Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-30 / 24. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! Vo: 70 fitlé. Dunántúli napló xxvi. évfolyam, 24. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. január 30., csütörtök Az egész község örömére Kádár János elvtárs magnószalagon köszönte meg a máriakéméndi úttörők üdvözletét Nem mindennapi külde­ményt kézbesített a mária­kéméndi úttörőcsapat címére a posta: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára magnó­szalagon köszönte meg az úttörők jubileumi üdvözletét. Az előzmények egyébként még a múlt év elejére nyúl­nak vissza, amikoris* az is­kola a „Forradalom lángjai” elnevezésű mozgalom kereté­ben széleskörű akciót kez­dett a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak méltó megünneplése ér­dekében. A kis úttörők sorra felkeresték és köszöntötték a község, majd a járási pártbi­zottság kommunistáit, s eköz­ben született meg az ötlet: üdvözöljék a nagy ünnep al­kalmából a párt első titká­rát is.---------------------------/--------­A jókívánságokat Hoff­mann Magdolna és Pesti László nyolcadikos úttörő mondta magnószalagra. A csapat énekkara kedvenc szá­mait énekelte el a mikrofon előtt. S most — az egész iskola, sőt a község örömére —, megérkezett a válasz: Kádár János hangjával. A párt első titkára mint­egy hatperces üdvözletében röviden beszámolt ifjúsága legszebb és legmaradandóbb emlékeiről, majd további sok sikert kívánt az úttörőcsapat tagjainak. Az értékes szalag bekerült az iskola-múzeum­ba, ahol egyébként már van egy felvétel: Kiss Károly elv­társ interjúja, melyet egy szemfüles máriakéméndi út­törő riporter kért a múlt év őszén tőle. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 22. üléssza­ka és a KGST Végrehajtó Bizottsága 38. tanácskozásá­nak befejezése után a KGST titkársága szerdán Berlinben sajtókonferenciát rendezett. Fagyejev, a KGST titkára bevezető szavaiban megem­lékezett a KGST-hez tartozó országok gazdaságának nagy­arányú fejlődéséről a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa fennállásának húsz Ötvenmillió forint kártérítést kaptak a tsz-ek Negyvenötmillió forintot fizettek be biztosítási díjként Népszerű az új biztosítási rendszer — ötven rnffiió forint kár­térítést fizettünk ki a bara­nyai termelőszövetkezetek­nek az elmúlt évben — kö­zölték az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósá­gán. — A tsz-ek evvel szem­ben 45 millió forintot fizet­tek be biztosítási díj címén. A termelőszövetkezeti bizto­sítás tehát az elmúlt évben is passzív egyenleggel zárult. Az ötven • milliós összegből a növénybiztosítás 36,5, az állatbiztosítás 11,5, az álló- és forgóeszköz biztosítás pe­dig 2 millió forinttal része­sedett. Hasonlók voltak az arányok az elmúlt években is. A biztosító változatlanul jégkár címén fizet a legtöbb kártérítést, mely 33 millió forintra rúgott az elmúlt év­ben. 1968-ban össszesen 29 ezer holdnyi tsz-területen pusztított a jég, elsősorban a siklósi és mohácsi járás­ban, tehát a szokott térsé­gekben. A szigetvári járás tavaly megmenekült a na­gyobb jégveréstől, jelentős jégkárt jegyeztek fel viszont a sásdi járásban is. A 33 milliós jégkár térítés­ből Magyartelek 2,5, a mo­hácsi Duna Gyöngye Tsz 2, Belvárdgyula 2, Drávasza- boles 1,7, Siklós 1,5 millió forinttal részesedett. A biz­tosító összesen 2,5 millió fo­rintot fizetett ki viharkár cí­mén, amely 4500 hold ke­nyér- és takarmánygabonát, dohányt, rostnövényt és ap­rómagvas területet érintett érzékenyen. A babarci tsz 336 ezer, a bólyi 300 ezer, a magyartele­id tsz pedig 110 ezer forin­tot kapott a gabonatáblákat ért viharkár ellensúlyozása fejében. A viharkárok térítéséhez hasonlóan sok új vonást tar­talmaz a növények téli ki­pusztulására vonatkozó biz­tosítás is. Korábban ugyanis csak a fagykárokra lehetett külön biztosítást kötni, most viszont megtérítik a belvizek okozta károkat is. Az elmúlt évben a siklósi tsz 65 hold­nyi primőr borsóját érte a legnagyobb fagykár, ahol to­tális pusztítást okozott a tél. Több, mint 160 ezer forint kártérítést kaptak. Csaknem 100 ezer forint fagy- és bel­vízkárt fizettek ki a sziget­vári Zrínyi Tsz-nek, s 180 ezer forintot Drávasztárár.ak, ahol viszont a paprika fa­gyott eL Az állatbiztosítás 11,5 mil­lió forintos kártérítéséből Szalánta 420 