pedig elnöke és időközben két tan­könyvet is irt. Bizony, nagyon szép kis csokor ez. S ezt mindeddig csak leg­szűkebb munkatársai látták, de még azok sem nagyon. A másokért élés adományát, a szóval és példával való ta­nítás tudományát a szülői házból hozta magával. — Mert mit is lát­tam én otthon? — teszi fel szinte ön­magának a kérdést. — Csak a munkát, a csendes munkát, s újra csak a mindig több és jobb mun­kát. Ez a nagyszerű ha­gyomány Kis Miklós teljesítményeinek titka. Ez gyümölcsö­zik tanítványaiban és hallgatóiban lebi­lincselő előadássoro­zatai nyomán. hó 1 iskolát is, s a könnyűzenei élet a dobpedagógia nagy­mesterének tekinti. De régeb­ben mást is tiszteltek benne: a híres zenészt. — Harminc évi zenekari munka után kezdtem el taní­tani — mondta. — Pesten vé­geztem a Nemzeti Zenedé­ben, előbb klarinét, majd dob­szakon. Rubál Rezső volt a tanárom, majd New Yorkban Jim Chapin növendéke vol­tam. De ösztöndíjasként ta­nultam Halle am Sale-ben is. És bejártam a világot. A leg- j híresebb dzsesszzenekarok do­bosa voltam, játszottam töb­. bek között Tommy Dorsey, Perres Prado, Eduard de Bianca együttesében — a mai középkorú generációnak so­kait mondanak ezek a nevek — koncerteztem végig Euró­pában, tagja voltam a rádió­zenekarnak, a háború előtt a Hunnia Filmgyár zenekará­nak, játszottam az Arizoná­ban és minden jelentős pesti mulatóban, a Magyar Rádió Tánczenekarában, de saját ze­nekarom is volt. Elgondolkodik, kezében for­gatja a poharat és „Weis api- ra” emlékezik: — Igen, csak így hívtuk: Weis api. Ö volt minden idők legnagyobb magyar dzsessz- dobosa. Arra kért, hogy a ha­zai dobos emberanyagból hoz­zak ki mindent, amit csak le­het. Én akkor úgy éreztem, hogy a magyar dzsesszdobo- sok tehetsége lehetővé teszi: világszínvonalra emeljük a magyar dzsesszdobolást. Az Országos Szórakoztatózenei Központ 1959-ben adott erre alkalmat, akkor alakult meg az első stúdió Pesten. Az el­múlt tíz év alatt eljutottunk oda, hogy azok a növendékek, akiket segítettem, a nyugati könnyűzenei világban a fény­pontot jelentik. Ez nem túl­zás, ezt igazolja az a valuta­tömeg is, amit az országnak hoznak. Nagy örömet jelen­tett számomra az is, hogy a Dobosiskolát tizenöt ország­ban vették meg és használ­ják, méghozzá túlsúlyban fej­lett modern könnyűzenével ren­delkező nyugati országokban. Most van nyomdában egy új munkám. Ebben a dobolásban rejlő összes ritmikai lehetősé­geket — úgy érzem — világ- viszonylatban elsőként sike­rült egyetlen összefoglaló rendszerben felölelni. Pécsett a továbbképző stú­dió tanárai, hallgatói kérték: gyakrabban jöjjön. Jönne is, de csak a szerdai napja sza­bad erre a szakfelügyelői fel­adatra, s tizenhat városban várják ugyanilyen szeretettel. De ő is szeretettel megy, mert nagyra becsüli a vidéki dobo­sokat: — Amióta megszervezték az Országos Szórakoztatózenei Központ vidéki továbbképző stúdióit, minden szakember láthatja, hogy nemcsak Pes­ten, hanem vidéken is remek, nagytehetségű dobosok van­nak. Elsőnek Pécsett hozták létre a stúdiót, így nem vé­letlen, hogy Pest után először Pécs jóhíre terjedt el. Itt idő­ben elérték a nemzetközi szín­vonalat, ennek köszönhető, ! hogy innét már sok dobost i vittek ki külföldre. Utána több városban is megszervez­ték a stúdiót, de éveken át Pécs vezetett, az itteni volt a legszínvonalasabb. Csak az utóbbi időben nőtt fel Pécs­hez néhány város, így Mis­kolc, Eger, Szeged, Debrecen és Tatabánya. Pécs viszont azt hiszem most már Pestet is utolérte. — De mit tapasztalt ezen a mostani látogatáson? — Azt, hogy a pécsi stúdió oktató tevékenysége megüti a i fővárosi színvonalat. Most is I meggyőződhettem róla: a ma- j gyár könnyűzene világszínvo- ! nalra emelését nemcsak Pest, hanem a vidék is, ezek kö­zött elsősorban Pécs biztosít­ja. Szerénységből nehezen árul­ja el: nemrég nyugati körutat tett, s huszonhat városban látták vendégül magyar tánc­zenészek, egykori tanítványai. Földessy Dénes TanuMs az ag\érelmeszesedés ellen? Minél több beható szellemi munkát végzünk, annál ké­sőbben öregedik meg az agyunk — állapítják meg a bécsi egyetem pedagógiai in­tézetének kutatói. Vizsgála­taik szerint az idős kori agy­érelmeszesedés elkerülhető, illetve messze kitolható, ha az agyat rendszeres tanulással foglalkoztatják. A vizsgálatok megcáfolták a hagyományos tételt arról, hogy idősebb kor­ban a szellemi befogadóké­pesség nagy mértékben le­csökken. A vizsgálatok szerint az idősebbek ugyan kétség­kívül lassabban tanulnak pél­dául nyelveket, mint a fia­talok, de a hosszabb mun­kával elért eredmény éppoly tartós.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom