Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

BH jonuéf XL Dtmonnm napto Pódium ÉJSZAKAI SZINKRON. Bó- «St* Irén, Laboncz Borbála ét Iványi József, « Virágvásár- nap ehná film pécsi sze­replői egynapos éjszakai szinkront elvételen vettek részt. ÖW8 A MIKROFON. Ke­gyed éve, hogy n pécsi Hul­lám Étteremben megindult egy kezdeményezés: Óné a mikrofon jelszóval esténként az arra jelentkező, józan ven­dégeknek egy-egy dalt en­gednek énekelni zenekari kí­sérettel- Eddig mindössze hú­szán jelentkeztek a zenekar pódiumén, de azok java ré­ssé igen tehetségesnek bizo­nyult, s később a táncdaléne- feoe stúdió növendéke lett. UOMPÁCIVS VAGADUN- DVS. Heltai bemutatóra ké­szül a Pécsi Nemzeti Színház. Sik Ferenc rendezésében rö­videsen megkezdődnek a pró­bák. A műfaj különleges: tündérbohózat. ffiNEKBS TESTVÉREK Pécs legújabb érdekességét a Szé­les testvérek jelentik. Széles Kinga és Széles Sándor te­hetséges slágerénekeseknek bizonyultak, s már fellépnek « Pannónia Bárban. A KEGYELMES ASSZONY PORTRÉJA. Babarczy László, « Pécsi Nemzeti Színház ren­dezője vendégként Tersán- szky Józsi Jenő: A kegyelmet asszony portréja című három felvonását vígjátékot rendez­te Budapesten a Katona Jó­zsef Színházban. A bemutató január 23-án, pénteken volt Napozó ragadozok üepozó mgetiosú tgerÉsző ölyvek — tűntek fet • taranyai Utakon. A szokatlanul trOt Ét tartói hideg megzavarta ezeknek a különben edzett ma­daraknak az Életrendjét it. ,A fázót ölyvek melegedni térnek az országutakra. Az úttest bur­kolata ugyanit a napsugarak batátára némileg felmelegszik, l azt „Élvezik” a mezők magányos vándorai. Am a napozás veszé­lyekkel jár: az út közepÉn ku­porgó szürketollú madarak föld- górönygyra hasonlítanak, s mivel ráadásul lomhán, lassan moz­dulnak, könnyen kerülnek es autókerekek alá­Üzemben a betörést jelző berendezések Leggyakoribb bűncselekmények: betörés, csalás, sikkasztás Végleges statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, de a rendőrség tapasztalatai szerint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncse­lekmények száma megyénkben az elmúlt évben csökkent. Zsebre megy A csökkenéshez hozzájárult az új gazdasági mechanizmus bevezetése. A vállalatok, üze­mek, intézmények vezetői, dol­gozói fokozottabban ügyeltek a közösség vagyonára. Megszigo­rították a bizonylati fegyelmet, hathatós Intézkedésekkel job­ban elejét vették az üzemi szar­kák tevékenységének. Az inspi­ráció: minden ellopott forint hatással van a nyereségre! — Jobban „zsebre megy” a dolog, mint eddig bármik«1. Nagyon hasznosnak bizonyultak a be­törést jelző berendezések, saj­nos sok intézmény még nem szerelte fel. Fokozódott a rend­őrség ellenőrzése is. A tapasz­talt lazaságokról rendszeresen küldtek figyelmeztető levele­ket A figyelmeztetést a cím­zettek köszönettel vették és többségében intézkedtek. Tény: az elmúlt évben a tár­sadalmi tulajdon sérelmére el­követett bűncselekményeket a kisebb kárérték jellemezte, de hoztak ítéletet millió forintos sikkasztás bűntettében Is. „Üj kategóriaként” jelentke­zett a postai sikkasztás. Elég csak utalni a szalatnak! és a vá- sárosdombói postahivatalnál történt sikkasztásokra, 120 ezer, illetve egymillió forint érték­ben. Az ellenőrzés korlátái tet­ték lehetővé Megtörtént az is, hogy éppen az ellenőrzésre hi­vatott szervek dolgozói éltek vissza a bizalommal. Egy bara­nyai kisközség vb-elnöke és tit­kára hamis elszámolásokkal mintegy 1# 000 forintot sikkasz­tott Emelkedő irányzatot mutat­tak az üzemanyaglopások. Ben­zinkutak kezelői összejátszva gépkocsivezetőkkel, több ezer liter üzemanyaggal károsítot­ták meg a társadalmi tulajdont, a meghamisított elszámolások­kal szerzett összegeket saját céljaikra fordították: házat épí­tettek. gépkocsit vásárollak. Ügyeskedések A pazarló gazdálkodás vagy a minőség rontásával elért plusz nyereség ellenkezik a népgazdaság érdekeivel. — A múlt év türelmi idő volt, az el­lenőrzések e területeken nem húzták meg a szigorúság gyeplőjét, lehetőséget adva a vállalatok vezetőinek a szaba­dabb kísérletezésre. Bűncse­lekményt nem fedtek fel, de ebben az évben már nagyobb figyelmet összpontosítanak az említett jellegű visszaélésekre is. Amire azonban máris fel i kell figyelni az a nyereséghaj­hászás minden áron — koncep- j ciója. Például a megrendelő vállalat szerződést köt a szál- 1 lító vállalattal bizonyos áru időbeni leszállítására. Volt ar­ra példa, hogy a szállító válla­latnál egy másik vállalat is jelentkezett, mondva, hajlandó felárat fizetni, ha az árut gyor­san kapja meg. Erre a szállító vállalat felrúgva a korábbi partnerével kötött szerződést, a felárat fizetőnek adta el az árut. Kiszámította ugyanis, hogy szerződésszegésért járó pénzbüntetést a felárból kifi­zeti és még marad is jócskán. A szerződésszegés tehát .ko­zott a konyhára”. A jövőben ke­ményebb szankciók érvénye­sülnek a jogszabályokat sem­mibe vevő vállalatok ellen. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásánál, a felvásárlások­nál nem egyszer megsértik a népgazdasági érdekeket, nem megfelelően gazdálkodnak a társadalmi tulajdonnal, mint ezt a reménypusztai Új élet tsz példája is bizonyítja. A sza­bály ugyanis kimondja, hogy a standokon a tsz értékesítheti saját termékeit, tagjainak áruit. Illetve választékbővítés valamint árumentés címen el­adhat másoktól felvásárolt árut is. Élve ezzel a lehető­séggel, — illetve visszaélve — a tsz különböző árukat, hagymát, borsót, stb. felvásárolt, de korántsem a saját standjára, hanem ennek kihagyásával — természetesen busás haszon­nal — más szervnek eladta. Alig fél év alatt mintegy fél­millió forint hasznot vágott zsebre. Mondani sem kell. hogy az Ilyen „kereskedés” össze­egyeztethetetlen & szocialista erkölccsel. Sok kárt oícpz a társadalmi tulajdonban a felvásárlások körüli visszaélés, a kupecko- dás. Az Allatforgalmi Vállalat mohácsi állatfelvásárlója az elszámolási tömbök, illetve bi­zonylatok meghamisításával, fiktív adatok „lekönyvelésével” mintegy 20 ezer forintot „for­galmazott” a saját zsebére. — Sajnos, nem egyedüli eset ez és az ellenőrzésnek egyik leg­fontosabb feladata fokozottab­ban ügyelni a felvásárlások tisztaságára. — mert hasonló esetek ismétlődhetnek. A súlycsonkítások megaka­dályozása. felfedése, a vásár­lók érdekvédelme is ehhez a tárgykörhöz tartozik. A sziget­vári ÁFÉSZ egyik háztartási boltjában az ellenőrzés közel 40 ezer forintos többletet ta­lált, csak a váratlan rajtaütés akadályozta meg a boltvezetőt, hogy a többlet forintértékét a pénztárból kivegye. Szóvá kell tenni Ha valakitől, — zsebéből, la­kásából — pénzt lopnak el, azonnal a rendőrségre siet fel­i jelentést tenni. De sokan, ha I észre is veszik a társadalmi tu- j lajdon herdálását, sikkasztását, I a „me szólj szám, nem fáj fe- I jem” álláspontjára helyezked­nek. Pedig a feljelentési köte­lezettség vonatkozik mindenki­re, aki a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselek­ményekről tud. Elmulasztá­sáért megfelelő mértékű bünte tés a következmény. Garay Ferenc A Soproni Sörgyár Igazgatójának aöröskancsó-gyűjteménye ideg«», forgalmi nevezetességnek számít Györ-Sopron megyében. Képünkön: néhány különlegesség a nevezetes söröskancsó-gyüjteménybol A magyarmeegkei patikus fia / Népi gyógymódok Ekcéma ellen lósóska, szívbajra körömvirág A régi pécsi kisdiák egy­szer elhagyta a Mecsek utca közepét, a kaleckit — akkor így hívták a grundot — és feljebb sétálgatott a Tettye felé. Nem törődött a külvá­rosi gyerekek diákellenes te­kinteteivel, nem félt az ök­lüktől, csak kószált mindig feljebb. Kifelé a városból, a kövek közül, valahová, ami hasonlít a magyarmecskei rétre. Most, fél évszázad múlva azt mondja a régi kisdiák: — Akkor kalandot keres­tem, virágok, bokrok között szerettem kószálni, most meg inkább a csend csalogat fel a Mecsekre. De akkor is, most Is megnézek minden virágot, kezeimbe fogok minden külön­leges, szép növényt Az egykori magyarmecskei patikus kisfia, a régi pécsi diák: Baranyai Aurél. Ma már a város egyik legismer­tebb, legnépszerűbb patikus bácsija. Előveszi jegyzeteit bent a Széchenyi téri közpon­ti gyógyszertár egyik szobá­jában. A papírlapok zizegnek, kamillaillat uralkodik a leve­gőben, s a téma: a népi gyó­gyászat Ezt kutatja körülbe­lül tíz éve Baranyai Aurél. De a természetjárás, a nö­vényvilág szerotete már ez­előtt is kutatásra serkentette, s ő állította össze a Mecsek gyógynövényflóráját amiért 1956-ban pályadíjat kapott Ez a herbárium 300 gyógy­növényt présel magába; nem kis munka, hiszen az ország­ban állandóan használatos gyógynövények száma 200 kö­rül mozog. — „Minden növény gyógy­növény, csak még nem tud­juk róla.” Ez az igazi gyógy­növénygyűjtők hite — meséli 16 éves I népművész- jelölt Munka terma a konyha, satupadja a keze, még a világítás sem olyan, mint amilyent ez a rendkívül fi­nom munka igényel. Serényi Lóránd 10 éves, harmadikos gimnazista és népművész­jelölt Szerény, mint a kör­nyezete, csak szeméből lát­szik az akaraterő, mely idő előtt szép eredményekhez vezette. Nem Is tudja mikor, ho­gyan kezdődött Talán ami­kor az idős Kapoli Antal botját meglátta, melyért szülei komoly összeget fi­zettek. Keze akkar már tu­datosan formálta, díszítette a hársfát, amikor nagybáty­ja — Serényi László — a „Kapoli várrdorkürt”-öt el­nyerte. Virágmotívumok, gyönyörű bombonierek, do­bozok és lapok fejezik ki a fiatal fiú rendkívüli tehet­ségét. Ezeket belső ösztön­ből és képzelőerőtől hajtva alkotta úgy, hogy be sem lépett nagybátyja műhe­lyébe. Fantáziáját különösen a letűnt betyárvilág foglalkoz­tatja. Faragott már fokost, díszeset, szépet, de szerinte még nem az igazit! Erdő­részlet, szőlőfürtök, boroz- gató férfi alak, virágmotí­vumok, torz busófejek, dí­szes fedőlapok sorakoznak egymás mellett, finom kéz­zel kidolgozva. De ez Seré­nyi Lorándnak nem elég, mert legbelül úgy érzi, hogy még egyik sem az igazi. Lehet, évek múltán még hallunk erről a tehetséges népművész jelöltről. (Baksa) Baranyai Aurél. — Sőt, akad olyan újzélandi növény, mely­nek a tudomány még nevet sem adott, de az ottani ősla­kosság évezredek óta gyógyí­tásra használja. — Ezek szerint a tudomány kiengedi kezéből az efajta kincseket? — Legalábbis hosszú ideig kiengedte. De szerintem most már rehabilitálni kell a népi gyógyászatot, s külföldön úgy tudom ezt meg is teszik. Az Egyesült Államokban, Kíná­ban, a Szovjetunióban, Indi­ában külön erre a célra ala­kítottak intézeteket, s ezek­ből expedíciók indulnak ki, s hozzák az ismeretlen gazokat, hogy odabent vizsgálat alá vessék valamennyit. S ez csak a növényvilág. Az állatvilág­ban hasonló lehetőségek rej­lenek, gondoljon csak a pió­cára, a kőrisbogárra. Én per­sze csak a növényi népi gyó­gyászattal foglalkozom, azt kutatom. A tapasztalt, s tudományos érdeklődésű gyógyszerész az elmúlt tíz év alatt módszere­sen kutatással, néha valósá­gos krimi-módszerekkel derí­tette fel a még élő vagy nem­rég elhalt népi gyógyítókat Nem volt könnyű, ez alatt az idő alatt tizenhárom híres ku- ruzslót talált illetőleg ennyi­nek a történetét, munkáját dolgozta fel. — Olyan ez mint a folklór, a népzene vagy a népmese — mondja. — Minden egyes nappal elveszítünk belőle va­lamit Ahogy halnak a falusi öregek, úgy tűnik el minden tanú, minden ősi tapasztalat vagy babona. — De nem több ebben a haszontalan, sőt üldözendő babona, mint a hasznos gyógy­mód? —■ Dehogynem! Csak a na­gyon sok ocsu között néhány szem tiszta búza van. Deany- nyira tiszta, hogy megéri a sok ocsut végigszemezni éret­te. Tudja kérem, hogy mi van Pécsett a Lámpásvölgyben? Vinca minor. Eddig a Rau- wolfia nevű indiai gyökérből tudták csak előállítani a vi­lág hipertóniás betegeit gyó­gyító Rausedylt. A hazai ku­tatások során azután kiderült, hogy a nálunk virágzó vinca minorban is ilyen anyag rej­lik. Méghozzá e növény leg­jobb egyedei itt díszlenek Pé­csett a Lámpásvölgyben. In­nét másodévente 3-—4 millió paláiitát visznek szét az or­szágba, hogy erdei árnyék nélkül, öntözéses szántóföldi termelés módján is ellássák vele a gyógyszeripart. Baranyai Aurél, a Kiváló gyógyszerész kitüntetés birto­kosa egy évtized óta fárado­zik, utazik, nyomoz, kérdezés jegyezget azért, hogy minél kevesebb népi gyógyászati ha- gyoipány menjen veszendőbe Íme .néhány érdekes feljegy­zés munkájából: „1965-ben halt meg Kir- bach József bányamérő mes­ter. Negyven éven át gyógyí­tott növényi anyagokkal tel­jesen önzetlenül. A helybe® bányaorvos is szaros kapcso­latban állt vele és gyakran kérte a tanácsát, sőt önma­gán is alkalmazta az ajánlott növényi therápiát, Kirbach József esküdött a körömvi­rágra — a Calondulára —, amellyel sikeresen kezelte a szívbetegeket.” Aztán „Varró István volt az utolsó, aki a pécsi kispiacon a pirító gyö­keret árusította rheumás bán- talmak ellen. Végülis megegyezünk: több­ször meglátogatom, mert jegy­zetei közérdekűek és egyre érdekesebb lapokkal gyara­podnak. Amikor kikísér, meg­mutatja a gyógyszertár kis házi „üvegherbáriumát”: gyakran cseréli benne a nö­vényeket, hadd ismerjenek meg minél többet fiatal mun­katársai V. D, Tóth Ilona nem érkezett meg a bálba... Élete első báljára indult Nagy harsányba a múlt év október 13-án, a kora esti órákban Tóth Ilona 16 éves sáripusztai lány édesanyja kí­séretében. A leány a siklós— nagyharsányi út jobboldalán gyalogolt édesanyjába karol­va, amikor a 26-os kilomé­terkőnél egy Siklós felől 70 kilométeres sebességgel kö­zeledő Opel személyautó há­tulról elütötte. A szerencsét­len leány nagy ívben fejjel nekivágódott a távbeszélő oszlopnak és sérüléseibe a helyszínen meghalt. Édes­anyja, aki az útpadkán ha­ladt, sértetlen maradt. A gázolást Szellár Sándor 22 éves mohácsi lakos követ­te el, aki apósa autójával Harkányból az anyósát és ro­konát szállította haza. A vizs­gálat adatai szerint, a bal­esetet megelőzően Szellárt egy szembejövő motoros ref­lektora elvakította és emiatt az előtte haladó Tóth Ilonát és édesanyját csak akkor vette észre, amikor már 15 méterre megközelítette őket. Megpróbálta a kocsit balra kormányozni, fékezett is, de nem tudta megakadályozni a halálos gázolást. A Pécsi Járásbíróság a bi­zonyítási eljárás alapján meg állapította, hogy Szellár gon­datlanul járt el, amikor a motorkerékpáros reflektora által okozott látási zavara miatt nem csökkentette a se­bességet, illetve nem állt meg. Ezt annál is inkább meg kellett volna tennie, mert az autó műszakilag nem volt kifogástalan álla­potban kézifékie gvengén működött, lámpái pedig még a féktávolságot sem világítot­ták be. A bíróság Szellár Sándort 2 évi szabadságvesz­tésre ítélte. M a A

Next

/
Oldalképek
Tartalom