ezer, a mohácsi Duna Völgye Tsz 360 ezer, a mohácsi Új Barázda Tsz 320 ezer, Mozsgó 270 ezer, Üjpetre pedig 224 ezer fo­rinttal részesedett. Minden tsz a szarvasmarha és sertés elhullásokért kapott kártérí­tést. Az álló- és forgóeszköz biztosítás viszonylag szerény 2 millió forintos kártérítésé­ből 200 ezer forintot Pellérd- nek fizettek ki, ahol tűzvész pusztított a baromfiüzemben. A nagydobszai szövetkezet­nek 270 ezer, a véméndinek 42 ezer forint tűzkárt fizet­tek ki. Az utóbbinál egy ga­bonatábla égett le. A mohá­csi Új Barázda Tsz 63 ezer forint épület-viharkár térí­tést kapott a biztosítótól. Bár az álló- és forgóeszköz biztosítás villámcsapásra, be­törésre, robbanásra és az ár­vízre is kiterjed, ilyen ká­rok az elmúlt évben — sze­rencsére — nem voltak. Ebben az évben tovább fi­nomították a tsz-biztosítási rendszert. A tsz-ek illetve tsz-szövetségek javaslatai alapján tovább bővítették a biztosító kockázatvállalási körét a növények téli kipusz­tulása, a viharkárok, az ál­lat, illetve álló- és forgóesz­köz biztosítás terén. Valószí­nű, ennek is része van ab­ban, hogy népszerű az új biztosítási rendszer a tsz-ek körében. 1969-re minden tsz biztosítást kötött, s csupán 3 olyan termelőszövetkezet ta­lálható a megyében, mely a biztosításnak nem teljes, ha­nem részleges formáját vá­lasztotta. KGST-sajtóhonferencia Berlinben fiktív gazdaságpolitikát akarunk folytatni minden országgal A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI — Egyhetes tűzszünetet léptetnek életbe a vietnami szabadságharcosok. — Újabb politikai per kezdődött Bagdadban. A vád­lottakat kémkedéssel és összeesküvéssel vádolják. — Kairóban az Arab Szocialista Unió székházában Nasszer elnök beszédével megnyílt az Arab Szakszer­vezetek IV. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson Magyarország delegációja is részt vesz. — Általános választásokra készülnek Jugoszláviában. Rato Dugonjics, a szocialista szövetség elnöke kijelen­tette: „A jelölés a legkeményebb harc a képviselői testületek minőségének javításáért.” — Grafenwöhr—Vilseck térségében a csehszlovák ha­tártól mintegy 40 kilométerre megkezdődött az ameri­kai hadsereg nagyszabású hadgyakorlata. (Részletes tudósítások a 2. oldalon.) A tartalomból: Célszerűbben, hatékonyabban ▼ Kádár János látogatása az Akadémián ▼ Tsz a város szélén ▼ A dobpedagógia mestere [ ▼ Vigyázat! — Hamisítvány? ▼ A Shell-nek megérte... ▼ Szurkológy ülés a Dózsánál esztendeje alatt Elmondotta: a világban végbemenő mű­szaki-tudományos forradalom és a KGST-országok nagy­arányú fejlődése most újabb megoldandó feladatok elé ál­lítja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a KGST titkára ki­jelentette, hogy az egyes or­szágok távlati terveinek koordinálása alapvető jelen­tőségű az együttműködés megszervezésében. A KGST bankjának (a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja. (Szerk.) szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időben az eddigi­nél is fontosabb szerepet kívánnak biztosítani. Jelen­leg. központi problémaként, folyik a KGST-országok va­luta- és pénzügyi kapcsola­tainak és ezek fejlesztési le­hetőségeinek tanulmányozása. A szocialista országok va­lutája világpiaci konvertibi­litásának kérdésével össze­függésben először kitért azokra a nehézségekre, ame­lyeket a szocialista országok­nak, többségében elmaradott gazdaságuk fejlesztése érde­kében, a háború után le kel­lett küzdeniük. Kiemelte, hogy miután ezek az államok legyűrték a legnagyobb ne­hézségeket és ipari országok lettek, ma ilyen minőségben jelentkeznek a világpiacon. Rámutatott, hogy a szocia­lista országok gazdasági együttműködési szervezete nem akarja elhatárolni ma­gát a nemzetközi munkameg­osztástól. „Aktív gazdaság- politikát akarunk folytatni minden országgal, függetle­nül társadalmi, gazdasági rendszerétől” — jelentette ki a KGST titkára. Sásdon 16 lakást és gimnáziumot építenek Elfogadták a sásdi járás 1969. évi költségvetését Negyven és fél millió fo­rintból gazdálkodik ez év­ben a Sásdi Járási Tanács. Szerdai ülésén az 1969. évi költségvetést terjesztették a választott testület elé. Itt jelölték meg a járás 19 köz­ségének működési költségét, amely 13.6 millió forint lesz. Tervezésnél azt az alap­vető feladatot tűzték célul, hogy a pénzeszközök ott maradjanak, ahol beszedik, mint bevételt. A kiadások megtervezésénél azt vették figyelembe, hogy a községek ellátási színvonala minőségi­leg javuljon A fejlesztések között kiemelkedik a járás öt községe: Felsőmindszent, Magyarszék, Kaposszekcső, Csikóstöttös, Gödrekeresztur, ahol eddig nyolc hónapos óvodai étkezés volt, most már egész évben biztosított a napi ellátás. Csikóstöttö- sön központi politechnikai műhelyt építettek. Az iskolá­kat szemléltető anyaggal, esz­közzel innen látják el. Fejlesztési alapból a Me­gyei Tanács nyolcmillió- nyolcszázhuszonhét forintot adott a Sásdi Járási Tanács­nak. A jelentős összegből Sá^ dón tizenhat lakást, gimná­ziumot, orvoslakást építenek. Csaknem két és fél millió fo­rintot fordítanak a szenny- vízcsatorrrahálózat munkála­taira. Ugyancsak a járási székhelyen lévő, úgynevezett költségvetési üzemre 314 ezer forintot költenek. Tovább fejlesztik Orfű, Abaliget és Magyarhertelendi községeket E helységekbe r»1 lakást, vendéglátó üzemeket építenek. Abaligeten korsze­rűsítik a vízműellátást Utak, hidak építésére, fel­újítására, a fejlesztési alap­ból hárommillió forintot irá­nyoz elő a költségvetés. Nagyhajmáson útépítésre 1 millió forintot költenek. Sás­don útfeljavításra másfél- milliót fordítanak. A fenn­maradó összegből a közsé­gek útjait, hídjait reparálják. Az összeg bármennyire is jelentős, a költségeket nem fedezi. Ezért azokban a köz­ségekben, amelyekben építé­sek történnek, a helyi taná­csok saját fejlesztési alap­jukból segítik a terhek vise­lését, és számítanak a lakos­ság társadalmi munkájára. Szocialista szerződést kötött a Cserkuti Gépjavító Vállalat és a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum KiSZ-szervezete Megkezdték a fémszerkezetek szerelését a komlói szénmosó rekonstrukciós munkák során épült tizenkét méter áimé- ; rőjű vasbetonkeverőtartály tetején. Erről az állványzatról j lenyúló keverőszerkezet mozgatja a háromszázhatvan köb­méteres tartályban a vizes szénmasszát és szivattyúkkal továbbítják majd a további berendezésekhez. A szerelést a komlói Kossuth-bánya Gépüzemének dolgozói végzik. — Szokolal felv. — A napokban írták alá azt a szocialista szerződést, me­lyet a Cserkúti Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat KISZ- szervezete, és a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasá­gi Technikum KlSZ-szerve- zete kötöttek, a vállalat ve­zetősége és az iskola igaz­gatósága egyetértésével. A kapcsolat felvételét Cserkút kezdeményezte azzal, hogy a pécsi járás őszi — a párt 50. évfordulójára rendezett — jubileumi ünnepségein nagy sikerrel szereplő, Iskolai kul- túrcsoportot felkérte egy vállalati ünnepségen való szereplésre. A műsor osztat­lan sikert aratott, s a két KISZ-szervezet megállapodá­sának értelmében, a jövőben minden vállalati ünnepségen, rendezvényen a szentlőrinci. technikum diákjai adnak majd kultúrműsort. A szerződő felek abból a megfontolásból kiindulva, hogy a szellemi és anyagi erők összefogása mindkét fél számára előnyt jelenthet, szorosabb együttműködést határoztak el, amelynek alapelveit szocialista szer­ződésben rögzítették. — A már említett kultúrkapcsola- tokon kívül kölcsönösen meg­hívják egymást rendezvé­nyeikre — klubestek, politi­kai összejövetelek, szalag­avató stb. — megvalósítják a politikai előadó cseréket. Cserkút viszont lehetővé teszi az iskola fiataljainak, hogy tantervi gyakorlataikat a vállalat központi üzemé­ben végezhessék, és rendsze­resen látogathassák a külső üzemeket, továbbá gépeiket tanulmányi célokra kölcsön­beadják az iskolának. Sőt az érdeklődő diákoknak szorgal­mi időn kívüli munka és gyakorlási lehetőségeket is biztotosítanak. A vállalat KISZ fiataljai gépészeti szemléltető eszközöket, mo­delleket, maketteket készíte­nek az iskola részére. A szer­ződésben azt is rögzítették, hogy a gépészeti érdeklődésű és arra alkalmas diákokat a vállalat, mint szakember- utánpótlást is figyelembe ve­szi, s ennek megfelelően megkülönböztetetten segíti foglalkoztatásukat, felkészü­lésüket. S végül, ha a szent­lőrinci technikumban bein­dul a gépész tagozat — a szerződés erre nyomatékkai kitér — a vállalat saját üze­meit tanüzemül ajánlja fel az iskolának, s mérnökeit, szakembereit pedig oktató­ként bocsátja az iskola ren­delkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom